Dolgozók Lapja, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? * 1970. Július 15. SZERDA AZ MSZMP,KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évf. 164. sz. Ára: 80 fillér Aratás hárommillió holdon Elegendő búsa terem az ország ellátásához A zöldségfronton is javulás várható Lukács Béla,­ a MÉM fő­osztályvezető-helyettese, az aratás — és a mezőgazdaság — legfrisebb híreit ismertette az újságírókkal. Az aratás — a késői kita­vaszodás miatt — a szokásos­nál 8—10 nappal később kez­dődött. A következő időszak­ban hárommillió holdról kell betakarítani a kalászos gabo­nát. Ebből a kenyérgabona vetésterülete mintegy kétmil­lió holdra tehető, ami vala­mivel kisebb a tavalyinál, az őszi kalászosokat ugyanis ár- és belvízkárok érték. A mun­kát 12 700 kombájn 1300-at idén importáltak segíti. Szovjetunióból, további 200-at a pedig az NDK-ból hoztak be. A kombájnpark mellett még 2200 rendrevágót és 2100 ké­vekötő aratógépet üzemeltet­nek a nagyüzemek. Az alkatrészellátás az el­múlt napokban valamelyest javult. Zsákból és ponyvából is van elegendő. A rozsot 280 000 holdas te­rületen aratják, országosan a termés 40 százalékát már le­vágták. 270 000 holdon ter­melnek a nagyüzemek őszi ár­pát, a termés szintén beérett és felét már learatták. A bú­za várható termésátlagát na­gyon nehéz meghatározni. A szakemberek szerint legalább 170 000 holdon ár-, illetve bel­víz, valamint kifagyás pusztí­totta el a búzatermést, vagy legalábbis egy részét. A gabo­nák erősen gyomosak, sokfelé jól látható az úgynevezett ki­ritkulás. Mindezek figyelem­­bevételével a mezőgazdászok az utóbbi három év átlagának megfelelő termés betakarítá­sára számítanak, ami azt je­lenti, hogy ismét megtermett az a búzamennyiség, amennyi az ország ellátásához szüksé­ges. A gabonatröszt vállalatai egyébként idén 2,3 millió ton­nányi kenyérgabona felvásár­lására kötöttek szerződést. Lukács Béla elmondotta még, hogy a kapásnövények közül a burgonya és a cu­korrépa jól fejlődött, a kuko­rica azonban a tavalyinál még gyengébb, ugyanez mondható el a dohányról és a fűszerpap­rikáról. A zöldségellátásnál szintén érezteti hatását a késői kita­vaszodás. A sokáig hűvös, hi­deg, esős időjárás különösen a melegigényes paprika és pa­radicsom fejlődését vetette vissza. A mostani felmelegedés azonban azzal bíztat, hogy a piacokon nagyot javul majd a helyzet. Zöldbabból és káposz­taféléből van elegendő. Jó termést adott a korai burgo­nya, uborkából több kellene, de néhány napon belül ja­vulásra lehet számítani az el­látásnál. Ami a gyümölcsöket illeti: a cseresznye és a meggy elég­gé jó termést hozott, hason­lóan az eperhez és a ribizli­­hez. Megérkezett a piacokra az őszibarack, amely a ta­valyinál lényegesen szebb „da­rabosabb” — tehát nagyobb szemű. A sárgabarack is jó közepes termést ad, és nyári almából bőséges ellátás vár­ható. a szakmunkásképzés helyzete a megyei tanács vb-ü­lésén — Az elmúlt év tapasztalatai — Az idei feladatok — Tanulmányterv az előrelépésre A megyében hét szakmun­kásképző intézetben és nyolc üzem önálló szervezésében fo­lyik szakmunkásképzés. Az el­múlt tanévben több mint hét­ezren tanultak az adott kere­tek közt mintegy hetvenféle szakmát. A felvilágosítás, propaganda ellenére sem si­­­került azonban — jelentkezők hiányában — a tervszámnak megfelelő tanulólétszámot be­iskolázni. Másfelől jelentős volt az aránytalanság a kü­lönböző szakmák iránt muta­tott érdeklődésben, ez némely területen nehézséget jelentett. Ugyanígy a tárgyi feltételek terén is tapasztalható bizo­nyos aránytalanság: az orosz­lányi 312. számú intézet pél­dául nincs kellően kihasznál­va, Komáromban viszont délutáni tanítás a bejáró ta­a­nulók nagy száma miatt okoz gondot. Áttekintették az illetékes szakosztályok jelentése alap­ján a szakember-ellátottság helyzetét is, a pályairányítási tevékenységet s az emelt szin­tű szakmunkásképzésre való áttérés eddigi tapasztalatait. A végrehajtó bizottság mindezek alapján szükségesnek tartja, — az új szakmunkástörvény követelményeinek figyelembe­vételével — a személyi és tár­gyi feltételek fokozatosan ja­vítását. A Megyei Pályavá­lasztási és Munkapszichológiai Tanácsadó időben adja ki a megfelelő kiadványokat, egyáltalán, összehangoltabban­­ kell végezni a propagandate­vékenységet. Az emelt szintű képzésben résztvevők számá­ra biztosítani kell a dolgozók esti szakközépiskolájában va­ló továbbtanulást. Mindezek mellett valamen­­­nyi érdekelt szerv képviselői még az év folyamán közösen kidolgoznak egy tanulmány­­tervet, amelyben a problémák összegzése mellett javaslatokat fogalmaznak meg, hogyan le­het az új ötéves terv idősza­kában jelentősen előrelépni a szakmunkásképzésben. A LENINI PÁNCÉL AUT­Ó MEGYÉNKBEN Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából a Ma­gyar Úttörők Szövetsége és a Magyar Honvédelmi Szövetség javaslata alapján a Autógyár és a Jármű Csepel Ktsz ifjúkommunistái elkészítették Lenin egykori páncélautójá­nak hű mását. A híres lenini páncélautó bevonult a törté­nelembe, mert 1917-ben Le­nin erről mondotta el az ,,Áp­rilisi tézisek” címen ismert forradalmi programbeszédét. A páncélautó részt vett a Té­li Palota ostromában is, majd a fehérgárdisták elleni har­cokban. A magyar ifjúkommunisták által készített lenini páncél­autó most járja az országot és augusztus első felében megye több helységébe is el­­­látogat. Az ezzel kapcsolatos rendezvénysorozat megszerve­zésére megyei operatív bizott­ság alakult. A bizottság teg­nap délelőtt ülést tartott­­amelyen elfogadták a páncél­autó látogatásával kapcsolatos megyei rendezvénysorozat ter­vét, és meghatározták az ez­zel kapcsolatos teendőket. páncélautó ellátogat majd A megye minden nagyobb hely­i­ségébe, továbbá az úttörő- és a KISZ-táborokba és a nap­közis táborhelyekre. A rész­letes programot az autó me­gyénkbe érkezésekor ismer­tetjük. Elutazott a kubai küldöttség Kedden elutazott a kubai élelmiszeripari küldöttség, amely , Caesar Valdivia, az élelmiszeripari miniszter első helyettese vezetésével tartóz­kodott Magyarországon. Bú­csúztatásukra a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Földes László mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes és Floreal Chomon, a Ku­bai Köztársaság budapesti nagykövete. Összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak ülését július 15-re, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzet, a gazdasági építőmunka és a pártélet időszerű kérdéseinek megvitatását javasolja.­­_____________________________________________ J A tsz-ek hitelezésének helyzete, gondjai, lehetőségei További segítség az árvízkárosult nagyszekeresi „Egyesült Erő’’ tsz-nek Kedden délelőtt a Mezőgaz­dasági Komárom Termelőszövetkezetek megyei Területi Szövetségének elnöksége a ter­melőszövetkezeti hitelrendszer problémáiról, a tsz-ek között pénzügyi együttműködéssel megvalósítható előnyökről, va­lamint a tsz-ek vezetésében ta­pasztalt gondokról, tenniva­lókról tárgyalt. A termelőszö­vetkezetek hitelért folytatott, egymástól elkülönült versenye és a bank szűk hitelkihelye­zési lehetőségei ugyanis nem elégítik ki a tsz-i igényeket. Így, bár hosszú lejáratú be­ruházási hitelt preferált be­ruházási célok megvalósításá­ra az irányelvek értelmében jelenleg is kaphatnának a kö­zös gazdaságok, erre, azonban hitelkeret hiányában megyénk­ben mégsem kerülhet sor. Középlejáratú hitelekben — két—hároméves visszafizetési határidő mellett — megyénk tsz-ei is részesültek. Ám ezek jórészét preferált beruházások­hoz adta a bank, melyekhez —, ha nem ennyire éles a ter­melőszövetkezetek hitelverse­nye — hosszú lejáratú hitelt is kaphattak volna. Hitelkeret hiányában azonban még a kö­zéplejáratú hiteligények közül is sokat elutasítottak. Az el­utasítás azzal a sajnálatos kö­vetkezménnyel járt, hogy a termelőszövetkezetek eltértek eredeti beruházási szándékuk­tól, így jelentős létesítmények helyett inkább kisebb beruhá­zásokba fektették a pénzüket. Bár e kisebb beruházások zö­me szintén gazdaságos volt, a termelőszövetkezet és a nép­gazdaság szempontjából nem közömbös, hogy nem a legfon­tosabb, s nem a leggazdasá­gosabb beruházások valósultak meg. A termelőszövetkezetek be­ruházásait ugyancsak nehezíti, hogy akár hitellel, akár álla­mi támogatással épülő létesít­ményeikhez saját pénzeszközei­ket már jó előre zárolni kell, ugyanakkor a termelés más területein a fizetőképesség fenntartásához rövid lejáratú hitelt kell igénybe venniük, ami kamatterhekkel jár. Mindezeket tetézi, hogy az utóbbi években a zárolt sa­ját erő a már meglévő, meg­vásárolt anyagok értékével nem csökkenthető. Ha azonban a közös gazdaságok építkezni akarnak, éppen az anyagbe­szerzés nehézségeiből kiindul­va, előre meg kell vásárolniuk egyes fontos építőanyagokat. Ily módon a beruházásokhoz a saját erőt, részben, vagy egészében, kétszeresen is biz­tosítani kényszerülnek. To­vább fokozza a pénzügyi prob­lémákat, ha az építkezéseket TÖVÁN­-ok végzik. Ezek a közös vállalkozások ugyanis csak a befejezett létesítmé­nyeket számlázhatják le a meg­rendelőnek. Így a megfelelő termelőszövetkezeteknek nincs módja arra, hogy a zárolt összeget és az állami támo­gatást az építkezés során a TOVÁLL rendelkezésre bo­csássa, hanem saját számlá­ján akár évekig is kihaszná­latlanul fekteti, míg vállalata a beruházást közös egé­szen az átadásig hitelből kény­telen finanszírozni. Esetenként súlyos teher a tsz-ek részére az is, hogy bank a beruházási hiteleket, a és a forgóalap hiteleket folyó­sításának előfeltételéül meg­követeli a személyes jövede­lem és a fejlesztési alap leg­alább előző évivel azonos ará­nyosságát. Ez a kikötés nem egy esetben meggondolásra készteti a tsz-eket a gyors fej­lesztés tekintetében. A közös gazdaságok egy része ugyanis, a kedvező jövedelmű eszten­dőkben a biztonsági alapot is felhasználják a szokásosnál jó­val nagyobb mérvű fejlesztés­re. Ezt megismételni azonban egy kedvezőtlen időjárású esz­tendőben nem tudják, s éppen a tagság jövedelmének bizto­sítása érdekében nem is kí­vánják. Vagyis a bank köve­telményei túlzottak, mert egy közepesen sikerült esztendő­ben a tsz elveszti a hitelké­pességét, a beruházási és for­góalap-hitel igénybevételének lehetőségét. Elősegítené a termelőszövet­kezetek­ beruházásait, enyhíte­né gondjaikat, ha a gazdasá­gi együttműködésen kívül pénzügyi együttműködésre is szövetkezhetnének. Ez a tsz­­ek közötti együttműködés a bank funkcióit nem sértené, a kevés pénzzel rendelkező ti-­­ek számára viszont lehetőséget adna olyan beruházások meg­valósítására is, amelyre a bank hitelt biztosítani nem tudott. Vagyis az MNB hitel­lel ki nem egészíthető, kis összegű saját erőforrásaikat, esetleg a biztonsági alapok egy részét koncentrálhatnák. A pénzkoncentráció segítségével rövidebb időn belül megold­hatnák például a traktorpark tipizálást, vagy szarvasmarha­telep kialakítását. A szövetség elnöksége megállapodott ab­ban, hogy a termelőszövetke­zetek hitelezésével kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat továbbítják felsőbb szervek­nek, hogy azokat a közgazda­­sági szabályozók kimunkálásá­nál figyelembe vehessék. Ezt követően az elnökség az árvízkárosult nagyszekeres­ Egyesült Erő Tsz további tá­mogatását határozta el. Meg­állapodtak abban, hogy a szö­vetség vezetői ismételten meg­látogatják az árvíz sújtotta termelőszövetkezetet, megér­deklődik, hogy milyen segít­ségre lenne még szükségük, majd ezt követően az elnök­ség tagjait is bevonva meg­látogatják a megye valamen­­­nyi termelőszövetkezetét. látogatás során pontosan fel­E a mérik, ki, mit küldött már el felajánlt terményekből, pénzösszeegkből, s hogy a to­vábbiakban milyen módon, vagy mennyi pénzösszeggel tud a szövetség által támoga­tott termelőszövetkezet segít­ségére lenni. Új gép a földeken A legújabb mezőgazdasági nagyüzemi géppel a napokban találkoztunk a Komáromi Ál­lami Gazdaságban. A nagy tel­jesítményű, önjáró lucerna be­takarító berendezés régi hi­ányt pótol. Az NDK gyárt­mányú gép az ismert régebbi kaszáló szerkezetek teljesít­ményének többszörösére ké­pes- 4,6 méter vágószélességé­vel naponta 40—50 hold zöld lucerna betakarítására alkal­mas. A gép tartozékaként rendfelszedő és szecskázó be­rendezés működik. A német szakemberek kipróbálásra ad­ták át a gépet és az év végén döntenek további sorsáról.

Next