Dolgozók Lapja, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

2 Egy nap a külpolitikában London kontra Bonn Egy nappal az angol—nyugatnémet hadügyminiszteri tár­gyalások után a brit konzervatív sajtó hangja élesen és egységesen Bonn-ellenes. Ez a legjobb esetben kelletlenkedő, de nem egyszer szélsőségesen támadó hang persze nem ál­talában Bonn, hanem a jelenlegi nyugatnémet vezetés ellen irányul. Mi a háttere a két ország között újabban jelentkező kétségtelen feszültségnek? Helmut Schmidt, a bonni kiskoalíció hadügyminisztere brit kollégájával, Lord­ Carringstonnal az úgynevezett „nyu­gat-európai hézagpótló alapról” tárgyalt. Ez a dodonai ki­fejezés magyarul annyit jelent: az Európában állomásozó amerikai csapatok várható csökkentését a nyugateurópai hatalmaknak saját erőikből kellene ellensúlyozniuk, és a hézagpótló alap az erre a célra szánt összeg lenne. Első pillantásra tehát úgy tűnhet, a két miniszter pénz­összegekről, nagyságrendi kérdésekről tanácskozott, hadd tegyük hozzá, a jelek szerint eredménytelenül. Formailag talán valóban ez volt a téma, tartalmilag azonban ennél jóval többről volt, van és lesz szó. Az összegek és arányok mögött a két kormány alapvető, koncepcióbeli nézeteltérése rejlik. Brandték a jelenlegi világhelyzet döntő vonásának a két szuperhatalom létét tartják. A jelenlegi bonni kabinet szí­vesen venné, ha az amerikai katonai jelenlét „pajzsa” mö­gött zavartalanul folytathatná új keleti politikáját, amel­­­lyel máris néhány eredményt ért el. Londonban egé­szen más a helyzet. Amióta Wilson mun­káspárti kormányát felváltotta Heath­bory­ kabinetje, Themze partján furcsa szelek fújnak. Mind több szó esik a arról, hogy ..vissza kell szerezni Nagy-Britannia vezető helyét” a világban, legalábbis az európai kontinens nyugati részén. London hosszú ideje nem vallott nyíltan ilyen — a mai erőviszonyok tükrében bizony kissé anakronisztikusnak tűnő — hatalmi törekvéseket. A szándék teljesen világossá vált a Nyugateurópai Unió ülésén, ahol a közös­ piaci tár­gyalásokkal megbízott angol miniszter nagy beszédet mon­dott. Kiderült belőle: London már nem tart a de Gaulle utáni Franciaországtól és a Közös Piacban is, általában is, szeretné átvenni a hegemóniát Nyugat-Európában. Ehhez kifejezetten jól jönne az amerikai csapatk­ontingen­­sek csökkentése. Ebben az esetben ugyanis olyan hangulatot lehetne teremteni a közös­ piaci tagországok közvéleményé­ben, hogy „Angliára feltétlenül szükség van”. A sors iró­niája­ Heath de Gaulle nyomán szeretne „harmadik szuper­­hatalmat” kovácsolni a nyugateurópai országokból — csak éppen londoni vezetés alatt. Céljait nem az enyhülés, hanem a feszültség szolgálja, éles ellentétben a Brandt-kormány célkitűzéseivel. Hogy mennyire így van, arra jellemző, milyen másként beszél Brandt és Heath egy európai biztonsági konferen­ciáról. Londonban nem csinálnak titkot abból, hogy szíve­sebben látnának a Rajna­ partján egy kereszténydemokrata, konzervatív kabinetet. Ez derült ki most is a hadügyminisz­teri látogatás tory sajtóvisszhangjából. Bolgár-román barátsági szerződés Szófiában aláírták a Bulgária és Románia közötti újabb 20 évre szóló barátsági-, együttműködési-, és kölcsönös segít­ség­nyújtási szerződést. Ceausescu, a Román elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Államtanács Bizottságá­nak főtitkára, Todor Zsivkov, bolgár miniszterelnök, a Bolgár Kommunista Párt Közonti Bizottságának titkára aláírja az egyezményt. DOLGOZOK LAPJA Török vendégünk Egerbe l­ingatott Ihsan Sabri Caglayangil tö­rök külügyminiszter pénteken Egerbe látogatott. Vele együtt érkezett Hollai Imre külügy­miniszterhelyettes, továbbá Zágor György, hazánk anka­rai nagykövete és Ismail Soy­­sal, a Török Köztársaság bu­dapesti nagykövete. A vendégeket érkezésükkor a Heves megyei Tanács VB. el­nöke köszöntötte. A vendé­gek ezután városnézésre in­dultak. Első útjuk a történel­mi nevezetességű egri várba vezetett, ahol Bakó Ferenc, a Heves megyei múzeumi szer­vezet igazgatója bemutatta az ott kiállított török kori em­lékeket. Eger városon áthaladva megtekintették a város köz­pontjában álló minaretet, itt dr. Lendvay Vilmos arról tá­jékoztatta a magasrangú tö­rök vendéget, hogy az értékes építményt — amelynek állaga az idők folyamán erősen meg­romlott — a város rendbeho­zatja és megőrzi az utókor számára. Caglayangil a búcsúzás al­kalmával elismeréssel nyilat­kozott az Egerben látottak­ról, majd megköszönte a szí­vélyes fogadtatást. A „hatok” béketerve Bonn, MTI A közös piaci országok kül­ügyminiszterei csütörtöki müncheni értekezletükön el­határozták, hogy tervet dol­goznak ki a közel-keleti vál­ság megoldására. Ez a nyu­gat-európai „terv” főleg Schu­mann francia külügyminisz­ter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: 1. Jeru­zsálem státuszát, 2. a Palesz­tinai menekültek jövőjét, 3. a Jarring-misszió újbóli meg­kezdését, 4. a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Aka­­bai-öbölben, 5. demilitarizált zónák létesítését Izrael és az ICAK között. A közös piaci külügyminisz­terek e terv megvitatása so­­rán — mint az MTI tudósí­tója jól informált körökből értesült — aláhúzták, nem javasolhatnak átfogó, minden részletre kiterjedő megoldást, mert befolyásuk az arab or­szágokra és Izraelre nézve nem elegendő. E meggondo­lásból kifolyólag nem kíván­nak érinteni olyan kérdése­ket, mint például a feleknek szállítandó fegyverek ügyét. A hat külügyminiszter de­cember 2-án egyeztetni akar­ja tervét Nagy-Britanniával. A részletesen kidolgozott terv végül mégegyszer a külügy­miniszterek elé kerülne a „ha­tok” legközelebbi konferen­­ciáján. Fáradhatatlanul „túrázik” Moszkva, TASZSZ A Lunohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kí­sérleti program végrehajtását az esők tengerének körzeté­ben. Csütörtökön, magyar idő szerint 22 órakor újra fel­vették a kapcsolatot a hold­­járművel. Ekkor a Luno­­hod—1 a kapcsolatot fenn­tartó központ rádiósugarai­nak hatáskörében volt. Négy órán és 25 percen át a hold­járó tudományos-műszaki kí­sérleteket hajtott végre és előrehaladt a Hold felszí­nén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—1­82 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek befe­jeztével a Lunohod—1 125 méter távolságra van a na—17 leszálló fokozatától.Lu­Röntgen-spektrométer segít­ségével folytatták a hold­­felszín vegyi összetételének meghatározását. hajtották végre a kísérleteket holdfelszín mechanikai kutatására és a sajátosságainak Lunohod—1 haladóképességének meghatá­rozására. Eközben egy olyan műszert használtak fel, amely képes behatolni a holdkő­zetbe és megmérték azokat az erőhatásokat, amelyek a hold­járó futóművét érik. Röntgen-teleszkóppal foly­tatták a földi műszerekkel nem regisztrálható galakti­kán kívüli röntgen-sugárzás mérését. A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeket rak. A fényképeken jól káp­lál­hatók azok a nyomok, ame­lyeket a holdjáró hagyott ma­ga után, valamint a hold­felszín részletei és a Luno­hod—1 konstrukciós elemei. A holdjáró szemmeltartását és útvonalának értékelé­sét szolgáló televíziós kame­rák biztosították a szüksé­ a holdjáró ges információkat az egye­netlen felszínen való haladás megvalósítására. Egyes he­lyeken a felszín lejtésének mértéke elérte a 14 fokot. A Lunohod—1 útjába esett egy elég mély kráter, amelyet a földi irányítók sikeresen megkerült,segítségével A kapcsolatfelvétel idején nagy mennyiségű telemetrikus információt kaptak. Nyilatkozott a Pravda ha­sábjain Petrov akadémikus, a Szovjet­­ Űrkutatási Intézet igazgatója. Azt a véleményét fejtette ki, hogy a Holdat meg­ismerve jelentősen gyara­podni fog a Holdról tett tudásunk. A két kialakt­égitest­nek sokáig közös útja volt és magától értetődően hatottak egymásra. A Hold a Föld sa­játos modellje s ilyenképpen teljes mértékben lehetővé te­szi egy sor olyan folyamat tanulmányozását, amelynek megismerése Földünkön fe­lettébb nehéz lenne. Varsóban és Bonnban nyilvánosságra hozták a lengyel-nyugatnémet szerződés szövegét Márkus Gyula, az MTI var­­sói tudósítója jelenti: Pénteken délután Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyil­vánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Szövetségi Köztársaság Német no­vember 18-án parafált állam­közi szerződésének szövegét. SZERZŐDÉS A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­­saság kapcsolatai rendezésé­nek alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság­ — figyelembe véve, hogy a második világháború befeje­zése óta, amelynek első áldo­zata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést ho­zott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amely­nek biztosítani kell békés jö­vőjét, — attól az óhajtól vezérel­ve, hogy egymás között meg­teremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a nor­mális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biz­tonság megszilárdítására tö­rekedve, — felismerve, hogy a hatá­rok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország je­lenlegi határok közötti terü­leti integritásának és szuve­renitásának tiszteletben tar­tása a béke döntő feltétele, a következőben állapodtak meg: I. CIKKELY:­ ­ A Lengyel Népköztár­saság és a Német Szö­vetségi Köztársaság hangzóan megállapítják, hogy egybe­n meglévő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami értekezlet határoza­tának IX. fejezetében közvet­lenül Swinoujscie (Swine­­müinde-től) nyugatra a Balti­tengertől kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa —Luzycka (Lausitzer—Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa —Luzycka (Lausitzer—Neisse) mentén Csehszlovákia hatá­ráig állapították meg, a Len­gyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi.­­ Megerősítik­ fennálló határaik sérthetetlen­ségét, most és a jövőben és kölcsönös kötelezettséget vál­lalnak egymás területi integ­ritásának feltétlen tisztelet­ben tartására.­­ Kijelentik, hogy egy­mással szemben nincs semmiféle területi követelé­sük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követelést támasztani. III. CIKKELY: A Lengyel Népköztár­saságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biz­tonsága biztosításának kérdé­seiben az ENSZ alapokmá­nyában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni.­­ Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának és II. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket ki­zárólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az euró­pai és nemzetközi biztonsá­got érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől.­­ A Lengyel Népköztár­saság és a Német Szö­vetségi Köztársaság lépéseket tesznek kapcsola­taik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdeké­ben, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés.­­ Egyetértenek hogy gazdasági, abban: tudo­mányos, tudományos-műszaki, kulturális,­ stb. együttműkö­désük­ bővítése megfelel köl­csönös érdekeiknek. E szerződés nem érinti két fél által korábban meg­ül­kötött, vagy rájuk vonatkozó két vagy többoldalú nemzet­­közi szerződéseket. IV. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésé­nek napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a je­len szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban K­ .­ 1... napján készült, két ere­deti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A LENGYEL­ NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében: A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG nevében: az A szerződéshez mellékesül NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegy­zék szövegét. Mint ismeretes, az egyez­ményt a két kormányfő és a két­ külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. III. CIKKELY: tová Szovjet hozzászólás a szavazás előtt Először kap ön többséget a Kína ENSZ-jogait támogató javaslat New York, MTI Az ENSZ-közgyűlésen csü­törtökön este befejeződött Kínai Népköztársaság ENSZ-­­ beli jogainak érvényesítésével kapcsolatos vita. A péntek délutánra kitűzött szavazás előtt csütörtökön es­te Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ képviselője is hozzá­szólt a kínai ENSZ-tagság kérdéséhez. Azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben csangkajsekista klikk bitorol­­­ja, Malik a kínai néppel szemben kiáltó igazságtalan­ságot és az ENSZ-alapokmány megsértésének nevezte. Csütörtökön este, a vita zá­rónapján a Szovjetunió kép­viselőjén kívül a Mali Köz­társaság, a Dél-Jemeni Nép­­köztársaság és Algéria képvi­selői is támogatták a népi Kína ENSZ-jogainak érvé­nyesítését és a Csangkajsekis­ta küldött kiutasítását. Auszt­rália, Thaiföld és Tajvan kép­viselője viszont a jelenlegi helyzet fenntartása mellett foglalt állást. Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésében először kapott ab­szolút többséget az a határo­zati javaslat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását és a tajvani rezsim küldöt­teinek kizárását irányozta elő. A határozat azonban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Álla­mok vezette tömbnek­ ismét sikerült úgynevezett fontos napirendi pontnak nyilváníta­nia a kérdést így az elfogadá­sához kétharmados többség szükséges. A 18 ország által benyújtott határozati javaslat mellett szavazott 51 ország, ellene 49, míg 25 ország tartózkodott a szavazástól. a vád tanúi New York, AP Michael Calley főhadnagy erében — akit 102 vietnami araszt lemészárlásával vádol­t amerikai hadbíróság — az Iső két tárgyalási napon ád hat tanúját hallgatták ki. V­alamennyien kijelentették, úgy látták My Lai-ban — v­érengzés színhelyén — a nicrári halot­táikat. A főhadnagy védői eddig két mentséget próbáltak Cal­ley érdekében felhozni: a Ro­nald Haeberle katonai fény­képész által készített felvéte­lek nem My Lai-ból származ­nak és ha My Lai-ban való­ban lövöldözésre került sor, azt „ellenséges” támadás vál­totta ki. A vád mindkét érvet vissza tudja verni, több tanú vallomásával. 1970. november 21, szombat fi szökőár után éhínség, járvány fenyeget Kelet-Pakisztánban Újabb katasztrófa fenyege­meggyorsítani az élelmiszer és orvosság szállítását. A szállí­tás csak csütörtökön kezde­­ti Kelet-Pakisztán sokat szen­­dött meg és változatlanul védett lakosságát, de most fennakadást okoz a szállító­­már nem a természeti erők eszközök csaknem teljes ki­­szeszélye, hanem a rossz szer­­ánya. Ugyanakkor a pakisztán Dacca, Reuter verés miatt, Ashan kelet-pa­kisztáni kormányzó csütörtök este a szökőár sújtotta vidék­ről visszatérve Daccába kö­zölte, hogy napokon belül súlyos következményekkel járhat a világtól elvágott ke­let-pakisztáni szigeteken pusz­tító éhínség, és a járványról elterjedt hírek is hamarosan valósága válnak, ha nem si­kerül valamilyen úton-módon a­ légierő néhány gépe és több mint egy tucat hajó in­dult el, fedélzetén a segély­szállítmányon kívül , orvosok­kal, ápolókkal. A pakisztáni kormány ed­dig 148 ezer személyt nyil­vánított hivatalosan halott­nak. A nemhivatalos becslé­sek szerint továbbra is ennek a számnak sokszorosáról be­szélnek. Újabb drámai kép a kelet-pakisztáni Manpurából: földön.

Next