Dolgozók Lapja, 1970. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
¥ttAG PROtETARJftl, EGYESÜLJETEKI * öoimóKém 1970. június 30. KEDD AZ MSZMP.KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A"soViér" Mai számunkban: Mikor lesz elegendő zöldség? 3. oldal Az aranyváros foglyai 4. oldal Gyorslista a II. Békekölcsön húzásáról 5. oldal Gyorslista a lottó tárgynyeremény-sorsolásáról 6. oldal Hallassuk szavunkat! Akár akarja valaki, nem, a politika átszövi akár életünket, jelen van mindennapjainkban. Eseményei gondolatokat keltenek, érzelmeket váltanak ki, befolyásolják a hangulatot. Az emésztő pártharcok kora lejárt nálunk, de a politizálásé nem. S ez mindenekelőtt munistákra vonatkozik, a komakik egy politikai párt melynek irányvonalát tagjai, hirdetni, magyarázni, ha kell védeni, mindennapos és természetes kötelességük. Ennek természetesen időszakonként más és más a formája. Valamikor, a negyvenes évek elején utcagyűléseket rendezett a párt, s az agitátorok esténként, vasárnap délelőttönként bekopogtattak a családokhoz, beszélgetni a politikáról, válaszolni a kérdésekre. Ma, ha valaki mondjuk a helyzetet szeretné kambodzsai megérteni (s az újságolvasáshoz nincs elég türelme), nem kell várnia a népművelőkre: bekapcsolja a televíziót és a vacsora mellé megkapja a magyarázatot is. De a lakáskérdésről, az árpolitikáról vagy bármi egyéb hasonló témáról is hozzáértő és illetékes személyektől kaphat tájékoztatást ezen az úton. Roppant jelentősége van ennek a felvilágosító munkában. Mégis, nagy hiba lenne ezzel egyben elintézettnek is venni a dolgot. Hiszen az emberek nemcsak kérdeznek, nemcsak magyarázatot várnak, hanem van véleményük is, s észrevételeiknek- helyeslésüknek, ellenvetéseiknek hangot vagyis adnak — a munkahelyen, utazás közben, családi vagy ismerősi körben, sőt az italbolt pultjánál vagy a söröző asztalnál is. Ez nemcsak természetes, de céljainkkal teljesen egyező jelenség is, hiszen egyik alapvető törekvésünk, hogy minél többen érdeklődjenek a köz ügyei iránt. — A politikai természetű vélemények azonban — legalábbis fejlődésünk jelen szakaszában — nem teljesen egyneműek. Akad félreértés, tájékozatlanság, értetlenség, egyoldalú vagy szűk látókörű felfogás, s emellett léteznek még olyan „kommentárok” is, akik rosszindulatúan fejtegetik, egy-egy intézkedés elferdítik vagy esemény tartalmát, értelmét Szükség van tehát a kommunisták meggyőző szavára, higgadt érvelésére, adott esetben a szenvedélyes vitára is. Szükség van arra, hogy a politikai természetű beszélgetések vagy viták során a kommunisták hallassák szavukat, kifejtsék álláspontjukat. Az egyes párttagok személyes társadalmi-közéleti tennivalóit körvonalazza pártmegbízatásuk, mozgalmi funkciójuk. Ám nem minden közéleti, politikai feladatot lehet és kell ebbe a keretbe belefoglalni. A pártpolitika melletti kiállás, annak hirdetése minden párttagnak eleve adott külön megbízatást nem igénylő kötelezettsége. Úgy is mondhatnánk, természetes és magától értetődő kötelezettsége. (Ebből a meggondolásból vetettük el a külön népnevelő vagy agitációs csoportok létesítésének gondolatát.) A felvilágosító munkát is — természetesen — szervezni kell, gondoskodva a párttagság tájékoztatásáról felkészítéséről, érvekkel való ellátásáról. De ez külön kérdés, s megint más kérdés az, hogy a politizáláshoz, a politikai kérdésekben való állásfoglaláshoz egy kommunista számára nem kell külön felkérés, megbízás. Munkánkat időhatárok foglalják keretbe, s a pártmunkának, a társadalmi tevékenységnek a legtöbb fajtáját is bizonyos meghatározott időközben látjuk el. A politikai témáról folyó beszélgetést vagy vitatkozást viszont nem szoríthatjuk semmiféle keretbe. Nem mondhatja egyetlen kommunista kérem, én most pihenek, sem: mai napon vagy e héten rám a hárult mozgalmi feladatnak már eleget tettem, tőlem mondhatnak akármit, most nem az én dolgom válaszolni rá. Ebben nincs „szabad idő”, nincs „pihenő”, és nem is lehet. Hiszen — elnézést az összevetésért — rendszerünk még fellelhető ellenségei sem kérnek erre külön időt és beosztást, hanem egy-egy új esemény vagy intézkedés kapcsán azonnal megpróbálnak felhasználni a hírverésre minden lehetőséget és alkalmat. Igaz, mi hatalmon lévő párt vagyaink, ám ez nem kisebbíti ez irányú tennivalóinkat. Hiszen az utóbbi húsz-huszonöt év története rengeteg tanulsággal szolgálhat számunkra, hogy a politikai munkát a hatalom birtokában sem szabad elhanyagolni, hogy a meggyőzés és érvelés a hatalom szilárdításának egyik legfontosabb eszköze és fegyvere. A megyében a pártszervek már jó ideje törekednek arra, hogy a párttagok tevékenységének értékelésében — többek között az úgynevezett értékelő taggyűléseken és pártcsoport-értekezleteken — ezt a szempontot is vegyék figyelembe. Ez persze nehezebben ellenőrizhető, megfogható, mint a többi közéleti tevékenység. De nem is ez a lényeg. A legfontosabb, hogy minden kommunistának vérévé váljék a párt politikájának hirdetése, s egyszerűen elképzelhetetlen legyen számára, hogy ne politizáljon, hogy közönyösen menjen el tájékozatlan vagy téves nézetek mellett. S erről annál inkább érdemes szót ejteni, mert kongresszusra készülünk, párts azt követően számos más fontos belpolitikai esemény is várható. Hamarosan megkezdjük negyedik ötéves tervünk megvalósítását, ezzel együtt tovább lépve a gazdasági reform útján. A világpolitikában is zajlanak az események. Nem langyos állóvízhez hasonlítható politikai életünk, sokkal tehát inkább gyors sodrású folyóhoz. S mert ilyen időket élünk, ez méginkább aláhúzza a politizálás, a politikai munka fontosságát. Losonczi Pál Mongóliában Zsamszrangijn Szambunak, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének meghívására hivatalos baráti látogatásra Mongóliába érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. A hivatalos kíséret tagjai: dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Gyenes András külügyminiszter-helyettes. A MALÉV különrepülőgépe magyar idő szerint hajnali 3 órakor — a hét órai időeltérésnek megfelelően — ragyogó délelőtti napsütésben szállt le a két ország állami zászlóival fellobogózott, Losonczi Pál és Zs. Szambu arcképeivel feldíszített Ulan-Bator-i repülőtéren. A magyar vendégek fogadására megjelent Zs. Szambu, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, J. Cedenbal, a minisztertanács elnöke, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság és a kormány számos tagja. A repülőtéren jelen voltak az Ulan-Bator-i diplomáciai testület tagjai, a Jelen volt Krajcsik Mihály, Magyar Népköztársaság Ulan-Bator-i nagykövete is, a aki állomáshelyén csatlakozik hivatalos tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttséghez. A küldöttség a repülőtérről szálláshelyére hajtatott, majd Losonczi Pál megkoszorúzta a két mongol nemzeti hős, Szuhe Bator és Csojbalszan mauzóleumát. Helyi idő szerint 12 óra 30 perckor Losonczi Pál tisztelgő látogatást tett Zs. Szambunál és J. Cedenbalnál. 13 órakor a párt Központi Bizottsága, a Nagy Népi Hurál Elnöksége és a kormány közös díszebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. Az ebéden megjelentek Cedenbal, Szambu, valamint a Politikai Bizottság és a kormány tagjai. Cedenbal pohárköszöntőjére mondott válaszbeszédében Losonczi Pál utalt arra, hogy bár érkezése óta mindössze egy-két óra telt el, a megbeszéléseken máris érintették a két felet kölcsönösen érintő kérdéseket. Ropogós ötszázas Új bankjegy és pénzérme kerül forgalomba Pulai Miklós, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, hétfőn arról tájékoztatta az újságírókat, hogy bank július 1-én új kétforinntos pénzérméket, augusztus 21-én pedig 500 forintos bankjegyeket hoz forgalomba. Az új kétforintosok kibocsátásával egyrészt az automaták elterjesztését kívánják segíteni, másrészt az a cél, hogy a váltópénzeket jól meg lehessen különböztetni. A jelenleg forgalomban levő 2 és 5 forintosok könnyen összetéveszthetők. A bank azt tervezi, hogy a jövő nyáron új 5 forintos, ezenkívül 10 forintos pénzérmét is kibocsát, nos forgalomba kerülő 2 forintos sárgarézből készül,, s valamivel kisebb az 1 forintosnál. A leendő 5 és 10 forintosokat nikkelből verik. Az új 5 forintos kisebb lesz a régi 2 forintosnál, a 10 forintos érme pedig nagyobb a jelenlegi 5 forintosnál. Az 500 forintos bankjegy kibocsátása azért vált szükségessé, mert a pénzforgalom lebonyolítása a régi bankjegyekkel már igen nehézkessé vált. Az 50 forintos kivételével még az 1946-os stabilizáció idején alakultak ki a jelenlegi címletek, azóta a lakosság pénzforgalma 4,8-szorosára nőtt. 1947-ben még 47 millió, 1961-ben 132 millió, 1969-ben pedig már 239 millió bankjegy kellett a forgalom lebonyolításához. Európában szinte egyedülállóan alacsony hazánk legnagyobb címletű bankjegye, a 100 forintos. A Szovjetunióban a legnagyobb címlet a 100 rubeles, ami körülbelül 1300 forintnak felel Ausztriában legnagyobb meg címletként 1000 Schillingesek, az NSZK-ban 1000 márkások, Svédországban 10 000 koronások vannak forgalomban. Az 500 forintos valamivel nagyobb lesz a százasnál, hossza 174, szélessége 80 milliméter. Alapszíne szürkéslila, a képnyomat kékeslila. Az egyik oldalon Ady Endre portréja, a másik oldalon budapesti panorámakép láthatóelőtérben az Erzsébet-híddal. A kirándulóhelyek áruellátása Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a napokban zárta le első nagyszabású vizsgálatát, amely az idegenforgalmi főszezon előkészületeit, az áruellátást, a hálózatfejlesztést, a szolgáltatások helyzetét, a Belkereskedelmi Minisztérium ezzel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőrizte. A főváros, a Balaton és a Duna-kanyar mintegy 81 állami kereskedelmi vállalatánál, szövetkezeténél, valamint 29 ipari üzeménél jártak az ÁKF ellenőrök, s általában jól szervezett, átgondolt, eredményes felkészülésről számoltak be jelentéseikben. A kedvező ellátási prognózis mellett akadnak gondok is. Továbbra sem tudják kielégíteni mindenütt az igényeket sertés tőkehúsból, borjúhúsból, száraz kolbászból. Veszprém megyében és a Duna-kanyar környékén a sütőipari termékek minőségét kifogásolták az ellenőrök. Az Utasellátó Vállalat a leglátogatottabb területeken, a idegenforgalmi kempingekben automatákat állít fel. Az ellenőrök megállapították azonban, hogy az olcsó tömegétkeztetési igények kielégítése változatlanul megoldatlan, több mozgóárus munkába állítására van szükség. Új rendelet a távhőellátásról és a melegvíz-szolgáltatásról A megyei tanács ülése A megyei tanács hétfőn megtartott ülésén több közérdekű téma került napirendre. A vb terjedelmes jelentésben foglalta össze az 1969. évi tanácsi tervek teljesítését és vázolta a negyedik ötéves terv során megvalósítandó főbb célokat. Jelentés készült a megye élelmiszergazdaságának helyzetéről és feladatairól. Közérdekű előterjesztést fogadott el a tanácsülés a távhőellátásról és a melegvízszolgáltatásról szóló rendelet felülvizsgálatával. Az előző megyei rendelkezés e témáról 1966-ban jelent meg, és egyes szakaszai ellen a megyei főügyészség óvást nyújtott be. Az illetékes szakemberek a rendeletet alapos vizsgálat után módosították és az új tervezetet az 1970. június 2.-i végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztették. Az új rendelet megjelenésével egyidőben az előző rendelkezés hatályát veszti. Az új tanácsrendelet egyebek közt részletesen meghatározza a szolgáltatások jogi és gyakorlati intézkedéseit- a fogyasztók és a szolgáltatók tennivalóit. A tanácsülés jóváhagyta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. Az országos vizsgálatok során szerepel a találmányok hasznosításának helyzete, a lakossági szolgáltatások fejlesztése, a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok együttműködése, valamint a tanulmányi ösztöndíjasok foglalkoztatásának kérdése. A megye sajátosságának megfelelően helyi vizsgálatokra kerül sor a ruházati cikkek ellátásában, a munkaerőgazdálkodás helyzetében, szociális és kulturális összegek felhasználásában, továbbá a közérdekű és magánpanaszok vizsgálatában. (Megyénk élelmiszergazdaságának fejlesztéséről szóló tájékoztatását lapunk más helyén közöljük.) Hűtőberendezések javítása A vágóhidak, sörgyárak, élelmiszerboltok meghibásodott hűtőgépeit megyénkben a tatai Hűtőtechnika Ktsz javítja. Ezenkívül a közelmúltban kezdték műtárolók még a hatalmas alhűtőberendezéseinek a folyamatos gyártását is. Legutóbb a és a nyíregyházi mátészalkai, 100- illetve 200 vagonos tároló teljes hűtőberendezését készítették el. Az idén mintegy 10 millió forint értékű exportmunkát végeztek el a ktsz-ben, de amellett csaknem 45 millió forint a belföldi vállalásuk is. A még építés alatt lévő új telephelyen szorgos munkásokat láttunk, akik a különböző részlegekben végzik a, javításokat és az új gépek szerelését. Az élelmiszerboltokban használatos ipari hűtőgépek javítását itt végzik. A LINDE típusú elpárologtató berendezés nyomáspróbáját mutatja be képünk. Á