Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. december (19. évfolyam, 96-104. szám)

1964-12-02 / 96. szám

Ko­m át"* ffl 0 gyG i *VUág proletárjai. egynülje­di! DOi»::^ lapja XIX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM * Ára: 60 fillér * 1964. DECEMBER 2. SZERDA A fasiszta terror emlékeztek Húsz esztendővel ezelőtt mintegy kétszáz bányászt és más foglalkozású dolgozó embert hurcoltak el Tatabá­nyáról a német fasiszták és magyar csatlósaik. A depor­táltak közül alig néhányan tértek vissza. A város la­kossága a Dózsa Művelődési Ház falán elhelyezett emlék­táblával örökítette meg mártírhalált halt hősök em­­­lékét. A tragikus esemény hu­szadik évfordulóján Tatabá­nya társadalmi szerveinek és lakosságának képviselői tisz­telegtek az emlékmű előtt. A kegyeletes ünnepségen meg­jelent Takács Tihamér, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Horváth Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, Szunyogh Lász­­lóné, a népfront városi bi­zottságának titkára. Részt vettek a megemlékezésen a partizánszövetség, a szakszer­vezet és más társadalmi szer­vek képviselői is. Megjelen­tek a mártírok hozzátartozói, és a fasiszták élt harcostársak­ rémtetteit túl­Az ünnepi beszédet Kaszás István, a Tatabányai Szén­­bányászati Tröszt vezető bizottságának szakszer­titkára mondotta. Felidézte az egy­kori bányászok, a munkás­­mozgalom bátor harcosai ál­dozatkész helytállását. Hang­súlyozta, hogy a szocializmust építő dolgozók nem feled­keznek meg azokról, akik életüket adták a szabadság kivívásáért folytatott küzde­lemben. A beszéd elhangzása után a bányász fúvós zenekar hangjai mellett megkoszorúz­ták a mártírok emlékének szentelt márványtáblát. Magyar - csehszlovák találkozó Komáromban és Ácson A megyei vérellátó alköz­pont november 30-án, hétfőn, a Komáromi Lenfonógyárban térítésmentes véradónapot szervezett. A déli órákig már mintegy százan jelentkeztek, önkéntes véradásra. Közöttük voltak: a városi tanács, a Ko­máromi Állami Gazdaság ve­zetői, különböző üzemek, ter­melőszövetkezetek és hivata­lok dogozói. A Magyar Vöröskereszt meghívására a csehszlovák társszervezetet dr. Karol Rékai, a Csehszlovák Vöröske­reszt komarnói járási szerve­zetének elnöke, Maria Rysko­­va, a járási szervezet titkára, és dr. Erika Stoysich, a ko­marnói vérellátó állomás igazgatója képviselte. A ven­dégek behatóan érdeklődtek a megyei vérellátó alközpont munkája, a Vöröskereszt te­vékenysége iránt. A magyar és a csehszlovák vöröskeresz­tes vezetők között — hasonló­an múltbeli találkozásaikhoz — ezúttal ismét gyümölcsöző tapasztalatcsere értekezlet ala­kult ki. Ugyanezen a napon Ácson, magyar—csehszlovák baráti találkozót rendeztek. Az ácsi cukorgyár több éve állandó kapcsolatot tart a Pohror­ský Ruskov, Sladcovicovo és Vlckovce helységek cukorgyá­rainak dolgozóival. A két utóbbi üzem képviseletében Ácsra látogatott Eduard Be­­nedikovic az üzemi pártszer­vezet elnöke, Karol Vida igaz­gató, Ferdinand Jung, a szak­­szervezeti bizottság vezetője, Julius Dobrovodsky főkönyve­lő és Jan Hajek osztályveze­tő. A vendégek megtekintet­ték az üzemet, több közös kérdést megbeszéltek. Este pedig részt vettek a Hazafias Népfront községi bizottsága által rendezett ünnepi gyűlé­sen. A vendégeket a helyi bi­zottság elnöke, Dániel üdvözölte. dr. Patonai Az ünnepi esten megjelentek a község, a cukorgyár vezetői és dolgozói, a termelőszövetkezetek tagjai. Dr. Rudolf Höleik a Csehszlo­vák­ Kultúra magyarországi igazgatója mondott beszédet. A hallgatók több, a lakossá­got érintő kérdést tettek fel az előadónak. Az est filmve­títéssel, baráti beszélgetéssel ért véget. Kul­úrparkot építenek Kisbéren Lebontanak egy régi házcso­portot a kisbéri művelődési otthon szomszédságában. A tanács ugyanis nagy telket vásárolt itt a község közép­pontjában. Az öreg épületek lebontásával helyet biztosíta­nak a művelődési ház bőví­tése számára is. Egyelőre csak parkosítják a területet. Távlati terv, hogy sokféle szórakozási lehetősé­get nyújtó kultúrparkot épí­tenek ide, s szárnyépülettel bővítik a művelődési házat. Megnyílt a megyei képzőművészek őszi tárlata Oroszlányban műsor színesítette a progra­mot. A kiállító művészek nevé­ben Krajcsirovits Henrik üd­vözölte a vendégeket, majd Németh Sándor, a városi ta­nács elnökhelyettese méltatta a kiállítás szerepét, jelentősé­gét a város életében. Hangsúlyozta többek közt, milyen sok kulturális haszna van annak, hogy immár ha­gyományossá művésztelepek váltak a nyári Oroszlányban. A város igyekszik jó lehetősé­get biztosítani a megye képző­művészeinek ahhoz, hogy megismerjék az új, növekvő város lakóinak életét, meg­örökítsék dolgos hétköznap­jait. Az idei nyári művészte­lep eredményességét is tükrözi a kiállítás, hiszen a bemuta­tott képek jelentős része Oroszlányban készült, oroszlá­nyi tájat, a város képét örö­kíti meg. A tematikai érdekességen kívül másik jellemzője a kiál­lításnak, hogy a neves megyei művészeken kívül több fiatal jelentkezésének is tanúja le­het a tárlatlátogató közönség, összesen huszonhét művész mintegy hatvan képe, festmé­nye, grafikája, plasztikai alko­tása kapott helyet az anyag­ban. Az oroszlányi őszi tárlat két hétig tart nyitva. A megye művészeinek ha­gyományos őszi kiállítása szombaton nyílt meg Orosz­lányban a Petőfi Művelődési Otthonban. Az ünnepélyes megnyitóra szép számú érdek­lődő gyűlt össze és kis zenei MAI SZÁMUNKBAN: Erkölcsi bizonyítvány — kis hibával ★ Bevonultak ★ A leghálásabb gép ★ Emeljük a mezőgazdasági üzemszervezés színvonalát! ★ Ősbemutató Komáromban Komszomol-küldöttség látogatott el a napokban Esz­tergomba a tanítóképző in­tézetbe. A szovjet vendé­geket az intézet vezetői tá­jékoztatták a tanítóképzőben folyó munkáról. A küldött­ség tagjai elsősorban az if­júsági szervezet munkájával, életével ismerkedtek meg és­­ oi, sikerült baráti tapasztalat­cserévé vált az esztergomi látogatás. A dorogi szénmedencében elsősorban az aktív vízvéde­lem elősegítésére nagy ütem­ben korszerűsítik a bányák energiaellátását. E program keretében Ebszőnybányán 3 és fél milliós beruházásból nemrégiben készült el az új transzformátorállomás. Ezt a bányát már bekapcsolták az úgynevezett két­irányú kör­vezeték rendszerbe, így az energiaszolgáltatásban a jö­vőben már nem következhet be üzemzavar. A családok 91 százalékának van betétkönyve 32 millió forintot fizetnek vissza a KST-k Az OTP-nél most értékelték a takarékossági napok ered­ményeit. Megkértük Herczeg Lászlót, az Országos Takarék­­pénztár Komárom megyei fiókjának igazgatóját, tájékoz­tassa erről lapunk olvasóit. — A takarékossági napok számszerű adatai igen kedve­zőek — mondta Herczeg elv­társ. — A takarékossági napok időszakában, egy hónap alatt 22 millió forinttal emelkedett a megye takarékbetét-állomá­nya. Ezzel az eredménnyel ös­­­szességében elértük a „ta­karékos megye” szintet. A családok 91 százalékának van takarékbetétkönyve, és az egy könyvre eső átlagbetét megközelíti az ötezer forintot. Megyénkben ez ideig öt város és tizenhat község érte el a „takarékos község”, „takarékos város” szintet,illetve — A számszerű eredmények a takarékosságra való nevelés pozitív hatását tükrözik. párt-, tanácsi és tömegszerve­­­zeti szervek ez időszak alatt jelentős felvilágosító tevé­kenységet fejtettek ki. Külö­nösen szerteágazó volt a taná­csok munkája: minden ta­nácsülésen és számos tanács­tagi beszámolón ismertették a takarékosság gondolatát. A nőtanácsok különösen a bá­nyászfeleségek körében foly­tattak felvilágosító tevékeny­séget, de nagy szerepet vállalt a KISZ is a fiatalság körében. Elmondhatjuk, hogy a hagyo­mányosan minden évben vis­­­szatérő takarékossági napok ez évben is tovább népszerű­sítették a takarékosságot. Rövidesen megkezdik KST-k is a visszafizetéseket. a Mennyire népszerű ez a taka­rékossági forma? — Megyénkben jelenleg 229 üzemben, hivatalban működik KST, a tagok száma pedig meghaladja a 30 000 főt. Egy tagra átlagosan 128 forint be­tét jutott. A közeli napokban körül­belül 32 millió forint be­tétet fizetnek vissza. Ennek az össz­gnek a túlnyo­mó többsége karácsonyi ajándékvásár forgalmát növe­li majd. S ez egyben bizo­nyítja, milyen előnyt jelent a rendszeres takarékosság.­­ A KOMÉP-nél működő KST például több mint fél­millió forintot fizet ki. Itt a­­ tagok száma 411 fő, az év vé­­­géig összegyűlt betét összege­­ pedig 585 000 forint. Ugyan­­­­akkor az év folyamán 353 tag­­ részére folyósítottak kölcsönt,­ 510 000 forint összegben. Vagy egy másik példa: az oroszlá­nyi XVII-es aknán a KST 380 tagjának 373 ezer forint ös­­­szeget fizet vissza.­­ A KST-mozgalom nép­szerűsége állandóan növek­szik. Ezt jelzi, hogy 1962-ben 20 millió forintot, 1963-ban 26 millió forintot, 1964-ben pedig 32 millió forintot vissza a tagok részére­ fizetnek A tagok száma az utóbbi két évben 6000-rel nőtt. Tatabányán 68 KST nyolc és fél ezer taggal, a dorogi járás­ban 40 KST hatezer taggal működik, a tatai járásban pe­dig 38 KST-ben háromezer­­hétszáz tag gyűjti össze rend­szeresen kisösszegű megtaka­rításait. A KST-k a begyűjtött betétösszegből és a rendelke­zésükre álló egyéb forgóalap­ból havonta átlagban 4 millió forintot kölcsönöznek ki tag­jaik részére — fejezte be nyi­latkozatát Herczeg László. SZERELIK az óriáskazánt A Magyar Hajó- és Darugyár negyven lakatosa, hegesztője és kazánkovácsa szereli Bánhidán az ország legnagyobb szabad­téri óriáskazánját. A hatvan méter magasságú kazántest és az acélszerkezetű tartóváz nagy súlyú és terjedelmes elemeinek beemelése különleges, eddig még nem alkalmazott technikát követel. A száztonnás tápvíz-előmelegítő csőblokkot például negyven méter magasságba kell felemelni. Ez a művelet — a blokk súlyától függetlenül — rendkívül bonyolult, ugyanis a kívánt magasságig mindössze nyolc-nyolc centi a légrés a cső­blokk és a kazánfalazat között. A nagy súlyú testnek emelés közben is meg kell tartania vízszintes helyzetét, különben be­szorul. A szakemberek különleges emelőszerkezettel kívánják nehéz blokkot rendeltetési helyére juttatni. A tervek szerint a csigasort építenek a tartószerkezet felső szintjén, erre függesz­tik a csőtestet, s a talajon elhelyezett mintegy 15—20 csörlőgép segítségével centiről centire emelik föl a száztonnás testet. Az említett csőblokkon kívül még három hasonló súlyú al­katrészt kell a későbbiekben kisebb-nagyobb magasságba emelni. Az erőmű panorámája tíz emelet magasságból készül a hatvan méter magas kazánfalazat egyik „kisebb” alkateleme A vízlágyító kupolája

Next