Dolgozók Lapja, 1969. szeptember (24. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1969. szept. 19. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évf. 217. sz. Árf: 80 fillér Előkészületek a VII. Békekongresszusra Korunk nagy kérdései napirenden Mérleget vonnak az októ­ber 4-én és 5-én tanácskozó VII. Magyar Békekongresszu­son a legutóbbi kongresszus óta eltelt hat év mozgalmi munkájáról, a békepropagan­da eredményeiről, s egyben kijelölik a békemozgalom to­vábbi útját, feladatait. Erről tájékoztatta az újságírókat csütörtökön az Országos Bé­ketanács. A kongresszuson megvitatja a Parlamentben egybesereglő 600 küldött ko­runk nagy kérdései közül az európai biztonság problémá­ját a békés egymás mellett élés politikáját napjaink nem­zetközi helyzetében a vietna­mi nép megsegítésére kibon­takozott nemzetközi összefo­gás illetőleg az arab népek­kel vállalt szolidaritás erősí­tését A különböző szekciók mun­kájába tevőlegesen bekapcso­lódnak a külföldről érkező békeharcosok is: a Békevi­lágtanács képviselőin kívül 22 országból érkeznek kül­döttségek. A kongresszus kül­döttei megválasztják majd a száznyolcvankilenc tagból ál­ló Országos Béketanácsot és annak 57 tagú elnökségét va­lamint a 15 tagú ügyvezető elnökséget. Ezekben a napokban tart­ják országszerte a békekong­resszus küldöttválasztó me­gyei aktíva-üléseit. Megyénk üléséről tegnap adtunk hírt olvasóinknak. Vidéken mindenütt bekapcsolódnak ezeknek az eseményeknek a szervezésébe a Hazafias Nép­front megyei bizottságaival együtt a társadalmi és tömeg­szervezetek is. A küldöttvá­­válaszással egyidejűleg a békemozgalomban kiemelke­dő munkát végző legeredmé­nyesebb aktivistáknak át­nyújtják — most első ízben — az Országos Béketanács új kitüntető jelvényét amelyet a magyar békemozgalom kibon­takozásának 20. évfordulójára alapítottak. Ugyanakkor min­den megyei eseményen -r­s a ... szeptember 27-én a Vasas Birosa9­ Panasznép Művelődési Házban sorra ke­rülő budapesti küldöttválasz­­tó békegyűlésen is — előze­tesen már megvitatják kongresszus napirendi témáit, a s megemlékeznek a kommu­nista világmozgalom nagy ha­lottjáról, Ho Si Minh-ről. A szakmunkásképzés a megyei képviselőcsoport napirendjén A tatabányai 314-es ipari­­tanuló intézetben tartott ta­nácskozást csütörtök délután az országgyűlési képviselők megyei csoporja. A tanácsko­zás napirendjén a szakmun­kásképzésre vonatkozó tör­vényjavaslat szerepelt, ame­lyet az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaka tárgyal majd meg. A megbeszélésre meg­hívták több megyei szakmun­kásképző intézet igazgatóját is, hogy az érintettek véleményét meghallgatva, alakítsák ki ál­lásfoglalásukat. Tóth Mihály, a megyei ta­nács munkaügyi osztályának vezetője a képviselőknek adott tájékoztatójában hangsúlyoz­ta: Komárom megyében a kér­désnek különleges súlyt ad az egyéb munkaerőforrások el­apadása, aminek következté­ben új munkásként mindin­kább csupán a felnövekvő nemzedék jöhet számításba. Utalt arra, hogy növelni kell a szakmát tanulók soraiban a lányok arányát. Beszámolt ar­ról is, hogy igen kedvezőek az emelt szintű oktatás tapasz­talatai. Szentirmay János, a komá­romi 138-as intézet igazgatója javasolta az intézetek szakosí­tását, mert a jelenlegi elapró­zottság (egy-egy intézetben negyven-ötven szakmát oktat­nak) nehezíti a színvonal eme­lését. Ő is, akárcsak Balázs Tibor, az esztergomi 317-es intézet igazgatója rámutatott, hogy fokozott gondot kell for­dítani a helyi ipari és szövetke­zeti üzemekben, valamint kisiparosoknál tanuló fiatalok a körülményeire. Horváth Jó­zsef, a tatabányai 314-es inté­zet igazgatója szót emelt az építőipari tanulók úgynevezett turnusos képzése ellen, amely­ben időben elkülönül az elmé­leti és a gyakorlati oktatás. A képviselők a vita során helyeselték a törvénytervezet fő gondolatait. Helyeselték, hogy a törvény beilleszti szakmunkásképzést az oktatá­­­si rendszer egészébe, ami bi­zonyosan megnöveli a képzési forma társadalmi megbecsülé­sét. Ennek egyik jele, hogy a jövőben az ezirányú végzett­séget a személyi okmányokban is feltüntetik. Salamon Hugó­­né kiemelte a tervezetnek azt a koncepcióját, amely szerint a tanulóképzés elsődleges gaz­dája az intézet, s ezért a szer­ződéseket is itt kötik majd meg a tanulókkal, nem pedig a vállalatoknál. A vita során többen aggo­dalommal szóltak arról, hogy a szakmunkásnak jelentkező fiatalok átlagos tanulmányi eredménye meglehetősen ala­csony. Ez azért is gondot okoz, mert mind több szakma igé­nyel elmélyültebb alapképzett­séget. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az emelt szin­tű oktatást csak a tényleges igények arányában célszerű­­ fejleszteni, mert különben a tanulmányi idő szükségtelen elnyújtásához vezethet. Nagy Antal és Tűz Ferenc képviselők hangoztatták a mezőgazdasági szakmunkás­­képzés feltételei megjavításá­nak szükségességét. Szabados Ferenc ezzel kapcsolatban ar­ról szólt, hogy a mezőgazda­­sági üzemek régebbi dolgozói számára is nyíljék lehetőség a szakképzettség levelező úton vagy külön tanfolyamokon tör­ténő elsajátításához. Tamás János a vállalati ér­dekeltség fontosságára muta­tott rá. A képviselőcsoport ez­zel egyetértve hangsúlyozta: az új törvény előirányzatai csak akkor valósulhatnak meg kö­vetkezetesen, ha ehhez a vál­lalatok is megfelelő segítsé­get nyújtanak. A képviselők megtekintet­ték a tatabányai intézet és ta­nulóotthon helyiségeit, megis­merkedtek az itt folyó oktatás körülményeivel. Ezt követően meghallgatták Baksa Sándor­nak, az SZMT titkárának tá­jékoztatóját a megye dolgozói­nak életkörülményeiről, majd felkeresték a családi esemé­nyeket rendező tatabányai in­tézetet Nemzetközi csikóárverés Bábolnán versenyistálló tulajdonosoknak és futtatóknak küldtek meg­hívót, s az érdeklődés az ár­verés iránt rendkívül nagy volt. Az eddig megrendezett négy aukció közül ez járt a legnagyobb sikerrel. A felvezetett csikók közül legmagasabb áron a világhírű Nostradamus egyik utódja — Nemere — cserélt gazdát. A nyugati versenypályákon jól ismert, számos sikert aratott apaállatnak már több utódja bizonyította be, hogy örökölte a neves mén kiváló tulajdon­ságait. Nemerét egy csehszlo­vákiai ménes vásárolta meg 4.500 dollárért. A csehek még további három csikót vettek. Rajtuk kívül norvég és nyu­gatnémet vendégek vásároltak. Az árverésen több mint 20.000 dollár értékű csikó cserélt gazdát. Több mint száz fiatal agrár­­szakember — az Állami Gaz­daságok Országos Központja által rendezett országjáró ván­dorgyűlés résztvevői — csü­törtök délelőtt Bábolnára lá­togattak. Örömmel tapasztal­ták, hogy ebben a korszerű mezőgazdasági nagyüzemben milyen bátran bíznak fontos feladatokat a fiatalokra. Ugyanis a bábolnai gazdaság­ban csaknem harminc fiatal szakember dolgozik különböző vezető állásban és valamen­­­nyien kiválóan megállják a helyüket. Bábolnán csütörtökön ren­dezték meg az immár hagyo­mányos, nemzetközi csikóár­verést. A tegnapi aukción 24 egyéves angol telivért vezettek fel, köztük számos híres, több­szörös derby-győztes ló utód­ját. Európában, valamint a Kö­zel-Keletre hetven cégnek, Mai számunkban: A lakosság szolgálatában 3. old. Képzőművészetünk húsz év tükrében 4. old. 5. old. A heti rádió és TV műsor 6. old. ELTÁVOLÍTJÁK a BARIKÁDOKAT Belfastban, Észak-Írország fővárosában a lakosság eltá­­volítja a legutóbbi összetűzések során emelt barikádokat. Tanácsi intézkedések történtek a temetkezési gondok megoldására Tatabányán Évek óta „foltozgatással” igyekeztek rendezni a temetés­­ek és temetők körüli hiá­nyosságokat Tatabányán. Ad­dig romlottak a körülmények hogy az évi halálozási ará­nyokat figyelembe véve, két esztendő múlva nem lenne hely új sírok nyitására a vá­ros temetőiben. A tatabányai városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt ma számolt be munká­járól a Komárom megyei Te­metkezési Vállalat. Szókimon­dó állásfoglalások után na­gyon határozott intézkedések születtek. Megállapították, hogy a te­metkezési vállalat Tatabányán megoldatlanul hagyott több, látszatra apró ügyet. Ennek egyik következménye, hogy a lakosság nem elégedett a te­metkezések körüli teendők el­végzésével. Az esti órákban elhunytak elszállítása például többnyire hosszú ideig elhúzó­dik. A vállalat ugyanis nem közölte az inspekciós címét és telefonját az ügyeletes or­vossal, és a rendőrséggel, és nem tudják, kit lehet­­ értesí­­teni. Évek óta húzódik a vá­ros legnagyobb temetőjében a víz bevezetése, hogy az olcsóbb Megtörtént, temetéshez szükséges kellékkel éppen nem rendelkezett a vállalat, és ezért a hozzátartozóknak erejükön felüli terheket kel­lett vállalniuk.A végrehajtó bizottság ha­tározata kimondotta, hogy az újtelepi temetőt megnagyob­bítják. Olyan területet vesz­nek üzembe, ami a 75 000 la­kosú város számára elegendő. A bővítést fokozatosan végez­tetik el. Utasítást­ adott a végrehajtó bizottság, hogy az illetékes osztályok a munkát nyomban kezdjék el. Tanulmánytervet rendelnek meg a temető kiterjesztésének távolabbi programjáról. Ez tartalmazza nagyobb ravata­lozó építését, illetve a jelen­­legi bővítését. A tervnek olyan átalakításokat kell tar­­talmaznia, hogy megvalósí­tásukkal a temető helyzete, felszerelése megfeleljen a hely egyenletes jellegének. A végrehajtó bizottság elha­tározta, hogy új városi temet­kezési vállalatot alapít, ha a megyei nem javítaná meg munkáját a kívánt mértékben A temetkezési vállalat ré­szére új helyet biztosítanak a családi eseményeket rendező iroda közelében, ahol megfe­lelő körülmények között mű­ködhet. Nem tudja megoldani a ta­nács végrehajtó bizottsága sa­ját hatáskörében a telefon be­vezetését. Az újtelepi temetőt pedig okvetlenül be kellene vonni a távbeszélő hálózatba. A vállalat beszámolója sze­rint a posta ezt eddig nem tudta megoldani. Első­sorban a közönség várja posta lehetőleg kedvező vála­­­szát és mielőbbi intézkedését. Hasonló problémát okoz Tatabányai Hőerőmű Vállalat. a Az újtelepi temető egy része felett húzódik a kezelésében lévő drótkötélpálya. Az innen lehulló szemét szennyezi az alatta lévő sírokat. A hozzá­tartozók évek óta sérelmezik ezt. Az erőmű felügyeleti szervének határozata szerint a vállalatnak tisztítatnia kelle­ne a sírokat. Ez sajnos hos­­­szabb ideje elmaradt, ezért ez ügyben is sürgősen intézked­nek. Az ellátás tapasztalatai az SZMT napirendjén Több fontos napirendet tárgyalt meg csütörtöki ülé­sén, a Szakszervezetek Ko­márom megyei Tanácsának elnöksége. gye-bizottsága A KPVDSZ ma­és a megyei tanács kereskedelmi osztálya jelentését­­ terjesztett az el­nökség elé a fogyasztói árak alakulásáról, s az áruellá­tás tapasztalatairól. Az el­nökség bírálta a zöldség- és gyümölcsárak megyei alaku­lását. Amíg a termelőtől, a fogyasztóhoz jut el a zöld­ség és gyümölcs, ára nagy változáson megy keresztül. Sok a közbeiktatott szerv, ha egyszerűbbé teszik az áru út­ját, az árakban is előnyösebb lesz a változás. Ma ugyanis nem érvényesül a MÉK ár­­szabályozó szerepe, nagy ha­szonnal dolgoznak a kereske­dők. A megye kereskedelme az elmúlt nyolc hónap leforgása alatt csaknem kétmilliárd fo­rint forgalmat bonyolított itt a bány­ásznapot k­övető forgalom csaknem elérte a 38 millió forintot. A TÜZÉP- telepek munkája reflektor­fénybe került amiatt, hogy egyes telepek ismételten nem tudják kielégíteni a vásárló­kat. A megyei TÜZÉP-tele­­pek központja Győrben van Az elnökség a helyzet javítá­sára javasolja ismét egy megyei központ létrehozását, egyetért a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ilyen irányú véleményével. Az elnökség megtárgyalta és elfogadta felszabadulásunk 25. évfordulója sore kidolgozott megünneplő­programot, elfogadta a három vállalat, illetve gyár a KOMÉP, a La­bor Műszeripari Művek és a komáromi lengyár szakszer­vezeti bizottságának jelenté­sét a szakszervezeti választá­sokon elhangzott javaslatok és észrevételek feldolgozá­sának tapasztalatairól. A há­rom jelentés visszatérün­k­­ , ismertetésére , A nemzetközi művészettörténész kongresszus résztvevői Esztergomban A XXII. nemzetközi művé­szettörténeti kongresszus mintegy 400 résztvevője csü­törtökön Esztergomba látoga­tott, hogy megismerkedjen a város történelmi és művészeti emlékeivel. A látogatás szer­vezői gazdag programot állí­tottak össze az Esztergomba látogató tudósok számára. A város társadalmi életének is jelentős állomása volt ez nap, hiszen a művészetek tu­­­dósainak ennyire teljes nagy csoportja még nem lá­cs­­ogatott ez ideig ide. A prog­ramban elsősorban a királyi vár rekonstrukciós munkái­nak megtekintése, illetve az elkészült részek meglátogatá­sa, a Bazilika műkincseivel va­ló ismerkedés és végül a Ke­resztény Múzeum csodálatos képeinek megtekintése szere­pelt A művészettörténeti kong­resszus vezetőit, élünkön Va­­yer Lajos professzorral, tisz­telgő látogatáson fogadta dr. Szabó Imre püspök, apostoli kormányzó. A fogadáson ba­ráti beszélgetés közben ismer­kedtek meg a város múltjá­val neves vendégeink. A foga­dás után dr. Meszlényi Antal, a Keresztény Múzeum prefek­tusa mutatta be az Európa-hí­­rű képtárat. A Bazilika északi oratóriumá­ban kamarakiállítást rendez­tek a kongresszus tiszteleté­re. A vitrinben mutatták be a város féltve őrzött többek között látható kincseit. volt Zsigmond király bölényszarv­­kupája, a koronázási esküke­reszt, a Mátyás-kálvária és a magyar egyházművészet több jeles alkotása. Az esztergomi vár helyreál­lítása évek óta folyik, örven­detes alkalmat adott a kong­resszus arra, hogy az elké­szült részeket bemutassák a világ tudósainak, a várban kísérleti kiállítás-jelleggel be­mutatták a nevezetes műem­lékeket. A kiállítás tárgyai előtt hosszasan időztek a ven­dégek, és nagy elismeréssel szóltak a helyreállítók ratmtá­­sáróL

Next