Dolgozók Lapja, 1966. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
DOLGOZÓ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK4 LApjA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM 206. SZÁMÁRA: 60 FILLÉR * + 1966. SZEPTEMBER 1. CSÜTÖRTÖK Fontos állomás a reform előkészítésében A mai napon életbe lépett egy olyan kormányrendelet, amely mellett szótanul elmenni semmiképpen sem volna helyes. A hivatalosan 10/1966-os számot viselő jogszabályra gondolunk, amely a szállítási szerződések új rendszerét szabályozza. A jogszabály és a reformelveinek rokonságát nem nehéz felfedezni. Alapvető jellegzetessége, hogy a szükségletek kielégítéséből indul ki: arra az elvre épül ugyanis, hogy a szerződések alapja a valóságos, tehát a fogyasztó és felhasználói igényekben kifejezésre jutó népgazdasági szükséglet. Ennek az alapelvnek a kimondása a tervgazdálkodásról alkotott korszerű felfogásra épül: lényegében arra, hogy a népgazdasági tervnek a fejlesztés és a gazdasági folyamatok fő irányait kell kijelölnie, a részfolyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja magára. Azok szabályozását közgazdasági eszközökkel kell és lehet hatékonyan elvégezni. A szállítási szerződések most felváltott rendszere nem a szükségletekre, hanem a vállalatoknak a forgalomtól, az árumozgástól gyakran elkülönült részlettervére építette a szerződéseket, így megfosztotta azokat lényeges, az áruforgalom tartalmát és folyamatát szervező szerepüktől. A formális kapcsolatok feloldása azzal az eredménnyel bíztat, hogy a szállítási szerződés a vállalatok egyik legmegbízhatóbb eszközévé válik a piac igényeinek felmérésére és saját, hatékony gazdálkodási programjuk kidolgozására. A tervvel való formális kapcsolatok feloldása jelentkezik abban is, hogy a jogszabály a szerződéskötési időszakot ugyancsak rugalmasan szabályozza. A rendeléseket többé nem kell lényegében a naptár és nem a termelési folyamat alakulásától függő olyan időpontban amikor a megrendelő feladni, maga még nem tudja, hogy partnerei vele szemben igényeket támasztanak. milyen közismert: az eddigi gyakorlatnak nem kis szerepe volt abban, hogy a vállalatoknál felesleges készletek halmozódtak fel. Az új rendelkezés értelmében olyan időpontban és időtartamra kell a szerződéseket megkötni, amely legjobban megfelel a szükségleteket képviselő vásárló érdekeinek és egyszersmind az eladó termelésinek. Időpontok és lehetőségeiidőtartamok szempontjából is tehát a szükségletekhez igazodik 10/1966-os kormányhatározat. A szállítási szerződéses rendszer és a gazdaságirányítási rendszer reformjának elvi rokonságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések következetesen erősítik a megrendelő helyzetét. Eddig a szállítói érdekek érvényesültek egyoldalúan Mától tekadve a megrendelőt adminisztratív úton már nem lehet szerződéskötésre kötelezni, viszont módot kap arra, hogy a szükségletek változása esetén a szerződést módosíthassa, sőt, megfelelő feltételek mellett elálljon attól! A megrendelő védelmét további intézkedések is szolgálják: a szerződésszegési szankciók súlyosbítása, a kötbérkulcs megduplázása stb. Joga lesz a megrendelőnek arra is, hogy ha a szállító kötelezettségének nem rendeltetésszerűen tesz eleget, visszatartsa az ellenértéket avagy visszakövetelje azt. Fontos vonása ez a rendelkezésnek annyiban is, hogy alkalmas arra: az egyes vállalatok vetkező monopolhelyzetéből kokáros törekvéseket gyengítse! A 10/1966-os rendelkezés a reform szellemét sugározza abban is, hogy tág teret ad a kereskedelmi módszerek érvényesülésének. A rendelet például lényegében számol az új mechanizmus bevezetése utáni rugalmas árrendszerrel, a megegyezéses árakkal. Ha a szerződő felek valamelyike különleges előnyt kíván magának biztosítani, árengedményt nyújthat vagy felárat követelhet cserébe. A kereskedelmi módszerek terjedését tükrözi emellett, hogy új szerződéses formákat is teremt a rendelet. A kapacitásszerződést például, amellyel a megrendelő meghatározott időre előre termelési kapacitást köthet le magának, a fejlesztési szerződést, amellyel a kooperáló vállalatokat bevonhatja a gyártmányfejlesztésbe, s végül a bizományosi szerződést. Ennek keretében a termelő saját kockázatára, tőle meg nem rendelt új termékek forgalombahozatalával meg valamely szervet.bízhat Aligha szükséges továbbiakat felhozni annak igazolására, hogy a szállítási szerződések ma életbe lépett rendszerét a gazdasági mechanizmus készítésében reformjának előnagy horderejű intézkedésként üdvözölhetjük. Azt azonban hadd tegyük mindehhez hozzá: az új szállítási szerződéses csak lehetővé teszi, rendszer hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban a tényleges szükségleteknek megfelelő termeléshez szerezzék be készleteiket. Nem kevéssé múlik ez azonban azon, hogy egyikmásik vállalatnál mennyire fogják fel a rendelkezés tartalmi lényegét, hogyan alkalmazzák a kapott eszközöket. Ideje kialakítani ehhez az igények felmérésének legmegbízhatóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét is. Annál is inkább, mert mindkettő maga is az új gazdasági mechanizmusra való vállalati felkészülés körébe tartozó feladat. M. M Elegendő a hazai gabona Az idei kenyérgabonatermés a rendkívül súlyos belvízkárok ellenére is fedezi a lakosság kenyér és liszt-szükségletét — jelentette be Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes az országos kenyérgabonatermesztési tanácskozáson, amelyet szerdán tartottak Pécsett A miniszterhelyettes elmondta, hogy tavasszal a belvizek a kenyérgabonaterület 10 százalékán pusztították el a vetéseket. A nagyobb hozamok révén sikerült azonban megtermelni az ország kenyerét, mégpedig — a felszabadulás előtti 3,8 millió hold helyett — 2,3 millió holdon. Ez a tény újabb bizonyítéka szocialista nagyüzemi mezőgazdaság fölényének a kisüzemi mezőgazdaság gazdálkodásával szemben. A cél most az, hogy a harmadik ötéves terv során szükségletet fedező kenyérgabona-mennyiség mellett — természetesen hazai termésből — legalább öt—hat hónapi tartalékot teremtsünk és ezt állandóan fenntartsuk Ehhez a földművelésügyi kormányzat biztosítja a feltételeket- így például műtrágyatermelést 1970-ig a kétszeresére és a növényvédőszerek gyártását másfélszeresére fokozzák, míg a kombájnok számát 8400-ról 12 000-re emelik. A gazdaságok feladata hogy megteremtsék a többtermeléshez szükséges körülményeket. A tanácskozáson kimondták, hogy a hozamnövelés kulcskérdése jelenleg a fajták helyes megválasztása. Országszerte leginkább a Berosztaja 1-es és a Fertődi 293- as fajták terjedtek el, de nem egyenletesen. A legnagyobb kenyérgabonatermelő körzetekben uralkodóvá váltak a nagyhozamú fajták. Több megyében — elsősorban Heves, Komárom, Nógrád és Pest megyében — viszont szorgalmazni kell e fajták elterjesztését. A tanácskozás során „detronizálták” a rozsot. Amíg ugyanis a búza holdanként 12 mázsás termést adott, a rozs csupán 6,6 mázsát. rozsot termelő gazdaságok tehát vizsgálják felül a helyzetet és amennyire csak lehet, csökkentsék e gabona vetésterületét. A tanácskozás résztvevői felhívással fordultak az ország valamennyi mezőgazdasági termelő üzeméhez, hogy az idén fokozott gonddal készüljenek fel és fogjanak hozzá az őszi munkákhoz. A talajelőkészítés ugyanis országszerte máris megkésett és a rendkívül nagy őszi termésmennyiség betakarítása óriási feladatot ró a gazdaságokra, hogy a kenyérgabona vetését október végére befejezzék- Múlik az árvízveszély A Dunán meggyorsult az apadás. Budapestnél szerda reggel 582 centiméteres vízszintet jelzett az automatikus vízmérce, s az előrejelzések alapján a hét végére 70-80 centiméteres apadásra lehet számítani. A felső-Tiszán árhullám sem kapott kialakult újabb vízutánpótlást az utóbbi napokban. Ezért a Miskolci Vízügyi Igazgatóság szerda délben a Záhony és Tokaj közötti szakaszon elrendelte a készültség megszüntetését. Rohamosan apad a Túr is, ennek megfelelően szerda estére elsőfokra mérsékelték a készültséget. A Dráva vízszintje szerdára Drávaszabolcsnál 562-ről 450 centiméterre süllyedt, így szerda reggel a Pécsi Vízügyi Igazgatóság a folyó alsó szakaszán másodfokról elsőfokra csökkentette a készültséget. Varsó hónapja Húsz évvel ezelőtt, 1948- ban született meg az a lengyel kormányhatározat, amely szerint szeptembert Varsó újjáépítése hónapjának nyilvánítják . Ez a dátum a hitleristák orvtámadásának napjára és hónapjára emlékezteti Varsó népét. Szeptember ezúttal is a háború és az újabb háborús veszély elleni tömegtüntetéssel kezdődik. Szeptember 14-én nagy katonai ünnepségen emlékeznek meg a Visztula keleti partján fekvő Prága városrész szovjet hadsereg által történt felszabadításának és a szovjet hadsereg kötelékeiben harcoló lengyel néphadsereg egységei partraszállási kísérletének évfordulójáról. A megye legkorszerűbb iskolája Új, végleges épületébe költözött Tatabánya- Újvárosban a III. számú általános iskola. A megye legkorszerűbb, külsőre is nagyon tetszetős iskolája nyolcmillió forint költséggel épült, Tünkés János tervei alapján. A beruházó és kivitelező vállalatok jó együttműködésének köszönhető, hogy az épület egészét három hónappal a kitűzött határidő előtt, már hétfőn átadhatták. A tizenhat tantermes, minden igényt kielégítő iskolában 800 gyerek, közülük több mint 100 elsőosztályos kezdi ma az E U tanévet. .