Dolgozók Lapja, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

VHÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. március 1. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP­ A XXV. évf. 51. sz. Ára: 1 forint ü.­ss a te­stoktatásb­an Polinszky Károly miniszterhelyettes nyilatkozata Mint ismeretes, a kormány határozatot hozott a felsőok­tatási intézmények oktatói­nak, valamint technikai egyéb dolgozóinak béremelé­és­­éről. Az erről szóló végre­hajtási utasítás most­­ jelent meg a Művelődésügyi Köz­lönyben. A­ kormányhatározat értelmében március 1-i ha­tállyal az oktatók átlagosan 17 százalékos, a különbö­ző más kategóriákban dol­gozók pedig átlagosan 9 szá­­­zalékos béremelésben ré­szesülnek. A bérrendezés mintegy 10 500 oktatót és 13 800 műszaki, gazdasági, adminisztratív és dolgozót érint, s az kisegítő összeg évente mintegy 110 millió fo­rintot tesz ki, ide számítva az oktatásban résztvevő külső szakemberek fölemelt óra- és vizsgadíjait is. A bérrendezéssel kapcsolat­ban dr. Bolinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes a következő nyilatko­zatot­ adta: “­­A bérrendezés előkészí­tése során végzett széles körű vizsgálatok azt mutatták, hogy a felsőoktatási intézmé­nyek oktatóinak és dolgozói­nak bérszínvonala lényegesen elmaradt a népgazdaság egyéb területein foglalkoztatott ha­sonló képzettségű, felkészült­ségű és beosztású dolgozók bérszínvonalától. Az alacsony bérszínvonal a többi között nehezítette például az oktatói utánpótlást, mivel a maga­san képzett szakemberek szí­vesebben helyezkedtek el a nagyobb keresetet biztosító termelő üzemekben.­­ A bérrendezés hatékony­ságának alapja: a differen­ciált, az egyes oktatók és dolgozók egyéni munkájá­nak elbírálásán, értékelésén alapuló béremelés. Ez rend­kívül körültekintő és felelős­ségteljes munkát igényel felsőoktatási intézmények ve­­­zetőitől, éppen ezért nyilván­való, hogy e feladatot meg­nyugtatóan csakis a társa­dalmi szervezetek bevonásá­val, a legszélesebb demokra­tizmus alapján lehet jól megoldani.­­ A kormányhatározat a béremeléssel egyidejűleg felsőoktatási intézményekre is a kiterjeszti az egyébként ál­talános, úgynevezett alsó— felső határos bérrendszert. Ez megszünteti a felsőoktatá­si intézményekben az eddigi merev, elsősorban a szolgá­lati időn alapuló bérezést és ezáltal jobban szolgálja majd a mennyiségi és minőségi munka értékelését és elisme­rését. Ugyanakkor az új bérrendszer biztosítja azt is, hogy a felsőoktatási intéz­mények dolgozóinak bére há­romévenként — az utasításban munkakörönként meghatá­rozott összeggel, 80—150 fo­rintig­­!­ automatikusan emelkedjék. A bérnövekedés­nek természetesen nem ez az egyetlen útja, mert ezen túl­menően az évenként biztosí­tott bérfejlesztés is további lehetőséget tartogat. A felső­­oktatási intézmények a külső előadók részére intézményen­ként és a foglalkozások jelle­gének megfelelően az óradíja­kat 25—80 forint között álla­píthatják meg, ezen belül az összeg nagyságát a rektor határozza meg, az­ előadás színvonalának figyelembe vé­telével. Hétfőn kezdődik és három hétig tart az árleszállítás a köny­vesboltokban. Több ezer könyv kerül ötven százalékkal ol­csóbban az olvasók kezébe. Az Állami Könyvterjesztő Válla­lat jegyzékében szereplő könyveken kívül lehetőség nyílt ar­ra, hogy a bolt saját kockázatra a megír­t könyveik közül is többet felvehettek az olcsóbban árulott könyvek listájára. A komáromi Jókai Könyvesből­ a múlt évi tapaszta­latok alapján mintegy ezer címre küldön ki propaganda­anyagot. Jó vásárra, nagy érdeklődésre számítanak. Milyen belvíz- és árvízkárokat térít meg a biztosító? Az Állami Biztosítónál tá­jékoztatást adtak arról, hogy milyen bel- és árvízkárokat térítenek meg. A két éve be­vezetett termelőszövetkezeti biztosítási rendszer az összes téli elemi csapásra vonatko­zik: fagykárra, bel- és ár­vízre, az egyéb olyan elemi csapásra, amely március 31- ig súlyos veszteségeket okoz a szántóföldi növényekben. A növényállomány 50 százalék­nál nagyobb arányú tulása esetén az addig kipusz­fel­merült és az újravetéshez szükséges költségeket térítik meg. Bika-export Tatáról Február utolsó napján — szombaton — idei első port-ügyletét bonyolította el­a tatai Egyetértés Tsz. tizen­te­két hízott bikát indított út­nak Olaszországba. A szö­vetkezet évről évre fejlődő állattenyésztési ágazatának egyik legfőbb jövedelemforrá­sa a szarvasmarhák, illetve a bikák exportra történő hizla­lása. Az alig tizenöt hónapos ál­latok súlya átlag ötszázötven kiló volt, s ezeket már az új — a korábbinál lényege­sen, magasabb — felvásárlási áron értékesítette a szövetke­zet. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly ezekért a bikákért csak százhúszezer forintot ka­pott volna az Egyetértés, ad­dig a jelenlegi szállítmányért már csaknem százhetvenezer forintot könyvelhetnek el. A tervek szerint ebben az évben még száztíz bikát ex­portál a tatai Egyetértés Tsz. a nők foglalkoztatása a dorogi járásban A dorogi járás ipari struktú­rájából következően a női munkaerő elhelyezése komoly gondokat okozott. A férfi mun­kaerő iránt még mindig nagy a kereslet, s a hiány növeke­dett. Az utóbbi két esztendőben azonban jelentős mérvű előre­lépés tapasztalható a nők fog­lalkoztatásában. A járási párt­­bizottság és a járási tanács minden olyan lehetőséget meg­ragadott, amely a probléma megoldását elősegíti. Több olyan vállalat kapott letelepedési engedélyt a já­rásban, amely elsősorban nő­ket alkalmaz. A viszkózagyár­­ban is sok nő számára kínálko­zott munkalehetőség. A mintegy 16 000 nő közül csaknem 9400-an dolgoznak a járásban. A két szám összeve­téséből kitűnik, foglalkoztatásának hogy a nők megoldá­sán még a jövőben is fáradoz­ni kell. Szerdára összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Tanácsa az alkotmány Elnöki 12. paragrafusának második be­kezdése alapján az ország­­gyűlést 1970. március 4.-én, szerdán délelőtt 11 órára összehívta. Mai számunkban: A gazdaságpolitika elveinek megfelelően 3. oldal Győztünk — készüljünk ! Meg kell-e érteni a 4- oldal magyar filmeket? 5- oldal Egyre több lakás épül magánerőből A múlt­ esztendő elején még olyan megállapításokat kel­lett tenni a dorogi járásban, hogy az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején meg­indult örvendetes ütemű magánerős lakásépítési törek­vések lanyhultak. A tények azóta arról győzik meg az érdeklődőt, hogy a reform be­vezetése óta ismét a növeke­dés a lakásépítési akció jel­lemzője. Az 1968. évi 154 családi házzal szemben a múlt évben már 209 lakásépítési kérelmet nyújtottak be és 191 ház épült fel. Ez mintegy 60 szá­zalékos növekedést jelent, hiszen a többi épület készíté­sén most dolgoznak. A magánépítkezések növe­kedése mellett az állami vál­lalatok tevékenysége is fej­lődést mutat ezen a területen. Igyekeztek jelentős kedvez­mények nyújtásával támogat­ni a magánerős építkezéseket A lábatlani papírgyár 1,7 a nyergesújfalui viszkózagyár 2, az erőmitgyár 1 milliót köl­tött ilyen célra. Ezen kívül a viszkózagyár 74, a Dorogi Szénbányák 36, a dorogi erő­mű pedig 8 lakást épített fel saját anyagi eszközeiből Márciusi hóember Fotó: Jusztin Tibor DIÁKNAPOK AZ ISKOLÁKBAN +­­ ..... IV A hónap végére rendezték nyok. Csaknem 120 tanuló meg a megye valamennyi kö- részvételével rendezték meg a zépiskolájában és ipari szak­­körzeti diáknapot, ahol Kisbér, munkásképző intézetében az is­ Tata, és Komárom diákkal kólál diáknapokat. Nyerges­­döttel találkoztak. A színvona­­­jfalun, az Irinyi János Gim­­nas kultúrműsor keretében názium és Szakközépiskolában nagy sikert aratott a kisbéri az osztályonként megválasztott tánccsoport, de a szavazatok­ 5—6 küldött részt vett az isko­lai diákparlament vitáján. Itt 14 alapszervezet képviseltette magát. Márkus Gizella, a KISZ- szervezet kultúrfelelőse beszá­molt a diákságot érintő kérdé­sekről. Többen szóltak az isko­la sportpályájával kapcsolatos problémáról és erre megnyug­tató választ kaptak. A bejáró diákok kérték, hogy fényképes utazási igazolvánnyal lássák őket is el, mert így egyszerűbb az átszállással utazók helyze­te. A kérdést eljuttatják a köz­lekedési vállalatokhoz. Komáromban a Jókai gim­náziumban KISZ-nap kereté­ben került sor a diákparlament ülésére. Reggel 8­ órától az is­kolában és a Csokonai klub­ban egymást érték az esemé­kül és a zeneszámokkal fellé­pő komáromi és tatai diákok sem maradtak el mögöttük. Az ünnepségeken részt vettek a csehszlovák ifjúsági szervezet­ komárnoi küldöttei is. Délután a diákparlament tanácskozásá­ra került sor a Jókai gimná­ziumban, ahol Németh Lász­ló igazgatót hatalmas virágcso­korral köszöntötték a diákok abból az alkalomból, hogy ép­pen húsz éve vezeti az iskolát. Az ülés után a KISZ-klub ren­dezésében táncos vettek részt a tanulók.délutánon Még egy diákparlamenti ta­nácskozásra került sor Komá­romban, az ipari szakmunkás­­képző intézetben, ahol az új szakmunkástörvényt méltatták a felszólalók. A résztvevők egy csoportja a nyergesújfalui gimnázium diákparlamentjén. Tanácskozik a Jókai gimnázium diákparlamentje a Korszerű vendéglátás nemzetközi főútvonalon Tanulmányterv készült szőlő nemzetközi főútvonal vendéglátó és idegenforgalmi létesítményeinek tanulmány­tervezetét A tervezet megállapítja, hogy a külföldről hazánkba irányu­ló tranzit forgalom mintegy 50 ___ ___ százaléka a megyét átszelő , komplex ellátási E—5-ös nemzetközi főútvonal került számításba a Ion, Budapesti—Tatabánya— Tata—Almásfüzitő—Győr—He­gyeshalom útvonalon bonyo­lódik le. Az útvonal végleges autópályává való kiépítésével egyidejűleg ki kell építeni a terület vendéglátó hálózatát is. A minisztérium tanulmánya leszögezi, hogy vendéglátó há­lózatunk kapacitása a jelenle­gi utasforgalmat még kielégíti, ugyan, de szakmai tartalom szempontjából már nem felel meg a sajátos keresletnek. Hiányoznak az olyan üzle­tek, ahol a gépkocsikon érkező utasok kisebb étkezését és ital­ellátását gyorsan, a szokásos műszaki pihenő alatt lebonyo­líthatják. A terület speciális adottságai révén megyénkben kizárólag azok a vendéglátó­k. Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátó és Idegen­­forgalmi Főosztálya elkészítet­te a megyénket mintegy har­minc kilométeres szakaszon át-helyek alkalmasak a forgalmat lekötni, amelyek nem a meg­szokott szolgáltatások nyújtá­sával vonzzák a vendégeket. Korszerű ellátási központ alakulna ki például Tatán. A város mint forgalom megáll a­­terület távlati tervekben. Komárom (Almás­füzitő, Ács, Szőny) elsősorban a Balaton felé irányuló forga­lom első állomásaként szerepel a tervezetben. Megyénkben számos olyan kezdeményezéssel találkozunk, amelyek már a minisztériumi tervezet elképzeléseit tükrözik. Új üzemanyagtöltő-állomások épülnek, speciális szolgálta­tásokat biztosító vendéglátó helyek létesültek. A Komárom — Székesfehér­vár közötti vasúti vonal átépí­tése gyorsforgalmú vasúttá­l is ezt az elképzelést szolgálja. Megyénkben a vendéglátással foglalkozó vállalatok részletes terveket dolgoztak­ ki az egyes területek ellátásának megjaví­tására.

Next