Dolgozók Lapja, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-11 / 213. szám

m Ig nomm ígyesouhi *• XXIII. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM ★ ÁRA: 70 FILLÉR * 1968. SZEPTEMBER 11. SZERDA A szocialista demokráciáról A népfront elnökségének határozatai A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksége kedden meghallgatta Kállai Gyulának, a Hazafias Nép­front elnökének beszámoló­ját az időszerű hazai és nemzetközi kérdésekről. A nemzetközi kérdéseket áttekintve az elnökség egyet­értett azzal, hogy a moszk­vai szovjet—csehszlovák megállapodás jó alapot nyújt Csehszlovákiának a po­litikai konszolidációhoz, a szocialista országok sokolda­lú együttműködésének, test­véri barátságának szorosabb­ra fűzéséhez. Kállai Gyula tájékoztatója után az elnökség megtár­gyalta és a vitában felme­rült kiegészítésekkel elfogad­ta „A szocialista demokrá­ciáról” című anyagot, ame­lyet Bugár Jánosné kárhelyettes terjesztett főtit­elő. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a szocialista építés eddig elért eredményei szük­ségessé és lehetővé teszik, hogy tovább haladjunk a de­mokratizálódás útján, ami azt is jelenti, hogy fellép­jünk mindenféle gátló és torzító törekvéssel szemben. Az elnökség úgy döntött, hogy — a vitában elhang­zottakat kiegészítve — az anyagot kiadják, a Hazafias Népfrontban dolgozók ren­delkezésére bocsátják. Ezt követően az elnökség megtárgyalta és elfogadta a Hazafias Népfrontnak a kongresszus utáni időszakra szóló mozgalmi programját, amelyet Erdei Ferenc főtit­kár terjesztett elő. A mozgalom erőit — mon­dotta — három fő feladat­­körre kell összpontosítani. Ezek: A szocialista nemzeti egység erősítése és a ha­­zafiság ápolása.­­ A szocialista demokrácia továbbfejlesztése. A nemzetközi mozgalmi munka. Az elnökség ezt követően megtárgyalta az 1918—19-es és elfogadta forradalmi események 50., valamint felszabadulás 25. évforduló­­­jával kapcsolatos népfront­tennivalókat. Az elnökség úgy döntött, hogy a felszabadulás 25. év­fordulójának programját még ez év végéig a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elé terjesztik. Szüret az aranyhomokon Ünnepség­ sorozat kezdődött Kecskeméten Az alapításának 600. év­fordulóját ünneplő Kecske­méten kedden megnyitották a „Szüret az aranyhomo­kon” ünnepségsorozatot._A hatnapos program nyitánya­ként a Katona József parkban szőlő-, gyümölcs,­­ zöldség-, bor-, továbbá élelmiszer­­ipari, erdészeti és vadászati kiállítást rendeztek. A vidék 112 mezőgazdasági üzeme, szakszövetkezete, valamint 27 vállalata és gyára mutat­ja be legszebb termékeit. A kiállítás méltóképp reprezen­tálja a vidék hagyományos kertészeti kultúráját. Pénteken a széktói lovaspá­­lyán megkezdődik a három­napos ünnepi lovasparádé, amelyen az állami gazdasá­gok és a tsz-ek, valamint a lovasiskolák, lovasklubok versenyzői mérik össze tudá­­suka­t. Három új kiállításra készülnek Komáromban A komáromi György Vármúzeum Klapka kiállí­tási anyagának bővítése régóta foglalkoztatja a mú­zeum és a város vezetőit. Jelenleg az Igmándi erődben két értékes kiállításban gyö­nyörködhetnek a várlátoga­tók. Nevezetesen a párját ritkítóan gazdag római kori kőtár gyűjteményében vala­mint a római katona­város, Brigetió életét reprezentá­ló változatos leletekben. A múzeum újabb kiállítá­sok megrendezésére törek­szik. Komárom gazdag tör­ténelmi hagyománnyal ren­delkező város, különösen vártörténete érdekes. Ezért is határozták el az illetéke­­sek egy vártörténeti kiállí­tás megrendezését. Itt be­mutatásra kerül majd a komáromi várrendszer tör­ténete, valamint a vár éle­téhez kapcsolódó leletanyag. A Nemzeti Múzeum és Hadtudományi Intézet kész­­­séggel bocsátja a Klapka Múzeum rendelkezésére — fénymásolás céljára — a komáromi várrendszerrel és a hadieszközökkel kap­csolatos metszeteket, térké­peket. A közeljövő másik kiállí­tási terve a hajóépítés tör­ténetének bemutatása. Ko­máromban ősidők óta fog­lalkoznak hajóépítéssel. Éppen ezért érdekes végig­tekinteni az elmúlt századok hajóépítési a munkában stílusát. Ebben a budapesti Közlekedési Múzeum nyújt jelentős segítséget a korabe­li hajókat ábrázoló műszaki rajzokkal, amelyekről az­után a komáromi gimnázium tanulói gyakorlati foglalko­záson elkészítik majd a ha­­jómodelleket. A mezőgazdasági eszközök fejlődését reprezentáló gaz­dag gyűjtemény bemutatá­sára az egyik várbástya nemrégiben renovált helyi­ségében kerül rövidesen sor. Ma: Pétike panaszai Jól használták fel az állami támogatást 3. oldal Megyénk útjain 1. oldal Gyorslista az V. és VI. békekölcsön sorsolásáról 5. oldal INTÉZKEDÉSEK a baleseti források megszüntetésére Ülést tartott a Dorogi Szénbányák Szakszervezeti Bizottsága Ülést tartott Dorogi Szénbányák kedden a szervezeti Bizottsága. Szak­ két témát, a bányák munkásvé­delmi és biztonságtechnikai helyzetét, valamint a mun­kaidő-csökkentés és a telje­sítmények alakulásának pasztalatait vitatták meg.ta­Az ülés résztvevőit Tetta­­manti Tibor, a Dorogi Szén­bányák igazgató-helyettese tájékoztatta a szénmedencé­ben előfordult A múlt évhez balesetekről­ viszonyítva mind a föld alatt, mind külszínen emelkedett a bale­­­setek száma, s emiatt az idén hét hónap alatt 22 250 műszak esett ki a termelés­ből. A vállalat vezetősége a súlyos baleseteket okozó ve­szélyforrások megszüntetésé­re több rendkívüli intézke­dést hozott. Elrendelték pél­dául bizonyos munkakörben dolgozók rendkívüli orvosi és munkaalkalmassági vizs­gálatát. Az üzemi főorvos bevonásával több bányában egyes munkahelyeket huza­mosabb ideig megfigyelés alatt tartottak. Megvizsgál­ták, hogy a hőmérséklet, zajártalom, egyes jelzőberen­­­dezések miként hatnak a bá­nyászok munkabírására. Felülvizsgálták, hogy a bá­nyákban rendszeresített munkásvédelmi őrséget ho­gyan veszik igénybe a bá­­­nyaüzemek, elemezték az előfordult balesetek okait és balesetek kivizsgálásának módszereit. Megállapították, hogy a szénmedencében megválasztott több mint fél­ezer munkásvédelmi őr egy része nem foglalkozik kellő­képpen a balesetek megelő­zésével, néhány üzemben pedig a vezetők sem tá­maszkodnak kellőképpen se­gítségükre. A teljesítmények megvita­tásakor a szakszervezeti bi­zottság egyik legnagyobb eredménynek könyvelte el, hogy az idén a szénmeden­ce dolgozói elérték az egy­­tonnás napi összüzemi telje­sítményt. Különösen három bánya, a X-es, a XVII-es és a XIX-es akna dolgozói ér­tek el kiemelkedő ered­ményt. Az ülés résztvevői megál­lapították, hogy a rövidí­tett munkaidő nem csökken­tette a bányászok keresetét, az átlagbér a múlt év első feléhez képest másfél száza­lékkal növekedett. A szak­­szervezeti bizottság vélemé­nye szerint, a még jobb eredmények elérését az ál­landó munkáshiány gátolja. Ebben az évben ugyanan­­­nyian léptek ki a vállalat­tól, mint ahányat felvettek. Bár a most végzett 66 péli­­földi vájártanuló valame­lyest enyhít a vállalat mun­kaerőgondján, azonban ke­resni kell azokat a módsze­reket — állapította meg a szakszervezeti bizottsági ülés — amelyekkel megállapít­hatják, illetve csökkenthet­nék a munkaerő-vándorlást. Az Oroszlányi Szénbányák XX-as aknájában a hónap közepén kezdi meg az üzemszerű termelést a Dobson hid­raulikus frontfejtés, a külszínen ellenőrzött és összeállított támrendszert a bányába szállítják. 09 Még mindig sorszámot kell kiadni az ezüst eladóinak — panaszkodik félig tréfásan, félig komolyan az esztergo­mi Óra- és Ékszerbolt veze­tője. Családok keveset használt, vagy féltve őrzött ezüst ét­készletei, dísztárgyai, sőt nemegyszer zsebkendőbe kö­tött ezüstpénzek kerülnek nap mint nap eladásra. Van olyan nap, hogy több száz­ezer forint értékű ezüstöt vásárolnak meg. Folyik az ezüstáru szétválogatása Megyénk üzemei a Budapesti Őszi Vásáron Az évenként visszatérő, már rangos nemzetközi ta­vaszi vásár mellett idén első ízben, kísérletképpen rendezték meg a Budapesti őszi Vásárt is. A vásár megrendezése lényegesen több, mint a fogyasztási iparunk vonulása. reprezentatív jel­ Az Őszi Vásár olyan fórum, ahol­ a fogyasztási cikkeket gyártó ipar közvetlen talál­kozhat a vásárlókkal, fel­mérheti az igényeket, s egyben tájékoztatást adhat gyártmányairól, termékei­ről. A „kísérleti vásár” vára­kozáson felül igazolta szükségességét. A gyártó, az eladó és a vásárló találko­zója ez a rendezvény. Az itt szereplő majdnem árucikk a helyszínen minden vásárolható. Az ipar és meg­a­kereskedelem példamuta­tó rugalmassággal oldotta meg azt, amit szinte jel­mondat gyanánt az őszi Vá­sár alcímének megfogal­mazhatnánk: Mindent a ve­vőért! Azt, hogy a vásár nem öncélú önmutogatás, hanem közvetlen és szerves része a termelési—eladási fo­lyamatnak, legjobban az bi­zonyítja, hogy már az első napokban az üzletkötések, megállapodások tömege zaj­lott le az itt találkozó part­nerek között. Megyénk iparát, kereske­delmét is szép számmal megtalálhatjuk az Őszi Vá­sáron. Bár véleményünk szerint több vállalatunk nem ismerte fel a vásár mozgósító szerepét, indoko­latlanul távol maradt, a kiállítók termékei viszont osztatlan sikert arattak. A Dorogi Szénbányák Hannover, London, Szalo­­niki, Moszkva és Párizs után az őszi Vásáron is be­mutatta a Lévárdi-féle „Hydrop” berendezést. Az ötletesen megkonstruált, működő makett előtt nem szűnik a látogatók sokasá­ga. Sikerük van a Bánya­gépgyár által gyártott „Spi­ro” csöveknek is. Különösen a mezőgazdasági üzemek­ is­merték fel e könnyű és ol­csó, öntözésre kiválóan al­kalmas csövek hasznát. mezőgazdasági üzemek mel­­­lé — mint megrendelő — több vegyipari üzem is csatlakozott. Tetszést ara­tott a 10 kilós zacskókba elő­re csomagolt, magas fűtőér­tékű dorogi brikett is. Az esztergomi Kályha­­csempe-gyártó és Építő Vállalat — sajnos — nem ismerte fel eléggé a lehető­ségeket. Termékeik a vá­sár legsikerültebb darabjai közé tartoznak, a céget ostromolják a rendező­vásár­lók, ugyanakkor egyetlen darab sem eladó a kiállított tárgyak közül (?). A „Börze” pavilon vezetőjének véle­ménye szerint az univerzális tüzelésű kályhából az esz­tergomiak nem tudtak vol­na annyit küldeni, amen­­­nyit el ne adhatnának. De­ nem küldtek, csak egyet. Vajon minek? Hogy felbor­zolják a kedélyeket? A Tokodi Üveggyár Magyar Üvegipar reprezen­a­tatív csarnokában állított ki korszerű formájú, világí­tótesteket. Az opál világító­búrák nagy tetszést arattak. A tokodiak termékét csarnokban korlátlan men­­­n­nyiségben megvásárolhatták az érdeklődők. És hozzátehetjük, számmal is vásárolják...szép Ugyancsak Tokodról szár­mazó érdekesség a váza és a dísztál formájú, nagymé­retű eternit virágtartó. A viszonylag könnyű, ízléses, új vonalú virágedényeket —, melyek lényegesen ol­csóbbak a kőtálaknál — az eternitgyár készíti és a to­kodi Aranykalász Termelő­­szövetkezet telepíti be kü­lönböző virágokkal,­­ növé­nyekkel. A virágedény kom­pozíciók bemutatására 350 négyzetméternyi területet kapott az őszi Vásáron a tokodi termelőszövetkezet, melyet igen ügyesen ki is használt. Vázái, öblös virág­­tálai ízléses díszítőelemei a parkoknak, a bemutató csarnokoknak. Az esztergomi Háziipari Szövetkezet elsősorban a hagyományos, keleti stílu­sú kézi perzsáival jelentke­zett, de szerepel a „kellék­tárukban” több modern mo­­tívumú szőnyeg is. Örömmel láttuk a Május 1 Ruhagyár termékei között a Dorogon készült impregnált fregoli kabátot, a téliesített orkán­kabátot is. Az Őszi Vásár egyik leg­érdekesebb csarnoka a „Börze” nevet viseli, tulajdonosa a Találmányi Hivatal. E pavilont az a szükségszerűség hívta élet­re, hogy az újító, a talál­mányi munkában a vállala­tok nem alkalmazták azt a lehetőséget, hogy a szellemi termékeiket, szabadalmakat az újításokat, áruként ér­tékesítsék. A „Börze” vállal­kozott arra, hogy a felkí­nált újításokat, szabadal­makat értékesítse. E csar­nokban találtunk rá Orváry Gyula tatabányai kis „Etage” rendszerű techni­ka­zánjára. Az ötletesen szer­kesztett kazán jó tulajdonsá­gai közé tartozik, hogy nem­csak fűt, hanem naponta 150 liter meleg vizet szolgáltat. A kazán folyama­t­­tos üzemeltetésre is alkal­mas, kis­ helyet foglal el, különleges tüzelőanyag­igénye nincs. A Találmányi Hivatal képviselője dícsé­­rőleg nyilatkozott a kazán­ról, amelyet igen sokan megrendeltek. A vásár derekán járunk, de máris levonható a ta­nulság; minden tekintetben messze megfelelt a várako­zásnak. Az őszi Vásár az iparnak és a kereskedelem­nek hasznos információ, vásárlóknak parádés válasz­a télt, a szemlélődőnek pedig szemet gyönyörködtető lát­vány, _ .

Next