Dolgozók Lapja, 1970. szeptember (25. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-16 / 217. szám

" *­LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I­smöttörnja szerda ,6' AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkezdődött az ENSZ jubileumi ülésszaka Kedden New Yorkban meg­kezdődött az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésének 25. ülésszaka, az állam- és kormányfők eddigi legna­gyobb arányú találkozójának színhelye. A Reuter megfogalmazása szerint legalább hatvan és leg­feljebb kilencven állam , il­letve kormányfő vesz részt a közgyűlés két hétig tartó ülé­sezésén. A jubileumi ülésszak fénypontja október 24-én lesz, amikor megemlékeznek az 1945-ben aláírt ENSZ-alapok­­mány első negyedszázados év­fordulójáról. Várható, hogy a közgyűlés ülésszakán jelen lesz Alekszej Koszigin, szovjet és Edwart Heath brit miniszterelnök, va­lamint Nixon amerikai elnök is. A Reuter úgy tudja, hogy esetleg Georges Pompidou francia elnök is elutazik New­ Yorkba. Az azonban biztos, hogy Franciaország legalább kormányfővel képviselteti ma­gát. A Thant főtitkár hétfő este üzenetet intézett a közgyűlés­hez és ebben kifejtette: ily sok kiemelkedő államférfi ta­lálkozója egyedülálló alkal­mat kínál legmagasabb szintű gyümölcsöző kapcsolatokra és fontos tanácskozásokra. A negyedik ötéves terv-javaslat a TOT elnökségének napirendjén A mezőgazdaság negyedik ötéves tervének javaslatát és a szövetkezetek ezzel kapcso­latos feladatait vitatta meg Szabó István elnökletével ked­den a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksé­ge. A termelőszövetkezetekre háruló feladatokat érzékelteti, hogy a közös gazdaságok ter­melését az átlagosnál gyor­sabban, harminchárom száza­lékkal, a sertéshústermelést 88 százalékkal kell növelni. Közben mindent el kell követ­ni a háztáji gazdálkodás fej­lesztéséért is. Az idei kedve­zőtlen időjárás miatt a terme­lőszövetkezetek egy része ne­héz helyzetben, lecsökkent termelési és biztonsági ala­pokkal, megnövekedett ter­hekkel lép az új időszakba. Az idén sok gazdaságban elő­reláthatóan csökken a jöve­delemrészesedés is. Az elnökség álláspontja sze­rint a tervcélok csak úgy ér­hetők el, ha a termelőszövet­kezetek jól kihasználják erő­forrásaikat, növelik a munka termelékenységét és ennek előfeltételeként javítják a ve­zetést. Az elnökség felkérte az il­letékes minisztériumokat, hogy fordítsanak nagyobb fi­gyelmet a mezőgazdasági gép-, gépalkatrészgyártás és keres­kedelem minőségi, szervezeti problémáira, továbbá, hogy a szabályzórendszer kimunká­lása során dolgozzanak ki a terv irányelveivel összhang­ban lévő, de a jelenlegi hely­zethez igazodó átmeneti meg­oldásokat, amelyek helyreál­lítják az­­ árvíz és belvíz sújtot­ta termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának egyensúlyát. Az elnökség megtárgyalta a munkavédelem, valamint a belső ellenőrzés helyzetéről szóló jelentéseket is. Befejeződtek a magyar-szovjet tervtárgyalások A szovjet fővárosban ked- 24. ülésszaka határozatainak den véget értek az 1971—1975­ konkrét megvalósítását. A jegyzőkönyv ünnepélyes aláírásakor — Nyikolaj Baj­­bakov és Páldi Imre beszé­det mondott, és időszakra vonatkozó ma­gyar—szovjet népgazdasági tervegyeztetési tárgyalások. Az erről szóló jegyzőkönyvet a Szpiridinov-palotában Pár­di Imre, az Országos Terv­hivatal elnöke és Nyikolaj Bajbakov miniszterelnökhe­lyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke írta alá. A népgazdasági tervegyez­tetési jegyzőkönyvvel együtt Párdi Imre és Nyikolaj Baj­bakov megállapodást írt alá, nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésében megvalósuló együttműkö­désről is. Ezt követően Lé­­várdi Ferenc nehézipari mi­niszter és Leonyid A. Kosz­­tandov vegyipari miniszter kézjegyével látta el a tíz év­re szóló Olefin kémiai együtt­működési egyezményt. A tervegyeztetés eredmé­nyeképpen a magyar és a szovjet küldöttség meghatá­rozta a gazdasági együttmű­ködés alapvető irányait következő ötéves tervidőszak­á­ra. Számos népgazdasági probléma megoldására intéz­kedéseket dolgoztak ki. A tárgyalások folyamán egyeztették a gépek és be­rendezések, köztük komplett berendezések, továbbá a vil­lamos energia, a fűtőanyag, a legfontosabb nyersanyagok és alapanyagok, közszükségleti, ipari és élelmi cikkek köl­csönös szállítását. A tárgyalófelek hangsú­lyozták, hogy az 1971—1975. évi tervek egyeztetése előse­gíti a szovjet—magyar integ­rációs folyamatok fejlődését, a KGST 23. (rendkívül) és Jan Markó csehszlovák külügyminiszter Budapestre érkezett Péter János külügyminisz­ter meghívására kedden dél­előtt hivatalos baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Jan Markó csehszlovák külügy­miniszter és felesége. Fogadá­sukra a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Péter János külügyminiszter és felesége, valamint Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese, Vince József hazánk prágai nagykövete, s ott volt Frantisek Dvorsky, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete is. Péter János kedden dél­után hivatalában fogadta Jan Marko csehszlovák külügymi­nisztert. A szívélyes hangú találkozó után a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—csehszlovák tár­gyalások. DÍVSZ-kongresszus Budapesten Október 26-a és november 5-e között Budapesten tartja VIII. jubileumi kongresszu­sát a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Ekkor ünnep­li meg a világ minden tájá­ról érkező 700 küldött — köztük hazánk delegátusai is — a DÍVSZ fennállásának 25. évfordulóját. ^iWtfyWWWWVWWVWVWtfWWWVW^WWWWWL*! Mai számunkban: *l A megítélés mércéje 3. oldal A fekete macska visszatér Két kultúra? — Korszerű műveltségi 4. oldal Önköltségcsökkentés — korszerű módon 5. oldal Megyénk útjain 6. oldal Súlyemelő VB 7. oldal Felkészült a cukorgyár az idényre Kevés és késik a cukorrépa • Békési munkásokat várnak — A gépesítés segíthet a gondokon A beköszöntő ősz egyik jel­legzetes témájával jelentke­zünk. Ismét az érdeklődés ke­reszttüzébe kerül ez a nyersanyag: a cukorrépa­ fontos Az ácsi cukorgyárban az idén már jóval a kampány előtt véget ér a répa fogadását, fel­dolgozását megelőző, szoká­sos felkészülés. Ez nem csupán az üzem azonban dolgo­zóinak, a karbantartóknak az érdeme. Czupy Imre gyárigazgató be­jelentette: — Az előző évekhez képest későbbi indulással számolunk. A megszokott szeptember kö­zepi kampánykezdés helyett, csupán október közepe tájára érkeznek meg a cukorrépa­szállítmányok. Ám ez még nem végleges időpont, változhat a répaszedési kedvtől függően. A késéshez még egy kedve­zőtlen körülmény kapcsolódik: ez évre a vártnál jóval keve­sebb mennyiséget dolgoznak fel. A tavaly leszerződött mennyiséget kapta idei ter­véül a gyár, azonban a szer­ződéskötések gyengébben sike­rültek mint egy esztendeje, csupán a várt mennyiség 78 százalékát kötötték le a gazda­ságok. Országos tapasztalat, hogy csökkent a cukorrépa vetés­­területe. Általában minde­nütt az emelkedő termésátlag­gal számoltak, ez azonban — úgy tűnik — elérte a pilla­natnyi legkedvezőbbet, kétszáz mázsa répa terem holdanként az idén is. A főbb ok azonban a cukorrépa munkaigényessé­gében keresendő. Kevés a munkáskéz, a gépesítés pedig még mindig alacsonyabb szín­vonalú, mint amilyen az ide­ális lenne. Az ácsi cukorgyár korsze­rűsödik. — Új szociális létesítmé­nyekkel gazdagodunk — mon­dotta Czupy Imre. — Saját építő kapacitással mintegy 2 és fél millió forint értékű munkával öltözőt, fürdőt, a rakodógépeink részére javí­tóműhelyt és garázst létesí­tünk. Az építés a kampány kezdete előtt befejeződik. Terveztünk ugyan még egy 5,5 millió forint összegű be­ruházást, amely segítségével teljesen kielégíthettük volna a szociális jellegű igényeinket, ez azonban az építőkapacitás hiánya miatt csak később va­lósulhat meg. S szintén távo­labbi terv, hogy két — jelen­leg még vegyes tüzelésű — kazánunkat olajtüzelésűvé építtetjük át. A cukorgyártás kampány jellegű munka, és mind ne­hezebb munkást szerezni. Most már egyre inkább érződik a győri házgyár elszívó hatása is. Azok a szakmunkások, aki­ket az ácsi cukorgyár tanított, a magasabb fizetésért egyre­­másra válnak meg a gyártól, s mennek át a házgyárhoz. A megszokott idénymunkásokra is mind kevésbé számíthatnak. — Idénymunkást eddig más megyéből szerződtettünk­ is — mondta az igazgató — El­sősorban Békésből, de sokan jöttek Zalából is. Idén csupán az ötven százaléka szerződött le a szükséges létszámnak, pedig munkásszállást, s min­den egyéb szociális juttatást biztosítunk. Megkerestük a nyugdíjasain­kat. Az ő segítségüket kér­tük. Természetesen felül kel­lett vizsgálni valamennyi mun­kahelyünket: hová, kit állít­hatunk. Amennyire tehettük, megkönnyítettük a munkát. Gép végzi a szénrakodást és részben a csomagolást. Répa­­rakókra alig lesz szükség. A külső állomásokon gép rakja a répát, itt bent pedig vízágyú segítségével ürítjük a vasúti­­ kocsikat. — A további tervek? — Mindinkább törődnünk kell a gépesítésel: ki kell kü­szöbölnünk a nehéz fizikai munkát, meg kell nünk azt a korszerű valósító­gépesí­tési programot, amelyet a mai követelmények, beleértve munkaerő-helyzetet is, megkö­­­vetel tőlünk. ; VIZSGÁZTATÁS - IPARI TV SEGÍTSÉGÉVEL A gépjárművezetők oktatásában is egyre nagyobb sze­repet kap a technika. A megyei Autóközlekedési Tanintézet szakembereit újabban az is foglalkoztatja, miként lehetne a technikai lehetőségeket ahhoz is megteremteni, hogy a vezetők tudásának elbírálása szakszerűbb, alaposabb legyen. A minap Tt­­bányán láttuk e kezdeményezés új módsze­rének gyakorlati alkalmazását. A motorkerékpár-vezetők vizsgájánál ipari televíziót alkalmaztak ellenőrzésre. A mód­szer a következő: a vizsgára kijelölt forgalmas útkereszte­ződéseknél, közlekedésbiztonságilag fontos helyeken ipari tv-kamerákat állítottak fel a vizsgáztatók, aminek „egyenes adásait” egy központi vevőkészüléken nézték a vizsgáztatók. Az új módszernek több előnye van. Mindenekelőtt ke­vesebb vizsgabiztosra van szükség. Ugyanis eddig minden útkereszteződéhez, csomóponthoz egy-egy vizsgabiztos „ki­állt”, így a biztos jelenléte a vezetőt is figyelmeztette a fo­kozott, gyakran talán indokolatlanul is fokozott figyelemre — egyszóval nem volt objektív és pontos a vizsgabiztos be­nyomása a vizsgázó teljesítményéről. A tv-kamera az egész közlekedési szituációt kísérheti, jó és könnyen megfigyelhe­tő áttekintést ad a vizsga útszakaszairól. A vizsgáztatók hangsúlyozták: a jelenlegi próbálkozá­sok még csak kísérleti jellegűek. Az eddigi eredmények min­denesetre biztatóak, azt mutatják, érdemes alkalmazni ezt a módszert. Hetven motorkerékpár-vezető vizsgázott Tatabányán az vizsgáztatási módszerrel. uj A központi vevőkészülékeken jól megfigyelhető az adott közlekedési szituáció. A vizsgabiztos a vezető legapróbb manőverezését is megfigyelheti. Kon­gresszustól kongresszusig Irodalmunk, könyvkiadásunk helyzete Hogyan értékelik a Művelő­dési Minisztériumban a IX. pártkongresszus óta elért eredményeket az irodalom és a könyvkiadás területén — erről tájékoztatták az MTI munkatársát. — A két kongresszus kö­zötti időszakban irodalmi éle­tünk tovább gazdagodott. A magyar írók többsége egyet­ért a párt politikájának fő vonalával, reálisnak, mélyen nemzeti politikának tartja, ezért a párt céljait, erőfeszí­téseit támogatja. Ez az alap­ja a politika és az irodalom közt az utóbbi négy évben­ egyre erősödő kapcsolatnak. Államunk az íróknak és szo­cialista szellemű alkotásaik­nak széles körű anyagi, erköl­csi megbecsülést biztosít, kü­lönösképpen a kétkezi dolgo­zók életének ábrázolására ser­kenti, ösztönzi az alkotókat.­­ A két kongresszus között számos kiemelkedő mű szüle­tett. Az irodalmi termésből említésre méltóak a felszaba­dulás 25. évfordulójára írt és megjelent irodalmi, színpadi művek. Egész sor fiatal író, közöttük igen bíztató tehetsé­­gűek léptek be az irodalmi­ életbe.­­ Megnövekedett az alkotó­műhelyek önállósága, felelős­sége, a kísérletezés bátorsága, s megerősödött a vitaszellem is. Az írók közéleti aktivitásá­t jelzi: mind nagyobb részt vál­lalnak a közművelődési fel­adatokból. — Irodalmi életünk fejlődé­­­e szoros összhangban van könyvkiadásunk eredményei­vel. A magyar könyvkiadást 1966—70 között az egyenletes fejlődés jellemezte — a men­­­nyiségi fejlődés azonban a ko­rábbi éveknél valamivel las­súbb ütemű volt. — Hazánkban a könyvfor­galom forintértéke az 1966. évihez képest 1969-ig több mint 22 százalékkal növeke­dett — s megközelítette az egymilliárd forintot. Sajnos ezen belül a falusi könyvfor­galom fejlődése lassúbb üte­mű volt.­­ A IX. kongresszus évéhez viszonyítva csaknem 3 millió­val növekedett a megjelente­­­tett könyvek évi összpéldány-­ száma is. Az emelkedés mér­téke 1969-ig: 45 263 000-ről 48 014 000-re javult. Csupán az elmúlt évben 712 szépirodal­mi alkotás jelent meg, együtt­véve több mint 11 millió pél­dányban : köztük 127 verseskö­­­tet, 428 prózai alkotás és 59 színmű. Mindebből 377 ma­gyar szerzők műve volt, 149 pedig szovjet és népi demok­ratikus ország írójának alkotás'

Next