Dolgozók Lapja, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DOLGoZÓK LapJa MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 102. SZÁM1 * ÁRA : 80 FILLÉR ★ 196«. MÁJUS 1. VASÁRNAP E Harcos és öröm­teljes ünnepünk Irta: Tolmács­ Ferenc, a megyei pártbizottság titkára rő, összefogás, harc, szolidaritás, szépség, vidámság, bizakodás, öröm, és ki tudja még hány jelzővel le­hetne egyenként és összeségében is jellemezni május elsejét, a nemzetközi mun­kásosztály nagy ünnepét. Számunkra egyszerre harcos és vidám ünnep is e nap. Harcos jel­legét az elnyomás, a leigázás elleni gyűlöle­tünk, vidámságát szabad és egyre boldogabb életünk adja. Május elseje ünnepe és harci sereg­szemléje öt kontinens minden népének. Egyként ünnepük a világ minden részén, az európai és észak-amerikai iparvidékeken, kis óceániai halászfalvakban, Afrika őser­deinek településein, délkelet-ázsiai partizán támaszpontokon, dél-amerikai ültetvényeken, mindenütt, ahol a dolgozó emberek felelős­séget éreznek a maguk és embertársaik jobb életéért immár 76 éve ünnep ez a megújhodást, új reményt hirdető tavaszi nap: volt bujdosó, volt diadalmas, volt haragos, volt virágos, de mindig az összefogást hirdette és mindig harci seregszemle volt. Ma is az! Amikor a csattogó zá­szlók alatt felvonulunk, hogy má­jus elsejét köszöntsük, a jelszavak tüzénél, az indulók pezsdítő ritmusánál forróbban fűti szívünket az a tudat, hog­y egy csatasorban vagyunk a szabad társadalmat építő népek­kel és azokkal, amelyek a mi példánkból merítenek­­ főt, hogy megszabaduljanak az elnyomástól. Ez a példa ad erőt a dél-viet­nami szabadságharcosoknak gigászi harcuk­hoz. Ez lelkesíti a sztrájkolók millióit a tő­ke elleni harcban. „Világ proletárjai egyesüljetek!” Marx a munkásosztály születésének hajnalán adta ki e jelszót, mely napjainkban is teljes ér­­vényű. E jelszó jegyében nő, terebélyesedik és válik világméretűvé az a tiltakozó mozga­lom, mely szolidaritást vállal a dél-vietnami nép imperialistaellenes harcával bérként követeli: „El a kezekkel és egyem­ Vietnam­tól!”. A­z egységes felépítésre való törekvés jut kifejezésre a magyar dolgozók, fiatalok kezdeményezéseiben és mozgalmaiban, az önként vállalt vi­etnami műszakok szervezésében, a vietnami őrtüzeknél és a tiltakozó gyűlések százain, melyek egyenként és összességében is vád­iratot jelentenek az amerikai imperialisták barbár támadásaival szemben. Hetvenhat év harcai nyomán kiszélesedett a szövetkezés értelme, célja, programja annak megfelelően, hogy korunkban az elő­is rehaladás legfőbb záloga a három nag­v for­radalmi áramlat erejének összeforása és együttes harca. Ez a három, világot átformáló áramlat: a szocializmust, kommunizmust épí­tő népek munkálkodása és harca, a nemzet­közi forradalmi munkásmozgalom és a nem­zeti felszabadító mozgalom. Ma már nem a szavai, hanem a tettek döntik el, hogy ki igazi híve és harcosa az egység megteremtésének. Nem lehet méltónak lenni a májusi szellemhez, a proletár inter­nacionalizmushoz, s ugyanakkor rágalmazni a Szovjetuniót; egységről beszélni, s ugyan­akkor bátorítani a különböző országok sza­kadásinak maroknyi csoportjait a marxista­­leninista pártokkal szemben. Ezért fogadta az SZKP XXIII. kongresszusának minden részt­vevője, s a világ haladó közvéleménye ki­törő lelkesedéssel Kádár János elvtárs fel­szólalását, amikor e gondolatokat megfogal­mazva leszögezte: „Az internacionalizmus próbaköve volt mindig és ma is a Szovjet­unióhoz való elvi, elvtársi viszony. Szovjet­ellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem.” E május­ 1-i seregszemlén mi magyar dolgozók erőnk és igazunk biztos tudatában ismételten leszögezzük: hűek maradunk a lenini eszmékhez, támogatjuk a Szovjetuniót a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtésé­ért folytatott harcában és internacionalista kötelességünkhöz híven minden segítséget,támo­gatást megadunk a szabadságukért harcoló né­peknek. Május elseje ma már nemcsak harci riadó számunkra, hanem a jól végzett munka ün­nepe is. A mai májusi seregszemlének külö­nös jelentőséget ad, hogy lezártuk a második ötéves tervet, hozzáfogtunk harmadik ötéves tervünk feladatainak teljesítéséhez és vele párhuzamosan készülünk pártunk IX kong­resszusára. Mi Komárom megyei dolgozók, visszatekintve a megtett útra, minden elbi­zakodottság nélkül kijelenthetjük: munkánk eredményes volt, hogy sikereket értünk el az élet minden területén. Az elmúlt öt év alatt 9 milliárd forintot ruháztunk be a megye fejlesztésére. Új bá­nyákat, erőműveket és egyéb ipari üzemeket hoztunk létre, a meglévőket bővítettük, kor­szerűsítettük. Megteremtettük a nagyüzemi mezőgazdaság tárgyi és személyi feltételeit Több mint tízezer lakást, iskolák, óvodák, bölcsődék, üzletházak egész sorát építettük fel, lehetőséget teremtve ezzel a kulturáltabb életmód kialakítására. Ezekben az eredmé­nyekben benne, van pártszervezeteink, tömeg­szervezeteink és a megye minden dolgozójá­nak odaadó, lelkes munkája, a szocializmus építéséhez nyújtott egyértelmű támogatása, milyen büszkén tekintünk vissza a megtett útra, ugyanolyan bizako­dással nézhetünk a jövőbe is. Ez a jövő új nagy távlatot­at nyit, el­jövendő sikerekkel bíztat. A harmadik öté­ves terv idején több mint 10 milliárd forin­tot fordítunk a megye fejlesztésére. A meg­lévő üzemek bővítése mellett újabb üzeme­ket építünk, melyek elsősorban a női mun­kaerő nagyobb arányú foglalkoztatását teszik lehetővé. Tovább fejlesztjük, erősítjük a mezőgazdaság termelő bázisait. Felépítünk több mint tízezer lakást és a hozzá szük­séges iskolákat, bölcsődéket, üzletházakat és egészségügyi intézményeket. E célokat fogja — többek között — mege­rősíteni pártunk IX. kongresszusa is. Ezek a célok reálisak, megvalósíthatók, sőt a jó munka eredményeként túl is teljesíthetők. E bíztató jövő lelkesíti dolgozóinkat szerte az országban és így megyénk területén is új termelési sikerek elérésére. Szervezik a kong­resszusi munkaversenyt, hogy méltóan ké­szülhessenek fel pártunk IX. kongresszusára. A kezdet bíztató. Első negyedévi terveinket jelentősen túlszárnyaltuk, a tavasz sokat ígé­­rően bontogatja szárnyait, kedvez a mező­­gazdaságnak. Dolgozó népünk töretlen. E reményt keltő tavaszi alkotó kedve napon így nemcsak elért eredményeinket, hanem jö­vőnket is köszöntjük. E­z a mi harci programunk, melynek megvalósítása még nagyobb erőt és lendületet ad a kizsákmányolt és elnyomott népek harcához. A mun­kásosztály nemzetközi összefogása az építés­ben, az imperializmus elleni harcban nem szimbólum és nem nemes szándék csupán, hanem cselekvő valóság, mely véd és segít, példát mutat és felemel, áthidalva földré­szek és óceánok ezer és ezer kilométereit. Példás munkával erősítsük ezért szocializ­must építő hazánkat, hogy életünk szebbé, tartalmasabbá válhasson, és így még nagyobb segítséget nyújthassunk a felszabadulásukért küzdő népeknek. A Él­üzem-ünnepségek a megyében Szombaton ünnepelték a lá­batlan­ Vasbetonelem-gyárban a kitüntető élüzem-cím áta­dását 1964-ben már volt él­üzem a gyár, s ha ez 1966-ban is sikerül, már a SZOT és a Minisztertanács vándorzászló­jára tarthat igényt Az élüzem címre nagyon büszkék a gyárban, és jogo­san. A tavalyi dunai árvíz több mint tízmilliós terme­léskiesést okozott, s nemcsak ezt törlesztették le, hanem még négymillióval többet is hoztak. A gyár dolgozóinak kilencven százaléka versenyez a szocialista címért. Az él­ üzem­ ünnepségen több mint ötvenezer forinttal jutalmaz­ták a gyár dolgozóit. Tatabányán szombaton ün­nepélyesen adták át a Fémipa­ri Vállalatnak is a kitüntető élüzem oklevelet. A vállalat már harmadik esztendeje él­üzem szinten dolgozik. Fejlő­désére jellemző, hogy az or­szág tanácsi kezelésébe tar­tozó vasipari üzemei közül egyedül érdemelte ki a ki­tüntetést. Ezen a napon került sor a Komáromi Állami Gazdaság ésüzem-avató ünepségére is. Egy év mérlege a Vértesi Állami Erdőgazdaságban A több mint tíz éve fenn­álló Vértesi Állami Erdőgaz­daság életében először tar­tunk olyan tanácskozást, ame­lyen vállalatunk eredményei­ről, kollektívánk munkájáról országos mértékkel nézve is dícsérőleg nyilatkozhatunk. — ezekkel a szavakkal kezdte beszámolóját Schmal Ferenc, az erdőgazdaság igazgatója, amelyet pénteken délután a tatabányai Sport Étteremben megtartott ünnepi termelési tanácskozáson mondott el. Az erdőgazdaságban 45 ezer hektáron ötmillió-nyolcszáz­ezer köbméter gazdálkodnak. Az faanyaggal álló eszkö­zök értéke meghaladja a 130 millió forintot. Az ország huszonkilenc erdőgazdasága között fakitermelésben, moz­gatásban és értékesítésben az elsők közé tartoznak, eredmé­nyeiket azonban lerontotta, hogy az átlagnál magasabb volt a balesetek száma. Az ünnepi Schmal Ferenc tanácskozáson igazgató 63 dolgozónak kiváló dolgozó jelvényt 101-nek oklevelet és 502 dolgozónak pénzjutalmat adott át. Sikey János főosz­tályvezető pedig itt nyújtotta át az Országos Erdészeti Fő­­igazgatóság dicsérő oklevelét a Vértesi Állami Erdőgazda­ságnak. Szakszervezeti munkásokat tüntettek ki Szombat délelőtt kedves ün­nepség színhelye volt a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak székháza: társadalmi ak­tivistákat tüntettek ki. A Szakszervezeti munkáért arany fokozatát kapta: Ko­vács Zoltán, az építők megye­bizottságának társadalmi ak­tívája. Kovács Vilmos, a HVDSZ munkavédelmi fele­lőse, Csizmadia Károly, a MEDOSZ megyebizottságának elnöke, Markovics András, a bányászszakszervezet dorogi trösztbizottságának kultúrne­­velési felelőse, Csóka István, a vasasszakszervezet megye­bizottságának tagja, Horváth Lajos, a bányászszakszervezet tatabányai trösztbizottságának közgazdasági felelőse, Szarvas Béla, a KPVDSZ megyebi­zottság újítási felelőse, Hofer Vilmos, a bányászszakszerve­zet oroszlányi bizottságának aktívája. A Szakszervezeti munkáért ezüst fokozatát kapták: Bar­­tos Jenő, a pedagógus-szak­szervezet, Rossz Jánosné, a bányászszakszervezet dorogi trösztbizottságának, Nagy Fe­renc, a közalkalmazottak megyebizottságának, Schleiffer Lajos, a vegyipari szakszerve­zet, Dián Mihály, a MEDOSZ, Técsi Jenő, a bányászszak­szervezet oroszlányi vállalati bizottságának, Hortobágyi Ká­roly, az ÉDOSZ, Ikker Júliá, az orvos-egészségügyi szak­­szervezet, Posta Ferencné a lenfonógyár dolgozója, Thü­ringer Ferenc, az SZMT aktí­vája. A kitüntetés bronz- fokoza­­tatával tizenhárom aktivistát tüntettek ki. Éljen május 1, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje!

Next