Dolgozók Lapja, 1967. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

WLÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! P»1­­.*••• R . .•*'*' • I­P DOLGOZÓK LapJa AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLLAM 77. SZÁM * ARA: 60 FILLÉR 1967. ÁPRILIS 1. SZOMBAT A KOMÉP a tavalyinál 60 millióval több építés-szerelési munkát végez az idén Évek óta nem zárt olyan sikeres évet a Megyei Állami Építőipari Válla­lt, mint ta­valy. A dolgozók között több mint 2 millió 130 ezer fo­rintot osztottak el nyereségré­szesedésként a napokban, s ez önmaga is bizonyít. Mert egy évvel ezelőtt bizony semmi sem­­ jutott a külön borítékba. Néhány számot érdemes fel­említeni : 77 lakossal adtak át a tervezettnél, többet 159 létesítményt hiánypótlás nél­kül, 95-öt pedig dicsérettel adtak át. 7624 nap határidő megtakarítást értek el. S en­nek a sikeres munkának a rugója a kongresszusi mun­kaverseny volt. 2400-an tettek vállalást és az összteremtési érték 324 millió forint volt. Gyakorta leír­tuk lapunk­ban is a KOM­ÉP munkáját az elmúlt évek során. Most viszont megyeszerte egyre több elismerő szó hangzik ró­luk. A gazdasági vezetők né­hány figyelemreméltó kezde­ményezésre hívták fel j­­aguk­­ra a figyelmet. Anyagi ösz­tönzésül példa , 31 százalék­kal emelték a­­ prémiumössze­get azokon az építésvezetősé­geken, ahol nem fordult elő baleset Igyekeztek más mó­don is elébe menni a sza­bálysértéseknek. Mert érzik, hogy ez még ma is „árnyol­daluk”. 2000-nél is több volt a kiesett napok száma, 134 a baleseteké. A munkaerőhi­ány náluk elég nagy gondo­kat okoz. Tátrai József igaz­gató szerint a szükségesnél 250 dolgozóval kevesebb volt tavaly, és az idén sem lehet jobb helyzetre számítani, bár a megjavult munkakörülmé­nyek, a megalapozottabb mű­szaki irányítás hatására ug­rásszerűen javult a munkaerő vándorlás aránya. Ezzel szem­ben a maximális erőkifejtést kívánja a vállalattól az idei esztendő. A négyszázmilliót is meghaladja az az összeg, melyet az idén építésszerelé­­si munkában vállaltak, s ez 60 millióval több a tavaly tel­jesített­ lél­ Éppen­ a szűkös munkaerő készteti őket­ a gépesítés egy­re­ általánosabb el­terjesztésé­re, a korszerűbb technológia alkalmazására. Több mint kétmilliárd fo­rint termelési értéket építe­nek be 1970-ig. Ez megalapo­zott termelést, okos előrelá­tást, összefogást kíván. A tár­sadalmi szervek segítségét, az önállóság adta lehetőségek ki­aknázását, a dolgozók javas­latainak megszívlelését. Ma már esz­erint dolgozik a há­romezres vállalat szellemi ve­zérkara és ez lehet­ a biztosí­ték, hogy jól irányítja a szor­gos hadsereget is. í Újjáalakult a tatabányai városi tanács A megyeszékhely újjáala­kuló tanácsülését tegnap tar­tották meg a Népházban. Az ülésen megjelenik Kreszner László, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke, Takács Tihamér, a városi pártbizottság els­ő­­ titkára, megyei pártbizottság tagjai, és a Izsáki Mihály, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára. A választási elnökség tájé­koztatóját Szamos József el­nök ismertette. A mandátum­vizsgáló bizottság jelentését Hildebrand Ferenc tette meg. Végh József, a Hazafias Nép­front városi bizottsága elnö­kének javaslatára egyhangú­lag megválasztották a végre­hajtó bizottságot. Tagjai: Dr. Fendrik Ferenc, Horváth Gé­za, Jakab János, Komor Kor­nél, Ruska Ferenc, Sárközi G­éza, Sütő András, Sziklai Miklós, Szőke Gézáné, Takács Tihamér, Ungi Ferenc, Varga­ Barnabás és Végh János. A végrehajtó bizottság első ülésén elnökké Horváth Gé­zát, elnökhelyettesekké Ko­mor Kornélt és Sütő Andrást titkárrá pedig Jakab Jánost választotta. A tanácsülés a választást egyhangúlag elfo­gadta. Egyhangúlag elfogadta a ta­nácsülés Végh Józsefnek, az állandó bizottságokra vonat­kozó előterjesztését A pénz­ügyi állandó bizottság elnöke Dudás Miklós, az építési és közlekedésügyié Kovács Dé­nes, a művelődésügyié Ko­vács István, az egészségügyié dr. Dóra Ferenc, az igazgatá­sié dr. Németh Vadász Jó­zsef, a kereskedelmié Bödecs­­ József, a családi ünnepsége­ket rendező állandó bizott­ság elnöke pedig Gyurmánszki Sándor lett. A körzeti állandó bizottsá­gok élére került az I-ben Novotny Ferenc, a II-ben Gress Antal, a III-ban Kaba­­recz Henrik, a IV-ben Hilde­brand Ferenc, az V-ben Per­­ger Géza, és a­­ VI-ban Balogh László. jogásznap Esztergomban A Magyar Jogász Szövet­ség Komárom megyei szerve­zete pénteken tartotta az évenkint rendszeresen meg­rendezett jogásznapot Eszter­­ban. A megyei szervezet együttes ülésen, a technika házában először Havasi Fe­renc, az MSZMP Bizottságának tagja, Központi a me­gyei pártbizottság első titkára. Időszerű politi­kai kérdések címmel tar­tott előadást. Ismertet­te a IX. pártkongresszus határozatából eredő feladato­kat, a megye második 5 éves tervének eredményeit, a har­madik 5 éves terv felada­tait, amelynek végrehajtása során különösen sokat fej­lődik a vegyipar és a letele­pülő iparágakkal együtt újabb és újabb munkaalka­lom teremtődik a dolgozni szándékozók számára. Beszélt a bányászat helyzetéről, sze­repéről, s­ szénhidrogénekkel folytatott versenyben, majd a gazdaságirányítás reformjából eredő feladatokkal foglalko­zott Havasi Ferenc elvtárs elő­adása után a szakosztályok tartották meg ülésüket. Az államigazgatási és polgári jo­gi­ szakosztály „A tartási és életjáradéki szerződések idő­szerű kérdéseit” vitatta meg dr. Varga József a Minisz­tertanács tanácsszervek osz­tályának munkatársa előadá­sában. A büntetőjogi szak­osztály „A tanúbizonyítás kér­dései a büntető eljárásban*’ című előadását hallgatta és vitatta meg. A vállalati jogi szakosztály a vállalati üzemi balesetért való felelősség né­hány főbb kérdésével foglal­kozott A termelőszövetkezeti jogi szakosztály dr. Nov<j^ báczky Iván, a­ Földművelés­­ügyi Minisztérium jogi osz­tályának főelőadója előadásá­ban a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek üzemi tevé­­kenységi körét vitatta me? Egy brigád újítása 6 hónap a a** 300 ezer forint megtaVarí­ás Az udvaron halomba rakva hevernek a süveggerendák. A bányákból hozták fel vala­mennyit. Kicsit szánalmas kép, ahogy a vastag, foga­a­zott gerendái­ formájukat vesztve, elgörbí­tve, megkopva, szinte ócskavas .*nt várják to­vábbi sorsukat Lent a bá­nyában a főit biztosították velük, de időt ! a roppant nyomás elhasználta őket, de­formálódtak Illetve hasznave­hetetlenek lettek addig, amíg nem találták meg a módját, miképpen lehet úgy feljaví­tani őket, hogy­ ismét szol­gálják a bányá­­t. ,A búvó han­g élessé válik és a szikraeső s­­zinte megvi­­lágítja a félhon­tályos műhelyt. — Kinek a ikréhez fűző­dik az újítás? ’ Eichard József’’a tatabányai Központi Műhelyüzem csille­­javító részlegének Vr­igád ve­zetője egyenesedik fel a sü­­vege^—ndák mellől. — Nem egy ember nevéhez fűződik az in­­at is, valamennyi­­imké, a brigádé. ök tizenegyen. Eichard Jó­zsef, Száraz János, Gyertyák L­ászló meg a többiek töp­rengtek azon, hoeyan, és mi­kronon lehetne ezt a nagy­­mennyisége elhasználódott ge­rendát újra használhatóvá tenni. Az egyen­gető­­­­eket még csak meg lehetett valahogy oldani, de az orr kopásának megszün­tetéséhez kevés volt a for­rasztás. Kü­lfölt­ről szereztek be elektródát és azzal pótol­ták a lekopott részt, majd kö­szörűvel adták meg a kívánt formát Az újításuk sikerrel járt. Valamennyien boldogok, hogy az elmúlt 6 hónap alatt 300 ezer forintot tudtak így meg­takarítani a népgazdaságnak. A következő időben magyar elektródákkal akarják helyet­tesíteni a külföldit. És a bri­gád hasznos, gazdaságos újí­tása révén, újra a bányába kerülnek a süveggerendák. Mindez nekik, a csille.javí­­tórészleg szoci­­i­sta brigádjá­nak köszönhető. v.r * ferínti mind javításra vár. I­i eljárás a szénporveszély elhárítására 24 óránként különleges be­rendezéssel felszerelt brigádok­ járják be­ az oroszlányi szén­bányák felső telepi frontfej­téseit. Hazai gyártmányú, 150 atmoszféra nyomású tyúkkal nyugatnémet szivaty­­gyárt­mányú nagynyomású szondák­kal vizet préselnek a szén­­falakba. Ezeken a munkahe­lyeken ugyanis olyanok a nyomásviszonyok, hogy már benn a szénfalban is porlód­ik a szén, s így fejtés közben rendkívül nagy a porképződés. A lebegő szénpor nem csak a dolgozók egészségére ár­talmas, hanem a robbanásve­szélyt is fokozza. Megkötésé­re eddig permetezték a vá­gatokat, de az új védekező módszer sokkal hatásosabb a réginél. Az új eljárás beveze­tésére annál is inkább szük­ség volt, mert a metánve­szély csökkentésére a vága­tokban sok helyütt meggyorsí­tották a légáramlást, ami még jobban felkavarta a szénport A gyakorlatban kiválóan be­vált technológiával biztonsá­gosabb a munka, a pormen­tesített, vízzel fellazított szén­falban nagyobb termelékeny­­séggel dolgoznak a gy­­­ak.

Next