Dolgozók Lapja, 1969. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
VIIÍG PROjEttBMt iGyeSOtm«* VIIAG raOICuSmi fi doimoku AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁMÁRA: 70 FILLÉR 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT A szovjet—magyar árucsere hét százalékkal növekszik, volumene 1969-ben: 1,3 milliárd rubel Moszkvában aláírták az új árucsereforgalmi megállapodás jegyzőkönyvét Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások eredményeként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, a magyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az előírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke eléri az 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió változatlanul Magyarország fő kereskedelmi partnere, több mint egyharmad arányban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmában. Az 1969. évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv előirányozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hosszúlejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken felül, a magyar népgazdaság szempontjából fontos árukból. Magyarország 1969-ben különböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, személy- és teher gépkocsikat, valamint légiközlekedési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hírközlei berendezéseket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetunióelőit. Az aláírás után mondott beszédében Bíró József hangsúlyozta: — Meggyőződésem, hogy az 1969. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv előkészítése során folytatott tárgyalásokon hazám és Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatait sikerült tovább mélyíteni és bővíteni. — A magyar népgazdaság számára igen fontos az tény, hogy a Szovjetunióban a találnak piacot a ipar legkülönfélébb magyar termékei, mint például autóbuszok, motorvonatok, hajók, élelmiszeripari berendezések, híradástechnikai és műszeripari cikkek. Széles körű elismerésre találnak, a szovjet lakosság körében a magyar könnyűipar termékei, valamint gyógyszereink. A nagy mennyiségben szállított magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek pedig — úgy vélem — méltó versenytársai a szovjet piacon más országok hasonló termékeinek. Iparfejlesztési céljaink megvalósítását szolgálják ugyanakkor a Szovjetunió által hazánkba exportált berendezések, gépek és ipari, valamint mezőgazdasági nyersanyagok és féltermékek. Igen nagy fontosságú számunkra a Szovjetunió által szállított jelentős volumenű nyersolaj, vasérc, kohókoksz, különféle színesfémek és ötvöző anyagok. Mezőgazdaságunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle műtrágyák. Nyikolaj Patolicsev kiemelte: „Az évről-évre aláírásra kerülő okmányok mind fontosabbá válnak országaink számára. Ez azzal függ össze, hogy a Szovjetunió és Magyarország között gyorsan fejlődnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Az elmúlt három év során átlagosan 12—15 százalékosan növekedett külkereskedelmi forgalmunk, s igen magas szintet ért el. Munkánk eredménye nagyon biztató. Külkereskedelmi kapcsolataink igen fontos szerepet töltenek be a két ország életében. Nem csupán a külkereskedőket érintik ezek a kapcsolatok, hanem azokat is, akik megteremtik a leszállítandó árukat, s azokat is, akik majd felhasználják. Így tehát az egész szovjet nép közvetlenül érdekelt abban, hogy magas színvonalú árucikkeket állítson elő és időben szállítsa az adott esetben a Magyar Népköztársaságnak. Ez nagy felelősséget ró ránk a párt, az állam és a nép előtt, azt felelősséget, hogy céltudatosan folytassuk munkánkat, s az elvtársi együttműködés és jó megértés szellemében valósítsuk meg mindazt, amit a most aláírt jegyzőkönyv tartalmaz.” Vasúti szerencsétlenség a herendi állomáson A Honvédelmi Minisztérium közli: Pénteken reggel 7 óra 50 perckor a herendi vasútállomáson a szombathelyi gyorsvonat, helytelen váltóállítás következtében, belerohant az állomáson indulásra váró katonai szerelvénybe. Az összeütközés következtében Kovács István százados, Tóth József főhadnagy, Barnaki Imre őrvezető, Zajár János őrvezető, Jéna Mihály, Szilágyi Károly, Kaszás László, Sáfár István honvédek, akik a MN 6783. alakulatához tartoztak, és Németh Béla vonatvezető, mihályházi lakos életét vesztette. 19 óra 30 perckor pontosított adataink szerint további négyen életveszélyesen, 23-an súlyosan, és 27-en könnyebben sérültek meg. A veszprémi megyei kórház a szerencsétlenség hírének vétele után minden intézkedést megtett az érkező sebesültek fogadására, majd a beérkező sérülteket gyors és szakszerű kezelésben részesítették. A szükséges intézkedések megtételére a baleset színhelyére érkezett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A súlyos, de szállítható sérültek közül 27 főt 18 óráig katonai helikoptereken a budapesti Központi Katonai Kórház baleseti osztályára szállították. A szerencsétlenség következtében életüket vesztettek hozzátartozóit értesítették, folyóilletve az értesítés majban van. A Pesten kezelt sérültek állapota felől érdeklődők a 129—429, a 329—729 számon, a veszprémi kórházban levők állapotáról a 12—20-as telefonszámon kaphatnak felvilágosítást. A baleset okainak részletes kivizsgálását a Belügyminisztérium illetékes szervei a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakembereinek bevonásával folytatják. Ma: Oroszlány és Tata jubileuma 3. oldal Pályaválasztás V. Ez történt Sztálingrádnál 4. oldal A téli vásár küszöbén 5. oldal Készülődés a 25. évfordulóra, tervezet a távlati megyei népművelési koncepció kidolgozására Ülést tartott a Megyei Népművelési Tanács A Megyei Népművelési Tanács pénteken a megyei tanács felújított kistanácstermében megtartott négy napirendi pont ülésén szerepelt. Elsőként Hubay Győző, a megyei művelődésügyi osztály munkatársa az őszirózsás forradalom, a KMP megalakulása és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban eddig szerzett tapasztalatokról számolt be, s ismertette a hármas évforduló ünnepségsorozata megrendezésének további tennivalóit. A Tanácsköztársaság emlékezve ünnepi kikiáltására heteket rendeznek a megyében, gazdag programmal. Ezután Mányoki László, a művelődésügyi osztály munkatársa ismertette a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának méltó megünneplésére készített megyei művelődési tervjavaslatot. Az elképzelések közt szerepel képzőművészeti, irodalmi, történelmi pályázat meghirdetése, Felszabadulási Művészeti Szemle megrendezése, számos kiállítás, egy monografikus jellegű felszabadulási emlékkönyv megjelentetésén kívül más munkák kiadása is. Az ünnepségsorozat keretében avatják fel Tatabányán, a megyei előtt a felszabadulási tanács emlékművet, Segesdi György A szabadság lángja című alkotását. A tanácsülés további részében Steiner Tibor, a Megyei Népművelési Tanács elnöke terjesztette elő a tanács idei munkatervét, melyet a testület egyhangúlag elfogadott. Ezután a tanács elnöke előzetes tervezetet ismertetett a megyei népművelési koncepció kidolgozásához. A tervek szerint a népművelési koncepció a megyei sajátosságokhoz igazítaná az országos elképzeléseket, hosszabb távra meghatározva a munka alapelveit. A végleges tervezetet áprilisban öntik formába, s ezt követően terjesztik megyei párt-végrehajtó bizottaság elé elfogadásra. Az alapelvek ilyenfajta meghatározása, a legfontosabb szempontok körülhatárolása megkönnyíti majd az ötéves kulturális terv és az éves tervek kimunkálását is. Tokodi csemegék Nylon tasakba csomagolják a jóízű savanyúságot a tokodi termelőszövetkezet savanyító üzemében. Ecetes uborka- ecetes paprika, hegyes erőspaprika, savanyúkáposzta és vegyes savanyú kerül a kis, tíz-húsz dekás csomagokba, a Fűszért és a MÉK megrendelésére. Továbbra is vagonszámra indul útnak Tokodról a jó hírnek örvendő savanyúság. Egyre nagyobb az érdeklődés külföldön is: különlegességeket szállítanak például Kanadába: ■ ujjnyi kukorica, sárgarépa, karfiol, uborka kerül az exportra szánt üvegekbe. A hazai ízlésnek is pompásan megfelelne ez a csemege bár itthon még nem árusítják. Valódi nagyüzem mára ez a savanyító. A hatalmas medencékben, ínycsiklandó illatot áraszt a káposzta tik uborka. Nagy a forgalom, térülnek-fordulnak a megrakott kocsik. Képünkön: kocsira kerülnek az üvegekkel teli ládák Hogyan szolgálja a lakosság érdekeit egy esztendőn át a „lakosság bankja“? Az Országos Takarékpénztár hivatásának teljesítésében jelentős feladatot képvisel azon elv megvalósítása, hogy mind jobban töltse be a lakosság bankja szerepét. Közhasznú működése az évek során eddig is, nemcsak tendenciájában, de a napi életben is igazolta az elv gyakorlati érvényesülését. Nem kevésbé áll ez a gazdasági irányítás új rendszerének első évére is, amikor — más intézményekhez hasonlóan — az OTP előtt is a munka hatékonyságának növelése áll. Több, mint 600 milliós betétállomány A fokozott igényeket támasztó első esztendő tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a törekvések megfelelő eredménnyel jártak. 1968-ban megyénk lakossága újabb 97 millió forintot tett takarékba, ezzel az össz-betétállomány 617 millióra emelkedett. Nem mellékes e számok alakulásában, hogy a növekedésből több, mint 20 milliót a betétek után jóváírt kamat jelenti. Megyénkben 11 ezer gépkocsi fékbetétkönyv nyereménytakótulajdonos van. Összegét tekintve szinte azonos nagyságú ezzel a KST-tagok takarékbetétje, amely a múlt esztendő folyamán 65 milliót tett ki. A betétek alakulásában mind jelentősebb szerepet játszik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagságának megtakarítása. Az utóbbi években bevezetett havi rendszeres előlegfizetés a tagok takarékoskodását is egyenletesebbé tette. E folyamat erősítését A takarékpénztár sogi szolgáltatásában lakoinem kis volument képviselnek a családi házak, illetve társasházi lakások építéséhez nyújtott kölcsönök. E vonatkozásban ez év elején volt ugyan megtorpanás, de amikor az építőanyagok új ára már köztudottá vált, az igények beadása ismét a rendes kerékvágásba került. Az igényelt lakásépítési kölcsönöket sorra folyósították, így épült fel az év végére 703 családi ház, illetve társasház-lakás........................ Az OTP kölcsönnel építeni szándékozókat 1969- ben a múlt évinél is jobban ki tudják elégíteni, hiszen’ mint Herczeg László megyei igazgató mondotta: „Ebben az esztendőben nem lehet olyan nagy számú jogos lakásépítési kölcsönigény, amelyet nem tudnánk teljesíteni.’’ Az OTP különben saját beruházásban is épít lakásokat, s az ezekre nyújtandó kölcsönök feltételei megegyeznek az egyéb társasházak építésében kialakult feltételekkel. Vagyis: társasház építéséhez a bekerülési összeg 75 százalékáig, de legfeljebb 120 ezer forintig terjedő kölcsönt adnak. A családi ház építési kölcsön továbbra is a költség 50 százalékáig, illetve 60 ezer forintig terjedhet. OTP beruházásban épül társasház az idén gombán 108 lakással, EszterTatabánya-Dózsakertben 56 lakással és Tatán, a Gesztekívánja szolgálni a jövőben az OTP is azzal, hogy lehetővé teszi az egyéni megtakarításoknak a tsz által való átutalását, amennyiben a termelőszövetkezeti tag erre a vezetőségnek megbízást ad. E módszer bevezetése a mezőgazdasági lakosság megtakarításainak is majdnem KST jelleget ad. .. nyefasoron 48 lakással. 1968-ban a takarékpénztár átvette a tanácsi lakásépítkezések pénzének kezelését, ezzel lényegében képes megye össz-lakásépítésének áttekintésére, s most már nemcsak egyszerűen hitelt nyújt, hanem aktív lakáspolitikai teendőket is ellát. Tevékenysége tovább bővül azzal is, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a vállalatoknak a nyereségből képzett fejlesztési alapjuk 10 százalékáig terjedhető, lakásépítési célra szánt összegeit is kezelik, s a vállalat által kijelölt dolgozó, azt az OTP-nál veheti fel. A takarékpénztár sokirányú tevékenységén belül rendszeresen foglalkozik a telekellátással is. A lakossággal való kapcsolata ezen a területen is bővült a múlt esztendőben. Az OTP tavaly 450 állami telket értékesített, főleg városokban, ahol az igény a legmagasabb. A jövőben időszerűvé válik a nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas állami földek amennyiben e felméréses területeken igény merül fel, 400 négyszögöles telkek eladására kerül sor. Jelenleg tárgyalások folynak a Koppánmonostor, Dunaalmás, Tata és Kesztölc,Klastrompuszta körzetében kialakítandó üdülőtelepek tárgyában, s ha ezek az aktualitás stádiumába kerülnek, a lakosság érdekeit veszik számításba e területen is — ígéri a lakosság bankja. 30 000 kölcsönt igénylő ügyfél diflafában bízva, több háza$ 11 millió 1 darab totó-lottó szelvényt vásároltak, ez 100 ezerrel több, mint az 1967- ben vásárolt szelvények száma, és azt jelenti, hogy megyénk minden 1000 lakosára 700 db szelvény vásárlás jut hetenként. Ezzel az aránnyal elsők vagyunk A múlt év folyamán 19 800 lakos vett igénybe áruvásárlási kölcsönt megyénkben, 2300-zal több, mint 1967-ben. A lakosság ebből vásárolta meg az összesen eladott tartós cikkek mintegy fogyasztási egynegyedét. Személyi jellegű kölcsönt 10 100 ügyfélnek nyújtottak 27,5 millió forint értékben. 1968-ban Komárom megyében a Fortuna jórimegyékben”. közötti „verseny- 700 családi ház, illetve társasház,lakás