Dolgozók Lapja, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-02 / 127. szám

1970. június 7. kedd A KISZ és a­­ nevelés Egyre több szó esik napság a honvédelmi, a ma­ha­zafias nevelés kérdéseiről. Nemrégiben a megyei tanács végrehajtó bizottsága is napi­rendre tűzte ezt a témát. Me­gyénk KISZ-szervezetei is fontos feladatuknak tekintik, hogy az ifjúság körében ki­teljesedjen a hazafias neve­lés, és a honvédelmi ismere­teket mind jobban és alapo­sabban elsajátítsák a fiatalok. A táborozások, versenyek al­kalmával honvédelmi vetélke­dőket rendezve mérik össze erejüket fiataljaink. E szerte­ágazó munkában együttmű­ködnek a KISZ és az MHSZ vezetői, aktivistái. A KISZ Komárom megyei végrehajtó bizottsága nagyon nagy figyelmet szentel ennek a témának. Erről beszélget­tünk Tóth Károllyal, a KISZ megyei bizottság első titkárá­val. — Elöljáróban elmondha­tom, hogy az ifjúság honvé­delmi nevelése közös felada­tunk az MHSZ-szel, s mind­azokkal a társadalmi és tö­megszervezetekkel, melyek segítik és támogatják fiatal­jaink hazafias nevelését. Bi­zottságaink, szervezeteink programjában előkelő helyet foglal el e téma. — Hogyan teljesedik ki ez a törekvés Komárom megyé­ben? — A KISZ VII. kongres­­­szusa óta eltelt időszakban a rendezvények és akciók je­lentős része a hazafias neve­lés célját szolgálja. Az or­szágjáró diákok legutóbbi ta­lálkozójának programját pél­dául jelentős részben e cél­nak megfelelően állítottuk össze. De a tavaly megrende­zett tanácsköztársasági jubi­leumi túra is a hazaszeretetet, a haza védelme iránti kész­séget kívánta elmélyíteni fia­taljainkban. Rendszeresen sor kerül a munkás—paraszt—ka­tonafiatalok találkozóira, fegyveres testületekkel közö­­­sen harci túrákat rendezünk, és az idén megrendezett me­gyei ifjúgárdista találkozó is ezt a célt szolgálta. És még sorolhatnánk a példákat. — Mit tesz a KISZ a leg­fiatalabbakért, az utánpótlás­ért? — A KISZ fontos feladat­nak tartja, hogy közreműköd­jön az utánpótlás nevelésben. A mintegy 40 ezer megyei ál­talános iskolák diák közül 36 ezren tagjai úttörőcsapatok­nak, ahol változatos és tar­talmas nevelőmunka folyik. S nyugodtan mondhatom: ezek a foglalkozások népsze­rűek a gyerekek körében. Ro­mantikát visznek a fiatalok életébe, s ez nagyon fontos. Mintegy 20 ezer KISZ-tag, több mint 50 ezer KISZ kor­osztályú fiatal él, dolgozik és tanul Komárom megyében. A honvédelmi jellegű tömegver­senyeken több mint 30 ezer fiatal vett részt az elmúlt évben, és ez a szám ez évben növekedik. — Miként alakul a KISZ Komárom megyei bizottsága és az MHSZ együttműködése? — A kapcsolatunk nemcsak jó, de ami a legfontosabb: eredményes is. Évenként kö­zös akcióprogramot készítünk az MHSZ-szel, s mint a pél­dák bizonyítják, a feladato­kat (versenyeket, harci túrá­kat, stb.) közösen szervezzük és bonyolítjuk le. Különösen jelentős munkát tudnak vé­gezni ifjúgárdistáink, akik KISZ-ben a honvédelmi ne­­­velés aktivistái. Megyénkben 670 gárdista dolgozik rendsze­resen. Kiképzési terveik elké­szítésében, s azok megvalósí­tásában jelentős segítséget nyújtanak az MHSZ aktivis­tái. Ők a legaktívabb segítői az általános és középszintű tanintézetekben folyó honvé­delmi oktatásnak is. De jelen­tős az együttműködésünk fiatalok honvédelmi előképzé­­­sében. Az ifjúságunkat egy­részt arra kell nevelnünk, hogy lelkes és odaadó építői legyenek szocialista társadal­munknak, és egyúttal védel­mezői is. A KISZ Komárom megyei bizottsága első titkára a kö­vetkező gondolattal zárta a beszélgetést: “ A KISZ kb januári ülé­sének határozata nagy segít­séget ad a jövőben végzendő munkákhoz. Célunk az, hogy ifjúságunkat az internaciona­lizmus szellemében jó haza­fiakká neveljük. A közelmúlt­ban a KISZ végrehajtó bizott­sága is tárgyal ifjúságunk honvédelmi nevelésének, hon­védelmi előképzésének tapasz­talatairól. Ennek nyomán konkrét és nemes feladatokat tűzünk KISZ-szervezeteink elé. Az egykori vöröskatonák 1300 forintja A 19-es volt vöröskatonák ta­tabányai csoportja vasárnap délelőtt a X-es körzetben rendkívüli megbeszélésre gyűlt össze. Alig hiányoztak néhányan az 50 veterán kö­zül. Ez pedig nem lebecsülen­dő, hiszen a kicsiny gárda korosztályának tagjai a hete­dik iksz körül járnak. Mit mondott Győri József, az összejövetel előadója? Ta­lán ő maga sem tudna pon­tosan megismételni. Odaállt bajtársai elé és úgy, mint ak­kor 1919-ben komisszár korá­ban, beszélni kezdett a legfon­tosabbról. — Elvtársaim! Harcostársa­im! — mondotta — madta az országot az megtó­árvíz. Sok bajt okozott, hiszen tudjátok. Mi mindig ott vol­tunk, ahol a dolgozó embere­ket segíteni kellett Támo­gassuk most is a bajbajutot­takat. Bizonyos, hogy nem a mi forintjainkból fogják fel­építeni a házakat és az isko­lákat Az országos megmozdu­lásból azonban mi sem ma­radhatunk ki. Nem beszélhetett hosszan Győri elvtárs. A veteránok helyeslése, elvágta a szavak fonalát. Előkerültek a pénz­tárcák. S nem egy veterán az utolsó papírpénzét is kivette. A gyűjtés eredménye 800 fo­rint. Közfelkiáltással szavaz­ták meg ehhez azt az 500 fo­rintot, amit régebben raktak össze postai és egyéb költsé­gekre. S amit a szónok nem mond­hatott el, azt párbeszédekben folytatták. Néhányan azt emlegették, hogy ott, a víz ál­tal elpusztított vidéken is él­nek 19-esek. Tudják meg, hogy az egykori bajtársak most is összetartanak. Má­sok a gyerekekre, a munkára, a jövőre terelték a szót. A fejtegetésnek az volt a lénye­ge, hogy az egykori 19-esek mindig segítenek. —de függetlenségét veszélyeztető amerikai segélyt. A nagy ame­rikai nyomás ellenére őrizte semlegességét és meg­füg­getlenségét. Ilyen körülmények között buktatta meg az Egyesült Ál­lamok aktív támogatásával Szihanuk herceget egy Ame­­rika-barát csoport, a Lon Nol- Sirik Matak klikk. Támogatá­sára ez év május 1-én ameri­kai és dél-vietnami csapatok hatoltak be az ország terüle­tére. Azon a címen folytat­nak most ott hadműveleket, hogy megakadályozzák­ a „kommunista behatolást”. Mind ez ideig azonban semmi olyan eredményt nem tudtak felmutatni, amely állításukat igazolná. Elpusztítottak azon­ban számos virágzó kambod­zsai falut, feldúltak erdőket, szántóföldeket, és megsemmi­sítettek pótolhatatlan kulturá­­lis kincseket. Az amerikai beavatkozás Nixon úgynevezett guami doktrínája alapján Dél-Vietnam és Laosz történt. után most Kambodzsában akarják helyi erőkkel- de amerikai ka­tonai nyomással a maguk uralmát megerősíteni. Ezt célt szolgálta a május köze­­­pére Indonéziába összehívott nemzetközi értekezletük is, amelyen csak Amerika-barát bábkormányok képviseltették magukat. Az amerikai diplo­maták nem is titkolják, hogy egy Dél-Vietnamon, Kam­bod­­zsá­n, Laoszon és Thaiföldön át húzódó új szövetség lét­rehozásán munkálkodnak. Ez az államszövetség tenné lehe­tővé az Egyesült Államok számára, hogy „civilizálja” az egykori Indokína országait­­más szóval beillessze azokat a szocialista országok ellen irá­nyuló katonai tömbbe. A közös ellenség támadása azonban újra közel hozta egy­máshoz Vietnam, Kambodzsa és Laosz népét. A már ré­gebben működő Vietnami Ha­zafias Front, a Laoszi Haza­fias Arcvonal mellé, az impe­rialista támadás hatására létre­jött az eltávolított kor­mányfő, Norodom Szihanuk vezetésével a Kambodzsai Nemzeti Egységfront is. A három szervezet megállapo­dott egymással, hogy erejüket egyesítve harcolnak a teljes szabadságért, a ,,civilizátor” képében jelentkező új hódító, az Egyesült Államok és tá­mogatóik ellen. E térség története bizonyít­ja, hogy Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek össze­fogása minden időkben győ­zelemmel végződött. Az Egye­sült Államok és szövetsége­seik ellen folyó harcuk is igazságos háború. Ezért áll most is mellettük minden ha­ladó ember, minden demok­ratikus szervezet az egész vi­lágon. (Vége) DOLGOZOK LAPJA Fontos témák a napirenden Szakszervezeti tanácskozás két vállalatnál Egy napon tartotta ülését a alkalmazzák. A vállalat a hogy jó irányba fejlődik a Tatabányai Szénbányák és az rendelet alkalmazásával ez év szocialista brigádmozgalom. Oroszlányi Szénbányák szak- április végéig a létszámhely- Jelenleg 264 brigád vetélke­­szervezeti bizottsága. Tatabá­­zetére tekintettel, huszonegy dik a címek különböző fo­­nyán a szakszervezeti bizott- dolgozót nyugdíjazott, ebből hozatáért, ami az jelenti, mág megvizsgálta az 1969—70. tizenöt a munkás, míg hát hogy a vállalat összlétszámá­­gyi szakszervezeti oktatás ta­ műszaki alkalmazott volt. A nak 55 százaléka tartozik a­pasztalatait, s megvitatta a szanálási rendelet új, kedvező mozgalomhoz. Az üzemeknél felkészülést az új oktatási ér­­vényes szakasszal bővült: a szervezetten folyik a brigádok re, ugyanakkor foglalkozott a bányászattal nyugdíjazottak patronálása. a múlt eszten- 2006/967. és a 2007/969. sz. a bányaüzemeknél az általá­­nokén, a brigádok közül cs a­­kormányhatározat végrehajtá­­sol évi hatezer forint helyett pán 25 nem teljesítette a fónak tapasztalataival. Orosz- évi tízezer forintot kereshet- termeléssel kapcsolatos vál­­lányban ugyan napirendre nek úgy, hogy részükre a­talást. Hazánk felszabadulásá­­t űzték a szakszervezeti ok- nyugdíjat egész évben folyó­­nak huszonötödik évfordulója tatásó munkát, ugyanakkor sírják. a kedvezmény feltéte- tiszteletére kezdeményezett megtárgyalták a szocialista 1«: szénbányászattól nyugdí- versenyben brigádmozgalom fejlődését, az iszzak a munkást vagy mű­ tonna szenet, országos iparági tanácskozás szaki alkalmazottat, és csak felül az első céljainak érvényesülését az szezonálisan foglalkoztatják. irányító, szervező munkában, versenyben huszonnyolcezer adtak terven negyedévben. A verseny tovább folyik Nem jogosult a tízezer forint párt X. kongresszusának tisz­­a kedvezményre az a nyugdíjas, teletére. a brigádok konkrét akit az egész naptári évben vállalásokat tesznek közhasz­nú társadalmi munkák el­végzésére is. Ebben különös Ismeretes, hogy a 2006/967­ bizottsága foglalkoztatnak. A vállalat szakszervezeti medtát Lanította fen az ifjúsági brigádok jeles­t Äf1e­­kednek. Évenként 30-50 ezer munkaórát dolgoznak a vá­ros különböző létesítményein. Évi tízezer forint­ os kormányhatározat értelmé­ben nyugdíjrendszerünk ke­retein belül, kedvezményben részesítik a hosszú szolgálati idővel rendelkezőket, vala­mint a csökkent munkaképes­ségű dolgozókat. A kedvez­­mény kiterjedt a föld alatt dolgozó fizikai munkásokra és a műszakiakra. Tatabányán a rendelet megjelenése után a VIII—X és Xl-es aknából összesen 105 dolgozó ment szakszervezeti bizottsága meg­­nyugdíjba a kedvezmények elégedéssel állapította meg, alkalmazásával­ 1968-ban már csak 39, ebből öregségi nyugdíjba ment húsz fő, míg 19 rokkantsági nyugdíjat kap. A múlt évben a 6007/969-es kormányhatározat lényeges változásokat hozott az előző rendelettel szemben. Az előző rendelet szerint ugyanis csu­pán a föld alatti munkakör­ben dolgozókra terjedt ki 50 százalékos rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíjjogosultság az új rendelkezés szerint viszont nyugdíjazni lehet a munkás és műszaki állományban lévő dolgozót 50 százalékos rok­kantság esetén akkor is, ha nem föld alatti munkakörben hogy a kormányrendeletet, a törvények és a vállalat érde­keinek figyelembevételével, a kedvezmények alkalmazásával , “ —»»• Siu Elhatározták: a jövőben arra törekszenek, hogy a ter­melőmunka képezze alapját a konkrét vállalásoknak, ugyan­akkor nagyobb figyelmet sor­­vállalat­osítanak a szocialista brigád­­mozgalom hármas jelszavának érvényre juttatására. Fejlődik a szocialista brigádmozgalom Oroszlányban, ÉRETTSÉGI A különböző típusú közép- matika osztályzatot lényegi­iskolákban a nappali tage- ben a feladatmegoldások ha­­zaton több mint 47 000 fiatal tározzák meg, az elméleti kér­t érettségizik, illetve képesítő­­désekre adott válaszok csak­lik az idén. A szóbeli vizs- árnyalják, gák hétfőn már több iskolá­ban megkezdődtek. Azokat a diákokat, akiknek írásbeli dolgozata legalább egy tárgy­ból megfelelt, szóbelire bocsá­tották. Az érettségi összehan­ kSze azdasági és kereskedel­­molaja­ a követelményeknek ! A dolgozók középiskoláiban az idén levelező és esti tago­zaton végzők száma együt­tesen meghaladja a 20 000-et. A dolgozók gimnáziumaiban, legalább jellegükben való egy­ségesítése érdekében a Mű­velődésügyi Minisztérium út­mutatót adott ki az elnökök­nek, akik a fővárosban és vidéken külön előkészítő meg­beszéléseken is részt vettek. A gimnáziumokban min­den tanuló szóbeli vizsgát tesz magyarból, történelem­ből és matematikából. A ne­gyedik tárgy a szakosított tan­tervű osztályokban a szako­sítás jellegét adó tantárgy. A követelményekről a Műve­lődésügyi Minisztériumban el­mondották, hogy általában azonosak az előző éviekkel. Magyar irodalomból az a fel­adat vár a jelöltekre, hogy művészi és eszmei szempont­ból értékeljék, elemezzék az olvasott műveket. Történe­lemből az egyetemes és a ma­gyarországi fejlődést folyamat­ként kell áttekinteni. Ter­mészetesen vizsgálják a fiata­lok marxista-leninista törté­nelemszemléletét, világnézetét és politikai fejlettségét is. Matematikából négy kérdést kapnak a tanulók. Ebből az első kettő gyakorlati jellegű feladatmegoldás, a harmadik és negyedik elméleti. A hang­súly a feladatmegoldáson van. A feladatok különböző nehéz­­ségűek: az első egyszerű, az elégséges számára is könnyen megoldható típusfeladat, második ennél valamivel igé­n­­yesebb, a jók számára ké­szült. Az érettségin a maze­­mi szakközépiskolák, vala­mint a közgazdasági techni­kumok, továbbá az ipari és mezőgazdasági technikumok felnőtt tagozatain általában június közepe és július kö­zepe között kerül sor a szó­beli érettségi, illetve a képe­sítő vizsgákra. 3 Hegyi beszédek M­­egrendezték az úttörők rok vagyunk, csak egyszerűen. akadályversenyét a he­gyen. Az egyik ellenőrző máson két tanárnő ül. Nagy fa lombja terül föléjük, s­ok funkból, kellő pedagógiai készültség­ben lesik az érkezőket. — Akkor a szomszédból? — és a néni Szlovákia felé inte­­lle­­get. — Csak innen, a mi váró-Háhá, nem, nem. Hisz nem is olyan a beszédjük — Éppen nem úttörők jönnek és a svábos akcentust neve­­most. Egy idős házaspár lép­­tésre váltja­, hitetlenkedve del felfelé. Az anyóka töpö- csóválja fejét, lassan rödött, a férje fakó hajjal, lag­ ráncbarázdás arccal, lassú léptekkel — de igyekszik vi­elbal­ Megint úttörők jönnek. Aztán — első pillantásra gyázni tartására. Talán ebből látni — gyanús alakok. Ki­­fakad az is, hogy amikor oda­­zépkorú férfi és nő, Somfor­­érnek az ellenőrző­höz, a férfi megkérdi:állomás­ dúlnak felfelé. — Tessék mondani... fizet­ni kell? S kurta mozdulattal a hegy­nek induló útra mutat. Amint észreveszik őket a fa alatt, a férfi nyel egyet, s a fel sem tett kérdésre ma­gyarázva mondja: — Csak ide... tetszik tud-Aztán néhány csoport út- keresünk valamit. A két nevelő összenéz. Azok meg somfordálnak fel a hegyoldalnak. Hamarosan visszaereszked­t erő is átment már az aka­dályon, amikor meg egy ken­dős néni lépdel arra. A közelben, merő véletlen­­ségből, egy elegáns kocsi áll. ne.­Gazdája ide jött ki, a szőlők Most a nő bizonykodik: közé ezen a délelőttön. öregasszony természetesen Az látványt eggyé kombinálja.a — Messziről jöttek? — Nem éppen. Csak innen... — s intenek a hegy lábához. — Nem úgy gondoltam én, kedveskéim. Hanem hogy hát a tengerentúlról. — Áhá, meg is találtuk, it­ten volt nem messzire. — Nem volt semmi náluk, se előbb, se most. zapora a léptük. Nem­­ csak, mert hegynek le, hanem mert úgy érzik, szúró pillantások kísérik léptük. — Ááá — és összemosolyog Pedig az ellenőrző állomáson a két ellenőr. — Tán Franciából? — Nem, nem. Mi magya­a két tanárnő csak az úttörő­ket várja. fis) IMI A 31ÁILII Vasárnap partján ún- kolbászt, hozzá sört vagy r Tatán, az öreg­ ezerjót, szürkebarátot, ki me­ A jókedvet még a nap „fénypontja”, a főműsor sem ronthatta el. Fél háromkor fő­városi művészek léptek az al­­fúvósze- halmi dobogóra, szólt a közön­­utána séghez Gugyerák „Salyos” is, pedig a tatabányai bányász gvázi egy régi, balatonbeli fúvósok következtek. Tüzes utazásáról számolt be, utána pró­lyik italféleséghez vonzódott. A délelőtti órákban a tar­dosbányai gyermek neveltek az építők. Délelőtt tíz órakor Varga Ferenc, az építők szakszervezete me­gyebizottságának titkára ze­­nekar adott térzenét, szöntötte az építő- és az építő­­anyagipar dolgozóit, akik Nyírfa csárda körüli gyepre a dallamok szálltak a nyársavi­ fiatal táncdalénekesek telepedtek. Többen plédet rágokkal, a tó felől a forró bálták ki hangjukat és az­on­hoztak magukkal, mert annyi kedvet enyhe szellők hűsítet­ neplők türelmét, ...de hát nem hogy ték, és a sörös-virslis-fúvós­­meg zenés vigadalomba belerik­­kantottak a lányok a ringlis szék, pad nem volt mindenki arra üljön, május utolsó napján már jobb is a fűvön. érdekes, egyszer van majális. A műsor után a tatai Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­­ltbről. Ahogy az ember sétált, itt mutatta be raktárainak, üzleteinek újdonságait, nyári nyolc vállalat, illetve in­tézmény és gyár látta ven­dégül dolgozóit, a KOMÉP, a Tanácsi Építőipari Vállalat, a két tatai téglagyár, a Cardó Bútorgyár, a Megyei Beru- három papírrózsát kellett lő­házási Vállalat, a 314-es Szak­munkásképző Intézet és a Tanácsi Útépítő Vállalat. A többször is be­borult, sötét felhők gyülekeztek, de a szél megannyiszor elterelte az,­­akinek kár, és az építők napja za­­varta za­­vartalanul, nagy-nagy vígság­part­in a céllövöldében, a füle is ragad a­­ kortól, és akinek az új fehér gal telt el az Öreg-tó­i réten körben bódék és sátrak, m­i>en forint nagyságú mustár­­ján. Este utcabál zárta a zsú­­akot az ember kedve szerint virít... De hát, nem ér­ folt, de szórakoztató prog kaphatott forró virslit, sült dekes, egyszer van majális, ramot, _ f, s ■ kószált össze-vissza, úgy érez­ _________ _______ _ te, most valóban egy év rá- divatkülönlegességeit, radalmait pihenik ki az em­berek, egy egész év munkája fax ét bolt után jöttek el az asszonnyal, gyerekkel — akinek már

Next