Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-25 / 251. szám

KW*, október 2S. vasárnap DOLGOZÓK LAKJA A DÍVSZ Vili. kongresszusa elé interjú Tóth Károllyal, a KISZ megyei bizottságának első titkárává Huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el az írásunk mot­tójául leírt mondatok Lon­donban, az Albert Hall-ban. Alig némultak el az ágyúk, a háború üszkös hamvai még beborították egész Európát, amikor a fasizmus ellen küz­dő fiatalok milliói nevében, 1945 novemberében 63 or­szág 437 küldöttének és 148 megfigyelőjének részvételével megalakult a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Ezek­ben a napokban ünneplik vi­lágszerte a jeles évfordulót A DIVSZ az alkalomból tart­ja VIII. kongresszusát Bu­dapesten. A magyar delegá­cióban helyet foglal Károly, a KISZ megyei Tóth bi­zottságának első titkára is. Arra kértük Tóth Károly elv­társat, hogy válaszoljon a DÍVSZ tevékenységével, fel­adataival kapcsolatos kérdé­seinkre. — Az út az Albert Habi­ig sem volt könnyű — kezdte nyilatkozatát Tóth elvtárs. — A világ ifjúsága egységének alapjai hosszú küzdelem után jöttek létre. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé a vi­lágháború előtti években is szorgalmazta az összefogást a fasizmus ellen. Az szélesedő demokratikus egyre egy­ségfront megteremtette a Mottó: „Esküszünk, hogy mind­addig megőrizzük 1945. novemberében kikovácsolt egységünket, amíg fel nem építjük azt a vilá­got, amelyről álmodtunk, amelyért harcolunk. Har­colni fogunk a őszinte barátságáért, népek a nyomor megszüntetéséért. Esküszünk, hogy az ügyes kezeket, az éles elmét, a fiatalos lelkesedést soha többé nem fogják hábo­rúra pazarolni...*­ begyógyítsa a háborús sebe­ket, hozzájáruljon a károk felszámolásához. A hideghábo­rús évek idején a DIVSZ- ben is megindult a polarizá­ció. Ezekben az években több megrázkódtatáson ment resztül a DÍVSZ. Végül Ke­is azonban diadalmaskodtak a progresszív erők. A koreai háború már ismét egységesen éveiben fel a világszervezet a lépett vér­ontás ellen. Az 1960-as évek fő feladata a gyarmati elnyo­matásban élő népek felszaba­dító harcának támogatása volt. A DÍVSZ egyik legna­gyobb fegyverténye az 1968- as, Szófiában megrendezett VIT volt. Ez a találkozó egy­öntetűen felsorakoztatta világ ifjúságát Vietnam mel­­­lett. A DÍVSZ történetéhez, még rövid felsorolás esetén hozzátartozik, hogy a szerve­ts­zet székháza 1951-ig Párizs­ban volt. A francia kormány ekkor megvonta a DIVSZ-től a tartózkodási engedélyt. Ek­kor került át a világszervezet központja Budapestre. — Néhány nap múlva, mint az ismeretes, összeül a DIVSZ IX —1 7, ,, r -------- — —' - ----­DÍVSZ létrehozásának alap- ~ VCT. kongresszusa. Csupán jait. Ennek megvalósítására, természetszerűleg csak a fa­sizmus felett aratott győze­lem után kerülhetett sor. Már az alakulás pillanatában zász­lajára tűzte a DÍVSZ az anti­fasiszta összefogás gondo­latát. A szövetség eddigi, hu­szonöt éves útját útnak nevezhetjük.történelmi Ezen az úton azért tudott végigmenni, mert kapcsolódott a napi, szüntelen aktu­ális politikai feladatokhoz. Természetesen éppen ezért szüntelen változtak is a DIVSZ előtt álló feladatok. Az 1950-es évekig az volt a világszevezet fő célja, hogy fékezésnek, az ünneplésnek. A mostani kongresszus célja, hogy egységes akcióprogra­mot dolgozzunk ki. Az akció­program-tervezet fő gondo­lata az antiimperialista egy­ség megteremtése. A konk­rét feladatokat is szeretnénk a kongresszuson megfogal­mazni. A magyar delegáció különösen szívügyének te­kinti az európai béke és biz­tonság kérdésében hozandó határozatokat. Fontos felada­ta lesz még a kongresszus­nak, hogy kidolgozza az 1945- ben elfogadott alapszabályzat módosítását, valamint lelje a soron következő kije­VIT színhelyét. — Kérjük, tájékoztassa ol­vasóinkat a magyar ció terveiről. Hogyan delegá­lnűkö­dünk közre a kongresszus munkájában? — Mindenekelőtt meg kell említeni, nagy megtiszteltetés a magyar fiatalok számára, hogy a DÍVSZ hazánkban rendezi ezt a jubileumi kong­resszust. Ez egyben nagy fel­adatot is ró ránk. Két évti­zede, a budapesti VIT óta, nem volt ehhez hasonló mé­retű és minőségű ifjúsági ese­mény Magyarországon. A ma­gyar delegáció tagjai részt vesznek a kongresszus külön­böző bizottságaiban. A KISZ KB. már korábban tárgyalt a két szervezet közötti kapcso­latokról, s erre nézve hatá­rozatokat is hozott. A DIVSZ programját beiktattuk az alapszervezetekben folyó po­litikai oktatás anyagába. Meg­győződtünk arról, hogy magyar fiatalok nagy lelkese­­­déssel készülnek a kongres­­­szusra. — Tudomásunk szerint Ta­tabányán október 27-én if­júsági nagygyűlést rendez­nek. Kérjük, tájékoztasson bennünket erről is. — Négy helyen, így Tata­bányán, Gödöllőn, Salgótar­jánban és Dunaújvárosban rendeznek a DÍVSZ jubileuma alkalmával ifjúsági gyűlést. A tatabányai nagy­azért lesz jelentős, mert itt talál­kozhatnak első ízben a külföl­di delegátusok a magyar fia­talokkal. Húsz ország kül­dötteit várjuk Tatabányára kedden. Terveink között sze­repel, hogy megkérjük ven­dégeinket, ültessenek emlék­ a jubileumért, csak ünnepel­ni jönnek-e a küldöttek Bu­dapestre? — Korántsem. Az október 26-a és november 5-e között megrendezésre kerülő kong­resszus munkanapjaiból mind­össze egyet szentelünk az óra-­­ fát parkunkban. A tatabányai nagygyűlés szónoka Szüts Pál elvtárs, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke lesz. Megyénk fiataljai egyéb­ként is készülnek a DÍVSZ jubileumára. Sorra rendez­nek megemlékezéseket, is­merkednek a DÍVSZ törté­netével, programjával. Meg­történtek az előkészületek ar­ra, hogy a­ DÍVSZ kongres­­­szusi anyagát, feldolgozzák majd határozatait alapszer­vezeteink is. Meggyőződésünk, hogy a DÍVSZ kongresszusa komoly állomása, mérföld­köve lesz a KISZ-szerveze­­teinkben folyó politikai mun­kának is — fejezte be nyi­latkozatát Tóth Károly elv­­társ. Cs. Nagy Lajos jezték teljes szolidaritásukat az imperialista agresszió el­len harcoló indokínai és kö­zel-keleti népekkel, s biztos támaszt nyújtanak a haladás­ért, a függetlenségért, a bé­kéért küzdő minden erő­nek — harcoljon bármely ré­szén is a világnak. E KÖVETKEZETES BÉKE­­POLITIKA mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést alá­író országok egyesített fegy­veres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista or­szágok államhatárainak, szu­­verenitásának, békés vív­mányainak őrzésére hiva­tott. Létrehozásának indoka és célkitűzésének megválasz­tása bizonyítja a a szövetség védelmi legjobban jellegét. De emellett szól az is, hogy a Varsói Szerződéshez — a nyugati katonai tömböktől el­térően — csatlakozhat bár­mely állam, amely — mint a szerződésben olvashatjuk — „hajlandó a békeszerető or­szágok erőfeszítéseit a béke és a népek biztonsága érde­kében támogatni”. A katonai koalíció katonapolitikai elvekre, közös kiképzés és a fegyverzet egy­­­ségesítésére, a hadseregek ös­­­szehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és fegyverbarátságára épül. szoros Az Egyesített Fegyveres Erőkben olyan óriási tudományos tech­nikai és hadvezetési poten­ciál testesül meg, semmiben sem marad el amely az imperializmus hadigépezetétől. S hogy ez így legyen a jövő­ben is, a szocialista orszá­gok katonai együttműködése szüntelenül fejlődik (korsze­rűbbek a hadseregirányítási formák és eszközök, össze­hangoltabb a technikai hala­dás, stb.), rendszeres had­gyakorlatokon sajátítják el és ellenőrzik a nemzeti hadse­regek együttműködését. Erre jó példa az NDK-ban lezaj­lott „Fegyverbarátság” fedő­nevű hadgyakorlat. A MI HAZÁNK védelmé­nek is döntő tényezője a Var­sói Szerződés alapján létre­jött szövetségi rendszer. A kö­zös politikai front és egye­sített katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista épí­tőmunkánk külső feltételeihez. Magyarországon is csak ak­kor láthatjuk biztosítottnak a békét, ha Európában sike­rül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza Varsói Szerződés országa­inak­ a politikája. E politika támo­gatása tehát internacionalis­ta, de elsődleges nemzeti ér­dek is. Ezért válhatott nem­zetközi tevékenységünk alap­elvévé. Pálos Tamás 3 60 százalékkal nőtt a kisipari szövetkezetek nyeresége A Komárom megyei Kis­ipari Szövetkezetek háromne­gyedévi eredményei igen jók­nak mondhatók. A KISZÖV mérlege szerint a szövetkeze­tek bevétele a tavalyi év ha­sonló időszakához viszonyítva 41 százalékkal nőtt. Míg 1969. első három bevétel 251 060 negyedévében a ezer forint volt, ez évben 354 479 ezer forint. A nyereség is kedvező­en alakult. A nagyarányú termelési ér­téknövekedés okai között je­lentős szerepe van a X. párt­­kongresszus tiszteletére tett vállalásoknak is. Kiugró teljesítményt nyúj­tott ez év folyamán a Delta Ktsz, amely termelési érté­két mintegy 55 millió forint­tal növelve, az összes szövet­kezeti produktumnak több mint a felét adta. Sem a bevé­tel, sem a nyereség terén ilyen eredményt egyik szövetkezet sem mondhat magáénak, de a tavalyihoz képest sok ktsz­­nél jelentős Praktika Megyei a fejlődés. A Szolgáltató Ksz az 1969-es, kb. 7 millió forintos termelési értékkel szemben, 1970 első három ne­gyedévében már 10 millión felüli eredményt ért el; nye­resége a tavalyi év hasonló időszakában 457 ezer forint volt, idén 1755 ezer. Kétsze­resére emelte nyereségét a tatabányai Építő Ktsz is, mintegy 8 százalékkal növel­ve a termelési értéket, annak ellenére, hogy létszámhián­­nyal dolgoznak. Az esztergo­mi Építő Ktsz fejlődése is je­lentős — bár nyeresége nem nőtt a tatabányaihoz hasonló mértékben —, a tavalyi 16 millió forint után bevétele az idén 26 millióra emelkedett- Ebben közrejátszott az alag­­út-zsaluzási módszer beveze­tése az építkezéseknél. A kongresszusi versenyre — egy kivételével — minden szövetkezet benevezett. Az ér­tékelés szempontjából, tevé­kenységi körök szerint, cso­portokra osztották a szövetke­zeteket — építő, szolgáltató és árutermelő csoportra. A cso­portokon belüli első helyezet­teket jutalmazzák, azonkívül e kisipari szövetkezetek ver­senyezhetnek a megye, illet­ve az ország kiváló szövetke­zete címért is.­­ A már beér­kezett jelentések szerint tel­jesítik vállalásaikat, sőt, egyes szövetkezetek jelentős tökben túl is teljesítik mér­t mind a kongresszusi verseny, mind a nemzeti jövedelem nö­velése terén. Jó példa erre a Praktika Kesz, amely a nem­zeti jövedelem növeléséhez nem a vállalt 2,4, hanem 5 százalékkal járul hozzá. A Komárom megyei kis­ipari szövetkezetek háromne­gyedévi eredményei azt mu­tatják, hogy a nyereség mint­egy másfél százalékkal na­gyobb, abszolút számokban (forint értékben) a nyereség növekedése mintegy 60 száza­lékos. Ez azt jelenti,­ hogy megyénk szövetkezetei jóval egy százalék felett járulhat­nak hozzá a nemzeti jövede­lem emeléséhez. Esztergomban vagy Vízivárosban ringott-e István király bölcsője? Éppen a legutóbbi régészeti egyesítésének”. Az „esztergomi kutatások döntötték el vég­legesen, hogy Géza fejedelem palotája az esztergomi Várhe­gyen állott, tehát itt született az államalapító István király. Akkor azonban még nem Esz­tergomnak, hanem Víziváros­nak hívták azt a vidéket. A megyei levéltár korabeli do­kumentumai híven számot ad­nak arról, hogy a középkori tucatnyi községből és Eszter­gom szabad királyi városból a törökök kiűzése után tartósan négy település állt helyre: Esztergom, valamint Vízivá­ros, Szentgyörgymező és Szenttamás. Ez utóbbi mező­városokat a prímás és a káp­talan birtokolták. A négy te­lepülés nagyon hamar össze­épült, s a gazdasági kapcso­latok is összefűzték. Olyan visszás helyzet is kialakult például, hogy az úgynevezett Határ utca egyik házsora Szenttamáshoz, a szembeniévő pedig Esztergomhoz tartozott. A négy település lakói­­ már 1848-ban közös közgyűlést tartottak és a „közcsend és közbátorság biztosítására” közös nemzetőrséget állítot­tak fel. A négy település egye­sülése mégis sokáig váratott magára. Az 1890-es években már egyre gyakrabban írtak az egyesülés szükségességéről az esztergomi újságok. Az esz­tergomiak azonban attól fél­tek, hogy nőni fog a városban az egyház befolyása, a me­zővárosok lakossága pedig attól tartott, hogy jelentősen emelkednek majd adói. Esz­tergom ugyanis városi jellegé­nél fogva olyan terheket vi­selt, mint például a reálisko­la, a kórház fenntartása. 1895-ben az közlöny” január „Esztergomi 1-i száma már így írt: „Az elmúlt évben küzdöttük le azon akadályo­kat, amelyek egy emberöltőn­él útját állották a városok lapok” egyik cikke így szólt: „­..az újév fog lenni az, mely a négy város polgárainak bol­dogulását, a testvéries egyesü­lést fogja megteremteni”. Egy félév múlva, 1895 július 8-án, a városok közös képviselőtes­tületi ülésén valóban sor ke­rült az egyesülésre, így lett esztergomi születésű István király, akinek bölcsője Vízi­város határában ringott. A legifjabb választók kérdeztek... Bizonyára sokan tisztában vannak vele, de legalább an­­­nyian zavarba jönnének, ha megkérdeznék tőlük a követ­kezőket: „Hány képviselő fog­lal helyet az országgyűlésben? — Hány országgyűlési bizott­ság működik és mi ezeknek a funkciója? — Milyen feladatot lát el az országgyűlés alelnö­­ke? — Mi az országgyűlési jegyzők tiszte? — Milyen ma­gas képzettségű kollektíva egé­szíti ki az országgyűlés műkö­dését? — stb. Ezeket a kérdéseket pénte­ken késő este a tatabányai Péch Antal Bányaipari és Ak­nászképző Technikum kollé­giumának klubjában tették fel Salamon Hugóné országgyűlési képviselőinek. A „kíváncsisko­dók” 18 év körüli fiatalembe­rek és hasonló korú leány­ven­dégek, tehát a legifjabb válasz­tók voltak. tak A képviselő által elmondot­t ijdonságként hatottak. Ilyen klubesten persze, szóba kerül még sok egyéb­ A fiata­lokat például érdekelte, hogy az ifjúsági törvény tervezete mikor kerül az országgyűlés elé? Hogyan dolgozzák fel az országos vita anyagát? Ebből az a tanulság, hogy jó lenne, ha erről tájékoztatnák a köz­véleményt. A másik tanulság, hogy az országgyűlési képviselők klubeszszerű beszámolója a tömegkapcsolat ápolásának új formájává terebélyesedhet. Ilyen kötetlen légkörben nem­csak arról lehet képet adni, hogy mit és mikor végzett el a képviselő. Meg lehet vitat­ni elvi kérdéseket is. Mé­lyebben lehet értelmezni az országgyűlés funkcióját. S kitűnő alkalom ez egy-egy törvény paragrafusainak meg­vitatására is. A bányaipari kollégium la­kói természetesen érdeklőd­tek a szénbányászat jövője iránt is. Növelte a képviselők iránti bizalmat, amikor rész­letesebben értesültek róla, hogy éppen az egyik Komá­rom megyei képviselő foglal­kozott mélyebben ezzel problémával a legutóbbi par­a­lamenti ülésszakon. Állásfog­lalása eredményeként tör­vénymódosítást fogadott el az országgyűlés. Egy másik alkalommal elemezni lehetne bányász­kö­rökben ennek a törvénynek az indoklási részét. S a mos­tanihoz hasonló klubest for­májában lehetne foglalkozni az ötéves tervtörvénnyel, hi­szen az többet mondana el minden kommentárnál. A képviselők számára külö­nösen maradandó és gyümöl­csöző élményt jelenthet a leg­ifjabb választók körében el­töltött idő. Ilyen újabb talál­kozók szervezése a népfront és a KISZ segítségén múlik­ Hontalan Tokod-Altáró lakossága nagy bizalommal fordul ügyes-bajos dolgaival Ligeti Jánosnéhoz, a tokodi tanács kirendeltségének megbízott vezetőjéhez. Aki nem res­­telli a fáradságot az beül a hivatali helyiségbe, és saját szemével, fülével győződhet meg róla, hogy a ki- és beje­lentéseket, a különböző bizo­nyítványokat, a szomszédok közötti esetleges perpatvaro­kat, vagy éppen családi ügye­ket egyforma, türelemmel, lel­kiismeretességgel intézik itt. A lakosság mégsem keresi fel szívesen a tanácskirendelt­ség helyiségét. S az ellent­mondás éppen abban rejlik, hogy bárki „saját szemével, fülével győződhet meg” min­denről, ami a hivatali helyi­ségben történik. Az ügyfelek ugyanis nem minden esetben szívelik, hogy dolgaikat nem egyedül a tanács megbízottja előtt mondhatják el. Persze, Ligetinét is zavarja az, hogy csak egyetlenegy helyiség áll rendelkezésére. — Várakozzanak az embe­rek az előtérben? — tette fel a kérdést Ligetiné. Ezt nem tanácsolnánk, hi­szen az előtér köves, hideg, közvetlenül az utcára nyílik. Gyakran jókedvű, élénk isko­lások zavarnák meg a várako­zókat. Az előtérből nyílik ugyanis az általános iskola tornatermének öltözője. A gyermekek természetes zajon­gása pedig zavarja a kiren­deltség ajtaja mögött folyó munkát. A testnevelő tanár vezényszavai is nagyon élesen áthallatszanak a vékony fa­lakon.­­ Még egy helyiségre len­ne szükség, hogy igazán za­vartalanul, nyugodtan végez­hessem feladataimat — mon­dotta a kirendeltség vezetője. A kívánság igazán indokolt, hiszen maga az épület, ahogy a tájékoztatásból kitűnt — a tanácsé. A tulajdonos azon­ban hontalan a saját házában. Pedig nagyon egyszerűen le­hetne segíteni a bajon. A kirendeltség falszomszéd­­ja a területi pártszervezet he­lyisége. Valószínű, hogy a pártvezetőség nem emelne semmi kifogást egy ilyen „fú­zió” ellen. Ajtót lehetne vág­ni a kirendeltségi iroda falán. A jelenlegi szoba lenne a vá­rakozó, a párthelyiségben pe­dig a kirendeltség működhetne. A pártszervezet csupán délután 5 óra után használja a helyiséget. Addigra már vé­ge van a tanács hivatalos munkaidejének. A pártszer­vezet iratait, felszereléseit nem háborgatná a kirendelt­ség vezetője, az ügyfelek sem- A tanács holmiját sem kell félteni a pártszervezet tagsá­gától. Az együttműködésnek talán olyan haszna is lehetne, hogy a tanács a saját ellát­mányából fedezné az alap­szervezet dologi kiadásainak egy részét, a fűtést, a világí­tást, a takarítást. Persze, ha ez a megoldás nem mindenkinek lenne ínyére, akkor más kiu­tat kell találni. Érdemes lenne intézkedni, hogy a lakosság ne csak biza­lommal, hanem szívesen is ke­resse fel Tokod-Altáron egyébként jól működő tanács­az kirendeltséget. — de.

Next