Dolgozók Lapja, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-23 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK4 Dolgozók LapJa AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIL ÉVFOLYAM 46. SZÁM ★ ÁRA: 60 FILLÉR * 1967. FEBRUÁR« 23. CSÜTÖRTÖK a——a—g833»*5»TMEB—am—aagMue—a—ae—U'imu j.iíhliiii­l.íj.ht «wrw­!..imeigr. 's uv [UNK] wisíis un. u“i«m.wi»ns^inm. ii—in vnl­ L­.i1 illwi Békés és eredményes szocialista építőmunka közepette készülünk a választásra Kádár János beszéde a Sportcsarnokban, a választási nagygyűlésen A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága szerdán dél­után Választási nagygyűlést tartott a Sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: „Éljen és erősödjék a szocialista építést segítő nemzeti összefogás!” A nagygyűlés résztvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal kö­szöntötték­ az emelvényen megjelenő elnökséget. Az elnökségben foglalt le­ket Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Szirmai István, az Sándor és Politikai Bizottságának MSZMP tag­jai, Németh Károly, a Poli­tikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, a Budapesti­ Pártbi­zottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott beszé­det. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista M­ M­unkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára emelke­dett szólásra. Kádár elvtárs bevezetőben rámutatott:­­ hárommillió választó rész­vételével lezajlott nyolcvanöt­ezer jelölő gyűlés jól mutat­ja, hogy a választás olyan bel­politikai esemény, amely át­hatja egész társadalmunk éle­tét. A jelölő gyűlésekre a meg­növekedett és nagyfokú köz­életi érdeklődés és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert­­ a választások középpont­jában népünk életét, or­szágunk fejlődését legköz­vetlenebbül érintő és leg­fontosabb kérdések állnak. Nemrégiben végezte el mun­káját társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa. Ez sokat segít politikánk he­lyes értelmezésében és felada­taink széleskörű megvilágítá­sában. Komoly jelentősége van an­nak, hogy a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ja­nuári ülésén egyhangúlag ál­lást foglalt a párt IX. kong­resszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom teljes felépítésének programja mel­lett és annak megvalósítására szólít fel mindannyiunkat vá­lasztási felhívásában. Szilárd szocialista rendsze­rünk intézményesen biztosítja a dolgozó nép érdekeinek vé­delmét. A párt IX. kongres­­­szusa, kiindulva az adott hely­zetből, megjelölte tennivalóin­kat, világosan kijelölte a szo­cialista társadalom teljes fel­építésének, a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a nem­­­zet boldogulásának biztos és reményteljes útját. A Haza­fias Népfront Országos Taná­csa januári határozatával és választási felhívásával, amely­ben a szocialista társadalom teljes felépítésének célját­ a nemzet céljaként támogatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a válasz­táshoz. Dolgozó népünk már­cius 19-én szavazatával nyil­váníthatja egyetértését politi­kánkkal, szocialista céljaink­kal és jó összetételben vá­laszthatja­­ újjá legfőbb tör­vényhozó és néphatalmi szer­veinket, az országgyűlést, a tanácsokat. KEDVES ELVTÁRSAKI A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsósor­ban a jelölő gyűlések tapasz­talatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttag­ságunk és népünk jól fogadta és helyesli annak határozatait. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősí­tették a gyermeknevelési se­gélyről, a termelőszövekezeti tagok nyugdíjáról, a bányá­szok helyzetének méltányos rendezéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az emberek látják, hogy a kongresszuson elhangzottak, a határozatok, nem maradnak papíron, ellenkezőleg, azok végrehajtása nyomban meg­kezdődött Kádár elvtárs a továbbiak­ban hangsúlyozta: Bennünket, kommunistákat, mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártkongresszusunk mindazon program jellegű célkitűzései, amelyek csak az egész nép munkájával való­síthatók meg, széleskörű egyet­értésre és támogatásra talál­tak a népfront-mozgalom ke­retében és társadalmi életünk más területén tevékenykedő pártonkívüli szövetségeseink­nél. Úgy véljük, ez­­ tovább erősíti egységünket, a nép, a nemzet minden alkotó erejé­nek tömörítését és annak ha­tékonyságát. Társadalmunk összetételé­nek és fejlettségi fokának megfelelően ma a népfront­mozgalom keretében, a képvi­selő- és tanácstag-jelöltek között, itt a gyűlés résztvevői között is, különböző emberek, munkások, parasztok, értelmi­ségiek és kispolgárok képvi­selői találhatók. Vannak kö­zöttük kommunisták, pártta­gok, és pártonkívüliek, mar­xisták és hívők, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Ha­zafias Népfront-mozgalomban tömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A­ mozga­lomban résztvevők viszonyá­ban éppen az a döntő, hogy még világnézeti különbségek ellenére is összeköt bennünket az a felismerés, és elhatáro­zás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel és együtt szolgáljuk. Mi kommunisták értékeljük a párttagok és pártonkívüliek szövetségét és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront jegyében megy végbe, ismét bizonyítja egységünket ország-világ előtt. KEDVES ELVTÁRSAK! Az országgyűlés a múlt esz­tendőben új választási tör­vényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egyéni választókerületben je­lölik és választják. A törvény lehetővé teszi a képviselővá­lasztásnál is több jelölt állí­tását. Az egyéni választóke­rület magával hozza — ez már a mostani jelöléseknél is így alakult —, hogy csökken a központi és növekszik a helyi képviselő-jelöltek száma. Most, az előzőkhöz képest, kevesebb a képviselőnek ajánlott mi­niszter és más vezető funkci­onárius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növeked­jék az országgyűlés ellenőrzé­se a kormány és az egyes mi­nisztériumok ügyviteli mun­kája felett. A képviselő-jelö­léseknél kevesebb, a tanács­tagoknál több esetben került sor egyazon kerületben a m­á­­sodik jelölt ajánlására és el­fogadására. A jelöltek, a má­sodik jelöltek is, kivétel nél­kül a Hazafias Népfront­­ programjával léptek fel és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásol­ják, mondván, nem igazi de­mokrácia az, ahol nincs több párt és a jelöltek azonos programmal lépnek fel. Ezzel az állásponttal könnyen tu­dunk vitázni. A demokrácia szó eredeti értelmezése és je­lentése szerint népuralmat je­lent. Nálunk nincs többpárt­rendszer, de népuralom, tehát dem­okrácia van. A Horthy-rendszerben több­pártrendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fasiszta diktatúra, és nem a nép kép­viselői, hanem a kapitalisták és a földesurak képviselői ül­tek a parlamentben. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban több­­ párt jelöltjei között választ­hatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle po­litika között választhatnának. Elnézést, de erre az Egyesült Államok nyújtja a legszem­­léltetőbb példát. A legutóbbi elnökválasztás során az Egye­sült Államok jelenlegi elnöke békeszólamokkal, az állam, polgári egyenlőség érvényesí­tésének programjával, a nyo­mor elleni harc programjával lépett fel a háborús uszító Goldwater ellenpárti jelölt­tel szemben. A választók a jelenlegi elnökre szavaztak, ő azonban a bukott jelölt há­borús programját valósította meg, nincs szó állampolgári egyenjogúságról és a nyomor­gók helyzetének megjavításá­ról sem. Ilyen az ő demokrá­ciájuk. A Hazafias Népfront kép­viselő-jelöltjeinek, ha bejut­nak az országgyűlésbe, el kell látniuk majd mindenekelőtt törvényhozói tisztjüket. Vá­lasztóik elvárják tőlük, hogy emellett szorgalmazzák terü­letük fejlesztését, és szükség esetén emeljenek szót egyes választók közérdekű és indo­kolt panaszainak orvoslásáért is. Mindezt azonban úgy, hogy sohase feledjék, a legfőbb kö­telességük a közügy, a dol­gozó nép érdekeinek, a szo­­cializm­us és a béke ügyének hű szolgálata az ország házá­ban. Népünk joggal elvárja, hogy a képviselőik méltók le­gyenek a bizalomra. A kép­viselők pedig legyenek büsz­kék arra, hogy az eddig is­mert legdemokratikusabb rendszerben, szocialista ország parlamentjében a nép ügyét szolgálhatják. Kádár János ezután vissza­pillantást nyújtott az elmúH (Folytatás a­­ oldalon) A köz­vélemény igazolta a népfront álláspontját A Hazafias Népfront Ko­márom megyei bizottsága tegnap ülést tartott Tatabá­nyán. Izsáki Mihály titkár beszámolója nyomán értékel­ték a választási előkészüle­teket és megvitatták, majd egyhangúlag elfogadták a me­gyei tanácstag-jelöltek névso­rát. A tanácskozáson részt vett Kroszner László, a me­gyei tanács végrehajtó bi­­zotságának elnöke is. A bizottság megállapította, hogy az előkészületeik során mindenütt teljes mértékben érvényesült a törvényesség és a demokratizmus. A különbö­ző bizottságokba beválasztott állampolgárok szívesen és pontosan ellátták feladatu­kat. A tanácsi szervek na­gyon jelentős és kifogásta­lan munkát végeztek. A jelölő gyűléseken a vá­lasztók mintegy 50 százaléka jelent meg. A dorogi járás­ban ez az arány elérte a 65 százalékot. Nagyherkályon 114 választópolgárból 110, Szomo­­ron 420-ból 410 jelent meg a jelölő gyűléseken. Egy egy országgyűlési képviselő indító jelölésén több száz ember vett részt A jelölő gyűléseken hozott határozatok azt mutatták, hogy a népfrontbizottságok nagy felelősséggel készítették elő javaslataikat. Már a bi­zottsági üléseken szót emel­tek a lakosság véleményével szembenálló elképzelések el­len, így történt, hogy­ a nép­front a közvéleménynek meg­felelő javaslatokkal lépett a nyilvánosság elé. A tanácskozások többségén részt vettek a terület álla­mi vezetői, valamint a kép­viselő- és megyei tanácstag­jelöltek akkor is, amikor nem az ő jelölésük került szóba, így a lakosság és a vezetők, valamint a magasabb szintű jelöltek között széleskörű eszmecsere alakult ki. A vá­lasztók elmondták vélemé­nyüket a tanácsról,­­a helyi kommunális politikáról és még sok más fontos kérdés­ről. Több helyen már meg­kezdték a javaslatok feldol­gozását is. A vitában felszólalt Makri Pál a megyei pártbizottság titkára. Rámutatott, hogy jelölő­gyűlések résztvevői ál­a­lásfoglalásaikkal megerősítet­ték a párt IX. kongresszu­sának határozatait. Az elkö­vetkezendő hetekben tovább folytatjuk a széleskörű esz­mecserét. Előnyös, ha ismét találkoznak a választók és a jelöltek. A választásra a­ to­vábbiakban is úgy kell ké­szülni, hogy a szavazatok a­­ lakosság valóságos állásfog­lalását tükrözzék. Ezért szük­séges — hasonlóan az eddi­giekhez — élni a demokratiz­mussal és őrizni a törvé­nyességet

Next