Dolgozók Lapja, 1970. augusztus (25. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-01 / 179. szám
szombat ’ AZ MSZMPf KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^AraTaomér Rendelet a gazdasági társulásokról - új egyetemek, főiskolák létesülnek Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Tanácsa pénteken ülést Elnöki tartott. Tekintettel a gazdasági életben a legutóbbi években végbement változásokra, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendelkezéseit. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervezetek társulásainak előmozdítását szolgálja az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást. Ennek egyik formája az egyszerű társaság, amely társuló tagok egymással szemben fennálló belső kapcsolatát jelenti, a társasviszony a kívülállók irányában rendszerint nem jelentkezik. A törvényerejű rendelet mindamellett megengedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevékenységét. A tagok a társaság kötelezettségeiért közvetlenül, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, amely jogi személy és megalakulásához vagyoni betétek meghatározott szükségesek. Legfőbb szerve az igazgató tanács, amely a közös vállalat tagjainak egy-egy küldöttéből áll. Vezetője az igazgató, aki a közös vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt képviseli. Külföldi jogi személy, illetőleg külföldi vállalat gazdasági társulásban a pénzügyminiszter engedélyével és az általa meghatározott fek szerint vehet részt.feltéteFelsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudományos rangjának elismerése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőoktatási intézmények szervezéséről, illetve megszüntetéséről. A törvényerejű rendeletek a debreceni és a szarvasi agrártudományi főiskola, illetve technikum, valamint a keszthelyi és a mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola összevonásával Debrecenben és Keszthelyen agrártudományi egyetemet létesítenek: a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolát főiskolává szervezik át; a Szegedi és a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum összevonásával Szegeden élelmiszeripari főiskolát, továbbá — a megfelelő budapesti és szegedi felsőfokú gépészeti technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett Pollák Mihály Műszaki Főiskolát hoznak létre, s — egyelőre a Nyíregyházi Pedagógiai Főiskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító és az óvónőképzést. Harminc, elsősorban a lakosság igényeit kielégítő szakmában, 5000-es lélekszámot meg nem haladó községekben és külterületi településeken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mestervizsgához nem kötött — kisipari működési engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvényerejű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kisipari működési engedélyek kiadásának a helység lakosságszámától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. Kállai Gyula látogatása Hajdú-Bihar megyében „Választási rendszerünket tökéletesítjük" Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság székházában a párt-végrehajtó bizottság megyei tagjaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága országgyűlési képviselői beszámoló gyűlést rendezett Kállai Gyula választókerületében ,a debreceni 4. számú választókerületben. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint 1500 dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula beszédet választói előtt mondott Bevezetőben a párt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, s az országgyűlés üdvözletét tolmácsolta Debrecen város és Hajdú-Bihar megye lakosságának, majd így folytatta:, — Egész népünk szocialista öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte, hogy ebben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk korszakalkotó fordulóinak, a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50 éves, illetve felszabadulásunk 25 éves jubileumát. Ebben az ünnepség-sorozatban kiemelkedő szerep jutott Debrecennek is. 1944 decemberében ez a város adott otthont az ideiglenes nemzetgyűlésnek és az ideiglenes kormánynak és Debrecenben láttak napvilágot a népi demokratikus forradalom első nagy horderejű kormányzati intézkedései is — olyanok, mint a hadüzenet a hitleri fasizmusnak, a fegyverszünet és az együttműködés megteremtése a Szovjetunióval, a földreform meghirdetése. — Fejlődésünknek a 60-as évekre eső szakasza ugyancsak gazdag eredményekben. Népgazdaságunk fejlesztésének harmadik, 1966-ban megkezdett, ötéves tervét az idén fejezzük be. Tovább gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a népgazdaság egyensúlya és a két fő gazdasági szektor — a mezőgazdaság és az ipar — fejlődési üteme közeledett egymáshoz. — A IX. kongresszus meghatározott gazdasági által céljainkat elértük. Ebben jelentős szerepet játszott a gazdaságirányítási reform is. A gazdasági reform kedvezően hatott az ipari struktúra korszerűsítésére, a mezőgazdasági termelőkapacitás növekedésére. Növekedett a vállalatok önállósága, döntési hatásköre. Tervgazdálkodásunk megalapozottabb és tudományosabb lett. — A nemzet szocialista egységének erősítésében, nagy feladatai — és még nagyobb lehetőségei vannak a hazafias népfront mozgalomnak. Az országgyűlésben valamennyien a népfront programját képviseljük, amelyet nemzeti fejlődésünk szocialista programjának tekintünk. A szocialista demokrácia kiterjesztésének legfontosabb állami fóruma az országgyűlés. Ez a legfőbb népképviseleti és törvényhozó szervünk, ez testesíti meg a népszuverenitást, a nép hatalmát. A legutóbbi választások már új választójogi törvény egyéni választókerületi alapján, szerben folytak le. Négy rendőr tapasztalatai azt mutatják, hogy helyes volt a megyei listákról áttérni az egyéni választókerületekre. A választási rendszerünket tovább tökéletesítjük: nagyobb teret engedünk annak, hogy az egyes választókerületekben több jelöltet állítsanak, s a választópolgárok közülük legmegfelelőbbet, a legrátemzettebbet választhassák. — Az 1967 tavaszán választott országgyűlés az elmúlt csaknem négy évben nagy munkát végzett. Az országgyűlés ebben a ciklusban eddig 36 ülésszakot tartott, s huszonkét törvényt alkotott. Olyan nagy fontosságú törvényeket fogadott el, mint például munka törvénykönyve, mező- a gazdasági termelőszövetkezeti törvény, a földjogi törvény, a szakmunkásképzésről szóló törvény. Az országgyűlés fokozottan ellenőrizte a kormány munkáját is. Az ülésszakokon rendszeressé váltak a kormányzati beszámolók, amelyeket mindenkor széles körű vita követett. Iá Kállai Gyula ezután időszerülpolitikai kérdésekről szólott, majd a gyűlés Karakas László zárszavával ért véget. j Mai számunkban: Ami nem maradhat ki a beszámolóból 3. oldal A kriminalisztika kalandos története 4. oldal Rajnai utazás 5. oldal „Búzavetélkedő” Orosházán Hosszabb idő óta évente rendez kisparcellás és nagyüzemi nemzetközi „búzavetélkedőt” az orosházi Új Élet Tsz., így választja ki a magyar, a szovjet, az olasz, a francia és más fajták közül a környék talaj - és éghajlati viszonyainak a legmegfelelőbbet. Az idén a rendkívül szeszélyes időjárás ,komoly erőpróbára” tette „versenyzőket” s ezzel különösen jó alkalmat kínált a választásra. Figyelemre méltó, hogy a rendkívüli körülmények között, az igen „nehéz mezőnyben” a magyar búza kiszombori bizonyult a legjobbnak. Holdankénti hozama a kedvezőtlen időjárása ellenére elérte a 22 mázsát, hektoliter súlya pedig 76 kg volt. Mennyiségre hasonló termést hozott a szovjet Mirenovszkaja is, de a minősége jóval alatta maradt a kiszomborinak. Kapuzárás a nyári egyetemen KÉT HÉTTEL ezelőtt vibrálóan izgatott volt a levegő az esztergomi Martos Flóra kollégiumban. A Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem „mindenesei”, Moharos József, a TIT megyei titkára és az ismeretterjesztő társulat megyei szervezetének munkatársai sorra-rendre fogadták s helyezték el a vendégeket. Hamar elszaladt a két hét — mondják most, amikor véget ért a nyári egyetem, s csütörtökön és pénteken az vendégek is útrakeltek.utolsó Kétségtelen, némi távlat kell ahhoz, hogy az idei tanfolyamot elhelyezhessük a nyári egyetem rendezvényei sorában. Ahhoz is, hogy ilyen kérdésekre válaszolhassunk: vajon mennyiben növelte zenepedagógiánk és hazánk hírnevét az Academia Istropolitana Nova 1970-es évfolyama? Milyen vonatkozásokban kellene erősíteni az előkészítő munkát, hogy még eredményesebb legyen az esztergomi zenei előadás- és foglalkozássorozat? Most csupán rövid summázatát adhatjuk az eseményeknek. Nem érkezett meg mindenki. Az előkészületek során talán a legizgalmasabb kérdés, hogy a sok érdeklődő közül kik lesznek azok, akik jelentkeznek is a nyári egyetemre, s ha elküldték jelentkezésüket, megérkeznek-e majd. Nos, mint minden esztendőben, az idén is voltak, akik ugyan jelezték érkezésüket, ám Esztergomba nem jutottak el. A Fülöp-szigetekről várt vendégek még az „első félidőben” Varsóból küldtek táviratot, hogy nem tudnak jönni. Egy fiatal zenepedagógus pár is elmaradt valahol, nászútjukat mégsem kötötték össze a nyári egyetem foglalkozásaival. A hatvan résztvevő más nézőpontból mégis elegendőnek mondható, különösen a gyakorlati foglalkozásoknál, melyeket Szőnyi Erzsébet vezetett, el sem képzelhető, hogy nagyobb tömeget mozgassanak. Ez nyári egyetem érthetően nem a a résztvevők létszámának felduzzasztására törekszik. (Talán két vagy három esztendővel ezelőtt történt, hogy a nagy érdeklődés miatt azon kellett gondolkodni: szükség szerint esetleg megismétlik az előadásokat és foglalkozásokat — erre azonban nem került sor.) Így, ilyen keretszámmal természetesen kevésbé rentábilis a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetem, viszont szellemi hatékonyságát illetően annál eredményesebbnek mondható. A zenei nevelés, mint gyermek személyiségét formáló tényező — ez az alaptéma állt az előadások középpontjában. Újdonság volt ez, hiszen az ilyen irányú kutatások, összegezések még valóban frissek, nálunk is. A külföldi vendégeket érthetően vonzotta az, hogy minderről Kodály zenepedagógiai munkásságának, az ő nyomdokain járó legjobb magyar zenepedagógusok tapasztalatainak közvetlen atmoszférájában hallhatnak előadásokat, hozzá szemléltető példákat. S természetesen továbbra is lankadatlan érdeklődés mutatkozik az úgynevezett Kodály-módszert ismertető gyakorlati foglalkozások iránt. Szinte hihetetlen, milyen elánnal, koncentrálással igyekeznek elsajátítani zenepedagógiai gyakorlatunk módszereit. Az egyetem kisugárzó hatása mindig utólag érvényesül. A külföldiek hazatérnek, s az itt szerzett alapismeretek birtokában sokat munkálkodnak a magyar zeneoktatás metodikájának mind szélesebb körű terjesztéséért. Ami számunkra egészséges és hasznos kisugárzás: ha a Kodály Zoltán megalapozta zenepedagógiai módszertan lépcsőzetesen, fokozatosan valóban a világ mind több részén tért hódít. Csatlakozik ehhez persze olyan félreértés is, hogy az esztergomi nyári egyetem ebben a vonatkozásban a teljességet nyújtja, amiről persze igazában szó sincs. Keresztmetszet, alapozás, amire már lehet építkezni — ez külföldi vendégeink útravalója. VÉGÜL mégis csak eljutottunk valamiféle összegezéshez. Hasznos, szükséges ez a nyári szórakozásokat is ígérő művészeti egyetem. Most csupán az a kérdés, vajon az idén első ízben szervezett kecskeméti Kodály-szeminárium nem licitál-e rá egészségtelenül a Dunakanyar Művészeti Nyári Egyetemre? Reméljük, nem, hiszen nagyobb szükségünk van erőink felhasználására, semmint okos a konkurrencia-harcra. J. J. Teljesítették félévi tervüket a Május 1 Ruhagyár dorogi telepének dolgozói Három éve, hogy letelepedett Dorogon a Május 1 Ruhagyár egyik részlege, csaknem 200 dolgozóval meginduló termelés az első időben akadozó volt, hiszen a jobbára háziasszonyokból összeverbuválódott gárdától folyamatos, egyenletes munkát csak a kellő gyakorlat megszerzése után lehetett várni. Az üzemben dolgozók átlagos életkora 25 év alatt van, s a 15-22 éves lányok és fiatalasszonyok az összlétszám 70 százalékát teszik ki. A két műszakos üzemben hat szalagon hat szocialista brigád dolgozik, s a 30-30 fős kollektívák ma már kiváló munkát végeznek. Az első félévben 101,2 százalékra teljesítették tervüket, s ez annál is örvendetesebb, mert az itt gyártott termékek 70 százaléka nyugati országba kerül. Nagy értékű bérmunkát végeznek egy holland cég rendelésére, akik az alapanyagot , egy igen finom és munkaigényes szövetet adnak, s a teljes összeállítást a dorogi asszonyok végzik. A telephely egyik legjobb kollektívája a két éve alakult Béke brigád, amelynek vezetője Viharek Józsefné. Az Harmincméteres út után az addig darabokra vágott anyag*ből szép felöltő készül, amelyet gondosan csomagolnak! ide került új dolgozók már Cseszka Jánosné a megalakulástól ezen a munkahelyen kiforratt közösséget ismer- dolgozik, s most, hogy a brigádba új munkaerő jött — hetnek meg, s minden segít- Honvéd Mária — szívesen segít megoldani egy-egy nehézséget megkapnak a régebbi problémát, brigádtagoktól.