Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLLETEK! dokáť 1970. szept. 1. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^to^nié? A 67. OMÉK-ról nyilatkozott a kormány elnökhelyettese Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja 67. Országos Mezőgazdasági és a Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár alkalmából nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. Lát-e fejlődést a korábbi kiállításokhoz képest, s amiben ad teljesen újat ez a nagy rendezvény? — Előrebocsátom, hogy csak a kiállítás egy részén szerzett benyomásaim alapján válaszolhatok. Nem jártam végig — s ez úgy hiszem, érthető — a több mint 33 hektárt elfoglaló seregszemle 70 ezer négyzetméternyi szabadtéri bemutatóját és 40 ezer négyzetméter alapterületet betöltő pavilonjait. Mégis úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom: ez a kiállítás korszerűbb, látványosabb és tartalmasabb elődeinél. Jól tükrözi a mezőgazdaság és az élelmiszeripar negyedszázados fejlődését, méltóképpen mutatja be a 25 év alatt megtett utunk eredményeit, továbbá azt a minőségi változást, amely a tudományostechnikai forradalom eredményeként hazánkban is szinte robbanásszerűen következett be, — főleg az utóbbi években. Nemcsak néhány év, hanem az elmúlt negyedszázad fejlődését is lemérhetjük a mostani bemutatón. Tudom, hogy eredményeink a legfejlettebb országokéhoz viszonyítva szerények. De gondoljunk , honnan indultunk el, arra felszabaduláskor egy tönkre tett ország kifosztott mezőgazdaságát kaptuk örökségként ért Az élelmiszertermelésben elsikerek természetesen nemcsak a mezőgazdaságot dicsérik, hanem az élelmiszeripart is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési kapcsolatai főképp az utóbbi években, a gazdaságirányítás új rendszerében indultak gyors fejlődésnek. Ekkor kezdődött az egységes, a vertikális együttműködésre épülő élelmiszergazdaság kialakulása. Élelmiszergazdaságunk — e mind egységesebbé váló népgazdasági ágazat — most először jelenik meg országos bemutatón, hogy érzékeltesse és szemléltesse vertikális kapcsolatait. Itt a kiállításon sok-sok társjelét láthatjuk mindennek, és megalapozott biztatást arra, hogy élelmiszergazdaságunk még sok szép eredménnyel fog megörvendeztetni mindnyájunkat! Mit talált különösen szembetűnőnek a mostani bemutatón? — Úgy hiszem, soha nem volt még ennyi új gép a kiállításon, mint most. S ezek a mezőgazdasági termelés gépesítésének új irányát is mutatják. Pár évvel ezelőtt még csak a gabona komplex gépesítését tudtuk bemutatni. Most már látható a kukorica- és a hagymatermesztés, az erdőművelés, fakitermelés, továbbá a lucerna- és rétiszénabetakarítás komplex géprendszere is. Rohamosan hódítanak teret az új gépsorok, a fejlett technológiák. Ebből arra következtethetünk, hogy az elkövetkező években is tovább korszerűsödik mezőgazdasági termelésünk , s ebből eredően növekszik hozama. Szembetűnően érezhető a kiállításon az is: egyre nélkülözhetetlenebb a gyakorlati termelők és a tudományos kutatók szorosabb együttműködése. A tudomány a mezőgazdaságban is termelőerővé vált. Az utóbbi években a hozamok növelésének fontos forrásai voltak az új növény- és állatfajták, az új termesztési, tenyésztési, tartási módszerek. A növénytermesztésben 200 minősített és 300 például egyéb fajta, a kertészeti termelésben 500 minősített fajta áll a termelők rendelkezésére. A keveréktakarmány-felhasználás 1961—69 között hatszorosára emelkedett. Szinte lépten-nyomon rátalálhatunk itt az olyan korszerű megoldásokra, mint az etetőasztallal ellátott istállórendszer, a kötött és kötetlen állattartás különböző módjai, a rácspadozatú, a mélyalmos, vagy a ketreces állatnevelés, a különféle tojóházi berendezések, ügyes szőlőfeldolgozó és gyümölcsosztályozó gépsorok, s láthatjuk a műanyagok, a könnyűszerkezetű építőelemek sokoldalú alkalmazását. Mit tart a kiállítás legfőbb tanulságának? Mit emelne ki a közeljövő legfőbb feladataiként a bemutatók kapcsán? — Szerintem a legfontosabb tanulság az: jó úton halad élelmiszergazdaságunk! A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek zöme vonzó s valóban korszerű gazdálkodást folytat. Ha vannak is gyengébbek — a világ még legjobbjaival vetekedő gazdaságok mellett elmaradottak — a többség a jók közé, illetve azokhoz sorolható, ahol a fejlődés iránya igen biztató. Ez azt igazolja, hogy sikeresen törekedtünk a szocialista nagyüzemi termelés lehetőségeinek kihasználására, megfelelően sáfárkodtunk azokkal az anyagi eszközökkel, amelyeket népgazdaságunk a mezőgazdaságnak juttatott. Az élelmiszeriparban is azt láthatjuk, hogy — lehetőségeikhez mérten — szép eredményeket ért el, s további korszerűsítéssel még jobban öregbíti majd a magyar élelmiszertermelés jó hírét. A bemutatott eredmények arról is beszélnek, hogy helyesek, az egész ország érdekeit szolgálók voltak eddigi céljaink. A mezőgazdaság az élelmiszeripar — időnként s a hús kivételével — ma már zavartalanul ellátja jó minőségű, s általában gazdag választékú élelemmel a lakosságot. Ez annak is tulajdonítható, hogy a fokozódó és fejlődő igényekhez igazodva változott a mezőgazdaság termelésének szerkezete. Több a zöldség, gyümölcs, a baromfi, a cukor, mint a felszabadulás előtt. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az egy főre jutó évi húsfogyasztás az 1934—38. évi 34 kilóról 58 kilóra növekedett (ezen belül a sertéshús-fogyasztás megduplázódott) , zöldségből, gyümölcsből több mint másfélszer, cukorból pedig háromszor annyit fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt. A megjavult belső ellátás mellett fokozódott az élelmiszerkivitel, és élelmiszergazdaságunk ma a népgazdaság tekintélyes exportőre, tőkés piacokon pedig legjelentősebb devizaszerző ágazata. Ez év végére a magyar mezőgazdaság — a 17 korszerű tojóüzem és 403 brojler üzem mellett — mintegy 30 szakosított sertésteleppel fog rendelkezni. A negyedik ötéves terv végére 180—200 korszerű szakosított telepünk lesz, ahol évente 1,5 millió hízósertést lehet előállítani, amely nagyüzemi sertéshús termelésűnek jelenti.csaknem 30 százalékát Hasonló feladatokat kell majd magunk elé tűzni a szarvasmarha-tenyésztésben, s amint a műszaki fejlesztéssel kapcsolatban már céloztam rá, más területeken is lesznek kiemelt, közgazdasági eszközökkel is támogatott, államilag preferált programjaink. Röviden összefoglalva mi a véleménye az egész kiállításról ? — Szerintem kivitelében, formájában és tartalmában méltóképpen képviseli élelmiszergazdaságunkat. Átfogó képet ad múltjáról, jelenéről, bepillantást nyújt jövőjébe és a sok-sok tapasztalat terjesztésével hozzájárul az élelmiszergazdaság előtt álló további feladatok jó megoldásához, serkentője, sugalmazója a jövendő sikereknek. Bízom abban, hogy ez a kiállítás jó hatással lesz a látogatókra. Elősegíti a műszaki fejlesztési eredmények gyakorlati térhódítását, s ezzel a gazdasági növekedés meggyorsítását. Én a magam részéről a kiállítást a további fejlődés egyik jelentős tényezőjének tekintem: azért, mert jó néhány évre előrejelzi a fejlődés útját, a termelők, gyártók, a felhasználók és a látogatók számára egyaránt! SsSSräSB BE5F= Mai számunkban: Kettős kapocs 3. oldal A fekete macska visszatér 4. oldal 5. oldal Gyorslista a lottó tárgynyereményeiről 6. oldal A férjem nem érti... A közúti szállítási igény kielégítése• a vasúti kocsik kirakásának gyorsítása a szállítási bizottság napirendjén Hétfőn tartotta ülését a Komárom megyei Szállítási Bizottság, amelynek napirendjén két fontos rendelet megvalósítása és ennek megyei tapasztalatai szerepeltek. István, a megyei tanács Kiss vb- elnökhelyettese, a szállítási bizottság elnöke ismertette a korábban és a közelmúltban kiadott KPM rendeleteket, amelyek értelmében lehetőség nyílik a megnövekedett szállítási igényeknek, közületi, vállalati gépjárművek igénybevételével való kielégítésére. Az intézkedést az teszi indokolttá, hogy az AKÖV tehergépkocsi parkjának kihasználtsága maximális, míg vállalati szállítóeszközök szabad kapacitással rendelkeznek. Felmérések szerint országosan a szállítási vállalatok 15 000 tehergépkocsija napi tizenkét órás kihasználtsággal dolgozik, míg az (vállalati, szövetkezeti, egyéb stb.) 36 000 darab teherszállító jármű kihasználtsága csak napi öt és fél óra. A szállítási vállalatok országosan mintegy 500 000 fuvarigénylést utasítottak vissza, kapacitáshiány miatt. Megyénkben, a szeptember hóra igényelt tehergépkocsik száma szintén nagymértékben meghaladja a lehetőségeket: — 44 gépjárművel kevesebbet tudnak biztosítani.. — A hétfőn megalakult operatív bizottság lesz hivatott hogy hetenkénti ülésein arra, tervet készítsen a vállalati szabad gépkocsi-kapacitás mobilizálására, az igények kielégítése sorrendjének megállapítására, a vállalatokkal való megállapodásra. A vállalati gépkocsik kirendelése során figyelembe veszik a vállalat érdekét, indokait, de a szállítási bizottság elnökét illeti a döntés joga, illetve az igénybevételi határozat kiadása. A mezőgazdaság, az építőanyagipar szállítási szükségletei mellett, október hónap folyamán mintegy 19— 20 000 tonna cukorrépa beszállításával is számolni kell megyénkben. — Előzetes számítások szerint, átlagosan havi 4-6 napra kívánnak kirendelni közületi gépkocsikat. A Gazdasági Bizottságnak, a vasúti kocsik állásidejének csökkentésére hozott határozatával kapcsolatos tájékoztató jelentés arról számol be, hogy ezen a téren hathatós intézkedések történtek a vállalatok részéről. Kirakó brigádokat szerveztek, egyes helyeken készenléti brigádokat alakítottak. Az intézkedés szükségességét bizonyítja, hogy míg 1967-ben a kirakatlan kocsik napi átlaga 3600 volt, 1970-ben már mintegy 5000. A rendelet életbe lépése után, az első tíz nap tapasztalatai szerint kb. hatszázzal csökkent az álló kocsik száma. A kocsiállás megyénkben is — a nehézségek ellenére — csökkenő tendenciát mutat. A Gabonafelvásárló Vállalat, amely e téren az utolsó helyen állott, a határozat életbe lépését követő hét napon belül határidőre kirakta a címére érkező szállítmányokat. Az árvíz okozta károk helyreállítása mintegy 2—4000 vagont von el a teherforgalomtól. Ezért fokozott kocsipark forgásának feladat a gyorsítása. Az ülés utolsó napirendi pontjaként, a szállítási bizottság második félévi munkaterhét ismertette Kiss István, a bizottság elnöke. I tervezettnél előbb adják át a tokodi koncentrációt A Dorogi Szénbányáknál nagy fontosságot tulajdonítanak a szállítás és osztályozás rekonstrukciójának- A felszínre küldött szenet a tokodi osztályozón kezelik, s a dorogi osztályozót felszámolják. Eredetileg arról volt szó e munkák programjában, hogy 1971 januárjában indul a koncentrált üzem. A borókási vízbetörés miatt azonban ezt a határidőt is előbbre kellett hozni. A vállalat elhatározta a szeptemberi indulást, s úgy döntöttek, hogy a negyedik negyedévben már véglegesen üzembe helyezik a tokodi koncentrációt- Néhány létesítmény kivételével ennek nem is lesz akadálya. A vállalatvezetőség által kiemelten kezelt program ez idő szerint különösen jelentős, mert olyan létszámmegtakarításra ad lehetőséget, hogy azzal a folyamatos üzemvitel negyedik harmada is biztosítható lesz. A teljes osztályozás pedig a gazdasági eredményre hat kedvezően az elérhető magasabb árbevétel folytán. A szénpor dorogi, valamint az aknaszén tokodi fogadása csak a negyedik negyedévben valósul meg. Ennek ugyanis a dorogi osztály leállása a feltétele- A dorogi erőmű szénellátása a tokodi koncentráció üzembe helyezése után egyelőre ideiglenes útvonalon történik majd a végleges megoldás kialakításáig. Új üdülő vasutasoknak Augusztus utolsó napjaiban felavatták a Vasutasok Jótékonysági Biztosító Egyesületének balatonfüredi üdülőjét. A 15 millió forintos létesítményben 105 vendéget tudnak egy turnusban vendégül látni. Ma debütál az „Ifjúsági takarékbetét” A KISZ központi bizottsága és az Országos Takarékpénztár a fiatalok életre való felkészítésének elősegítésére, a pályakezdés megkönnyítésére, a házasság megalapozása és az otthon megteremtése érdekében létrehozta a kedvezményes „ifjúsági takarékbetétet”. Az új takarékoskodási forma, amely a fiatalok között népszerűségre számíthat, szeptember 1-én, ma lép életbe. Az új takarékossági forma lényege az, hogy minden 14— 26 év közötti fiatal megállapodást köthet az Országos Takarékpénztárral, miszerint havonta 100—400 forint erejéig rendszeres takarékösszeget helyez a betétkönyvébe. A megtakarított összegek az egyéves , tartós lekötésű betétekre évi százalékkal kamatoznak. Abban az esetben, ha a takarékoskodás időtartama meghaladja az öt évet, kamaton felül évi 1 százalékos prémiumban is részesül a betétkönyv tulajdonosa. Abban az esetben, ha a takarékoskodó fiatal rendszeresen teljesíti az OTP-vel szembeni megállapodását, kedvezményes kölcsönre is jogosult. Havi 100 forint esetén 7000 forint befizetése kölcsönt igényelhet a fiatal, havi 400 forint takarékbetét esetén ez az összeg 22 ezer forintra emelkedhet. Az „Ifjúsági takarékbetét’’ gazdái a KISZ-szervezetek. Az érdeklődők a KISZ-szervezetek titkáraihoz, vagy gazdasági felelőseihez fordulhatnak. Természetesen ez ügyben az OTP-fiókok is rendelkezésre állnak.