Dolgozók Lapja, 1970. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
KW*, október 2S. vasárnap DOLGOZÓK LAKJA A DÍVSZ Vili. kongresszusa elé interjú Tóth Károllyal, a KISZ megyei bizottságának első titkárává Huszonöt évvel ezelőtt hangzottak el az írásunk mottójául leírt mondatok Londonban, az Albert Hall-ban. Alig némultak el az ágyúk, a háború üszkös hamvai még beborították egész Európát, amikor a fasizmus ellen küzdő fiatalok milliói nevében, 1945 novemberében 63 ország 437 küldöttének és 148 megfigyelőjének részvételével megalakult a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség. Ezekben a napokban ünneplik világszerte a jeles évfordulót A DIVSZ az alkalomból tartja VIII. kongresszusát Budapesten. A magyar delegációban helyet foglal Károly, a KISZ megyei Tóth bizottságának első titkára is. Arra kértük Tóth Károly elvtársat, hogy válaszoljon a DÍVSZ tevékenységével, feladataival kapcsolatos kérdéseinkre. — Az út az Albert Habiig sem volt könnyű — kezdte nyilatkozatát Tóth elvtárs. — A világ ifjúsága egységének alapjai hosszú küzdelem után jöttek létre. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé a világháború előtti években is szorgalmazta az összefogást a fasizmus ellen. Az szélesedő demokratikus egyre egységfront megteremtette a Mottó: „Esküszünk, hogy mindaddig megőrizzük 1945. novemberében kikovácsolt egységünket, amíg fel nem építjük azt a világot, amelyről álmodtunk, amelyért harcolunk. Harcolni fogunk a őszinte barátságáért, népek a nyomor megszüntetéséért. Esküszünk, hogy az ügyes kezeket, az éles elmét, a fiatalos lelkesedést soha többé nem fogják háborúra pazarolni...* begyógyítsa a háborús sebeket, hozzájáruljon a károk felszámolásához. A hidegháborús évek idején a DIVSZ- ben is megindult a polarizáció. Ezekben az években több megrázkódtatáson ment resztül a DÍVSZ. Végül Keis azonban diadalmaskodtak a progresszív erők. A koreai háború már ismét egységesen éveiben fel a világszervezet a lépett vérontás ellen. Az 1960-as évek fő feladata a gyarmati elnyomatásban élő népek felszabadító harcának támogatása volt. A DÍVSZ egyik legnagyobb fegyverténye az 1968- as, Szófiában megrendezett VIT volt. Ez a találkozó egyöntetűen felsorakoztatta világ ifjúságát Vietnam mellett. A DÍVSZ történetéhez, még rövid felsorolás esetén hozzátartozik, hogy a szervetszet székháza 1951-ig Párizsban volt. A francia kormány ekkor megvonta a DIVSZ-től a tartózkodási engedélyt. Ekkor került át a világszervezet központja Budapestre. — Néhány nap múlva, mint az ismeretes, összeül a DIVSZ IX —1 7, ,, r -------- — —' - ----DÍVSZ létrehozásának alap- ~ VCT. kongresszusa. Csupán jait. Ennek megvalósítására, természetszerűleg csak a fasizmus felett aratott győzelem után kerülhetett sor. Már az alakulás pillanatában zászlajára tűzte a DÍVSZ az antifasiszta összefogás gondolatát. A szövetség eddigi, huszonöt éves útját útnak nevezhetjük.történelmi Ezen az úton azért tudott végigmenni, mert kapcsolódott a napi, szüntelen aktuális politikai feladatokhoz. Természetesen éppen ezért szüntelen változtak is a DIVSZ előtt álló feladatok. Az 1950-es évekig az volt a világszevezet fő célja, hogy fékezésnek, az ünneplésnek. A mostani kongresszus célja, hogy egységes akcióprogramot dolgozzunk ki. Az akcióprogram-tervezet fő gondolata az antiimperialista egység megteremtése. A konkrét feladatokat is szeretnénk a kongresszuson megfogalmazni. A magyar delegáció különösen szívügyének tekinti az európai béke és biztonság kérdésében hozandó határozatokat. Fontos feladata lesz még a kongresszusnak, hogy kidolgozza az 1945- ben elfogadott alapszabályzat módosítását, valamint lelje a soron következő kijeVIT színhelyét. — Kérjük, tájékoztassa olvasóinkat a magyar ció terveiről. Hogyan delegálnűködünk közre a kongresszus munkájában? — Mindenekelőtt meg kell említeni, nagy megtiszteltetés a magyar fiatalok számára, hogy a DÍVSZ hazánkban rendezi ezt a jubileumi kongresszust. Ez egyben nagy feladatot is ró ránk. Két évtizede, a budapesti VIT óta, nem volt ehhez hasonló méretű és minőségű ifjúsági esemény Magyarországon. A magyar delegáció tagjai részt vesznek a kongresszus különböző bizottságaiban. A KISZ KB. már korábban tárgyalt a két szervezet közötti kapcsolatokról, s erre nézve határozatokat is hozott. A DIVSZ programját beiktattuk az alapszervezetekben folyó politikai oktatás anyagába. Meggyőződtünk arról, hogy magyar fiatalok nagy lelkesedéssel készülnek a kongresszusra. — Tudomásunk szerint Tatabányán október 27-én ifjúsági nagygyűlést rendeznek. Kérjük, tájékoztasson bennünket erről is. — Négy helyen, így Tatabányán, Gödöllőn, Salgótarjánban és Dunaújvárosban rendeznek a DÍVSZ jubileuma alkalmával ifjúsági gyűlést. A tatabányai nagyazért lesz jelentős, mert itt találkozhatnak első ízben a külföldi delegátusok a magyar fiatalokkal. Húsz ország küldötteit várjuk Tatabányára kedden. Terveink között szerepel, hogy megkérjük vendégeinket, ültessenek emlék a jubileumért, csak ünnepelni jönnek-e a küldöttek Budapestre? — Korántsem. Az október 26-a és november 5-e között megrendezésre kerülő kongresszus munkanapjaiból mindössze egyet szentelünk az óra- fát parkunkban. A tatabányai nagygyűlés szónoka Szüts Pál elvtárs, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsának elnöke lesz. Megyénk fiataljai egyébként is készülnek a DÍVSZ jubileumára. Sorra rendeznek megemlékezéseket, ismerkednek a DÍVSZ történetével, programjával. Megtörténtek az előkészületek arra, hogy a DÍVSZ kongresszusi anyagát, feldolgozzák majd határozatait alapszervezeteink is. Meggyőződésünk, hogy a DÍVSZ kongresszusa komoly állomása, mérföldköve lesz a KISZ-szervezeteinkben folyó politikai munkának is — fejezte be nyilatkozatát Tóth Károly elvtárs. Cs. Nagy Lajos jezték teljes szolidaritásukat az imperialista agresszió ellen harcoló indokínai és közel-keleti népekkel, s biztos támaszt nyújtanak a haladásért, a függetlenségért, a békéért küzdő minden erőnek — harcoljon bármely részén is a világnak. E KÖVETKEZETES BÉKEPOLITIKA mögött az eszmei, politikai és gazdasági bázison kívül a Varsói Szerződést aláíró országok egyesített fegyveres ereje áll. Ez védelmi erő, amely a szocialista országok államhatárainak, szuverenitásának, békés vívmányainak őrzésére hivatott. Létrehozásának indoka és célkitűzésének megválasztása bizonyítja a a szövetség védelmi legjobban jellegét. De emellett szól az is, hogy a Varsói Szerződéshez — a nyugati katonai tömböktől eltérően — csatlakozhat bármely állam, amely — mint a szerződésben olvashatjuk — „hajlandó a békeszerető országok erőfeszítéseit a béke és a népek biztonsága érdekében támogatni”. A katonai koalíció katonapolitikai elvekre, közös kiképzés és a fegyverzet egységesítésére, a hadseregek összehangolt tevékenységére és a katonák őszinte és fegyverbarátságára épül. szoros Az Egyesített Fegyveres Erőkben olyan óriási tudományos technikai és hadvezetési potenciál testesül meg, semmiben sem marad el amely az imperializmus hadigépezetétől. S hogy ez így legyen a jövőben is, a szocialista országok katonai együttműködése szüntelenül fejlődik (korszerűbbek a hadseregirányítási formák és eszközök, összehangoltabb a technikai haladás, stb.), rendszeres hadgyakorlatokon sajátítják el és ellenőrzik a nemzeti hadseregek együttműködését. Erre jó példa az NDK-ban lezajlott „Fegyverbarátság” fedőnevű hadgyakorlat. A MI HAZÁNK védelmének is döntő tényezője a Varsói Szerződés alapján létrejött szövetségi rendszer. A közös politikai front és egyesített katonai erő szorosan hozzátartozik szocialista építőmunkánk külső feltételeihez. Magyarországon is csak akkor láthatjuk biztosítottnak a békét, ha Európában sikerül megteremteni a kollektív biztonságot, ezt célozza Varsói Szerződés országainak a politikája. E politika támogatása tehát internacionalista, de elsődleges nemzeti érdek is. Ezért válhatott nemzetközi tevékenységünk alapelvévé. Pálos Tamás 3 60 százalékkal nőtt a kisipari szövetkezetek nyeresége A Komárom megyei Kisipari Szövetkezetek háromnegyedévi eredményei igen jóknak mondhatók. A KISZÖV mérlege szerint a szövetkezetek bevétele a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 41 százalékkal nőtt. Míg 1969. első három bevétel 251 060 negyedévében a ezer forint volt, ez évben 354 479 ezer forint. A nyereség is kedvezően alakult. A nagyarányú termelési értéknövekedés okai között jelentős szerepe van a X. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásoknak is. Kiugró teljesítményt nyújtott ez év folyamán a Delta Ktsz, amely termelési értékét mintegy 55 millió forinttal növelve, az összes szövetkezeti produktumnak több mint a felét adta. Sem a bevétel, sem a nyereség terén ilyen eredményt egyik szövetkezet sem mondhat magáénak, de a tavalyihoz képest sok ktsznél jelentős Praktika Megyei a fejlődés. A Szolgáltató Ksz az 1969-es, kb. 7 millió forintos termelési értékkel szemben, 1970 első három negyedévében már 10 millión felüli eredményt ért el; nyeresége a tavalyi év hasonló időszakában 457 ezer forint volt, idén 1755 ezer. Kétszeresére emelte nyereségét a tatabányai Építő Ktsz is, mintegy 8 százalékkal növelve a termelési értéket, annak ellenére, hogy létszámhiánnyal dolgoznak. Az esztergomi Építő Ktsz fejlődése is jelentős — bár nyeresége nem nőtt a tatabányaihoz hasonló mértékben —, a tavalyi 16 millió forint után bevétele az idén 26 millióra emelkedett- Ebben közrejátszott az alagút-zsaluzási módszer bevezetése az építkezéseknél. A kongresszusi versenyre — egy kivételével — minden szövetkezet benevezett. Az értékelés szempontjából, tevékenységi körök szerint, csoportokra osztották a szövetkezeteket — építő, szolgáltató és árutermelő csoportra. A csoportokon belüli első helyezetteket jutalmazzák, azonkívül e kisipari szövetkezetek versenyezhetnek a megye, illetve az ország kiváló szövetkezete címért is. A már beérkezett jelentések szerint teljesítik vállalásaikat, sőt, egyes szövetkezetek jelentős tökben túl is teljesítik mért mind a kongresszusi verseny, mind a nemzeti jövedelem növelése terén. Jó példa erre a Praktika Kesz, amely a nemzeti jövedelem növeléséhez nem a vállalt 2,4, hanem 5 százalékkal járul hozzá. A Komárom megyei kisipari szövetkezetek háromnegyedévi eredményei azt mutatják, hogy a nyereség mintegy másfél százalékkal nagyobb, abszolút számokban (forint értékben) a nyereség növekedése mintegy 60 százalékos. Ez azt jelenti, hogy megyénk szövetkezetei jóval egy százalék felett járulhatnak hozzá a nemzeti jövedelem emeléséhez. Esztergomban vagy Vízivárosban ringott-e István király bölcsője? Éppen a legutóbbi régészeti egyesítésének”. Az „esztergomi kutatások döntötték el véglegesen, hogy Géza fejedelem palotája az esztergomi Várhegyen állott, tehát itt született az államalapító István király. Akkor azonban még nem Esztergomnak, hanem Vízivárosnak hívták azt a vidéket. A megyei levéltár korabeli dokumentumai híven számot adnak arról, hogy a középkori tucatnyi községből és Esztergom szabad királyi városból a törökök kiűzése után tartósan négy település állt helyre: Esztergom, valamint Víziváros, Szentgyörgymező és Szenttamás. Ez utóbbi mezővárosokat a prímás és a káptalan birtokolták. A négy település nagyon hamar összeépült, s a gazdasági kapcsolatok is összefűzték. Olyan visszás helyzet is kialakult például, hogy az úgynevezett Határ utca egyik házsora Szenttamáshoz, a szembeniévő pedig Esztergomhoz tartozott. A négy település lakói már 1848-ban közös közgyűlést tartottak és a „közcsend és közbátorság biztosítására” közös nemzetőrséget állítottak fel. A négy település egyesülése mégis sokáig váratott magára. Az 1890-es években már egyre gyakrabban írtak az egyesülés szükségességéről az esztergomi újságok. Az esztergomiak azonban attól féltek, hogy nőni fog a városban az egyház befolyása, a mezővárosok lakossága pedig attól tartott, hogy jelentősen emelkednek majd adói. Esztergom ugyanis városi jellegénél fogva olyan terheket viselt, mint például a reáliskola, a kórház fenntartása. 1895-ben az közlöny” január „Esztergomi 1-i száma már így írt: „Az elmúlt évben küzdöttük le azon akadályokat, amelyek egy emberöltőnél útját állották a városok lapok” egyik cikke így szólt: „..az újév fog lenni az, mely a négy város polgárainak boldogulását, a testvéries egyesülést fogja megteremteni”. Egy félév múlva, 1895 július 8-án, a városok közös képviselőtestületi ülésén valóban sor került az egyesülésre, így lett esztergomi születésű István király, akinek bölcsője Víziváros határában ringott. A legifjabb választók kérdeztek... Bizonyára sokan tisztában vannak vele, de legalább annyian zavarba jönnének, ha megkérdeznék tőlük a következőket: „Hány képviselő foglal helyet az országgyűlésben? — Hány országgyűlési bizottság működik és mi ezeknek a funkciója? — Milyen feladatot lát el az országgyűlés alelnöke? — Mi az országgyűlési jegyzők tiszte? — Milyen magas képzettségű kollektíva egészíti ki az országgyűlés működését? — stb. Ezeket a kérdéseket pénteken késő este a tatabányai Péch Antal Bányaipari és Aknászképző Technikum kollégiumának klubjában tették fel Salamon Hugóné országgyűlési képviselőinek. A „kíváncsiskodók” 18 év körüli fiatalemberek és hasonló korú leányvendégek, tehát a legifjabb választók voltak. tak A képviselő által elmondott ijdonságként hatottak. Ilyen klubesten persze, szóba kerül még sok egyéb A fiatalokat például érdekelte, hogy az ifjúsági törvény tervezete mikor kerül az országgyűlés elé? Hogyan dolgozzák fel az országos vita anyagát? Ebből az a tanulság, hogy jó lenne, ha erről tájékoztatnák a közvéleményt. A másik tanulság, hogy az országgyűlési képviselők klubeszszerű beszámolója a tömegkapcsolat ápolásának új formájává terebélyesedhet. Ilyen kötetlen légkörben nemcsak arról lehet képet adni, hogy mit és mikor végzett el a képviselő. Meg lehet vitatni elvi kérdéseket is. Mélyebben lehet értelmezni az országgyűlés funkcióját. S kitűnő alkalom ez egy-egy törvény paragrafusainak megvitatására is. A bányaipari kollégium lakói természetesen érdeklődtek a szénbányászat jövője iránt is. Növelte a képviselők iránti bizalmat, amikor részletesebben értesültek róla, hogy éppen az egyik Komárom megyei képviselő foglalkozott mélyebben ezzel problémával a legutóbbi paralamenti ülésszakon. Állásfoglalása eredményeként törvénymódosítást fogadott el az országgyűlés. Egy másik alkalommal elemezni lehetne bányászkörökben ennek a törvénynek az indoklási részét. S a mostanihoz hasonló klubest formájában lehetne foglalkozni az ötéves tervtörvénnyel, hiszen az többet mondana el minden kommentárnál. A képviselők számára különösen maradandó és gyümölcsöző élményt jelenthet a legifjabb választók körében eltöltött idő. Ilyen újabb találkozók szervezése a népfront és a KISZ segítségén múlik Hontalan Tokod-Altáró lakossága nagy bizalommal fordul ügyes-bajos dolgaival Ligeti Jánosnéhoz, a tokodi tanács kirendeltségének megbízott vezetőjéhez. Aki nem restelli a fáradságot az beül a hivatali helyiségbe, és saját szemével, fülével győződhet meg róla, hogy a ki- és bejelentéseket, a különböző bizonyítványokat, a szomszédok közötti esetleges perpatvarokat, vagy éppen családi ügyeket egyforma, türelemmel, lelkiismeretességgel intézik itt. A lakosság mégsem keresi fel szívesen a tanácskirendeltség helyiségét. S az ellentmondás éppen abban rejlik, hogy bárki „saját szemével, fülével győződhet meg” mindenről, ami a hivatali helyiségben történik. Az ügyfelek ugyanis nem minden esetben szívelik, hogy dolgaikat nem egyedül a tanács megbízottja előtt mondhatják el. Persze, Ligetinét is zavarja az, hogy csak egyetlenegy helyiség áll rendelkezésére. — Várakozzanak az emberek az előtérben? — tette fel a kérdést Ligetiné. Ezt nem tanácsolnánk, hiszen az előtér köves, hideg, közvetlenül az utcára nyílik. Gyakran jókedvű, élénk iskolások zavarnák meg a várakozókat. Az előtérből nyílik ugyanis az általános iskola tornatermének öltözője. A gyermekek természetes zajongása pedig zavarja a kirendeltség ajtaja mögött folyó munkát. A testnevelő tanár vezényszavai is nagyon élesen áthallatszanak a vékony falakon. Még egy helyiségre lenne szükség, hogy igazán zavartalanul, nyugodtan végezhessem feladataimat — mondotta a kirendeltség vezetője. A kívánság igazán indokolt, hiszen maga az épület, ahogy a tájékoztatásból kitűnt — a tanácsé. A tulajdonos azonban hontalan a saját házában. Pedig nagyon egyszerűen lehetne segíteni a bajon. A kirendeltség falszomszédja a területi pártszervezet helyisége. Valószínű, hogy a pártvezetőség nem emelne semmi kifogást egy ilyen „fúzió” ellen. Ajtót lehetne vágni a kirendeltségi iroda falán. A jelenlegi szoba lenne a várakozó, a párthelyiségben pedig a kirendeltség működhetne. A pártszervezet csupán délután 5 óra után használja a helyiséget. Addigra már vége van a tanács hivatalos munkaidejének. A pártszervezet iratait, felszereléseit nem háborgatná a kirendeltség vezetője, az ügyfelek sem- A tanács holmiját sem kell félteni a pártszervezet tagságától. Az együttműködésnek talán olyan haszna is lehetne, hogy a tanács a saját ellátmányából fedezné az alapszervezet dologi kiadásainak egy részét, a fűtést, a világítást, a takarítást. Persze, ha ez a megoldás nem mindenkinek lenne ínyére, akkor más kiutat kell találni. Érdemes lenne intézkedni, hogy a lakosság ne csak bizalommal, hanem szívesen is keresse fel Tokod-Altáron egyébként jól működő tanácsaz kirendeltséget. — de.