Dolgozók Lapja, 1969. április (24. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-01 / 75. szám
világ PQÖIPTARÜAt; rómaiHEKI MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁG, MEGYEI TANÁCS .LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM 75. SZÁMARA: 70 FILLÉR 1969. ÁPRILIS 1. KEDD A SZOT elnökségének napirendjén: Az üzemegészségügy fejlesztése, a tsz-járadék átcserélése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen több társadalombiztosítási és egészségügyi kérdésről tárgyalt Foglalkozott az üzemi egészségvédelem, az üzemorvosi ellátás helyzetével. Megtárgyalta és elfogadta a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság és azségügyi Minisztérium Egészközös előterjesztését és javaslatát azokról az intézkedésekről, amelyek a negyedik ötéves terv időszakából szükségesek az üzenegészségügyi szolgálat továbbfejlesztése érdekében. Az elnökség a gyermekgondozási segélyekről szóló kormányrendeet végrehajtását a rendezte.SZOS-szabályzattal Napirendre került a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok járadékának átcserélésével kapcsolatos előterjesztés is. A mezőgazdasági temelőszövetkezeti nyugdíj-jogsabályok szerint az öregégi, vagy munkaképtelenség járadékban részesülő következeti tag mentesült a járadékfizetési kötelezettség alól. A szabályok szerint nem kellett fizetnie járulkot a járadékos házastársnál sem, ha a járadékraódosító életkort férfiaknál , 70. nőknél a 65. életévet letöltötte, munkaképben volt. Ez vagy a kedvezmény azonban azzal a következményel járt, hogy a a járadéké és a házastárs ajáradé megállapítása után, akko sem szerezhetett újabb nyugdíjévet, ha a termelőszövetkezetben továbbra is rendszeresen dolgozott. A most elfogadott SZOT-szabályzat kimondja, hogy ha az öregségi járadékos, vagy házastársa tább öt nyugdíjévvel legarendelkezik, annyi nyugdíjév beszámítását kérheti a járulék utólagos megfizetése ellenében, hogy tíz nyugdíjévé legyen. A beszámítás előfeltétele, hogy a beszámítani kért években a járadékos, illetve házastársa a nyugdíjévhez szükséges munka mennyiségét teljesítette. Az elnökség elhatározta, hogy a rendelkezések tervezeteit a kormány elé terjeszti. Az elnökség állást foglalt a SZOT irodalmi- és művészeti díjainak odaítéléséről. A díjakat május 1-e alkalmából osztják majd ki. Bútor, óra, nylonharisnya: KONSUMEX A jobb áruellátásért Tízéves a fogyasztási cikkek importőrje A KONSUMEX tízéves, 1959. április 1-én, a Gazdasági Bizottság határozata alapján hozták létre, hogy elősegítse a lakosság jobb ellátását. Az elmúlt évtizedben az importcikkek számottevően növelték a belkereskedelem árukészletét, amíg a kiskereskedelmi forgalom nem egészen kétszeresére emelkedett, addig KONSUMEX forgalma megk ötszöröződött. A vállalat importálja a fogyasztási iparcikkek túlnyomó részét, több mint 10 000 féle cikket szerez be, ezek értéke tavaly fogyasztói áron számítva 4 milliárd forint körül volt. Megalakulása óta a vállalat a fontosabb cikkek közül három és fél milliárd forint értékű bútort, 4,2 millió órát, 100 ezer hűtőszekrényt, 170 ezer szívót, 10 millió darab porkötött árut, 10 millió pár nylonharisnyát, 6 millió négyzetméter gyapjú, és ötmillió négyzetméter pamutszövetet, 2,5 millió négyzetméter szőnyeget, 1,1 millió csillárt importált. Az utóbbi öt évben 260 ezer gáztűzhelyet és 50 ezer gázkályhát hozott be. * A hazai üzletekben forgalomba kerülő bútorok 12— 13 százaléka, a textilruházati cikkek 10 százaléka származik importból. A KONSUMEX forgalmának 40 százalékát a baráti országokkal bonyolódó választékcsere alkotja. A vállalat fontos feladata az is, hogy az importtal hatást gyakoroljon az iparra, ösztönözze az üzemeket gyártmányfejlesztésre- a külföldivel versenyképes minőségű és hasonló árú termékek kibocsátására. Az import hatására például a hazai vállalatok csökkentették a porszívók, hűtőszekrények árát, javult bizonyos fajta cipők minősége, választéka, a nyakkendő- és nyloning gyártás elérte az európai színvonalat és a gyapjú, valamint a kötszövőipar is kisebb sorozatokkal, nagyobb áruválasztékkal jelentkezik. „Egészsze;, munka, termelékenység“ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAP Tájékoztató a világnap céljáról és jelentőségéről Hétfőn Minisztéium az Egészségügyi sajtóértekezletensmertette az idei egészségügyi világnap célját és jelenségét. Dr. Fekai Dénes főosztályvezető elmondotta, hogy az Egésségügyi Világszervezet születésnapját, április 7-ét, minden évben egy-egy nemzetközi méretekben is jelentős egészségügyi kérdés jegyében ünneplik meg. Az ide viágnap hármas jelszava — „Egészség, munka, temelékenység” — arra a még összefüggésre utal, amíg a dolgozó ember egézségi állapota és munkáinak hatékonysága között van. Azt példázza, hogy az üzemegészségügyre, múlások egészségének rédelére fordított beruházások gazdasági szempontból is fizetődő, hasznos, gyorsan megtérülő kiadások. A szocialista egészségügy ezt kérdést elsősorban az emír oldaláról közelíti mejde az egészség és terlékenység közötti ösz a szer ges a mi társadalmi ál Km is elsőrendű problém, amelynek megoldására szocialista társadalmi tender összehasonlíthatatlan, kedvezőbb az ápoltat nyú, mint a tőkés termelésisnd. A továbbiakban az Egészségügyi Minisztérium, SZOT, az Országos Munka- egészségügyi Intézet és KÖJÁL szakemberei ismertették a dolgozók egészségének védelmében a foglalkozási megbetegedések, ártalmak megelőzésében és a balesetelhárítás terén az utóbbi években elért eredményeket. Elmondták, hogy ma már az ország 1100 ipari üzemében összesen 2200 üzemorvos működik, és ezek az ipari munkásság mintegy 70 százalékát látják el. Az üzemi rendelőkben évente mintegy tízmillió beteg fordul meg. Számos helyen ezek a rendelők úgynevezett nyitott rendszerben dolgoznak, nemcsak az üzemi dolgozók, hanem családtagjaik és a környék lakossága számára is rendelkezésre állnak. A Munka Törvénykönyve alapján, figyelembe véve az egészségügy, a SZOT és termelő ágazatok együttműködését, a rendelkezésre álló tudományos kapacitást, megvan a lehetőség arra, hogy szocialista egészségügyünk egyre inkább lépést tartson, a igényekkel gyorsan növekvő és követelményekkel. Na Biztató eredmények 3. oldal Gyorsírta a lottósorsolásról 5. oldal Gyorslista az Ifjúsági Táborozási Sorsjegy húzásáról 6. oldal TALAJMINTA-VIZSGÁLAT Debrecenben, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet tápanyagvizsgáló laboratóriuma a talajok tápanyagellátottságának vizsgálatára olyan üzemszerűen működő szalagot állított be, ami naponta 200—400 darab talajminta vizsgálatára képes. A talajminta-vizsgálat eredményeivel a tavaszi műtrágyázás elvégzéséhez szolgáltatnak útmutatásokat. Képünkön a talajoldatokat nagy szériában szűrik a foszfor- és kálium-tartalom meghatározásához. Húsz új gyártmány az első negyedévben Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél is korai még kutatni, hogy hajszálpontosan mit mutat az első negyedév mérlege. De a már rendelkezésre álló adatok alapján megközelítő pontossággal megállapítható, hogy az eltelt három hónapon át mindvégig a tervezettnek megfelelően folyt a munka. S nem csupán a termelés, hanem fejlesztés területén is eleget a tettek a tervnek. A Labor Műszeripari Művek is a Szovjetunió piacán tudja a legkedvezőbb körülmények között értékesíteni termékeit. Tavaly például a kétoldalú tárgyalások során harmincöt komplett mezőgazdasági laboratórium gyártására kaptak megbízást az esztergomiak. Ennek megfelelően az idén kilenc laboratóriumot adnak át. Ebből az első ötnek a gyártását már befejezték az első negyedévben, sőt már a szállítást is megkezdték. A tervnek megfelelően befejezték azoknak a gabonavizsgáló laboratóriumoknak a fejlesztését is, amelyek a hazai gabonafelvásárló telepeken gyorsan és pontosan minősítik majd a terményt. A kül- és a belföldi piac igényeinek eleget téve, az első negyedévben elvégezték még húsz különféle gyártmánynak a nullsorozat gyártását is. Az idén is változatlanul napirenden szerepel a gyártmányok minőségének javítását szolgáló technológia megteremtése, így az öthónap alatt is a festőműhely üzem kormúlt három tovább folyt és a galvanizáló szerűsítése. Emellett a szociális célokat szolgáló beruházásokra is fokozott gondot fordítanak. Tavaly például új öltözővel és fürdővel gyarapodtak. S ez is legalább olyan hiányt pótol, mint az a nagy étkező és kultúrhelyiség, amelynek az építését nemrég megkezdték. A politikai és a gazdasági vezetők jóval az első negyedév vége előtt meghatározták a második negyedév tennivalóit is. A tavalyinál több új gyártmányt készítenek, és a növekvő feladatokat, a minőség javítását is, a létszám növelése nélkül oldják meg. A munka középpontjában az ember Szakszervezeti küldöttértekezlet a Tatabányai Szénbányáknál Vasárnap tartotta meg küldöttértekezletét a Tatabányai Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa. Az a üzemek 180 küldöttének, és meghívott vendégeknek Kaszás István, a szakszervezeti bizottság titkára terjesztette elő a tanács jelentését a legutóbbi választás óta végzett munkáról A küldöttértekezleten részt vett Tolmácsi Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszrvezetének Kroszner László, a főtitkára, megyei tanács elnöke, Takács Tihamér, az MSZMP tatabányai városi bizottságának titkára és Boda László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke. A legutóbbi választások óta a sok új vonással gazdagodott szakszervezeti munka. Hogy a Tatabányai Szénbányák Szakszervezeti Tanácsa lépést tudott tartani a követelményekkel, azt a lezajlott szakszervezeti választások bizonyítják. szervezett dolgozók az üzemekben tevékenykedő 992 bizalmi közül újra megválasztottak 699-et és csupán 293 új aktíva került ebbe a funkcióba. A szakszervezeti tanácshoz tartozó harminchat alapszervezetben megválasztották a tisztségviselőket. A szakszervezeti bizottsági választásokon csaknem tízezer szervezett dolgozó vett részt, és érdemben vitatta a szakszervezeti munka kérdéseit. A szakszervezeti tanács jelentése szólt arról a nagy változásról, amely az elmúlt két évben a széniparban végbement, s ez erőpróbát jelentett a Tatabányai Szénbányák vezetői számára is. A vállalat igyekezett a piac igényeihez igazodni. A széntermelés két év alatt növekedett, az elmúlt évben több mint kétszázezer tonnával több szenet termeltek az 1967. évinél. Az új gazdasági szemléletnek megfelelően a többlettermelést a termelékenység növelésével biztosítják, koncentrálják a munkahelyeket. A javuló munkakörülmények növelték a vetélkedőkedvet, 1968-ban húsz százalékkal nőtt a szocialista brigádmozgalomban résztvevők száma. A versenyzők nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére, a szakszervezeti tanács javaslatára, a vállalat 1967-ben 350 ezer forintot fordított jutalmazásra, egymillió forinttal pedig a kiváló dolgozó jelvényt kiérdemelteket jutalmazta. 1968-ban már ötszázezer forintot fordítottak a versenyben résztvevők munkájának elismerésére, és évente kétszer adtak ki kiváló dolgozó jelvényt, s az ezzel járó kétheti bérrel, csaknem kétmillió forintot. A jó műszaki irányítás és a dolgozók vetélkedőkedve eredményeként, a Tatabányai Szénbányák 1967-ben elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, és 1968-ban is hasonló jó eredménnyel dolgozott. A jelentés részletesen elemezte a szakszervezetnek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítására irányuló tevékenységét. Hangsúlyozta a kollektív szerződés jelentőségét. Az 1969—70-re szóló szerződéstervezetről kollektív négyszázan mondták el véleményüket, javaslataikat. dolgozók igényének megfelelően, csökkentették a munkaruha kihordási idejét, a nyugdíjba vonuló dolgozónak jutalomként ezer forint, míg a rokkantsági nyugdíjba menő dolgozónak hatszáz forint egyszeri segélyt adnak. A hűségpénz szabályainak megfelelően jutalmat kap a nem ipari, kisegítő állományban dolgozó és adminisztratív alalmazott is. A szakszervezeti bizottság javaslatára felemelték a részesedési alap terhére a szociális segély összegét az egy dolgozóra jutó évi hatvan forintról százra. Ez azt jelenti, hogy évente négyszázezer forintot fordíthatnak segélyezésre. Leszögezték a kollektív szerződésben azt is, hogy az ötven éven felüli dolgozónak nyugdíjba menéséig nem csökkenhet a keresete. Két éven belül száz lakást építenek a fejlesztési alap terhére. Gondoltak az üdültetés fejlesztésére is, stb. Az alacsony keresetűek bérét ismételten megvizsgálják, hogy a feszültségeket feloldják. Kaszás István — a tanács nevében — végezetül megköszönte a vállalati pártbizottságnak és az üzemek pártszervezeteinek segítségét a szakszervezeti munkához. Kérte a szakszervezeti tisztségviselőket: továbbra is úgy dolgozzanak, hogy minden intézkedésük és határozatuk mögött az embert lássák. A hozzászólók elfogadták és egyetértettek a szakszervezeti tanács beszámolójával. Tolmácsi Ferenc, megyei pártbizottság titkára felszólalásában átadta a megyei párt-végrehajtó bizottság üdvözletét és köszönetét a szakszervezeti aktíváknak és a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak lelkiismeretes munkájukért. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtikára a SZOT Elnöksége és a bányászszakszervezet elnöksége nevében üdvözölte a küldöttértekezletet és beszélt a szakszervezeti munkások felelősségéről. A vita lezárása után a küldöttértekezlet elfogadta a beszámolót, a szakszervezeti tanács két évre szóló munkaprogramját, majd megerősítette újabb két évre tisztségében a Tatabányai Szénbányák 39 Szakszervezeti Tanácséttagé