Dolgozók Lapja, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1970. május 1. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP A XXV. évf. 101. sz. Ára: 1 forint Ünnepi köszöntő írta: Tolmácsi FerencNyolcvan évvel ezelőtt, 1890. május elsején tartotta meg a világ proletariátusa első nagy harci seregszemléjét. Erről a felejthetetlen napról írta a Kommunista Kiáltvány akkori kiadásának bevezetőjében Engels Frigyes: „És a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek. Bárcsak mellettem állhatna Marx, hogy ezt a saját szemével láthatná.” E napont a világ proletárjaival együtt 60 ezer öntudatos budapesti munkás is összegyűlt, hogy Magyarországon először tüntessen a proletár nemzetköziség eszméje mellett. A szocialista társadalom eszméje akkor még csak a legöntudatosabb munkások szívében élt, ma pedig a világ egyharmadán az eszme testet öltött, és győzelmet aratott. Él és legyőzhetetlen erővé változott a proletár nemzeköziség eszméje, mely újabb és újabb tömegeket mozgósít és hív harcba az emberibb életért, a kizsákmányolás, az elnyomás ellen. A mai napon földrészeken át hullámzik a vörös zászlóerdő, a munkásmozgalom lobogója alatt vonulnak a dolgozók legjobb harcosai. Seregszemlét tartanak az erők felett, és készülnek újabb meg újabb csatákra, hogy semmi se tartóztathassa fel a forradalmi áramlatot, és évről évre nő az erő, amely rettegésben tartja az elnyomók, a kizsákmányolók hadát. Az uralmához ragaszkodó, de történelmileg visszavonhatatlanul letűnésre ítélt rend pedig puccsokat szervez, háborúkat robbant ki abban a reményben, hogy végnapjait esetleg elodázhatja. A monopoltőkés osztály a haladás és a béke erőinek legádázabb ellensége. Ezért a béke erőinek legfontosabb küldetése ma az, hogy megfékezze az agresszort, megmentse az emberiséget az imperializmustól. A világ haladó erőivel együtt mi is követeljük: vessenek véget az imperialista agressziónak Vietnamban, legyen béke Közel-Keleten, múljon el a háborús veszély az emberiség feje fölül! Május elseje a munkásosztály, a proletariátus harci seregszemléje és egyben a munka ünnepe is. Ezért a mai nap különösen alkalmas arra, hogy munkánk negyedszázados eredményeit számba vegyük, elemezzük, és erőt merítsünk még merészebb célok kitűzéséhez és megvalósításához. Amit 25 év alatt alkottunk, azt a szocialista tábor segítségével és két kezünk munkája révén valósítottuk meg. S milyen mélyről kellett indulnunk! A német fasizmus Magyarországon — helyi osztagaival együtt — módszeresen pusztította a termelőeszközöket, mérgezte a lelkeket, elhurcolta anyagi javainkat, hogy végső pusztulásba sodorja az országot. Nem mentesült ettől sajnos megyénk sem, amely Budapest körülzárása után hosszú hónapokon át hadszíntér volt. Első lépésként a romokat kellett eltakarítani, hogy az újjáépítés megindulhasson. Pártunk, a Magyar Kommunista Párt volt az egyetlen szervezett erő, mely bízott dolgozó népünk alkotóerejében, harcba hívott, és szervezte az újjáépítést. Igaz, kezdetben akadozva, majd egyre bizakodóbban, s végül olyan lendületet vett a helyreállítás munkája, amely még ellenségeinket is meglepte. A hazai és külföldi reakció mesterkedései, szabotázsakciói sem tudták ezt a lendületet megtörni. Az újjáépítést szolgáló hároméves terv során nemcsak a lerombolt gyárakat építettük újjá, hanem újat is alkottunk. Ebben az időben készült el szovjet segítséggel az Almásfüzitői Timföldgyár, mely akkor Közép-Európa legnagyobb és legmodernebb timföldgyára volt. A termelés országosan nemcsak elérte, de már túl is szárnyalta a háború előtti szintet. Megteremtődtek azok az alapok, melyekre támaszkodva merészebb célokat tűzhettünk magunk elé. Programunkban új bányák nyitása, üzemek építése, meglévők korszerűsítése, új városok építése a szerepelt és nyert megvalósítást. A fejlődés országosan és a megyében is meggyorsult. E gyorsuló ütem napjainkban is tart, sőt egyre fokozódik. 1948-ban megyénk ipara 3 milliárd forintnyi értéket állított elő, ma 17 milliárdnyit. Akkor 43 ezer fő dolgozott az iparban, ma 73 ezer. E szorgos munka eredményeként Esztergom a műszeripar egyik fellegvárává fejlődött. Dorogon a szénbányászat korszerűsítése mellett a gyógyszeralapanyag-gyártás és a könnyűipar bontogatja szárnyát. Nyergesújfalu a műszálgyártásnak adott otthont. Lábatlanon bővítik a meglévő üzemeket, s egyben új papírgyárral is gazdagodik a község. Szőny olajfeldolgozásáról, Komárom lengyáráról vált híressé. Tata téglagyárai mellett könnyűipari termékeivel, Oroszlány gépesített bányáival, korszerű erőművével büszkélkedhet. Tatabánya — hagyományos iparán túl — egyre izmosodó és sokszínűbbé váló könnyűiparával hívja fel magára a figyelmet. A felsorolás megközelítően sem teljes, nem is lehet az, de fémjelzi a megye ipari fejlődését, sokszínűségét. Megyénk iparának a fejlődésben méltó versenytársa a mezőgazdaság. Igaz, hogy ezt a fejlődést csak 1960-tól, a mezőgazdaság szocialista alapokra való helyezésétől lehet dinamikusnak nevezni. De az eltelt 10 év alatt kialakultak a nagyüzemi gépesített termelés feltételei. Egyes termékekből — búza, kukorica — a hozamok megduplázódtak. Az állattenyésztésben — baromfi, sertés, szarvasmarha — kezd meghonosodni a koncentrált iparszerű termelés. Törekvéseinket megyénk lakosságának mind teljesebb ellátása, életkörülményeinek szüntelen javítása vezérli. A mindennapi munka lázában sokszor észre sem vesszük, milyen mélyreható változásokat idéztünk elő, eredményeink természetesnek, mindennapinak tűnnek, pedig kiemelkedőek, és hűen tükrözik azt a változást, amely megyénk lakossága életkörülményeiben bekövetkezett. Jelenleg három felsőfokú iskolánk működik, a felszabadulás előtt ilyen nem volt. Tizennyolc középiskola és szakmunkás-iskolák biztosítják az ifjúság továbbtanulását. A községek nagyobb része felépítette saját művelődési házát, és könyvtárat hozott létre. Kiépült az óvodai és bölcsődei hálózat. Egyre több idős, magára maradt emberről történik intézményes gondoskodás. Az egészségügyi hálózat bővült, és korszerűbbé vált. Megyénk lakosságának 96 százaléka ingyenes orvosi ellátásban részesül. Egyre bővülő és korszerűsödő üzlethálózat áll a vásárlók rendelkezésére, új városok és városrészek épültek. Megyénk lakossága több mint 800 milliós takarékbetéttel rendelkezik. Az út, míg idáig eljutottunk, persze nem volt sima, voltak kitérők, visszaesések. Ezeket is vállaljuk, mert az építés hevében követtük el, s ezekkel együtt is büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt 25 évre, mert amit alkottunk, az maradandó, biztos alapot nyújt még nagyobb, de reális célok kitűzéséhez. Most munkálkodunk a IV. ötéves terv összeállításán, melynek lényege az ipar és a mezőgazdaság gyors ütemű fejlesztése, a lakásépítés meggyorsítása, Esztergom, Komárom, Tata városközpontjának korszerűsítése, Oroszlány, Tatabánya-Újváros részeinek fejlesztése, Kisbér iparosítása. A lakosság jó ivóvízellátása érdekében Tatabánya, Komárom, Dorog térségében regionális vízműrendszer kiépítését, községeinkben törpe vízművek létrehozását tervezzük. Úthálózatunkat korszerűsíteni, egészségügyi intézményeinket bővíteni kívánjuk. Céljaink megvalósításában bizton támaszkodunk megyénk lelkes lakosságára, egyre növekvő szakképzettségére, termelési gyakorlatára. Műszaki értelmiségünk átlagos életkora 35 év, tehát alkotó erejének, lendületének teljében van. Ipari, mezőgazdasági üzemeink évről évre kimagasló termelési eredményeket érnek el. Új, a mai követelményeknek megfelelő, élenjáró technológiákat vezetnek be, hasznosítják a kutatás, a tudomány eredményeit. z ország, és benne megyénk szorgos népe is kiemelkedő munkasikerekkel készült a 26. szabad május elseje megünneplésére, őszinte örömmel köszöntjük a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlójával kitüntetett üzemeinket, termelőszövetkezeteket, a kiváló címet nyert vállalatokat, élüzemeket és azok dolgozóit. Köszöntjük megyénk ipari munkásait, parasztjait, értelmiségét, egyre szépülő életünk kovácsait. Köszöntjük azokat a munkáskollektívákat, akik a párt X. kongresszusa tiszteletére szocialista munkaversenyt kezdeményeztek, vagy a későbbiekben csatlakoznak e nemes vetélkedőhöz. Kívánjuk, hogy sikereik ez évben és a továbbiakban is növekedjenek, s munkájuk nyomán erősödjön hazánk, a Magyar Népköztársaság. A Mai számunkban: Lenin dolgozószobájában 3. oldal Felszabadulási rejtvénypályázat 4. oldal Új hangok az „ötágú sípon” 5. oldal Dorothie Field kiállítása 6. oldal Embertől emberig Otthonunk 7. oldal 9. oldal Heti rádió- és tv-műsor 10. oldal Lehár-ünnepség Komáromban ünnepségen emlékezett meg Komárom lakossága Lehár Ferenc születésének 100. évfordulójáról. A világhírű zeneszerző Komáromban született, s hosszú ideig élt ott. Az évforduló alkalmából emléktáblát helyeztek el a zeneszerzőről elnevezett utca egyik épületén. Nyers Rezső adta át az ötödször elnyert kitüntetést Zászlóátadási ünnepség a Bábolnai állami gazdaságban Április utolsó napja ismét kivételes eseménynek adott alkalmat Bábolnán: a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját az elmúlt évi kiváló eredményeiért ismét elnyerte a gazdaság, 1964 óta immár ötödször. Az ünnepségre eljött Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a PB tagja, Hunya István, a MEDOSZ elnöke és dr. Gergely István mezőgazdasági élelmezésügyi miniszterhelyetéses. Megyénk vezető testületeinek képviseletében részt vett az ünnepségen Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, a KB tagja, Kroszner László, a megyei tanács vbelnöke, Boda László, az SZMT titkára, Takács Lajos, a komáromi járási pártbizottság első titkára és dr. Nemes Vilmos, a komáromi járási tanács vb-elnöke. Sárközi Jánosnak, a gazdaság pártbizottsága titkárának megnyitója után Nyers Rezső elvtárs emelkedett szólásra. Bevezetőjében melegen gratulált a gazdaság vezetőinek és valamennyi dolgozójának magas kitüntetéshez, a vándora zászló immár „örökös” birtokolásához. Hangsúlyozta: bábolnai dolgozók kétszeresen a ünnepelnek e napon, nemcsak május elseje méltó megemlékezésére fordíthatják figyelmüket, hanem saját gazdaságuk eredményeire és saját boldogulásukra is. Az idei év — mondotta Nyers Rezső — nagy eseményeket idéz emlékezetünkbe. A napokban emlékeztünk hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára, s ünnepeltük Lenin születésének századik évfordulóját. A jövő hónapban pedig a fasizmus legyőzésének negyedszázados évfordulójára emlékezünk. Visszaemlékezhetünk — akik a fasizmus korában is éltek már — milyen is volt az a rend, amely úgy tűnt, hogy legyőzhetetlen. De nem volt az, mert nem volt vele a történelmi igazság, szemben állt a népek igazsásgával. Annak az államnak hadserege hozta meg népünk számára is a szabadságot, amelynek megalapítója és első vezetője Lenin volt. A továbbiakban a KB titkára gazdasági továbbhaladásunk néhány kérdéséről beszélt. Központi kérdés nálunk a gazdasági teljesítmények javulása, mert ez biztosítja, hogy lépést tartsunk a világgal, emeljük egész népünk életszínvonalát, fokozzuk a közműveltséget, a kultúrát. Nemzeti összmunkánkat kell javítani, hogy a gazdasági reform egészséges célkitűzéseit megvalósíthassuk. Az első negyedév gazdaságpolitikai mérlege kedvezőbb, mint vártuk, dinamikusabb a fejlődés, nőtt a munka termelékenysége, lassult a létszámnövekedés, s ezzel nőtt az egy főre jutó termelés. A termelés növekedésének 75—80 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódott. Fokozatosan javult a tervszerűség, jobb, mint korábban tapasztaltuk. Beletartozik e kedvező láncolatba élelmiszergazdaságunk egyenletes fejlődése is. Tavaly mezőgazdaság bruttó termelési értéke 6 százalékkal nőtt, és elérte a 77 milliárd forintot. Kezdi meghozni gyümölcsét az a sok energia, szaktudás és anyagi erő, amelyet az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaságra fordítottunk. Továbbra is gondjaink közé tartozik a munkaerő-gazdálkodás néhány kérdése. Jóllehet csökkent, de még mi is nagy a munkaerővándorlás. Különböző intézkedésekkel sikerült ezt többé-kevésbé normalizálni. Fontos azonban, hogy ma és a jövőben is az eddiginél többet törődjünk a törzsgárda kialakításával, minden gazdasági egységben. Mind a bérezésnél, mind az életkörülmények kialakításánál, mind a nyereségrészesedésnél az eddiginél nagyobb gondossággal kell törődni törzsgárda tagjaival. Nemcsak a a szaktudást, a szorgalmat és a felelősségérzetet, hanem a (Folytatás a 2. oldalon) ■ • Eljen má’us L, a munkásosztály nemzetközi seregszemléje!