Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

•HAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP­ KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. OKt. 1. CSÜTÖRTÖK Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki a napirend előtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg Nasszer elnök haláláról. Párdi Imre A negyedik ötéves terv szerves folytatása eddigi gazdaságpolitikánknak Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta­­ az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: a népgazdaság negy­edik ötéves tervéről szóló törvény­­­javaslat; az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választá­sáról szóló, 1966. évi XI. törvény módosítására von az interpelláció. Az országgyűlés ezután a napirend szerint megkezdte a népgazdaság IV. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, a törvény­­javaslat előadója emelkedett szólásra. Figyelmet érdemelnek fel­ A IV. ötéves tervben jelen­­lesztéspolitikánknak azok­a­t és eszközöket irányozunk elő főbb irányvonalai amelyek az energiaszerkezet további meggyőződésünk szerint élő korszerűsítésére. Energiafel­fogják segíteni gazdaságunk használásunkban a szénhidro­­teljesítőképességének növeké­ gének részesedése 1955-ben 16 dését­ százalék volt, 1965-re 27 szá­­zeá­­zalékra növekedett, 1975-re — A termelési szerkezet pedig eléri majd az 55—60 korszerűsítése­ százalékot. Ez a program nagy — A gazdaság infrastruktu- mértékben érinti a lakosságot rális bázisának erősítése, a is, hiszen ez azt jelenti, hogy tudományos és műszaki fej­ a tervidőszak végére a ház­­lesztési feladatok támogatása tartások mintegy 65 százalék és kát, tudjuk majd gázzal el­— A nemzetközi gazdasági látni. A tervidőszakban az együttműködés további fej- energiahordozók területén lesztése­ már most is nagyjelentőségű A IV. ötéves terv­gazdaság- együttműködés bővítése érde­­fejlesztési programjában is kében megépül a Barátság előtérben állnak a strukturális kőolajvezeték második vona­­hhaladást szolgáló törekvé­­s­. seink. A terv ebben a vonat- Tovább folytatjuk a mű­­kozásban két irányvonalas anyagipari fejlesztést. Ez az­­követ: nagyobb figyelmet tal az előnnyel jár, hogy a szentel a meglevő termelő- termelési oldalon korszerű kapacitások fokozatos korsze- petrokémiai ipar bontakozik rűsítésére, mind a termékek, ki hazánkban, a felhasználók mind pedig a technológiai területén viszont a költség­­­folyamatok tekintetében, de­ két csökkentő, vagy verseny­­lyenként azok átrendezésével; képesebb termelési eljárások ugyanakkor a központi erő­­műanyagbázisa növekszik, források jelentős részét meg- Erőteljesen fejlesztjük márrá­­határozott strukturális fejlő­ gy agyártásunkat, hogy a me­­dés szolgálatába állítja aly tőgazdaságban tovább tudjuk módon, hogy kiemel néhány növelni az egységnyi földre­­különösen aktuális fejlesztési rületre számított termelő célt, munka eredményességét. Tisztelt Országgyűlés! A forradalmi munkás-pa­­­raszt kormány ,az országgyűlés megbízásából elé terjesz­­­tem a IV. ötéves terv tör­­­vényjavaslatát. A törvényja­­­vaslat figyelembe veszi nép­gazdaságunk fejlődésének ed­­­digi tapasztalatait, érvényesíti az Magyar Szocialista Munkás- Sport Központi Bizottságának a IV. ötéves terv irányelvei­ről hozott határozatát, reáli­san számol szocialista társa­dalmunk építésének legköze­­lebbi feladataival. A terv­­ szerves folytatása a párt és a kormány eddigi gazdaságpoli­­­tikájának. A IV. ötéves tervjavaslat mindenekelőtt azokra az eredményekre épül, amelye­ket a III. ötéves terv megva­lósítása során a termelőerők fejlesztésében elértünk. Az elmúlt népgazdaságunk tervidőszakban fejlődését mindenekelőtt a gyors ipari növekedés és a kedvező mező­­gazdasági eredmények tették lehetővé. Az ipari termelés 34 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó termelési értéke pedig 16 százalékkal haladja majd meg az előző tervidőszakét. Kiemelkedő eredményt értünk el a gabonatermelésben. A III. ötéves terv idején je­lentősen fejlődtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Ez visszatükröződik abban, hogy a külkereskedelmi forgalom gyorsabban nőtt, mint a nem­zeti jövedelem. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővü­lésében kiemelkedő szerepe volt annak, hogy a kormány népünk érdekeinek megfele­lően aktív tevékenységet folytatott a szocialista orszá­gok közötti gazdasági együtt­­működés elmélyítéséért és fejlesztéséért. Összességében elmondhat­juk, hogy a III. ötéves terv előirányzatait a gazdasági nö­vekedés területén teljesítjük, vagy túlteljesítjük, a gazda­sági fejlődés hazánkban a tervezettnél gyorsabbnak bi­zonyult. Sok még a tennivalónk, de meggyőződéssel mondhatjuk; szocialista gazdasági munkánk a III. ötéves építő­terv időszakában sikeres volt. Készül a népgazdaság hosszú távú terve is Gazdaságpolitikai céljaink felérésében, a terv eredményes teljesítésében kiemelkedő sze­repe van a párt IX. kongres­­­szusának határozata nyomán bevezetett gazdaságirányítási reformnak. ‘ Részek a népgazdaság fej­lesztésének 1971—1985. évekre szóló hosszútávú terve. Fel­adatunk, hogy a 15 évre szóló terv munkálatait másfél—két év alatt befejezzük. Tisztelt Országgyűlés A IV. ötéves tervben új vonások is megtalálhatók. A IV. ötéves tervben dina­mikus gazdasági növekedésre törekszünk, úgy azonban, hogy az eddiginél nagyobb súlyt­ helyezünk a kedvezőbb strukturális fejlődésre, a ha­tékonyabb, versenyképesebb termelési folyamatok biztosí­tására. Tisztelt Országgyűlés! Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy tovább erősítsük gazdaságunk egyensúlyát, jobb összhangot teremtve a pénzjövedelmek és a velük szemben álló áru- és szolgál­tatások kapacitásai között, to­vábbá a gazdaságos exportké­pesség és a növekedéssel járó importigények között, s gaz­daságunk növekedését ennek a célnak megfelelően h­ozzuk. Ez IV. ötéves szabó­ter­vünk egyik legfontosabb gon­dolata. A jövőben energikusabban kell arra törekednünk, hogy a társadalom erőforrásainak felhasználását az eddiginél ésszerűbben szervezzük meg a gazdaság minden területén. Az egyes iparágak fejlődése Tisztelt Országgyűlés! 1975-re évi autóbuszter­melésünk meghaladja a 10 000 darabot és így a tervidőszak­ban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gép­iparunk Európa egyik leg­nagyobb autóbuszexportőrjévé fejlődik. A korszerű gépipari terme­lés fejlődését szolgálja az a nagyjelentőségű program, amelyet a KGST országok összefogásával a számítás­­technikai eszközök termelésé­nek és felhasználásának terü­letén hajtunk végre. Az építőipari teljesítőképes­ség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag­­iparban, valamint az építési technikát szolgáló egyéb fej­lesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kéthar­maddal nagyobb, mint amen­­­nyit hasonló célra a III. öt­éves terv időszakában fel­használtunk. A termelés javító szerkezeti hatékonyságát fejlesztések a mezőgazdaságban is jelen­tősek. Fő célunk a hústerme­lés fellendítése oly módon, hogy a takarmány-felhaszná­lás hatékonysága is növeked­jék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüze­mi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvona­lának megfelelően — a közle­kedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben útépí­tésre, korszerűsítésre és fenn­tartásra 36 milliárd forintot irányozunk elő. Megfelelő figyelmet fordí­tottunk a hírközlés helyzeté­nek vizsgálatára. Arra töre­kedtünk, hogy gazdasági erő­forrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fej­lődjünk. Megkezdjük a máso­dik, színes vételt is biztosító (Folytatás a 3. oldalon) A GYÁR LE A Labor Műszeripari Mű­vekben Ságvári Endre nevét viselő szocialista brigád után érdeklődtünk. Korábban hal­lottunk már a brigádról , és nem lepett meg, hogy Kísérőm, Ipolyi Ferenc, az igazgatási 15 éve dolgozik már a gyász­ban. Maga köré gyűjtötte azo­kat a dolgozókat, akik „fantá­ziát” láttak a szocialista közös­ségben való munkálkodásban. A 12 brigádtag még 1962-ben fogott össze, és a gyár egyik legjobb közösségévé váltak. S nemcsak a gyár vezetői előtt van rangja a kollektívának, hanem dolgozótársak is nagy­ra becsülik. A közeljövőben például nyolc taggal gyara­podik a brigád — a műhelyben ugyanis ennyien kérték felvé­telüket a Ságvári Endre nevet viselő kollektívába. A kongresszusi versenyben vállalták, hogy az eddigi­ 2 kocsi helyett 3-at készítenek naponta, öt elfogadott újítást terveztek be az év elején — de már ezen bőven túljutot­tak. Amikor a Televíziót az iskoláknak! mozgalom meg­kezdődött, az elsők között vá­sároltak tv-készüléket egy Za­la megyei iskolának. Nemcsak erre telt a megtakarított pénzből, de jut arra is, hogy a házasulandóknak forintos ajándékkal 3—4—500 kedves­kedjenek. S hogy a munkahe­lyük valóban a második ottho­nuk legyen, állandóan díszí­­ tj Cziglényi Elemér éppen egy oklevelet helyez el az úgynevezett brigádfalon. Erős István és Hercegh­almi István karosszérialakatosok munka közben. Mindenki gyorsan, szakszerűen dolgozik a készülő autó­­ban, és percek alatt helyére kerül minden alkatrész. A fogyasztók gyakran szóvá tették, hogy az üzletek nyitva tartási rendje nem igazodik kellően a megváltozott élet- és munkakörülményekhez. Ez­ért a fogyasztói érdekek szem előtt tartásával a kormány határozatot hozott az üzletek nyitva tartási rendjének felül­vizsgálatára, a belkereskedel­mi miniszter pedig intézkedett a nyitva tartás október 1-től történő módosításáról. Miután a szabad szombatok szélesebb körű elterjedése megváltoztatta a vásárlási szo­kásokat, megnőtt az igény az üzletek pénteki nyitva tar­tásána­k meghosszabbítására. A nagyobb forgalom átterelő­dött a szabad szombat előtti napra. A kívánságoknak megfelelően Tatabányán, a Centrum Áruház a szokásos új nyitva tartási rend zörséget 19 óráig szolgálják ki.­ A Tatai Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat a megye­­székhely területén lévő 4 üz­letét, a Napsugár kisáruhá­­zat, az Elit ruházati boltot, a cipőboltot, valamint a KERA­VILL üzletet — az V. kerü-

Next