Dolgozók Lapja, 1967. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-16 / 219. szám

VILÁG PROLET­ÁRJA!, EGYESÜLJETEK* DOLGOZÓK LapJa AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM 219. SZÁM * ARA: 60 FILLÉR * 1961. SZEPTEMBER 16. SZOMBAT Nem mindenki közgazdász Devizaszerzőről beszélünk mostanában, amortizációs alapról, preferenciáról, állami dotációról, meg eszközlekötési járulékról. A közgazdászok, gazdasági vezetők és szakem­berek már javában készülnek a gazdasági mechanizmus re­formjára, vitatják az közgazdasági kategóriák egyes tar­talmát, latolgatják a szüksé­gessé váló intézkedéseket Csakhogy nem mindenki közgazdász. Az elvontabb közgazdasági fogalmak ma még többé-ke­­vésbé idegenül csengenek az emberek többségének fülé­ben. Az új gazdasági mecha­nizmus alapvető vonásai, várható intézkedések azonban a őket is erősen érdeklik. S ez természetes is. Hiszen itt végső fokon egyáltalán nem elvont dolgokról van szó, ha­nem olyan gyakorlati intéz­kedésekről, amelyek közvetle­nül befolyásolják mind a ter­melőmunka viszonyait, mind az életkörülményeket. A megyében mostanában tartott pártnapok híven tük­rözték ezt az érdeklődést, megmutatták, hogy az embe­rek várják a tájékoztatást rövidesen bekövetkező reform­a­ról. S ez az igény kötelez. Ar­ra kötelezi a pártszervezete­ket, a társadalmi szerveket, hogy a közgazdaságtanban nem járatos emberek számára is érthető módon válaszolják meg az őket foglalkoztató kér­déseket, magyarázzák meg a reform céljait, lényegét, a megélhetésre gyakorolt hatá­sát. Ezt azonban nem csupán az említett érdeklődés indokolja. Hanem az is, hogy az új mechanizmus céljait nem va­lósíthatjuk meg a dolgozó tö­megek aktív közreműködése nélkül. A reform erőteljesen növeli a vállalatok, szövetke­zetek önállóságát, s ezzel együtt a helyi kollektívák sze­repét is. De a kollektívák csak úgy tölthetik be ezt a meg­növekedett szerepet, ha tagja­ik ismerik lehetőségeiket és teendőiket, értik az új viszo­nyok lényegét Ezért a reform előkészítése során legalább olyan fontos a dolgozók felvi­lágosítása és tájékoztatása, a közgazdasági mint a különböző propaganda, gazdasági és szervezési intézkedések el­határozása. A közgazdasági propagandá­nak jó néhány fóruma, eszkö­ze áll a pártszervezetek ren­delkezésére. Pártnapok, cso­portos beszélgetések, közgaz­dasági konferenciák, különbö­ző kiadványok szolgálják következő hetekben, hónapok­­­ban ezt a célt. Itt szó eshet — és szó is kell hogy essen — mindazokról a problémákról és feladatokról, amelyek a dolgozókat közvetlenül érin­tik. Ennek a tájékoztatásnak az alapos és okos megszerve­zése egyike a legfontosabb­nak azon teendők sorában, amelyek ebben a mostani idő­szakban a pártszervezetekre iránt In 2.1. A reform propagandája azonban természetesen nem­csak a pártszervezetek fela­data. Minden tömegszervezet, társadalmi mozgalom ki kell hogy vegye a részét belőle , hiszen tagságukat, az általuk képviselt rétegeket kivétel nélkül érinti az új mechaniz­mus bevezetése, így vagy úgy, de feltétlenül érinti. S a pro­paganda tartalmát és formá­ját épp ehhez az „így”-hez vagy „úgy”-hoz kell szabni. Nem lenne jó, ha a különbö­ző tömegszervezetek és moz­galmak mind egyforma mó­don szólnának a reformról. A tartalomban persze nem lehet különbség, de a kérdések ki­emelésében igen, így termé­szetes, hogy a szakszervezetek elsősorban a dolgozók jogai­val és kötelességeivel, a bé­rezéssel, az üzemi munkavi­szonnyal világosító foglalkoznak a fél­munka során, KISZ a fiatalok foglalkoztatá­­­sával, előmenetelével, kezde­ményezési lehetőségeivel, a nőmozgalom viszont a re­formnak a családok és ház­tartások helyzetére gyakorolt hatásával. Meggyőzően azonban csak az magyarázhat meg valamit, aki maga is érti. A pártszer­vezetek vezetői és tagjai, a tömegszervezetek aktivistái túlnyomó többségükben ugyancsak nem közgazdászok. A következő időszakban azon­ban feltétlenül gyarapítaniuk kell közgazdasági műveltségü­ket. A pártoktatás különböző formái — a gazdaságpolitikai tanfolyamok, a közgazdasági alapismeretek és a szocializ­mus építésének kérdései, tan­folyamok, a megyei politikai akadémia előadásai — erre sok lehetőséget nyújtanak majd. De addig is, s ezek mellett is szükség van az alapszervezeti vezetők számá­ra bizonyos speciális tájékoz­tatására. Ezért szervezik meg ismételten a megyei pártisko­lán az alapszervezeti titkárok több napos tanfolyamait, ezért kerül sor majd a járá­s­­okban és városokban az alap­szervezeti vezetőségi tagok tanfolyamaira is. Olyan kérdésekről lesz szó ezeken a tanfolyamokon, mint a jövedelem-elvonás, a nye­reségadó és a vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere, a hitel és pénz­forgalom mechanizmusa, az új találmá­nyi és újítási rendszer, a ré­szesedési alap felhasználása, és így tovább. A reform propagandája ter­mészetesen nem most kezdő­dik meg. Most már azonban arról van szó, hogy a lehető a legszélesebb körben terjedjen, lehető legtöbb emberhez jusson el. Ne csak a gazdaság­tanhoz értők viszonylag széle­sebb köre értse, miről van szó, mit várhatunk és mit kell tennünk, hanem minél ember, lehetőleg mindenki.több Hiszen a reform mindannyi­­unk alapvető érdekeit érinti. Akár közgazdászok v­gyunk Akár nem­. Gyepes László 2 • a • V# ’' A testvéri barátság szellemében Havasi Ferenc elvtárs Tbilisziben a grúziai magyar kulturális napok megnyitásán Pénteken megkezdődtek a grúziai magyar kulturális napok. A kulturális na­pokra Tbiliszibe érkezett ma­gyar küldöttség tagjai péntek délelőtt városnéző sétát tettek, s az ősi grúz főváros neveze­tességeivel ismerkedtek. Még a délelőtt folyamán Grúzia magyar vendégeit fo­gadta Arcsil Gigosvili ügyminiszter, a külföldi kül­or­szágokkal való baráti­­ kapcso­latokat ápoló grúz társaság elnöke, majd délben a minisz­tertanács épületében tartottak fogadást a magyar küldöttség tiszteletére. I­tt Vi­ktoria Szirad­­ze miniszterelnökhelyettes szí­vélyes beszélgetést folytatott Havasi Ferenccel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjá­val, a Komárom megyei párt­­bizottság első titkárával, a magyar delegáció vezetőjével. A grúz főváros rendkí­vül szívélyes fogadtatásban részesíti magyar vendégeit A városban feliratok éltetik magyar-grúz barátságot. Vala­a­mennyi tbiliszi lap pénteken magyar fejléccel jelent meg: „Üdvözöljük kedves magyar vendégeinket’ hangzik a grúz lapok magyar nyelvű köszön­tője. Tegnap este a grúz fővá­ros díszbe öltözött A szovjet, magyar és grúz zászlókkal fel­ékesített Rusztaveli színházban ünnepélyes keretek között tartottak megnyitót. Az ün­nepi est díszelnökségében fog­laltak helyet a Kossuth-család grúziai leszármazottai: Szta­­nyiszlav Kossuth mérnök és lánya Szvetlána, a filológiai tudományok kandidátusa, a grúz nyelv kiváló tudósa. A magyar, a szovjet és grúz himnusz elhangzása után a a grúziai magyar kulturális napokat Devi Szturua, a Grúz Kommunista Párt titkára nyi­totta meg. Nagy taps köszöntötte Ha­vasi Ferencet, a gyar delegáció vezetőjét, ma­hangsúlyozta: a magyar és aki a grúz nép barátságának fája Magyarország és a Szovjetunió sokoldalú kapcsolatai, a kö­zelmúlt, a jelen és a jövő kö­zös vonásai révén fedett naggyá, erőssé. terebélye­Rámu­tatott, hogy a magyar kultú­ra napjainak megrendezése a Grúz Szovjet Szocialista Köz­társaságban előmozdítja magyar és a szovjet nép test­i vériségét, barátságát, azt, hogy a grúz és a magyar dolgozók jobban megismerjék egymást. Az ünnepi megnyitó máso­dik részében a közönség nagy tetszésssel fogadta a magyar művészek műsorszámait. A tbiliszi filharmónia dísz­termében pedig a magyar kul­turális napok megnyitásának jegyében, a győri Rába népi együttes adta elő nagy siker­rel magyar tájak dalait és táncait. ÉPÜL A MAGTÁR Ismét fontos létesítménnyel gazdagodik a gyermelyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet, 104 vagonos magtár épül, melynek tetőszerkezetét szerel­­ő közösség jó hírű építőbrigádja ­s^íobi''' / ' A jubileumi felajánlás eredménye: Féléves előnnyel dolgoznak a tatabányai aknamélyítők Három éve dolgoznak már Tatabányán az aknamélyítők több millió tonna pillérekben lekötött szén felszabadításán. A magas fűtőértékű, helyen­ként 25—30 méter vastagságú széntelepeket eddig a VIII-as, a X-es és a XI-es akna kül­színi létesítményei, függő és lejtaknái miatt nem lehetett hasznosítani. Erre a körülbe­lül három és fél millió tonná­nyi szénre szüksége van nép­gazdaságunknak, ezért úgy döntöttek a szakemberek, hogy a három aknaüzemet egyetlen nagy bányává alakítják át. A tervek szerint a föld alatti, vá­gatokkal összekötött bányából a régi hat akna helyett két újonnan kiképzett függőleges és egy régi lejtaknán át bo­nyolítják le majd a szénszállí­tást. Az összevont bányának a terv szerint 1970-re már el kell érnie a napi 200 vagonos termelést A nagyarányú munka orosz­lánrésze az aknamélyítőkre hárul. A feladat fontosságához mérten, a legjobban összeszo­kott brigádok, összesen 100 főnyi gárda dolgozik a sokré­tű feladat végrehajtásán. munka határidő előtti befeje­­­zése fontos érdeke népgazda­ságunknak, ezért az aknamé­lyítők értékes felajánlást tet­tek a jubileumi év tiszteleté­re. Vállalták, hogy minden eddiginél jobb munkaszerve­zéssel, a műszaki feltételek megteremtésével a tervezettnél előbb befejezik a föld alatt vágatok kihajtását, a függőak­nák kiképzését. Vállalásukat kiváló ered­ménnyel teljesítik, noha rend­kívül nehéz körülményekkel kell megküzdeniük. Hubeny Vilmos brigádjának például a XI/a akna mélyítésénél egy huszonkét méter vastag ho­mokrétegen kellett áthatolnia. Az omlásveszélyes szakaszban a mesterség minden fogására szükségük volt, hogy időben és baleset nélkül birkózzanak meg feladatukkal. Erőfeszítésük eredményeként rekord idő alatt képezték ki ezt az akna­szakaszt. Jubileumi vállalásukat, és a három év alatt végzett mun­kát nemrég értékelték az ak­namélyítők. Teljesítményük minden dicséretet megérde­mel: a határidőhöz viszonyít­va nem kevesebb, mint fél­éves előnyre tett szert a 100 Senri leik-»*­kspektívs.

Next