Dolgozók Lapja, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

1970. július 15. szerda Negyedszázada: Ki­m­en­tett­ék h­ull­á­msír­j­uk­ból a balatoni hajókat 1945. március 20-án a visz­ forgalomba. Még abban az és­­szavonuló német fasiszták hit­­ben több hajót állítottak for­lámsírba temették a tenger hajóparkját. magyar galomba és ezzel végered­ményben megkezdődött a ba­ A hajósok, akik közül n b­­latoni hajózás újjászületése. hányan még dolgoznak, vagy a közelmúltban mentek nyeg­ 1949. szeptember 21-én a ba­latoni hajózás fennállásának díjba, életük egyik legrosszabb 100. évfordulóján elvégezték az emlékeként tartják számon a első kapavágást az újjáépíten­­hajósüllyesztés napját. A ha­­dő Sió-zsilipnél. A hamarosan jósoknak a balatonfüredi park­ felépített zsilippel teremtődött­ból kellett végignézni, hogyan meg a vízi összeköttetés a merülnek hullámsírba a fel- Duna és a Balaton között, robbantott hajók. A legtöbb A forgalmi statisztika is járművet még gázolajjal is azt mutatja, hogy a dolgozók leöntötték, majd felgyújtották, áldozatvállalásával a balatoni nehogy a szovjet csapatok be­­hajózás hamar kiheverte a háború pusztításait. 1948-ban 250 821 utast szállítottak és ez­rére kerüljenek. A nyugati határvidéken még folytak a heves harcok, ami­­vel meghaladták az 1939-es kor a hajósok gyalog induló személyforgalmat. A felújított­­ak el Siófokról Balatonfüred- és korszerűsített hajópark­re, hogy kezdetleges felszerelé­seikkel megpróbálják kimen­teni az elsüllyedt hajókat. Ezekben a napokban múlt negyedszázada, hogy elindul­tak az első hajók a magyar tengeren. Az öreg hajósok még ma is elérzékenyülnek, ha visszagondolnak azokra a pil­lanatokra, amikor elsőként fel­­emelkedett a vízből a „Tünde” motoros. Ez a hajó 1945 nya­rán már megkezdte menet­­rendszerű járatait, miközben felszínre hozták a „Boglár” motorost, amely a javítás után átkelt a tihanyi aknamezőn és Fonyód—Badacsony között állt napjainkban az idegenforga­lom növekvő igényeinek is ele­get tesz: idén a 32 hajó fedél­zetére — a kompokon kívül — már több mint kétmillió utast várnak. A jövő század bányája Lengyelországban Milyen lesz a jövő század, vagy legalábbis a századfor­duló bányája? Ez a kérdés foglalkoztatja a lengyel tudó­sokat, futurológusok egy cso­portját. Nos, véleményük sze­rint a 2000. év bányája óriá­si bányászati—energetikai, vagy bányászati—energetikai— vegyészeti kombinát lesz. Eb­ben a szén kitermelésére ed­dig ismeretlen fizikai és ve­gyi eljárásokat alkalmaznak majd. A sok új technológiai eljárás közül bevezetik a szén­réteg vegyi úton villanyáram­má való átalakítását. A futurológusok úgy vélik, hogy a bányászatban széles körben alkalmazzák majd az ipari atomerőt is, elsősorban a fő műszaki folyamatoknál. Ez esetben a villanyáramot a felszínről közvetlenül, vagy transzformátorok segítségével juttatják le a föld mélyébe. Szóba jön a lasersugarak ill. lasersugaras berendezések al­kalmazása is. Kétségtelen, hogy a jövő bányája teljesen önműködő lesz. Minden ter­melési folyamatát egy közpon­ti kibernetikus vezérlő köz­pontból irányítják. Baleset­­mentes munkájára magas kép­zettségű szakemberek ügyel­nek. DOLGOZÓK LAPJA Korszerű üdülő a sátortábor helyén Az Almásfüzitői Timföldgyár nagy gondot fordít dolgozói pihenésének biztosítására. Ti­zenegy évvel ezelőtt Siófokon sátortábort hoztak létre, s kis üdülőházakat vásároltak, ahol a timföldgyáriak családostól töltötték a szabadságukat. A tábor telkét a múlt évig még bérelték, ekkor megvásárolták, s a szakszervezeti tanács egy korszerű üdülő építését sza­vazta meg a sátrak helyén. Az üdülőház építését ez évben megkezdik, s 1972-ben befeje­zik. Turnusonkint hatvanhat dolgozó töltheti itt majd ké­nyelmes körülmények között a szabadságát. Az üdülő építésén kívül, a tatai nagy tó partján csónak­házról is gondoskodtak. A csó­nakház elkészült, s négy két­párevezős csónakkal, két ka­jakkal, és négy darab mű­anyag csónakkal „népesítették” be. Ez utóbbi csónakokra vi­torlát is szerelhetnek. A csó­nakházat e hónapban adják át rendeltetésének. Ha tó lenne a Kerek-tó! Észak-keletről a Maróti ge­­tek és honvédségi tankok jöt­­tek­, oldalról a „Vaskapu”, szemből a Szamárhegy, — a Filis nyúlványai zárják le ezt a festőien szép völgyet. Park­erdő — nemzeti érték, és a nemzeté. Ezer és ezer kitűn­tek kihúzatni a kotrókat. Most áll a munka. Tóth Miklós erdész, aki nap­jában többször is megkerüli a lápos mocsarat, úgy véleke­dik: pénz nincs a mocsár fel­dúló jár erre... Nyáron az számolására, a tó mélyítésére. — Pedig van rá hely, bő fenn, a Vaskapu üdezöld, a hűs, ősszel a szí­nek kavalkádja vonzza a tu­­ven! Arra listákat, télen a hó — ta­ alatt, vasszal az éledő természet... Csodálatos vidék. Az erdők, Egyszóval, Esztergom után, a a Pilis nyúlványai, amint az szamárhegyi betérő járatos vi­­égbe nyúlnak. Nyáron, ti­­dék mindenkor, vasszal, télen, ősszel, ki mit S még van itt valami, vonzhatná az embereket, ami szeret, itt megtalálja: a ter- Az, mészet tobzódik errefelé. Mi­amit a Maróti gerinc, a Vas- igen jó lenne, ha horgászpa­­kapu közrefog. A Kerek-ta t­radicsommá is válhatna ez a — Nagyobb értéke lenne itt szűk, hegyek közé fúródó mindennek, ha jó lenne a Kő- völgy. Éppen a Kerek-tó re­­rek-tó! — ez a véleménye vén. Wieder Jánosnénak, a Nehéz- g nemcsak a horgászokra Ipari Minisztérium üdülője gondolunk itt. A külföldiekre, gondnokának. Az üdülő ott akikhez a magyar tájak szép­fészkel a képzeletbeli tó part­ vége már eljutott. A Kerek-tó ján... — Két hétig két kot­­h.­» i­ hamar számára Icplap­rógép dolgozott a tó mélyíté­sén. Mert sekélyes mocsár van itt csak, jószerével. Elsüllyed­híre is hamar szárnyra kelne. Ha tó lenne, a Kerek-tó...! (b) Mesterséges üdülő­tó a Mecsekben Pécs ,„hátterében”, a festői A Mecsek egy másik környezetű Mecseken, a tér­­vert helyén. Sikondán. mészetet kedvelő családok ked­­fő­ként a közeli Komló bányász­százai vásárolnak nyaralótól- családjai építkeznek. Sikonda két a hegyek között kialakí- gyógyító hatású, melegvízű tott mesterséges tavak körül, strandja mellett már készül a­­ gombamódra szaporodó második mesterséges tó. Nem­hétvégi házakból pár eszten­ sokára megkezdik a feltölté­­dő alatt nagy látogatottságnak sót vízzel és­ ha kész, ez lesz üdülő­száz paradicsomává telket parcelláznak még ebben az évben. Örvendő víkend-szigetek nőt- a Mecsek nyolcadik teke. így vált a horgászok és tava. Partja mentén vízisportolók Orfű. Oktatás és termelés A teljesítményképes szaktudásért A teljesítményképes szaktu­dást egyszerűbben úgy is mondhatnánk, hogy használ­ható- mégpedig azonnal fel­használható szaktudás. A kér­dés az, hogy az oktatási intéz­mények — legyenek azok szakmunkásképzők, szakkö­zépiskolák, avagy főiskolák és egyetemek — képesek-e ilyen­ azonnal használható szakis­mereteket nyújtani. Hiszen köztudott, hogy ahány üzem, annyiféle egyrészt ter­mék, tehát annyiféle a szak­mai igény, másrészt oly gyor­ növekszik az üzemi gyakorlat jelentősége Ezzel természetesen sokkal nagyobb feladatok hárulnak az üzemekre, hiszen nekik kell gondoskodniok arról, hogy kellő gyakoroltatással van fejlődik a műszaki, tech- esetleg tanfolyamokkal a sa­nológiai színvonal, hogy a szerzett ismeretek gyakran elavulnak, amire a fiatalok el­ nemiket, “ez hagyják az iskolát. A válasz egyértelműen tagadó­­ját igényeik szerint tovább­fejlesszék a szakmai alap is­­- a egyébként az iparilag legfej­lettebb országokban nem is­meretlen, ahol évek óta min­den valamirevaló üzemnek külön osztálya van — sok­sok hozzáértő­ gyárat ismerő mérnökkel és technikussal, — ahol az újonnan felvett, kü- Egy ideig a magyar szakok­ Jönböző képzettségű szakok­­tatás és szerte a világon kereket előkészítik a gyár­ba-A megoldás legfőbb módjai hogy érdekeltté tegyük mind a dolgozókat, mind az üzemeket a teljesítményképes szakmai ismeretek gyarapításában. En­­­­nek érdekében mindenekelőtt a szakmai oktatás átfogó és mélyreható korszerűsítése vá­lik szükségessé. Ami a szak­munkás- és a középfokú szak­emberképzést illeti: meg is tettük már ez irányban a kez­dő lépéseket. De vissza kelle­ne adni- vagy inkább új ala­pokon ki kellene alakítani az minden szakmai iskola — az­zal próbálkozott­ hogy szoro­­san nyomon kövesse a terme­lés változásait. Ekkor csak­...___._____. üzemi szakmai tanfolyamok­­ megfelelő tér­ becsületét Ezt szervezetileg valamiképpen hozzá lehetne Kérdés azonban, jól járna­ kapcsolni az állami oktatás­nem évenként új és javított­nak-e nálunk is ezzel az­hoz, mert ezáltal egyrészt biz­­kiadású tankönyvek kerültek üzemnek? Ha arra gondolunk- tolítanánk e tanfolyamok forgalomba, mert így vélték hogy a gyors műszaki fejlő­ szinvonalasságát, s szilárd­bá­­megoldhatónak a lépéstartást ,és egyébként is állandóan új­zist, teremtenénk a­­ folyama­gépek és eljárások megisme- másrészt plig a termel­ resere kényszeríti a dolgozó- gyakorlatból termékenyítő im- _____ ___ _ ___ kat, akkor a szilárdabb alap- pulzusokat kapnának a szak­mák kialakítását vonta maga ismeretek kétségtelenül meg- mai iskolák- korszerűsödésük után. Az erős kötődés a napi könnyítik az átállást. Azt is állandósulna, az egyetemi tudomásul kell azonban ven- goki üzemi vezető valla­­­nunk, hogy ahhoz elengedhe- hogy ha az oktatás,képzés tétlenül csatlakoznia kell a folyamatos képzésnek, illetve a fejlődéssel. Ebben az idő­szakban szinte minden új gyár, új termelési folyamat, vagy eljárás egyben új szak­révén valóban kimutathatóan többet nyernek az üzemek, akkor ők sem zárkóznak el az Mégis­ az a tapasztalat, anyagi feltételek megteremté­­hogy éppen az utóbbi évek­ se erős, sőt élni fognak a kint csökkent nálunk a külön­ pénzbeli ösztönzéssel is. Csak­ a igényekhez még oktatásban is differenciálódá­­si és specializálódási folyama­tot indított meg. Ám­ a mind jobban sűrűsödő hamarosan világossá problémák továbbképzésnek­ tettek, hogy ez az út nem járható so­káig. A szakmai oktatás irányt- böző iskolatípusok esti- és h dolog meg is fordít­tat szinte egyszerre döbbentek levelező oktatásában résztve- Pogy * dolog m, g 1S 1 ° rult­­rá az egész világon, hogy a vő dolgozók száma. Ennek hatá­sa anyagilag is áldot­­végtelenségig nem követhetik idoka kétségtelenül az hogy­nak az oktatásra- s nem zár­­a termelés szakosodását. Eb— mérséklődött mind a dolgo­­koznak el a dolgozók tovább— bőr a felismerésből kézenfek­­vdk> mind az üzemek érdekelt­ tanulása elől, — mint aho­­voen kínálkozott a szélesebb­sége a szervezett továbbkép- gyan ma egynémely vállalat­­alapokon nyugvó képzés be­­zésben. S ehhez kapcsolódik: nál tapasztalható, — akkor vezetése, pontosabban: az a dolgozók esti- és levelező kézzelfogható bizonyítékot egymáshoz közelálló- ugyne- oktatása bizony a nappalinál kézzelr °onat0 bizonyneKOt vezeti rokonszakmák körére jobban korszerűsödött. kapnak ® nagyobb .. is kiterjedő szakmai oktatás Ráadásul a szabad munkaerő- ismeretek nyeresegnovelé ha­.. —... 1— 1/nln­n 1 I 1 — /—v­I 1 I ^ r~­ . megteremtése. Csakhogy most meg a diá­kok túlterhelése, s ebből kö­vetkezően a szakmai tudás be­vándorlás, sem késztette az tásáról. Valahol el kell kez­gukhoz csalogatni, mint jelen­­tésnél kezdve a sort. tős erőfeszítéssel és anyagi áldozattal a régebbi dolgozó­ Tóth László üzemeltet túlságosan arra- nem­ határozottabban a tel­­hogy ösztönözzék dolgozóikat fesítményképes szaktudásért a tanulásra. Könnyebbnek tű- folyó munkálkodást mégpedig tületessége ~ szólt közbe.Mert nik k ®sz szakembereket ma­ a legérdekeltebbnél, a terme­­egy szakmát sem könnyű ala­posan megtanulni, nemhogy egyszerre többet. Ezért a kér­dés úgy vetődött fel, hogyan lehet a rokonszakmákra is felkészíteni­ meg az ismeretek hatékonyságát, színvonalát növelni? A gyakorlat bizonyí­ts­­otta, hogy csak egyetlen mó­don: az alapozó képzés erősí­tésével, tehát a termelés min­den részletének az ismerteté­se helyett a gondolkodási- a problémalátó és probléma­­megoldó készség fejlesztésé­vel, valamint az azonos szak­mán, szakmacsoporton belül, bármely termék előállításához szükséges szilárd alapismere­tek elsajátíttatásával. Mind­ Távolodás a napi igényektől ez azt is jelenti, hogy a szak­­mát továbbképezni, különösen mai tudást végül is a munka- ha annak az a kockázata, helyek teszik majd teljesít­ménykésszé, hogy ők is új munkahelyet ke­resnek a magasabb szakmai ismeretek megszerzése után. Mindezeket azonban átmeneti jelenségekként kell felfog­nunk- ugyanis könnyű meg­látni, hogy ezek a szakember­ szerzési lehetőségek hama­rosan kimerülnek. A megoldás útjai Hogy a végtisztesség még szebb legyen Együttm­űködés a tanács és a temetkezési vállalat között Aki az utóbbi hetekben a plexi-búrán belül lesz majd körülvett nagyméretű táró- vonulása egy-egy temetésre dorogi temetőben járt, lábhat- elhelyezve, amelynek belső fákat helyeznek el a temető 600 forintos költséget jelent, Ja, hogy a ravatalozó épüle­­terét hűteni fogják, egy e cél­ különböző pontjain az elher- A villanyhálózat kiépítése, tét tatarozzák, rendbe hozták ra beszerzett hűtőasztal segít- vadó virágok, koszorúk ősz- illetve korszerűsítése lehető­a főbejárati kaput stb. Rá- ségével. Ez, és egyéb más szegyűjtésére. vé teszi a zene technika úton fért már a javítás a létesít- technikai megoldások teszik Felújítják a drapériákat is. történő biztosítását. A ta­­ményekre. Az idő vasfoga szükségessé a három fázis be- A temetések jellegének meg- náci vállalkozott az ehhez alaposan kikezdte az épüle­t vezetését az épületben. Rend-­felelően, különböző színű dra- szükséges 4 csatornás erősí­tett amely egyre inkább az be hozzák a temetőkert kézi- páriákat vásárolnak. A ta­­tő és más berendezések meg­­elhanyagoltság képét mutat- tését is. Sor kerül az utak nácsnak az a véleménye, vásárlására és üzembe helye­­zi. A községi tanács tárgya­ felújítására is. A kutak ugyan- hogy e díszítőelemeknek al- zésére. Ezt a berendezést karbantartásra szorul- kalmazkodniok kell az elha- olyan helyről vezérlik majd. De bővítik a víznyerő tálozott személy megtett élét- ahonnan az egész gyászszok­­ásokat folytatott a temetőt csak fenntartó megyei temetkező- nak­ si vállalattal, s e tárgyalás helyek számát is. Tervbe vet- útjához. Könnyű belátni, hogy tartós menete szemmel tart­például egy pici gyermek te-­ható, s ennek megfelelően merésénél más drapéria elé­ tudják a zenei aláfestést h­á­ra a vállalat s a tanács nagy Az elhervadt virágok, ké­­meket kell alkalmazni, mint nyítani. Ennek megoldása a gondot kíván fordítani. Azok szőrük összegyűjtése sem volt egy matuzsálemi kort megért jövő évi programban szerepel, a munkálatok, melynek ered­ megoldva ez idáig. Gyakorla- személy esetében. A jövőben , . ... . ményei máris láthatók, csat­ t­lag az történt, hogy a te- tehát az ilyen, látszólag ké­­t temető bővítésére a kezdetet jelentik. mező különböző pontjain sze­­zömbös kérdésekben is dif­ . A községi tanácsnál tájéko­ métdombok alakultak ki, ferenciálni akarják a temet­zadtunk azokról a tervekről, ami több szempontból sem kezés megrendezését, aszerint, kedvező eredménnyel járt. A ték egy locsolócsap üzembe kegyeleti hely kulturáltsága­ helyezését, melyeknek folyamatosan megvalósításán kívánatos. Ezt kívánják ki- hogy a gyászoló munkálkodnak, küszöbölni egy Esztergom- milyen kívánságai vannak. Mindenekelőtt korszerűsítik a ban látott megoldás átvétele­ami ugyancsak aktuális teen­dő. A temetőt délkeleti irány­­családnak­ban bővítik, több holdnyi te­rülettel. A parcellázást a ta­nács végezteti, csakúgy mint Felmerült a zeneszolgálta ravataloztatást. A terem egy ves. Fémvázas, drótfonattar­tás kérdése is. A zenekar ki-­ az ideiglenes bekerítését. Tovább növekedett az árutermelés megyénk mezőgazdasági üzemeiben a harmadik ötéves terv idején A napokban tanulságos ki- ben — ugyancsak fejlődött, mutatás készült a megyei ta- Gyümölcsfélékből 1965-ben náci illetékes osztályán me- megyénk gazdaságai 3 millió gyénk mezőgazdasági üzemei­ forint értékű árut adtak el, nők árutermeléséről a máso- az idén pedig valószínűleg el­­dik és harmadik ötéves terv éri a 21 millió forintot. Ez a idején. A felvásárlás amely az fejlődés 1965-höz képest kere­ken 700 százalékos. A bor 1965-ben 8 millió forint érték­árutermelés növelését mutatja be a sze­rt a felvásárlás­— egyenletes mértékben nőtt az elmúlt években, s forint­ban, az idén előreláthatólag értékben kifejezve a második 36 millió forint értéket képvi­ Nem lehet a kedvező és harmadik ötéves terv áru­termelése közti különbség 45 százalékos növekedést mutat. Különösen örvendetes, hogy ebben az időben az állat- és állati termékek termelése na­gyobb: a két tervidőszak kö­zött több mint 53 százalékos a javulás. Amíg 1960-ban megye mezőgazdasági üzemei a 211 vagon vágósertést adtak a piacra, 1965 végén — a máso­dik ötéves terv átlagában — az 557 vagonra nőtt. öt évvel később — a harmadik ötéves terv végeredményeként — 1970 végére pedig már 800 va­gon vágósertés felvásárlása várható. Ennél is biztatóbb a vágóbaromfi termelés, amely 1960-ban megyénk területéről mindössze 15 vagont produ­kált­ átlaga A második ötéves terv már 155 vagon volt, az idén pedig 740 vagon a ter­vezett vágóbaromfi felvásár­lás. A növénytermesztés — bár az előbbinél kisebb mérték­számsort találni a megyei zöldségtermesztés alakulására. 1965-ben 31 millió forint ér­tékű zöldség termett me­gyénkben, s ez a szám 1967- ig kevés növekedést mutatott. 1968-tól napjainkig azonban csökkent, s 1970. végén előre­láthatólag csak 20 millió fo­rint értékű zöldségféle kerül piacra megyénk gazdaságai­ból. Gazdaságunk jó kerese­ti lehetőségek felvételre keres mellett 2 fő asztalost, ezenkívül idő­szakosan foglalkoztatna egy fő szíjgyártót. Je­lentkezés a központjában, gazdaság Tarján- Tornyópuszta. 3

Next