Dolgozók Lapja, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-14 / 37. szám
világ proletárjai?gve$üuét&i ZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM VJ. SZÁMÁRA: M FILLÉR 19«8. FEBRUÁR 14. SZERDA Javultak a gazdálkodás feltételei, jelentősen nőtt a közös vagyon és a tagok részesedése A zárszámadások tapasztalatai hegyvidéki termelőszövetkezetekben A megye hegyvidéki termelőszövetkezeteiben lezárultak az 1967. évi zárszámadó közgyűlések. A többi közös gazdasághoz hasonlóan, itt is jelentős eredményeket hozott az esztendei szorgalom, a kitartó munka. Minden ágazatban többletjövedelem A tarjáni Haladó Termelőszövetkezet beszámolója megelégedéssel, nyugtázta, hogy megnőtt a tagság érdeklődése a termelőszövetkezet, gondja-baja iránt. Jobban kivették részüket a közös munkából mint a korábbi években. Ennek nyomán a terméshozamok néhány növény kivételével felülmúlták a tervezettet. Az állattenyésztés is 320 ezer forinttal többet „tett be” a közös kasszába. Az üszők beállítása után 220 000 forinttal több állami támogatást kaptak, mint amennyire a tervkészítésekor számítottak. A Haladó Tsz segédüzemei ugyancsak meghozták a maguk 210 000 forintos túlteljesítését. A 35 forintra tervezett munkaegység-érték 42 forintra emelkedett és 2500 forinttal magasabb lett az egy dolgozó tagra jató jövedelem, mint az előző évben. Egy munkanapzz 112 forint A gyermelyi Petőfi Tsz évek óta a jól gazdálkodó közösségek sorába tartozik. Az idei esztendő tovább szilárdította eredményeit, öregbítette jó hírnevét. A céltudatos gazdálkodást tükrösi számos adat közül is messze kitűnik a tehenészeté, ahol az egy tehénre jutó éves tejhozam 4128 liter. Hasonlóan kedvező a tyúkok tojástermelése is. A szorgalmas munkát híven tükrözi, hogy a gyermelyi 11 084 termelőszövetkezetben forint az egy szántóegységre jutó bruttó termelési érték A gazdaság vezetői kiszámították az egy napra jutó átlagkeresetet, ami nem kevesebb, mint 112 forint. A nehezén túljutottak A hegyvidéki termelőszövetkezetek mindegyikében várható volt a fejlődés. A bajnai Alkotmány Termelőszövetkezetben bekövetkezett változások mégis meglepők. Az idén 45,24 forintot ér minden munkaegység. Átszámítva: egy munkanap átlag 75,40 forintot kerestek a tsz-gazdák. Ugyanakkor ,3 075 000 forintot a biztonsági alapra helyeztek. Arra, hogy a folytatás is hasonló legyen, már a múlt év során számos változtatást foganatosítottak a munkaszervezésben. Ilyen volt — többek között — az üzemegységi rendszer bevezetése, amely kisebb nagyobb közösségek számára felelősséget és nagyobb önállóságot biztosított. A gépi munkák szervezése is fokozottabb gonddal történt. Ennek következménye lett, hogy bár tavaly mintegy ötezer normál holddal kevesebb munkát végeztek saját gépekkel, mint korábban, a munka minősége és a terméseredmények is jobbak lettek. Ugyanakkor gépállomási gépeket is kevesebbet foglalkoztattak, ami egy év alatt 300 000 forint megtakarításhoz vezetett. Rövid lejáratú hitel nélkül Megalapozott, fokozott javulást tükröz az 1967-es esztendő gazdálkodása a tárdosbányai Gerecsevölgye Termelőszövetkezetben is, ahol egy év alatt több mint félmillió forinttal növekedett a közösség tiszta vagyona. A tervezett bevételeket valamennyi ágazatban elérték, sőt, összességében 1 732 000 forinttal több jött a ,,konyhára”, mint amennyire év elején számítottak. Ugyanakkor az 1966-ról maradt S06 000 forint rövid lejáratú hitelt is visszafizették. 1967- ben — a tsz fennállása óta először — nem is vettek igénybe rövid lejáratú hitelt, hogy ezzel is elősegítsék a következő esztendő még jobb eredményét. A Gerecsevölgye Tsz egyre kedvezőbb pénzügyi helyzete megmutatkozik a tagok részesedésében is. A beruházások esztendeje volt A héregi Szabad Föld Termelőszövetkezet vezetősége is nyugodtan állhatott oda a zárszámadó közgyűlés tagsága elé. A közösség szorgalmából több mint háromezer forinttal növekedett az egy dolgozó tagra jutó részesedés az előző esztendőhoz képest. Ez annyit jelent, hogy tavaly náluk 71 forint jutott egy-egy tízórás munkanapra. A múlt év Héresen a beruházások esztendeje volt. Istállót, gépszínt, üzemanyagtárolót építettek, és a beruházásokra fordított költség kétharmadát saját erőből fedezte a termelőszövetkezet. Egymillió forintos beruházással közös gépjavító részleget hoztak létre a tarjáni Haladó Termelőszövetkezettel. Ebben a gazdaságban a növénytermesztés 200 ezer, az állattenyésztés 260 ezer, a mészégető segédüzem 400 ezer forinttal jövedelmezett többet a tervezettnél. Ebből adódott a tagság többletjövedelme, az a kedvező meglepetés, hogy esztendei fáradozásukat a tervezett 36 forint helyett 42 forintos munkaegység-értékkel számolhatták el. számunkban: A népi ellenőrzés megvizsgálta Öten vannak 3. oldal Bolyai János, a kiváló matematikus 4. oldal A 05-ről jelentik 5. oldal Andalogva — a tavasz felé... (Foto Jusztin) ,Mesterségünk címere” vetélkedő indul Az első díj: 100 ezer forint Tatabányáról a XV. akna frontbrigádja áll a rajthoz. A SZOT és a Magyar Rádió közös rendezésében Mesterségünk címere címmel országos vetélkedő indul, amelyen az ország 12 különböző üzeméből egy-egy szocialista brigád indul. Közülük az egyik a Tatabányai Szénbányák XV/c akna egyik szocialista brigádja. Lévai Sándor frontmester és brigádjának hat tagja nemcsak a XV/c aknát , és Tatabánya bányászbrigádjait, hanem az ország valamennyi bányászbrigádját is képviseli a versenyen. A vetélkedő páros kieséses rendszer szerint, elődöntővel kezdődik, majd győztesek három középdöntőn vesznek részt. Végül ezek győztesei a döntőn versenyeznek egymással. A tét nem kicsi. Ez a vetélkedő a szocialista brigádok szakmai, politikai, kulturális fejlődését tükrözi majd és mutatja be országvilágnak. Az első helyezést elérő brigád 100 ezer forintot, a második 75 ezer, a harmadik pedig 50 ezer forintot kap jutalmul. Mint általában minden rádiós vetélkedőn, ezen is részt vesznek az értékelésben a zsűrin kívül a rádióhallgatók is. A döntőbe nem jutott 9 brigád egyikének a beküldött szavazatok alapján ítélik oda a „Fair Play” szimpátia díjat, s vele a 10 ezer forintot annak brigádnak, amely szerintük a a legsportszerűbben, a legtisztább eszközökkel versenyzett. A vetélkedőn csak a közvetlen termelőmunkát végző és 1968. január 1 előtt már szocialista brigád címet nyert brigádok vehetnek részt. A Magyar Rádió a vetélkedők elő-, és középdöntőjét kapcsolásos egyenes adásban közvetíti. A brigádok képviselőinek jelenlétében már megtörtént a sorsolás, így a tatabányai XV/c akna frontbrigádia május 30-án a Szegedi Kenderfonó Barátság szocialista brigádjával méri össze tudását. Május 30-án a rádió 609 stúdiójában Vitray Tamás játékvezető irányításával, a tatabányai Népházból Széll Júlia, Szegedről pedig dr. Rapcsányi László riporter közreműködésével bonyolítják le a két brigád vetélkedőjét. KÉRJENEK SZÓT AZ ASSZONYOK... A császári tanács hivatalos szigorú nagytermét hat község küldöttei vették birtokukba. Aka, Bakonysárkány, Szend, Szák, Vérteskethely, s persze Császár asszonyai, a tsz-nőbizottságok képviseletében foglaltak helyet az asztalok mellett. Az elnökségben is a nők voltak többségben: Szabó Imréné és Nagy Lajosné, a megyei nőtanács elnöke és titkára, Olajos Józsefné, a járási titkár, s mellettük Fazekas László, a császári tsz-elnök, meg az iskola igazgatóhelyettese, László István. A vita nem is annyira vita, hiszen a szóban forgó kérdésekben nagy egyetértés — nehezen volt az indult meg. Szabóné, (vagy ahogy ismerik: Nadika) beszélt először a tsz-nőbizottságok feladatairól: az önképzésről, a község életében való tevékeny részvételről, a társadalmi szervek és a nőbizottságok kötelező barátságáról. Ez után a császári asszonyok munkájét ismertette egy beszámoló. A vita tárgya a császári nők munkája volt, ezért is hívták meg a tsz-elnököt: a problémák persze nemcsak Császárra vonatkoztak, mindenki vihetett haza belőle *<*v kis tanulságot. Hogy mi volt a legnagyobb gond. Ez a nőértekezleten gyakorlatban is kiderült. Nehezen szólalnak meg az asszonyok, mintha attól félnének, nem tudnak elég jól beszélni, vagy hogy valaki róluk szól: „Asszony, maradj a főzőkanálnál.” (Talán nem is egyszer hallották már ezt a kijelentést.) Szerencse, hogy a nőtanács megyei és járási vezetői nem fukarkodtak a biztatással: példát adtak, hogyan is kell egy nőnek a saját és társai érdekében szót emelni. Először Olajosnő kérdezgette köt! miért nem a tsz-elnökapnak a császári nők helyet a vezetésben, miért nincsenek női brigádvezetők, hogyan is állnak a szociális juttatásokkal? Fazekas László válaszait hallva lassan a császári nők is szót kértek, s kiderült: nincs probléma a jó beszéddel, ha mégoly hivatalos helyen kell is felszólalni. A szülői munkaközösség elnöknője elmondta: a nőknek sok kötelessége van a munkában, a családban, joga is kell legyen a véleménye kimondásához. Váczi Istvánná, a tsz-vezetőségbe jelölt asszony a saját hozta fel példának problémáit . Eleinte a felszólalások, beszédek, értekezletek rettenetesen fárasztottak, ijesztettek. Most,már, hogy néhány tanfolyamot kijártam, egyre könnyebb a dolgom. Sajnos, baj az is, hogy ha egy asszony fel is szólalna a közgyűlésen, a többi nem áll ki mellé, hallgat. A tsz-elnök szavai, néhány új rendelet ismertetése bátorító ígéretként hangzott el a nők egyenjogúságának jövőjét illetően. S a hasznos tapasztalatcsere (amelyhez hasonlót már nem is egyet tartottak a komáromi járásban) segített a legnagyobb tanulság megfogalmazásában: csak akkor ismerik el egyenjogú félnek az asszonyokat, ha ők maguk is, érezve, tudva, mennyit érnek, részt kérnek a termelőszövetkezet életéből. Megyénkben nincs járvány Az ország több vidékén észleltek ezidáig influenzás megbetegedéseket. — Komárom megyében nincs influenzajárvány — mondotta dr. Rigler László, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás megyei megbízott igazgatója. — Csupán szórványos megbetegedés tapasztalható, fertőző gócok nincsenek. A járási és a városi egészségügyi szervek idejében elkészítették a járvány megelőzését, leküzdését szolgáló részletes intézkedési tervet. Ezt megelőzően már elkezdték a védőoltások alkalmazását. Eddig — főként az közlekedési egészségügyi és a szakmákban — körülbelül kétezren kaptak influenza elleni védőoltást. A kórházakban is a helyi körülményeknek legjobban megfelelő intézkedésekre került, illetve kerül sor. Így például az esztergomi kórházban többek között két —" üres " kórtermet előkészítettek az influenzás hetesek esetleges elhelyezésére, és a további intézkedésig szerdatól elrendelték a látogatási tilalmat is. A betegség megelőzésére első helyen a fokozott tisztását* jelentőségét említette a KÖJ ÓL igazgatója. Ajánlatos a C-vitamin tartalmú ételek, italok fogyasztása is, mert ily módon fokozódik a szervezet ellenállóképessége a megbetegedéssel szemben.