Dolgozók Lapja, 1968. november (23. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESOUiICK! AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. NOVEMBER 21. CSÜTÖRTÖK ÖSSZEÜLT A KGST KÖNNYŰIPARI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA ' Korszerűbb fogyasztási _ ■­ 1 _ Tj 1, 1 Fejlesszük a gazdasági együttműködést V *Xü l • erős gazdasági szövetséggé! Apró Antal megnyitó beszéde Szerdán Budapesten meg­kezdte ülését a KGST kön­­­nyűipari állandó bizottsága. A tanácskozáson részt vesz­nek Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia és a Szovjetunió képvi­selői, s megfigyelőként jelen van a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság képvise­lője. Az ülést Apró Antal, magyar forradalmi munkás­a paraszt kormány elnökhe­lyettese, a KGST végrehajtó bizottságának állandó ma­gyar képviselője nyitotta meg. Az ülésen B. Machacso­­va, a KGST könnyűipari ál­landó bizottságának elnöke, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság fogyasztási javak ügyeinek minisztere elnököl. — Csaknem múltra tekint vissza húszéves orszá­gaink szervezett gazdasági, műszaki—tudományos együtt­működése és ebben az idő­szakban mind sokrétűbbé váltak a kapcsolatok a nép­gazdaság legfontosabb ága­zataiban — mondotta meg­nyitó beszédében Apró An­tal. — Együttműködésünkben fontos szerepet tölt be a KGST könnyűipari állandó bizottsága; a bizottsághoz tartozó textil-, konfekció, bőr-, cipőipar és más ipar­ágak tevékenysége közvetle­nül érinti a lakosság ellátá­sát. Közös törekvésünk, hogy országaink lakosságának nö­vekvő igényeit mind korsze­rűbb fogyasztási cikkekkel elégítsük ki. Ezért nagy fon­tosságúak a bizottságon be­lüli tervkoordinációk, a mű­szaki-tudományos együtt­működések és az egyre szé­lesebb körűvé váló informá­­ciócserék. — A műszaki—tudományos forradalom az egész világon és Európában is meggyor­sult, az ipari termelésnek és a fogyasztóknak is mind kor­szerűbb javakra van szüksé­gük. A KGST-államok kön­­­nyűiparában is meg kell gyorsítani a fejlődést, külö­nösen a műszálak, a műbő­rök, a műanyagok gyártását, felhasználását.­­ Úgy véljük, hogy gaz­dasági együttműködésünket erős gazdasági szövetséggé kell fejleszteni, amelyben egyeztetjük gazdaságpoliti­kánkat, perspektivikus tö­rekvéseinket, a közös érdekű vagy több ország szükségle­tét kielégítő nagyberuházáso­kat, a fontosabb műszaki —tudományos együttműködé­si terveket és a tudományos kutatásból adódó közös fel­adatokat. — Gazdaságpolitikánk jobb összehangolása lehetőséget ad majd számunkra, hogy or­szágaink között szélesebb körben fejlesszük az ipari kooperációt, megszüntessük, vagy legalábbis megállítsuk az indokolatlan párhuzamos­ságokat. Olyan közgazdasági, pénzügyi feltételeket kell te­remteni, amelyek a vállala­tokat érdekeltebbé teszik a nemzetközi kooperációban. Az a véleményünk, hogy együttműködésünkben na­gyobb szerepet kell kapniuk a pénz- és árukapcsolatok­nak, a hitelnek. — Fejlettebb gazdasági szövetség létrehozása csak kollektív elméleti, politikai és gazdasági együttműködés útján valósulhat meg. Test­vérpártjaink, a kormányok vezetői ezekben a kérdések­ben az utóbbi időben több alkalommal állást foglaltak és hasznosnak tartják egy felsőszintű párt- és kor­­m­ánytalálkozó összehívását. — Gazdasági együttműkö­désünk továbbfejlesztésének fontos része a műszaki—tu­dományos kutatások jobb összehangolása. A tudomá­nyos kutatás, a műszaki fej­lesztés, az országok adottsá­gainak struktúra legmegfelelőbb ipari kialakítása a be­ruházásokkal együttesen ös­­­szefüggő egészet alkot.­­ A KGST-államokban együttesen több, mint 700 ezer fő képviseli azt a szel­lemi erőt, amely fejlődésünk egyik legfőbb eszköze. Ezért rendkívül fontos, hogy a tu­dományos és technológiai kutatásokban továbbfejles­­­szük az együttműködést és számos közös érdeket kép­viselő téma tudományos ku­tatásában is fejlettebb mun­kamegosztást és több közös vállalkozást alakítsunk ki —, mondotta befejezésül Apró Antal Csibeitató Csehszlovákiába, Vietnamba Világító etetőtálcák gyártásával kísérleteznek Négy szakemberből álló brigádja dolgozik Csehszlová­­kiában a tatabányai Delta Ktsz-nek. A csehszlovákiai közös gazdaságok részére millió forint értékben szállít­­ a ktsz csibeitatókat, amelye­ket a helyszínen szerelnek össze. A brigád jelenleg 400 itatót szerel egy gazdaság­ban. Néhány nap múlva már egy másik helységben dolgoz­nak, majd ismét egy új gaz­daság következik. Hogy a vállalt munkát idő­re el tudják végezni, decem­ber elején erősítésként 6 fős szerelőbrigád indul egy szövetkezetből Csehszlovákiá­­­ba. Az ez évben lekötött mennyiséget már kiszállítot­ták, a napokban induló újabb szállítmány 600 csibe­­itatóból áll. Ezt azonban már csak a jövő évben szerelik fel. A külkereskedelmi vállalat rendelésére Vietnamba küldenek 340 csibeitatót. Jö­ts­vőre a tervekben szerepel egy Lengyelországban felállí­tásra kerülő baromfitelep mintaépülete, amelybe a Del­ta Ktsz szállítja a csibeitató­kat Nemcsak külföldön, de szinte­­ az ország minden ré­­szében­ érdeklődnek terméke­ik iránt. Üzleti összekötteté­sük szélesedik. Egy év alatt megkétszereződött a termelő tevékenységük. A múlt évben a teljes termelőtevékenysé­gük 15 millió forint volt, ez évben eléri a 30 milliót. Így a tavalyi 560 ezer forint nyereséggel szemben az idén több, mint 3 millió forintra számítanak. Az állattenyésztési beren­dezések iránt oly nagy a ke­reslet, hogy az igényeket nem is tudják kielégíteni. A csibeitató s a hal­ önetető mellett most elkészítették a világító etetőtálcát napos pulykák részére. A Baranya megyei Mezőgazdasági Vál­lalatnál most próbálják ki ezt a terméküket. Mint szakemberek előtt ismeretes, a a napos pulykák rosszul lát­nak, nem találják meg az ennivalójukat, és szinte éhen pusztulnak. A világító tálca kiképzése olyan, hogy az alul­ról visszaverődő fény átvilá­gítja a tálcát és így a rá­szórt élelmet a pulykák meg­látják. Ha a kísérlet beválik, megkezdik ennek is a soro­zatgyártását. M­ai Szénhiány-e a szénhiány? 3. oldal Amiért a szülők bosszankodtak 1. oldal Olvasóinké a szó 5. oldal A FORRADALOM LÁNGJÁT hoztá­k A forradalom lángjával szovjet pionírok érkeztek Buda­pestre, hogy részt vegyenek a magyar kommunista mozga­lom születésének 50. évfordulója alkalmából rendezett ün­nepségeken. Képünkön: a megérkezés utáni percek a pályaudvaron. A régi terv valóra válik Az idén 37 ezer-millió, jövőre 107 ezer-millió h­őkalóriát ad a Tatabányai I-es erőmű Már régi az elképzelés, hogy a Hőerőmű Vállalat X. sz. tatabányai telepe, az áramfejlesztésen kívül, me­leg vizet is szolgáltasson a lakóépületeknek, a raknak, középületeknek gyo­rs. Először kétséges volt, hogy a régi gépekkel ezt a hatal­mas feladatot meg tudják-e oldani. Új gépek beszerzése, a régiek felújítása nagy költséggel jár és ez bizony­talan időre eltolja a terv va­lóra váltását. Ezért a szak­emberek sokat foglalkoztak a lehetőségekkel, és kiderült, hogy a régi gépekkel is meg tudják oldani ezt a felada­tot. Az elmúlt évben az óte­lep lakóházainak egy részé­be beszerelték már a táv­fűtést, s itt folyamatosan biztosítják a meleg vizet. A múlt évben 18 ezer-millió kalóriát adtak erre a célra, ez évben ez a szám eléri a 37 ezer­ millió kalóriát. Sze­relik a csöveket a cement­gyárban, az alumíniumkohó­ban és a rövidesen átadásra kerülő bányagarázsszerviz­­ben is. Rövidesen megkezdő­dik az Újvárosba menő ve­zetékrendszer kiépítése is. Jövő ősztől, a fűtési idénytől, Új­városnak az óváros felé eső része, már ebből az erő­műből kapja a fűtést és a meleg vizet. Az erőműben ezért tovább növelik a hő­energia előállítását. A szá­mítások szerint 1969-ben már 107 ezer­ millió kalóriát ter­melnek. Jelenleg a tatabányai erő­műben — mint azt tréfásan megjegyezték — hulladék­energia felhasználásával biz­tosítják a lakások távfűtését. Ma a fő termékük a villa­mos energia. Ha viszont át­állnak a város távfűtésére — ami 1970-ben 200 ezer­ millió kalóriát igényel —, akkor ez a fűtőenergia lesz a fő és a villamos energia pedig mellékes termékük. A mint­a egy 70 éves gépházból erő­művé terebélyesedett üzem a jövőben is hasznos szolgá­latot tesz a városnak, segít­­­séget ad a távfűtés biztosí­tásához, és bizonyos részben villamos energiát is szolgál­tat. Kiállítást rendező ipari tanulók Tavaly Tatabányán a 314- es számú szakmunkásképző intézetben kísérelték meg először, hogy a tanulók ál­tal gyűjtött anyagból ren­dezzenek kiállítást. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelmének 50. év­fordulójára érdekes és értékes kis gyűjteményt mutattak be az iskola nyilvánosságának. Ezt ismételték meg most a nagy hazai évfordulók al­kalmából. A KISZ klubszo­bájában egykorú újságok kó­piái, akkori események ké­peinek reprodukcióit, a for­radalomról, a kommunisták harcairól a Tanácsköztársa­ság eseményeiről szóló tör­téneti szépirodalmi műveket gyűjtötték, és állították ki a tanulók. Az elrendezésben, a dekorációban is élménykel­tésre törekedtek az ifjúmun­kások, és az őket segítő ok­tatók. Érdemes megemlíteni azt az ember nagyságú tab­lót, amin néhány vonással az imperializmus ellen küz­dő proletariátus erejét szim­bolizálták. A kiállítás helyiségében tartják ezekben a napokban az osztályfőnöki órákat. Él­ményszerűbben, bensősége­sebben tudnak így megemlé­kezni a nagy eseményekről. Látogatásunk alkalmából éppen fodrász és szabó szak­mát tanuló lányok I/19-es számú osztálya tartott órát. A hősi napok eseményeit összefoglaló Kásler Valéria nemcsak arról beszélt, amit a könyvekből tanult, hanem elmondotta azt, amit a szü­leitől hallott az 50 év előtti nagy napokról. Minden gyártmányuk keresett Nem kevés gondot okoz a MOFÉM esztergomi gyár­egysége vezetőinek, hogy gyártmányaik iránti növek­­­­dő igényeket nehezen tud­ják kielégíteni. A szerződé­sek egész évben lekötik a gyár kapacitását. A terme­lési és értékesítési tervük 66 millió forintot tesz ki, de az igényeket még megköze­­lítően sem elégítik ki. Ez évre a 66 millió megrendelésen kívül forintos mint­egy 40 millió forint értékű megrendelést kapacitás hiá­nyában már nem tudtak vállalni. A gyáregységben a ter­melő berendezések két mű­szakban üzemelnek, így a megkötött szerződések telje­síthetőek. A végzett számí­tások alapján, a két műsza­kos termelés mellett, a ka­pacitás kihasználása mint­­egy 90 százalékos. Már gon­doltak a három műszakos üzemelésre is, ami a terme­lés 25 százalékos emelkedé­­sét biztosítaná, de ez a meg­lévő géppark- és a munka­­erőhelyzet miatt nem való­sítható meg. A műszaki fej­­lesztésben célul tűzték ki, az eddig alkalmazott alu­mínium-bronz öntvények helyett, a sárgaréz öntvény felhasználását. Ilyen megva­­lósult intézkedésük volt az akkumulátor kábelsaruknak sárgarézből való gyártása. Ebből ez évben 420 ezer da­rabot gyártanak. Csökken­tette termelési költségüket a kokkilla-öntés is. Előirányzott termelési tervüket eddig 102,3 száza­lékra, egy főre eső terme­lési értéküket 103,8 száza­lékra teljesítették. A mint­egy 300 különböző épületszerelvényből évi típusú 500 ezer darabot készítenek. Felkészültek már a jövő esztendőre is és megkötöt­ték a szerződéseket, ami az ez évi 66 millió szemben 71 millió forinttal forintot tesz ki. Minden gyártmányuk nye­­reséges. Az alumínium-bronz kokkilla öntése tekintetében az országban — mennyiségi tekintetben — Csepel után ők következnek. Nyers­­anyagban nincs hiányuk, és ha kapacitásukat növelni tudnák, több mint 100 mil­lió forint értékű megrende­lést is vállalhatnának, mert gyártmányaik keresettek. Megérkeztek az első gépszállítmányok Szovjet és NDK gyártmányú új létesítmények Szőnyben Megérkezett a Német De­mokratikus Köztársaságból az első gépszállítmány a Ko­máromi Kőolajipari Vállalat egyik új létesítményének felépítéséhez. A német szak­emberek által tervezett új üzemben a kénhidrogénből szilárd lemezes ként állíta­nak majd elő. A mestersé­gesen gyártott kén tisztább, jobb minőségű a külföldről importált ásványi eredetű­nél. Ezt a fontos alapanya­got elsősorban a vegyipar és a gyógyszeripar hasznosítja. Az NDK-val kötött szerző­dés alapján az üzem vala­mennyi berendezését német üzemekben állítják elő. Szer­dán megérkezett Szőnybe a szerelést irányító német szakember is, s közreműkö­désével rövidesen megkezdik az új létesítmény szerelését. A­ tervek szerint a jövő év harmadik negyedévében már megkezdik a próbatermelést a tiszta ként előállító üzem­részben. Az új „kéngyár” techno­lógiája szorosan kapcsolódik a vállalat egy másik, ugyan­csak most épülő létesítményé­hez, az úgynevezett kénmen­tesítő üzemhez. Ebben a szovjet gyártmányú feldol­gozóban vonják ki a gáz­olajból azt a kénhidrogént, amiből az NDK gyártmányú berendezésekben a tiszta, szilárd ként állítják majd elő. A két új létesítmény üzembe helyezésével kettős célt ért el a komáromi válla­lat. A szovjet kémmentesítő segítségével az eddiginél lé­nyegesen jobb minőségű gázolajat termelnek majd, a Német Demokratikus Köz­társaságtól vásárolt feldolgo­zóval pedig értékes import­pótló anyagot bocsátanak a hazai ipar rendelkezésére.

Next