Dolgozók Lapja, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* 1970. jún. 1. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Í^,V/bVV,//iiV//«%V»,A%WAV«VVVVmTb"*%W»V* Békés, boldog új esztendőt! A megyei pártbizottság üdvözlete Komárom megye lakosságának A mai nappal elérkeztünk a hetvenes évekhez. Két számjegyet kell másképpen leírnunk, mint tegnap, mint tavaly. S a két évtized fordulóján bizonyára valamennyien elgondolkodunk: mit hoznak vajon majd a hetvenes évek, s mit hoz közülük a legelső, az 1970-es? Több szempontból is útjelző kő és az év fejlődésünk menetében. Nemcsak azért, mert harmadik ötéves tervünknek utolsó, záró esztendeje, hanem azért is, mert idén ünnepeljük új életünk megkezdésének, felszabadulásunknak 25. évfordulóját. S ez évben emlékezünk meg a huszadik század legnagyobb lángelméje, a tudomány forradalmára és a forradalom tudósa, Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. E jubileumok alkalmából felidézzük mindazoknak a tetteknek az emlékét, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy hazánk és benne szűkebb pátriánk negyedszázaddal ezelőtt megindulhasson a szabadság útján, a lenini eszmék útján. Meghajtjuk a tisztelet zászlaját az ellenállás megyei harcosai, a sárisápi partizánok, a bányák és más üzemek élenjárói előtt. Jogos büszkeséggel és köszönettel emlékezünk meg arról, hogy a felszabadulás utáni évek súlyos politikai küzdelmeiben megyénk szilárd balázisa volt a kommunista pártnak, a szocializmusért küzdő munkásmozgalomnak, s a széncsaták hőseiként bányászaink múlhatatlan érdemeket szereztek az ország vérkeringésének újjáélesztésében. Ez a múlt ma is tettekre ösztönöz, tettekre kötelez. Régi hagyomány, hogy évfordulóinkat az építőmunka Jfb sikereivel köszöntjük. Ezt a hagyományt követi a megyénkben számos dolgozó kollektíva, mindenelőtt a szocialista brigádok melyek kezdeményezéseikkel, vállalásaikkal bekapcsolódnak a kibontakozó fellendulási munkaversenybe. A megyei pártbizottság üdvözli ezeket a versenykezdeményezéseket, abban a biztos tudatban, hogy jelentékeny mértékben gazdagítják tovább huszonöt éve szabad hazánkat, elősegítik a harmadik Ötéves terv sikeres befejezését. Sok-sok lap kellene annak felsorolásához, mi mindennel gazdagodott Komárom megye, miként változtak az itt élő családok életkörülményei az utóbbi negyedszázadban. Az idei év további fejlődést ígér, hiszen az éves terv előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem további mintegy 4,5—5,5 százalékos emelkedését. Több mint kétezer új lakás épül a megye városaiban és községeiben, új egészségügyi és kulturális intézmények kezdik meg működésüket. Jól tudjuk, hogy ezek az intézkedések nem oldanak meg minden gondot, hogy még sok, nagyon sok a tennivaló, amíg valamennyi család kulturált, minden tekintetben kielégítő körülmények közé jut. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy az életszínvonal további emelkedése nem jóakarat kérdése: elosztani csak azt lehet, amit a népgazdaság asztalára tettünk. Ezért a további előrelépés alapvető és döntő feltétele a munkások, parasztok és értelmiségiek, minden dolgozó szorgalmas, lelkiismeretes és hatékony munkája. Növelnünk kell e munka termelőerejét, termelékenységét, okosabban, jobban és gondosabban kell dolgoznunk, így emlékezhetünk meg legméltóbban nagy évfordulóinkról, így tehetünk a legtöbbet hazánk és önmagunk boldogulásáért. Az új gazdasági mechanizmus biztosítja ehhez a megfelelő feltételeket. Két év tapasztalatai alapján pártunk leszögezte, hogy a reform alapelveit a továbbiakban is következetesen érvényesítjük. Tovább kívánunk előre haladni a társadalmi demokratizmus szélesítésében és mélyítésében, hogy még többen lehessenek és akarjanak lenni cselekvő és felelős részesei a közügyek intézésének. E gondolatok jegyében küldi üdvözletét a megyei pártbizottság a megye bányászainak, akik ezekben a hetekben ismét tanújelét adják, hogy az ország minden körülmények között bizton számíthat rájuk. Köszönti a többi iparág munkásait, technikusait és mérnökeit, akik számos kiváló eredményt értek el a műszaki színvonal emelésében, új eljárások és elgondolások meghonosításában. Üdvözli a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóit, akik mindinkább korszerűvé, magas hozamúvá alakítják a megye mezőgazságát. Sikeres munkát kíván a kereskedelem és közlekedés, az egészségügyi, művelődési és oktatási intézmények dolgozóinak. Boldogulást kíván a fiatal nemzedékeknek, melyek tagjai tettekkel bizonyítják, hogy megértették: igényeket akkor támaszthatnak, ha ezek alapjaihoz maguk is teljes tudásukkal hozzájárultak. Köszönti az asszonyokat, akik nagy részt vállalnak magukra a gyermekek, a felnövekvő nemzedék neveléséből, üdvözletét küldi a párttagoknak, akik lelkiismereti kötelességüknek tartják az élcsapathoz való tartozás fokozott követelményeinek teljesítését, és pártonkívüli sze-r> •,vetségeseinknek, akik a kommunistákkal vállvetve munkálkodnak a párt által kitűzött célok valóra váltásán. ’samennyiüknek, Komárom megye minden dolgozójának, lakosának békés, bol dog új esztendőt, egyéni életükben sikert és boldogságot kínunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Komárom megyei Bizottsága V ry .-.WAW.W.V.V.V.’.V.W^WWVW’yVVVVVVVVV WVk Mai Történelmi évtized Tréfa-kaleidoszkóp Éjfélkor a menedékházban Szerkesszünk együtt! 5. oldal 6—7. oldal 4. oldal 8. oldal Tájékoztatás a népszámlálásról Hogyan dolgoznak a számlálóbiztosok ? Az új esztendő első munkanapján — január 2-án — megkezdődik az 1970. évi — sorrendben a 14. — magyarországi népszámlálás. Az ország minden lakosára kiterjedő adatgyűjtés lebonyolításában — figyelembe véve a tanácsokat és a Központi Statisztikai Hivatalát is — hatvanezer apparátuember vesz részt. A 41 000 számlálóbiztos és a 14 000 felülvizsgáló az eddigi gyakorlatnak megfelelően többségében pedagógus. A nemzetiségi vidékeken az összeírást általában olyan személyek végzik, akik az ott élő nemzetiség anyagi elvét értik, beszélik. A népszámlálás legkisebb egysége a számlálókörzet. Az országban összesen ilyen körzetet alakítottak 40 800 ki. A belterületeken egy-egy számlálóbiztosra általában 290, a ritkábban lakott külső részeken 120 személy adatainak összeírása jut. Az az év utolsó napjaiban megtörtént a számlálókörzetek előzetes bejárása, s a számlálóbiztosok ellenőrizték, hogy a népszámlálás alapjául címjegyzék hibátlan-e.szolgál. Bár a népszámlálással kapcsolatos összeírást január 2— 14 között bonyolítják le, ennek ellenére az adatoknak az 1939. december 31 és 1970. január 1. között — eszmei időpont szerinti — állapotokat kell tükrözniük. Az eszmei időpontot követően született személyeket tehát nem szabad számításba venni, viszont az eszmei időpontban még életben volt, de azóta elhunyt személyeket össze kell írni. A számlálóbiztosok összeírják az állandó bejelentővel rendelkező személyeket, akkor it ha máshova szóló ideiglenes bejelentőjük van, továbbá az ideiglenesen bejelentett személyeket annak ellenére, hogy állandó lakásuk másutt van, végül számításba veszik a lakás be nem jelentett lakóit, összeírják azokat is, akik a népszámlálás időpontjában huzamosabban, vagy ideiglenesen külföldön tartózkodnak. A népszámlálás úgynevezett kétlépcsős módszerrel bonyolódik majd le, ennek lényege, hogy a lakosság 75 százalékáról egyszerűbb adatfelvétel készül, 25 százalékáról pedig részletesebb. A személyi kérdőíven az alkérdésekkel együtt összesen 37, a reprezentatív összeírás adatgyűjtő lapján 83 kérdés szerepel. Az ország lakás- és épületállományáról az 1960. évinél részletesebb adatfelvétel készül. A lakásösszeíró ív három fő részből áll: épület, a másik az egyik az a lakás, a harmadik a lakásban összeírt személyek adatait tartalmazza. Kimutatás készül a lakás céljára készült üzlethelyiségekről, továbbá az épületekről, kor szerinti megoszlásban is. A számlálóbiztos munkáját számlálókörzetén belül házról házra, lakásról lakásra járva végzi. A kérdőíveket saját maga tölti ki, a kérdéseket lehetőleg az összeírt személyhez intézi. A kiskorúak adatait a szülőktől tudakolja meg. Ha a számlálóbiztos a lakást zárva találna, vagy csak kiskorúak tartózkodnának otthon, értesítést hagy hátra arról, hogy melyik napon és — munkaidőn kívül — milyen időpontban fog ismét jelentkezni 1970 Gyengül a monopolhelyzet Tovább csökkennek a termékforgalom kötöttségei A lakosság érdekét védi az új rendelkezés Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben rendelkezést adott ki a termékforgalmazás 1970. évi rendjéről. Mint az Országos Anyag- és Árhivatalban elmondották, a termékforgalom kötöttségeinek jelentős részét az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta már feloldották. Az elmúlt két év tapasztalatai kedvezőek, ezért a hatósági előírásokat 1970-ben tovább csökkentik. A központi gazdálkodás alá vont cikkek száma már 1969-ben kettőre szűkült, most a kenyérgabona forgalmát is felszabadítják, s 1970-ben már csupán a hús vállalatok közötti elosztását írják elő központilag. A felvásárló szerv belátása szerint értékesítheti a gabonát, azt viszont előírják számára, hogy a felkínált kenyérgabonát köteles átvenni. Jövőre lényegesen kevesebb cikkre írják elő, hogy miből mennyit használhatnak fel a népgazdaságban termelési célokra, e kontingentált termékek száma az 1969. évi 13-ról 4-re csökken. A kontingentálás alól kivonnak több színesfém alapanyagot — rezet, ónt, ólmot — viszont továbbra is megszabják a réz félgyártmányok felhasználásának mennyiségét. Ezzel arra ösztönzik vállalatokat, hogy több alapa anyagot és kevesebb félkész gyártmányt szerezzenek be. 1970-ben már nem írják elő az ötvözött acélok, a növényvédő szerek, az ónozott acéllemezek felhasználható mennyiségét sem. „ • • A belkereskedelem számára 10 cikknek a kontingensét írták elő, ez kettővel több mint az 1969. évi, ez azonban a lakosság számára kedvező, mert a kontingentált termékek nagy részénél éppen a felhasználás alsó határát szabják meg. Előírják, hogy cementből, azbeszt cement lefolyó csőből, falazó anyagokból (tégla, panel), tetőfedő anyagokból (cserépből, palából), falburkoló csempéből — vagyis a jelenleg nehezen beszerezhető építőanyagokból — minimálisan milyen mennyiséget köteles forgalomra hozni a kereskedelem. Azt előírják, hogy személygépkoicsiból a kereskedelem maximálisan mennyit adhat át közületeknek, ami ugyancsak a a lakosság érdekeit szolgálja. A koksz és a fenyő fűrészáru kontingentálása viszont a termelővállalatok számára kedvező. 1970-ben a beszerzési és értékesítési monopolhelyzetek is tovább gyengülnek. Az 1969. évi húsz helyett 1970-ben már csak 11 termék kizárólagos beszerzési, illetve értékesítési jogát engedélyezik í.A Megnyílt a Hotel Orma Inter-Continental Az év utolsó napjának délutánján megnyílt a Hotel Duna Inter-Continental. A megnyitó ünnepségen részt vett a hazai gazdasági élet több neves személyisége. Az Inter-Continental cég szakemberei szerint nincs még egy ilyen szép Inter-continental szálloda, tehát a Hotel Duna a világ egyik legszebb vendéglátóipari létesítménye. A 350-ből 349 szobája a Dunára néz. Emeletenként váltakozó színű, zöld-sárga és kék-zöld árnyalatú bútorok, szőnyegek, drapériák díszítik a szobákat. Három étterme, a földszinti magyaros csárda, az 1. eme*leti rendez-vous és a tető-emeleti bellevue vacsorázóhely ,* valamint az utcáról is megközelíthető intermezzo espresisso, a pincefalak között meghúzódó Tokaj borozó, a tető- emeleti Starlight Night club, a hallból nyíló gypsy és a rendez-vous coetail bár, a hatalmas bálterem, és a különtermek — a Dánia és a Budavár — nemcsak a szálló vendégeinek, hanem minden fogyasztónak rendelkezésére áll. A szálló 1970-re máris kiteheti a „megtelt” táblát. Minden szobáját előre lefoglalták. A szálló vezetői arra számítanak, hogy ez a reprezentatív alkotás lehetővé teszi számos világkongresszus budapesti megrendezését. Jövőre fogadják az elsőt, a FAO kongresszusát A telt ház táblát szilveszter estéjére is kitették. Szilveszter éjszakáján 1200 vidám ember — ebből mintegy 200 külföldi — avatta fel az új létesítményt Ma lép életbe az új távbeszélő szabályzat Mint ismeretes, a közlekedés- és postaügyi miniszernek nyáron kiadott rendelkezése szerint 1970. január 1-én lép életbe az új távbeszélő szabályzat. Eszerint ha a különvonalú telefon a posta hivatalból ikresíti — hogy új állomást adhasson az igénylőknek — akkor ríti a régi különvonalú mentőállomás szerelési költségének — amennyiben ez az összeg meghaladja a 200 forintot — 40 százalékát. Eddig ikresítéskor nem adtak költségtérítést, így az új ikertárs járt jól, s mert a korábban kiépített telefonvonal szerelési költségeit az önálló voral lal rendelkező telefontulajdonos viselte. Az új szabályzat megtiltja 132 ikartársaknak a telefon használatának akadályozását. Tilos a kagylót a mellé tenni, s ezzel készülék szándékosan, vagy feledékenységből meghiúsítani az ikertárs telefonálását vagy felhívását. A telefonálók érdekeit szolgája az a rendelkezés is, amely szerint a nagyobb alközpontokat munkanapokon reggel 7 és délután 6 óra között csak képesített személyek kezelhetik. A telefonközpontok kezelőinek gyakorlatlansága ugyanis késedelmes kapcsolásokat,s felesleges várakozásokat okozott. Az új távbeszélő szabályzatba bárki betekinthet a postahivataloknál, s aki igényt tart rá, megvásárolhatja a Budapest 72-es, számú postahivatalban.