Dolgozók Lapja, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJA, EGYESÜUETEKI JJXIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁMÁRA: M FILLÉR 1968. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Több, mint 20 éve segíti tájékozódásunkat, informálódásunkat megyei lapunk. Ahogy életünk és körülményeink változtak, úgy fejlődött lapunk színvonala és tartalma is. Nemcsak lépést tartott az általánosan fejlődő igényekkel, de szerény lehetőségeihez mérten formálta is igényeinket. Nemcsak jelezte, s hírül adta a megye lakosai gazdálkodásának, ízlésének, szokásainak változását, de formálta is. Lépést tartott és orientált, összefoglalt és általánosított bizonyos tapasztalatokat, de utat mutatott. Regisztált, bírált és dicsért, de egyben kezdeményezett és bátorított is. Tette mindezt, amit a megye általános érdekeiért tennie kellett, amit hivatása és jellege tőle, mint megyei újságtól megkövetett. 'nején hess 3 éve, ho„ itt lappá változott, ami a korábbi hetenként kétszeri megjelenéstől lényeges változást jelentett. Hímekedett a lapra kötetessé ,rktualitási és újságszerűségi lehetőség. E minőségében ** jól, szolgálta célúéttesítéseink megvalósítását. Kedvelt újságja lett mindazoknak, akik érdeklődésse* tekintenek szűkebb hazánk, megyénk változó életére. Lapunk most küásőségének fejlődésében újabb fordulópontjához átkénést, korszerűibb formában a motor és a mai mondanivalót jobban szolgáló terjedelemben jelenik meg. Örülünk, hogy a momdaedva jó folyamatos és állandó fejlődését, gazdagodását kíséri a forma, a kv&sé náétozása is, hiszen ez is velejárója az olvasó ember igénye jobb kielégítésének. Új, és nagy feladatok megoldásának szolgálatát vallja magáénak a mi napilapunk. Célkitűzései azonosak megyénk vezető társadalmi testületeinek céljaival. Az építés, az új élet kialakításának célkitűzései ezek. Ezt szolgálja az újság lehetőségeiből és kötelmeiből adódó eszközökkel. Részt editál mindannyiunk egyik legfőbb kötelességéből, gazdasági életünk fellendítésének nehéz, bonyolult, de biztató, lelkesítő munkájából. Szolgálni akarja ezt az ügyet, amelyet a razdasági életünk mai rráv''tnsának rendszere állít c'nvk. Megértetni, a gazdaság fokozatos javításának lehető$ínojt, hogy a reform adta v.yurptM min*1 e'ö'iyökben használhassuk ki a menye területén. A i'-irrnnk, mint pórfnnk r„a..>.rlaXjfjt és kér>vi tjr)1 ~ +m-/rymvnl? ír) p'vfis?te:Tfí 4~1 nJrtfn n fr ^ rí dó. ff krorszer1" {"T-fnaós és módswr y>rn■mn A gn q yyn rfri ft <?ff <7 PH S'yO'r'íi-'r>ry fi éri o7 yy) pvp ftp f' r>nm)i 4n vi irtson /ró f '’low -ói rziáiAl- eiá rvro^Yf YY! óftoY)**' i q rr^ '' ^1.0^AoAro pe ftPfT f** nór'' óil 'm,iv'*o~r l('vn)z, akik e cél megvalósításán fáradlsten a*. A vn és a ’ 1 dök terjesztésével, új gondolatok közreadásával sokat segíthet mindannyiunknak. Lapunk egyik legfőbb ereje a követendő publikáláson kívül a korszerűtlen, az elavult, a régiraódiság bírálata is. Mindig erőssége volt ez a mai újságnak és újságírásnak, de talán nem túlozunk, ha ezt az újságerényt mint igényt is várakozásaink listájára felírjuk. A haladás érdekében bírálni a megrekedtet, az előrehúzó erő érdekében elmarasztalni a visszahúzót, bátorítani a tudatos cselekvést, a megalapozott kezdeményezést, a mi világnézetünk humánumát, az egyszerű emberek önzetlen szolgálatát, $ mindazt, ami felfogásunk természetéből adott. Ezek, amiben igényeink összegezhetők a korszerűbb formájú lappal szemben is. A Dolgozók Lapja azonban nemcsak a megyei vezető testületek újságja, hanem a megye két véleményének progresszív fóruma is. E tekintetben megjelenésének lehetőségei még koránt sincsenek kihasználva. Ne csak a név szerinti levelezők kapjanak nyilvánosságot a lap hasábjain, hanem minden olyan véleményt, amely egyedi alkalmakkor jelentkezik, olyan emberek véleménye, példája nem sorolhatók akik, a rendszeres levelezőgárda tagjaihoz. A lap szívesen vállalja a munkás- és parasztkollektív dió véleményének közlését éppúgy, mint megyénk értelmiségi, szellemi életének köreiből íródó hősöket. Legyen gondolatkör tehát továbbra is fóruma a megye irodalmi, kulturális, művészeti életének, serkentve e területről is mai életünk alkotó és művészi gazdagítását. Pártorgánum és egyben a lakosság újságja. E kettős jelleg nem zárja ki egymást, hanem e kettős igény teljesítését igényli. Nem lehet ez más a mi> jelegében mint ahogy az életben sem. van A közvélemény, a közgondolkodás szolgálata ez, a széles néprétegek érdeke és elsőrendű pártérdek is. A párt és társadalmi szervek a jövőben is tekintsék segítőtársuknak a munkában, szövetségesüknek az életben lapunkat. A megyei lap mindennapi kapcsolat és összekötő a vezető testületek és alapszervek, a társadalmi szervek és tömegek között Csak így értelmezve és felfogva hivatását segíthetjük a lap munkáját, és így lesz az újság is mindennapi segítőtársunk. Legyen hivatásának magas fokú képviselője, teljes felősségű segítő munkatársunk, aki küldetésének lelkiismeretes teljesítésével jogosan varja magát, és őt, az olvasók, kedvelt és megbecsült újsőgjuknak. Előbbre egy lépéssel írta: Havasi Ferenc # Az tonna szén a egymilliomo lengyelországi üzemeiben Jelentős határkőhöz érkeztek a HALDEX Lengyel- Magyar Reszvénytársaság lengyelországi meddőfeldolgozó üzemei mállásuk óta az egymilliomodik tonna szenet nyerték vissza a meddőhányókból. Ehhez rendkívül nagy tömegű anyagot, nyolc és fél millió tonna meddőt mozgattak meg és dolgoztak fel a tatabányai szakemberek találmányának alkalmazásával, a magyar berendezésekkel és magyar szakemberek irányításával épített üzemekben. Az egymillió tonna, nagy kalóriaértékű szénen kívül a visszamaradó meddőanyagból a hat esztendő alatt mint kétmillió tonna több cement- és kerámia-alapanyagot is értékesítettek, nagy mennyiségű anyagot szállítottak bányatömedékeléshez is. Ma már a több mint ezer főt, foglalkoztató, öt meddőfeldolgozó üzelmmel, dolgozó közös lengyel—magyar vállalat a tervezettnél jóval kedvezőbb eredményeket ért el. Az eredeti elgondolás szerint tíz üzemet építettek volna, napi tizenkétezer tonna meddőanyag feldolgozására. Mivel azonban nagyobb teljesítményű egységeket létesítettek, így mindössze öt feldolgozóval nyerik vissza a tervezett szénmennyiséget. A zárszámadás végső összesítésén dolgozik a tokodi Arany« kalász Tsz két dolgozója, Varcag Lászlóné főkönyvelő- helyettes és Kulcsár Imréné csoportvezető. Öröm volt elvégezni ezt a munkát, hiszen az egy munkaegységre jutó jövedelem kereken 70 forint lesz Ma Ai előretolt helyőrség 2. oldal • Hinni az életben 3. oldal Újdonságok az IB3JS £-nál 3. oldal • Naszályi törekvések 4. oldal • Extra exportcikkeink 4. oldal * Befejezés előtt az Almásfüzitői bővítése Óriás szűrők érkeztek Indiából Rendkívül nagy feladat vár az idén a bővülő Almásfüzitői Timföldgyár építőire, szerelőire. Ebben az évben is négyszázmillió forintot költenek az üzem rekonstrukciójára és átadják az utolsó termelő berendezést is. Ezzel a nagyarányú, másfél milliárd forintos 1962 óta tartó beruházás lényegében befejeződik. A jövő évre csupán a gyári erőmű bővítése és a hozzá tartozó segédberendezések építése húzódik át. Az idei program teljesítésével válik lehetővé, hogy a rekonstrukció előtti 1970-re termelés kétszeresét termelje, évi 280 000 tonna timföld * gyártsanak. Márciustól sorozatiba*! ? szeptember««* termelő Többek között berendezésekei márciusban helyezik üzembe a legnagyobb hazai kalcináló kemencét. A nyugatnémet gyártmányú forgó kemencében naponta 760 tonna timföldet termelnek majd. A kikeverő üzemrészben újabb két, — francia—olasz együttműködéssel gyártott — szűrő berendezést szerelnek fel Ezek a berendezések számottevően növelik a timföld termelését. Négyszerte nagyobb teljesítménnyel dolgoznak, mint a gyár cég szűrői. Az aluminát hűtéség svéd gyártmányú hőcserélőket állítanak munkába Áprilisra várják azokat holland szerelőket, akiknek irányításávsal az Indiából érkezett óriás szűrők felszerelését kezdik meg. A négy darab, egyenként 230 négyzetméternyi felületű óriás berendezésekkel timföld minőségét javítják. Az id jén kerülnek átadásra a gyár legimpozánsabb szabadtéri létesítményei, a képstadionhoz hasonló százezer tonnás beuxittároló és az ötezer köbméteres timföldsilók. A fizikai munka további csökkentésére, a termelés automatizálására ötvenmillió forintot költenek. Többek között felszerelnek egy nyugatnémet gyártmányú zsáktöltő automatát. Ezzel berendezéssel az egyik lgnehezebb fizikai munkáéi kímélik meg a dolgozókat. Országos ifjúsági találkozók, ünnepségek színhelye lesz a megye Elfogadta idei akcióprogramját a KISZ megyei bizottsága Érdekes, változatos tevékenységre készülnek ebben az évben is a megye KISZ-szervezetei. Ezt tükrözi az az éves akcióprogram, amelyet szerdai ülésén fogadott el a KISZ megyei bizottsága. Az ülés, — amelyen részt vett Makri Pál, a megyei pártbizottság titkára és Szabó János a KISZ központi bizottságának titkára, — első napirendi megtárgyalta a KISZ pontkénékenységét és feladatait tevőközép- és szakmunkásképző iskolákban. Az írásban előterjesztett jelentéshez Tóth Károly első titkár fűzött kiegészítést, amit széleskörű vita követett. (Az előterjesztés és a vita ismertetésére lapunkban visszatérünk.*) Készülődés a V Il-re Ezt követően a megyei bizottság Patonyi Ferenc titkár előterjesztése alapján elfogadta 1968 évi akcióprogramját. A program szerint ez év tavaszán is megrendezik a forradan ifjúsági napokat. A megnyitó ünnepségre március 15-én kerül sor Tatán. Komáromiban ugyancsak nagygyűlésen emlékeznek meg a márciusi forradalom 120. évfordulójáról. Ácsteszéren, Táncsics Mihály szülőfalujában parasztfiatalok és úttörők találkozóját rendezik meg az évforduló alkalmából. A középfokú március 15-én tanintézetekben KISZ-napokat tartanak, amelyek programját nyilvános szakköri ülések, bemutatók, kiállítások színesítik. Nagy helyet kap a KISZ tevékenységében a IX. Világifjúsági Találkozóra való felkészülés. Ennek jegyében emlékeznek meg megyeszerte április 24-én a gyarmatosítás ellen küzdő fiatalok napjáról. A forradalmi ifjúsági napok keretében a Bietatok megemlékeznek a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról is. Ezen a napom osztják ki a tíz éves KISZ-tagságért járó emléklapokat és jelvényeket. Az új tagok ünnepélyes fogadalomtételérel pedig április 4-én kerül sor. A Re nrrvanista Kiáltvány megkemsének 120. évfordulójáról KISZ politikai körei emlékeznek meg. Kulturális rende»«ények A korszerű műveltség elé sajátítása — ez lesz a témája a március 28-i ® és a» szeülő megyei diákparlamentnek. Április 4-én pedig Tatabányán rendezik meg a középiskolai kollégiumok fiataljainak megyei találkozóját. Február a Ki írót tud vetélkedők hónapja, a megyei döntőre március utolsó napján kerül sor. Egy héttel előtte rendezik romban a társastánc Romaklubok megyei találkozóját. Ugyanebben az időszakban kerül sor a Ki író ben tudós vetélkedő megyei döntőjére, a fizika, a történelem és a magyar nyelv tantárgyaiban . A városok művészeti csoportjai április 4-ért Oroszlányban tartanak nagyszabású bemutatót. 2 enelési mozgalmak Asz akcióprogram kitér az ipari és mezőgazdasági üzemek fiataljainak versenymozgalmaira is, így a KISZ védnökségével folytatódik az Almásfüzitői Timföldgyár bővítése. Dorogra hívják össze a kiváló ifjú mérnök és technikus cím elnyeréséért folyó mozgalom legjobbjainak megyei hozását. A program tanácstöbb akciót irányoz elő a dolgozó fiatalok szakmai képzettségének növelésére így az ipari üzemekben Ki minek mestere vetélkedőket rendeznek, s a lakatos, esztergályos, marós és vájár szakmákban területi, illetve megyei döntőre is sor kerül. Bábolna lesz a színhelye a baromfitenyésztő szakmunkások országos ifjúsági vetélkedőjének. A középiskolások is oveszik a részüket a közhrimű munkából. Idén nyáron 1500-an dolgoznak építőtáborban a pilishegyi gazdaságban, a Pest megyei Pécrimajorban és Balatonbogláron.