Dolgozók Lapja, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
MW, február 14. szombat A népszámlálás után Segítség a tervezéshez A Központi Statisztikai Hi- A gyors városiasodás termivatal előzetes adatai beszá-szélesen egész sor egyéb leckét mósnak a lakáshelyzet váltó- is ad a tervezők számára; a zásairól is Jó olvasni arról, kulturális és szociális intézhogy a lakások száma csakményhálózat tervezésétől a nem egyharmaddal haladja rá sok most megismert népesmég a háború előtti mennyiségnövekedési adataival is seget, miközben a népesség 11 közlekedés, az utasáramlás százalékkal nőtt —, ám ez a vizsgálatáig és különösen a közlés azzal válik valóban mezőgazdaság, a falusi telepükedvezővé, ha hozzátesszük, réseik viszonyainak felméhegy a negyedik ötéves terv réséig. Aligha kell bizonyítanien előreláthatóan jelentősen n’> nilyen roppant jelentőségű gyorsul a lakásépítés üteme, társadalmi feladat olyan mű- S ha már ezt említettük, azt szaki-technikai színvonalat is megjegyezzük, éppen ezért, teremteni falun, hogy a gépek éppen ilyen programok kidől- és a vegyszerek pótolhassák az gázásához szükségesek a nép- elvándorlókat, illetve, ahol számlálási adatok. Nyilvánva kell: a kulturális, az életforró például, hogy a lakásépítabeli vonzás tartsa vissza a tési terv kidolgozásakor szá vándorolni készülőket, molni kell a megyei jogaivá T. A. Mogyorón26g lakásállományé 1970 január 3157QOO • najd 9 u óiün i <miír kiír* A lakábüsomény gyarapodása 1960 és 1 970 közül# mvv.. ? OS évek 1949- 1960- 1960 1970 A lakásállomány évi átlagos növekedésenél nagyobb © Budapest (2) Debrecen (1) Miskol« @ Pécs g © Szeged (4)Baranya © bács Kiskun (8)Békés^ (9) Sortod-AboU-Zemplén^ Congréd (ff) Fej* (l) Győr - Sopron (1 j) Hajdú - Bihar (Q)Heves 1.5) Komárom (1^ Nógrád (Q pmt ([$ Somogy 03 S«bole* - Szatmári Szolnok 0) Tolna (2^) v os Veszprém(£$) Zala T fi .1m || u jio a szobák száma szerint A n egyszobás B- kétszobás C * három-vagy több szobát ci 1 v DOLGOZOK LÁZI A Az esztergomi agyáramvizsgáló sikere Indiában Útban van Indiából haza, Esztergomba az a tizennyolccsatornás elektronikus agyáramvizsgáló berendezés, amelyet nagy sikerrel mutattak be a hyderabadi összindiai neurológus kongresszuson. Az Elektronikus Mérőkészülékek Esztergomi Gyárának legújabb amely a legnagyobb műszerét, kórházak, klinikák igényét is kielégíti, elismeréssel fogadták a kongresszus résztvevői. Különösen tetszést aratott tranzisztorizált készülék koraszerűsége, specifikus teljesítménye, tetszés szerint változtatható kapacitása, kis mérete és modern formája. Az esztergomi cég ezúttal másodízben szerepelt indiai kiállításon. A múlt év elején bemutatott gépeiket megvásárolták, az idén pedig már jelentősebb tételt szállítanak az akkor bemutatott berendezésekből. Még az első negyedévben két nyolccsatornás és egy darab négycsatornás enkefalográfot küldenek ki és újabb szállításokról tárgyalnak különböző klinikákkal és egyetemekkel. Az esztergomi üzem kiváló minőségű termékei iránt megnőtt érdeklődést jól mutatja, hogy az idén hat olyan külföldi kiállításon — köztük Bogotában és Nairobiban — vesznek részt, ahol még nem szerepeltek. A gépipar negyedik ötéves terv koncepciójáról tárgyalt a Gazdasági Bizottság A kormány gazdasági bizottsága dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter előterjesztése alapján megvitatta a gépipar helyzetét és fejlesztési koncepcióját a negyedik ötéves terv időszakára. A jelentés utal arra, hogy a gépipar termelése a harmadik ötéves tervidőszakban évi átlagban 8,4 százalékkal növekszik. Különösen a közúti járműgyártás fejlesztése került előtérbe, ennek nyomán a gépipar termelésének és exportjának struktúrája előnyösen változik. Kedvezőtlen viszont, hogy a beruházások korlátozott lehetőségei miatt nem sikerült alapvető fordulatot elérni az előgyártmányok és úgynevezett alkatrészek gyártásának fokozásában. A termelékenység 1970-ben előreláthatólag 28 százalékkal lesz magasabb, mint 1965- ben, ami ugyancsak nem kielégítő. A jelentés az elmaradás okai között említi a technikai felszereltség viszonylag alacsony színvonalát, a nem megfelelő gyártmányszerkezetet, az üzemszervezés fogyatékosságait, továbbá azt,ogy a gépipar nem alakított ki megfelelő munkamegosztást sem hazai, sem külföldi vállalatokkal. A negyedik ötéves tervidőszakra a gépipar fejlesztési koncepciójának lényege, hogy szelektív fejlesztési politikával, a termelés jobb összetételével gazdaságosan elégítse ki az igényeket. Az elgondolások szerint közszükségleti cikkekből 62,5, beruházási javakból 33—43 százalékkal növeli öt év alatt a termelést. A szocialista országokba irányuló export 40—52, a tőkés gépexport 77 százalékkal nő. 1975-ig megváltoztatják gyártás struktúráját. Csökken a a többi között a motorvonatok és hajók gyártása, viszont jóval több integrált áramkör, számítástechnikai berendezés és egyéb korszerű cikkek készülnek majd. A gépiparban dolgozók létmát 50 000—56 000-rel hívják növelni, ennek többletmunkaerőnek 90 százaalékát a vidéki üzemek foglalkoztatnák. A termelékenység ha elgondolások szerint 30— 31 százalékkal emelkedik. A Gazdasági Bizottság az előterjesztést a további tervezési munka alapjául elfogadta. A GB egyetért azzal, hogy a gépipar szelektív fejlesztési politikájával, a gyártmánystruktúra lehető legoptimálisabb megváltoztatásával elégítse ki a hazai és külföldi igényeket. Gondoskodni kell arról, hogy az ország fejlődését intenzívebben elősegítő alágazatok az átlagosnál gyorsabban növeljék termelésüket. Az előterjesztésben előirányzott beruházási keretek véglegesítése előtt a GE álláspontja szerint meg kell vizsgálni a beruházási összegek állami, illetve vállalati forrásainak arányát Törekedni kell arra, hogy fokozottan vegyék igénybe a vállalati alapokat. Meg kell akadályozni, hogy a népgazdaság szempontjából gazdaságtalanul működő vállalatok nem kívánatos beruházásokra vegyék igénybe fejlesztési alapjukat. 3 A nő és a társadalmi háztartás „Asszonynak nem születik megoldások keresésekor nem nyegében az apai hatalomról, valaki, hanem azzá lesz” — tekinthetünk el a társadalom a patriarchális állapotok, a mondja Simone de Beauvoir fejlettségi szintjétől. Ezért régi „babaotthon” visszaállt A második nem című híres vált fontossá, hogy a szociatásáról van szó, vagyis a nők könyvében. Vagyis a nők csulizmus alapjainak lerakása egyenjogúsítása elleni harcpán biológiailag különböznek után komplex módon vizsza. Szó sincs róla, hogy a a férfiaktól, és csak a hosszú, gáljuk meg ezt a nehéz légyötrelmes elnyomás csonkimáttótta meg, degradálta őket — Melyek voltak a vizsgamásodik vagy úgymond lat legfontosabb részterületei? „gyengébb” nemmé, és alaki — A középpontban a nőktotta ki bennük a másodrennek a munkához való viszonység, a másértvalóság komáánya állt. Ez persze nem vélexumátletlen: a nők egyenjogúsága Magyarországon — mint a csak akkor érvényesülhet mintöbbi szocialista országban den területen, ha a nők a a nők egyenjogúsága alkot- társadalmi termelésben is tormányba foglalt törvény. 1945, jesen egyenjogúak, után a társadalom új rendje — Jelenleg Magyarországon lyett, így alakul ki az az család széthi4tóban lenne: a nő emancipációja a család emancipációja is! — Nem felel meg a valóságnak az, hogy a családot államosították, vagyis hogy az „állam” fontos funkciókat „elragadott” a családtól. A megoldás tudniillik pontosan ez: az államnak egyre több családi feladatot kell ma a dolgozó nő, anya elláthóállapot, amelyet Lenin „társadalmi háztartásnak’’ nevezett. Magyarországon a nők igazi egyenjogúsítását éppen ennek a „társadalmi háztartásnak” fogyatékosságai nehezínem prédikálta többe a nők- a munkaképes korú nők 67 nek (mint egyedül ildomos százaléka tanul, illetve fogságot”) Bismarck három Klalkoztatott. Igen előkelő ját: a konyhát, a templomot arány ez a többi szocialista és a gyermeket (Küche, Kire- ország és a fejlett kapitalista he, Kinder). De vajon a pa- országokhoz viszonyítva is,ragrafusok által kínált lehető- és mi több , teljesen szink tik; kereskedelmünk gyengeség realizálódik-e a gyakor ratban van a szocializmus ségei, a kevés óvodai, bpllatban, a mindennapok való építésének jelenlegi szakasza- csődés férőhely, a köz szolgáltságában, vajon élnek-e vagy val. A fő problémát a nőktatások viszonylagos elmara— pontosabban — élhetnek-e foglalkoztatottságának területidottsága, olykor drágasága, és a nők egyenjogúságukból fa- aránytalansága jelenti, sokszor nem kielégítő mi, kadó jogaikkal, követeléseik . Egyik legfőbb gondunk; nősége. A felmérés során kell a lányok szakképzése. Jelen- megdöbbentő statisztikai a da Ezekről a kérdésekről beleg az ipari szakmunkástanárókhoz jutottunk: például beszélgettünk Orbán Józsefnénók 23 százaléka nő — ellenleg egy évben egy családi elvtársnővel, az MSZMP K-zel nem vagyunk elégedettek, há mindössze 1,1 kg (!) p amunkatársával. A beszélgetés és reméljük, hogy 1975-ig tudatban mosatott ruha jut! „apropóját” az adta, hogy a legalább 30 százalékos arányt D „ párt Központi Bizottságának tudunk kialakítani. Elsősorban Papírforma Szerint agitációs és propaganda ősz- a fiatal lányok — különösen tálya komplex módon vizsgál- a gimnáziumban érettségizettt Eddig a nők egyenjogúta meg a nők helyzetét és sok tese szakképzését szorgal sításának társadalmilagokolyan problémát tárt fel, mázzuk: ezzel szeretnénk jektív folyamatáról beszélget, amelyeknek megoldását „nem megkímélni őket attól, hogy tünk. A nők emancipációját csak” a női nem, hanem tár ne később, családi terhekkel azonban nagyon sok szubjekt adalmunk egészséges fejlő vállukon kelljen a tanuláshoz tív tényező is nehezíti: az adése is igényli fogniuk. Itt a fő probléma ez sokféle előítélet, megcsontoso— Mi tette szükségessé eztsősorban az, hogy lányaink adott komplexum, amely séma komplex jellegű felmérést, szakmák nagyon szűk skála- fiákban és nőkben egyaránt vizsgálatot? jót ismerik. él még. Arról a szemléletről — Többek között a harc ., , van szó, amelyet Dumas egy megcsontosodott, helyre Napirenden .* a CSŐI ad frappánsan így fogalmazott le a szemlélet ellen, miszerint államosítása 5> meg: ”Ha nőről van szó. *a egyedül csak a Nőtanács hi- dolog nem ugyanaz...” Elővatott a nők problémáival . Ha a nyugati sajtótérben tartja magát ez a nézet foglalkozni, azokra megoldást méhekben, tanulmányokban, nálunk még ma is. Például: találni. Nyilvánvaló, azok a kérdések, melyek hogy lapozgatunk, vészjósló figyel- a nő előtt „papírforma” szenmeztetésekkel találkozunk: mint nyitva áll a lehetőség, lakosság nagyobb részét alá.A "család funkció nélkül!” hogy bármilyen funkciót bekötő nőket közvetlenül (és — »A család felbomlása!” — közvetve az egész lakosságot) »A család államosítása!” — érintik, komoly politikai és szociális gazdasági,v«®*felv>nő problémák, és megoldásukra a Nőtanács önmagában nem képes. „Veszélyben a legszentebb javak!” — „Mentsétek meg a tölthessen, de — tisztelet a kivételnek — a társadalom parancsnoki magaslatain sokszor nem szívesen látja őt családot!” — „Ne tűrjétek a a férfi. Még most is előforramlást!” Ennyi felkiáltójel dúl, hogy két azonos kvalifi kicsit meghökkenti az embert. Annál inkább, miután vakációjú, azonos képességű fiatal közül az egyik például gyarországon sokszor — bár kevesebb órabért kap, csak holtabb formában — szintén azért, mert a nő, elhangzik, hogy a dolgozó nő nem tudja ellátni családi kő Végül nagy figyelmet kell szentelnünk a nők közéletben jelezettséger,, nem tud gyere- való részvételének is. A note- ket meg kell ismertetnünk jogaikkal és meg kell tanítanunk azt is, hogyan éljenek ezekkel. Balázs-Piri Krisztina: A „nőkérdés" - társadalmi kérdés — Azt hiszem, nem mondok újat azzal, hogy az úgynevezett „nőkérdés” mindenkivel igazán törődni kor a társadalom adott poli- hát a család széthullóban van. tikai, gazdasági és kulturális Mi erről a véleménye? helyzetének függvénye, s a — Ezekben a vádakban lé % Ha valamikor, valakinek eszébe ötlene regénybe foglalni azokat az éveket, amikor Dorogon is szóltak a fegyverek, katonák járták a község utcáit, Reményi János egyik főszereplője lenne ennek a kötetnek. Kalandban, harcban gazdag volt az élete. Most ezekről az évekről beszélgetünk az idős harcossal. Reményi János lakóháza Dorog egyik legmagasabban fekvő utcájában van — messze ellát innen a szem. Van valami jelképes is „messze ellátásiban- ebben a Reményi János élete megannyi szállal kötődik Doroghoz. — Apám nyomába léptem, amikor szinte gyermekfejjel bekapcsolódtam a munkásmozgalomba. Szaladj ide, szaladj oda feladatokat bíztak rám. A világháború szele már mint szervezett munkást, párttagot ért. Apámon kívül talán Meidlinger János iskolaigazgató tanítónak köszönhetem a legtöbbet. Nagyszerű ember volt ez a tanító! Kár, hogy méltánytalanul elfelejtettük a nevét. Sajnos, ezt az embert, aki oly sokat tett értünk, kommunistákért, a háború szele elragadta. Nehéz lenne pontról pontra követni életemet, miként lettem, é>’le ÉLETEK A mag, amit vetettek, virágba tom személyzeti vezető, munkaügyi előadó, tíz évig voltam párttitkár az egyik üzemnél. 1955-ben szívtrombózist kaptam, hónapokig nyomtam a kórházi ágyat. Alig, hogy rendbejöttem, 1956-ban ismét fegyvert kellett fognunk, hogy megvédjük azt, amiért negyvenötben harcoltunk. 1959-ben mentem nyugdíjba, ami pervégrehajtása, a dorogi erőmű bunkert építettünk az elvtárségből. Rendőr lettem. Vigyáz galmat”lanÉvd^fejetaná«ta?' védelme. Mi. dorogi kommu- sakkal. Oda rejtőztem el. Hatunk a fatelepre, gépgyárra, voltam ’ s a munkásőrségnek nisták idős Virág, Bottyán, „szorul a kapca”, oda jöttek anyagraktárra, élelmiszert tagja Amikor az ember ha Tasnádi és még mások kap volna a többiek is. Ifjú Virág szereztünk, az egyik társam, ja,fehéredni kezd már nem Imre, Szekeres Karcsi fegyve- Tihanyvári Ferenc hangszere- markolhat nagyokat a feladatoket is szereztek. Néhány hét két hozott a dorogi zenekar- tokból múlva annyi fegyverünk volt nak. Lassan, lassan kezdődött Reményi János munkásságát hogy komoly ellenállásra is az éset nálunk is. Márciusban megbecsülte országunk. 1957- készek lettünk volna, ha ráta- megalakult a kommunista ben a „Munkás-Paraszt Halálainak a menedékhelyünkre, part is: Valovics Ferenc, lomért” kitüntetési Infiz her. Egy ízben meglátogattam és- Molnár Mihály, id. Virágom- pedig a Szocialista Hazáért” szaka a családomat. Reggelre Esztergomba mentek át kitüntetést kapta. „Ezek a külügy alakult, hogy nem tudtam megkérdezni „hogy csináljá főségek, de örül ezeknek is az időben visszaosonni a hegyre, tok...” Engem a párt a földosz- ember A munkánk igazi iu igazoltatások voltak az utcázó bizottsághoz helyezett, talma az,hogy látjuk letelje* )ttSdS ta2“ Vioprernloworlv.X——.íi A — ban. Az éléskamrában bújtam majd az igazoló bizottság tag- Sedni harcunk eredményű Az el, ramnyitották az ajtót. Az jakent Leányvárra, Csolnokra a magamit mi 1944 h~V el, ajtó mögött álltam... A bún osztottak be. Nagyon nehéz vetettünk jó talajba hnninit” korban éltem át a letartózta évek voltak ezek. Feladatom " ’ J _ Jba hullott ; tásokat, sikerült kibújni min- volt a két párt egyesülésének /kzt írtuk: „kaland* den esetben az „összegyűjtés” előkészítése. „Hetvenöt évig ban” nem szűkölelől. szocdemek voltunk..- most lépködött Reményi — A felszabadulás után a ^unk át” ? — kérdezték az em- j^ab?® élete. Talán szovjet csapatokkal dolgozherek. És nekünk meg kellett , hibás a szó: hatunk árkot ástunk Egyszer értetnünk velük, hogy miért land- Azok a harcok, amiket jött a feleségem, és szólt és mire 3 ° ez- Ma már-lúlsá- annak idejé n ok vívtak, nem c.hogy megalakult Dorogon a eosan egyszerűnek* tűnnek kaland v ° Ií- Az uj világba lőttem kommunistává. A hácsőlátókat építettünk ki a köz- polgári rendőrség... Lementem ezek a dolgok, pedig akkor ért el tekinthetetlen hit segíborús években már az egyik nyerő falvak harcosaival is. Közéjük, a szám majdnem tát nappá téve utaztunk, beszél- okat a múltban abban, kommunista csoport tagja vol- Mindennapos volt a találkova maradt... Néhány tényleg nettünk s ha nem adódott, az . V vasaljak a buik^'á't, a 'nm Dorogon. Bud-pestről iár- zás a tokodi és a sárisápi cső- tiszte sénes elvtárson kívül a asztalt csapkodtuk a vita he mi ndennap leselkedő vetak le az összr,rö*őink. Len- porttal is. 1914 augusztusában rendőrig” zöme nyilas test vében. szél Es valoM,nysgga esés, Drahcts elvtársak. A mi SAS behívót kaptam — nem vérekből verbuválódott . — Az élet később — folyama a vifeladatunk volt a német után- sokáig voltam katona. Szol- szovjet parancsnokság segítsé- tatja Remény János — na ,1/5.a sz. gazdag bő termeg. ’Dorogon, gével sikerült kitisztítani ez egyen megdobást. Különféle eset mindannyian élvezzük.pótlás-szállítások meggátlása.' nokról szöktem különféle szabotázsakciók a hatos akna * oldalában egy két a „testvéreket” a rendőr- beosztásokban dolgoztam. Vol csolnoki i