Dolgozók Lapja, 1970. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
2 Egy nap a külpolitikában London kontra Bonn Egy nappal az angol—nyugatnémet hadügyminiszteri tárgyalások után a brit konzervatív sajtó hangja élesen és egységesen Bonn-ellenes. Ez a legjobb esetben kelletlenkedő, de nem egyszer szélsőségesen támadó hang persze nem általában Bonn, hanem a jelenlegi nyugatnémet vezetés ellen irányul. Mi a háttere a két ország között újabban jelentkező kétségtelen feszültségnek? Helmut Schmidt, a bonni kiskoalíció hadügyminisztere brit kollégájával, Lord Carringstonnal az úgynevezett „nyugat-európai hézagpótló alapról” tárgyalt. Ez a dodonai kifejezés magyarul annyit jelent: az Európában állomásozó amerikai csapatok várható csökkentését a nyugateurópai hatalmaknak saját erőikből kellene ellensúlyozniuk, és a hézagpótló alap az erre a célra szánt összeg lenne. Első pillantásra tehát úgy tűnhet, a két miniszter pénzösszegekről, nagyságrendi kérdésekről tanácskozott, hadd tegyük hozzá, a jelek szerint eredménytelenül. Formailag talán valóban ez volt a téma, tartalmilag azonban ennél jóval többről volt, van és lesz szó. Az összegek és arányok mögött a két kormány alapvető, koncepcióbeli nézeteltérése rejlik. Brandték a jelenlegi világhelyzet döntő vonásának a két szuperhatalom létét tartják. A jelenlegi bonni kabinet szívesen venné, ha az amerikai katonai jelenlét „pajzsa” mögött zavartalanul folytathatná új keleti politikáját, amellyel máris néhány eredményt ért el. Londonban egészen más a helyzet. Amióta Wilson munkáspárti kormányát felváltotta Heathbory kabinetje, Themze partján furcsa szelek fújnak. Mind több szó esik a arról, hogy ..vissza kell szerezni Nagy-Britannia vezető helyét” a világban, legalábbis az európai kontinens nyugati részén. London hosszú ideje nem vallott nyíltan ilyen — a mai erőviszonyok tükrében bizony kissé anakronisztikusnak tűnő — hatalmi törekvéseket. A szándék teljesen világossá vált a Nyugateurópai Unió ülésén, ahol a közös piaci tárgyalásokkal megbízott angol miniszter nagy beszédet mondott. Kiderült belőle: London már nem tart a de Gaulle utáni Franciaországtól és a Közös Piacban is, általában is, szeretné átvenni a hegemóniát Nyugat-Európában. Ehhez kifejezetten jól jönne az amerikai csapatkontingensek csökkentése. Ebben az esetben ugyanis olyan hangulatot lehetne teremteni a közös piaci tagországok közvéleményében, hogy „Angliára feltétlenül szükség van”. A sors iróniája Heath de Gaulle nyomán szeretne „harmadik szuperhatalmat” kovácsolni a nyugateurópai országokból — csak éppen londoni vezetés alatt. Céljait nem az enyhülés, hanem a feszültség szolgálja, éles ellentétben a Brandt-kormány célkitűzéseivel. Hogy mennyire így van, arra jellemző, milyen másként beszél Brandt és Heath egy európai biztonsági konferenciáról. Londonban nem csinálnak titkot abból, hogy szívesebben látnának a Rajna partján egy kereszténydemokrata, konzervatív kabinetet. Ez derült ki most is a hadügyminiszteri látogatás tory sajtóvisszhangjából. Bolgár-román barátsági szerződés Szófiában aláírták a Bulgária és Románia közötti újabb 20 évre szóló barátsági-, együttműködési-, és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Ceausescu, a Román elnöke, a Román Kommunista Párt Központi Államtanács Bizottságának főtitkára, Todor Zsivkov, bolgár miniszterelnök, a Bolgár Kommunista Párt Közonti Bizottságának titkára aláírja az egyezményt. DOLGOZOK LAPJA Török vendégünk Egerbe lingatott Ihsan Sabri Caglayangil török külügyminiszter pénteken Egerbe látogatott. Vele együtt érkezett Hollai Imre külügyminiszterhelyettes, továbbá Zágor György, hazánk ankarai nagykövete és Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A vendégeket érkezésükkor a Heves megyei Tanács VB. elnöke köszöntötte. A vendégek ezután városnézésre indultak. Első útjuk a történelmi nevezetességű egri várba vezetett, ahol Bakó Ferenc, a Heves megyei múzeumi szervezet igazgatója bemutatta az ott kiállított török kori emlékeket. Eger városon áthaladva megtekintették a város központjában álló minaretet, itt dr. Lendvay Vilmos arról tájékoztatta a magasrangú török vendéget, hogy az értékes építményt — amelynek állaga az idők folyamán erősen megromlott — a város rendbehozatja és megőrzi az utókor számára. Caglayangil a búcsúzás alkalmával elismeréssel nyilatkozott az Egerben látottakról, majd megköszönte a szívélyes fogadtatást. A „hatok” béketerve Bonn, MTI A közös piaci országok külügyminiszterei csütörtöki müncheni értekezletükön elhatározták, hogy tervet dolgoznak ki a közel-keleti válság megoldására. Ez a nyugat-európai „terv” főleg Schumann francia külügyminiszter elgondolásán alapszik. A terv a közel-keleti helyzet öt problémáját érinti: 1. Jeruzsálem státuszát, 2. a Palesztinai menekültek jövőjét, 3. a Jarring-misszió újbóli megkezdését, 4. a szabad hajózást a Szuezi-csatornán és az Akabai-öbölben, 5. demilitarizált zónák létesítését Izrael és az ICAK között. A közös piaci külügyminiszterek e terv megvitatása során — mint az MTI tudósítója jól informált körökből értesült — aláhúzták, nem javasolhatnak átfogó, minden részletre kiterjedő megoldást, mert befolyásuk az arab országokra és Izraelre nézve nem elegendő. E meggondolásból kifolyólag nem kívánnak érinteni olyan kérdéseket, mint például a feleknek szállítandó fegyverek ügyét. A hat külügyminiszter december 2-án egyeztetni akarja tervét Nagy-Britanniával. A részletesen kidolgozott terv végül mégegyszer a külügyminiszterek elé kerülne a „hatok” legközelebbi konferenciáján. Fáradhatatlanul „túrázik” Moszkva, TASZSZ A Lunohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kísérleti program végrehajtását az esők tengerének körzetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 22 órakor újra felvették a kapcsolatot a holdjárművel. Ekkor a Lunohod—1 a kapcsolatot fenntartó központ rádiósugarainak hatáskörében volt. Négy órán és 25 percen át a holdjáró tudományos-műszaki kísérleteket hajtott végre és előrehaladt a Hold felszínén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—182 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek befejeztével a Lunohod—1 125 méter távolságra van a na—17 leszálló fokozatától.LuRöntgen-spektrométer segítségével folytatták a holdfelszín vegyi összetételének meghatározását. hajtották végre a kísérleteket holdfelszín mechanikai kutatására és a sajátosságainak Lunohod—1 haladóképességének meghatározására. Eközben egy olyan műszert használtak fel, amely képes behatolni a holdkőzetbe és megmérték azokat az erőhatásokat, amelyek a holdjáró futóművét érik. Röntgen-teleszkóppal folytatták a földi műszerekkel nem regisztrálható galaktikán kívüli röntgen-sugárzás mérését. A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeket rak. A fényképeken jól káplálhatók azok a nyomok, amelyeket a holdjáró hagyott maga után, valamint a holdfelszín részletei és a Lunohod—1 konstrukciós elemei. A holdjáró szemmeltartását és útvonalának értékelését szolgáló televíziós kamerák biztosították a szüksé a holdjáró ges információkat az egyenetlen felszínen való haladás megvalósítására. Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke elérte a 14 fokot. A Lunohod—1 útjába esett egy elég mély kráter, amelyet a földi irányítók sikeresen megkerült,segítségével A kapcsolatfelvétel idején nagy mennyiségű telemetrikus információt kaptak. Nyilatkozott a Pravda hasábjain Petrov akadémikus, a Szovjet Űrkutatási Intézet igazgatója. Azt a véleményét fejtette ki, hogy a Holdat megismerve jelentősen gyarapodni fog a Holdról tett tudásunk. A két kialaktégitestnek sokáig közös útja volt és magától értetődően hatottak egymásra. A Hold a Föld sajátos modellje s ilyenképpen teljes mértékben lehetővé teszi egy sor olyan folyamat tanulmányozását, amelynek megismerése Földünkön felettébb nehéz lenne. Varsóban és Bonnban nyilvánosságra hozták a lengyel-nyugatnémet szerződés szövegét Márkus Gyula, az MTI varsói tudósítója jelenti: Pénteken délután Varsóban és Bonnban egyidejűleg nyilvánosságra hozták a Lengyel Népköztársaság és a Szövetségi Köztársaság Német november 18-án parafált államközi szerződésének szövegét. SZERZŐDÉS A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai rendezésének alapjairól. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — figyelembe véve, hogy a második világháború befejezése óta, amelynek első áldozata Lengyelország volt és amely súlyos szenvedést hozott Európa népeire, több mint 25 év telt el. — emlékezve arra, hogy ez idő alatt mindkét országban új nemzedék nőtt fel, amelynek biztosítani kell békés jövőjét, — attól az óhajtól vezérelve, hogy egymás között megteremtsék a békés egymás mellett élés, valamint a normális fejlődés és a jó viszony tartós alapjait, — az európai béke és biztonság megszilárdítására törekedve, — felismerve, hogy a határok sérthetetlensége, valamint az összes európai ország jelenlegi határok közötti területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása a béke döntő feltétele, a következőben állapodtak meg: I. CIKKELY: A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság hangzóan megállapítják, hogy egyben meglévő határ, amelynek vonalát az 1945. augusztus 2-i potsdami értekezlet határozatának IX. fejezetében közvetlenül Swinoujscie (Swinemüinde-től) nyugatra a Baltitengertől kiindulva, s innen az Odera folyó mentén a Nysa —Luzycka (Lausitzer—Neisse) folyótorkolatig, majd a Nysa —Luzycka (Lausitzer—Neisse) mentén Csehszlovákia határáig állapították meg, a Lengyel Népköztársaság nyugati államhatárát képezi. Megerősítik fennálló határaik sérthetetlenségét, most és a jövőben és kölcsönös kötelezettséget vállalnak egymás területi integritásának feltétlen tiszteletben tartására. Kijelentik, hogy egymással szemben nincs semmiféle területi követelésük és a jövőben sem fognak semmilyen területi követelést támasztani. III. CIKKELY: A Lengyel Népköztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot mind egymáshoz való viszonyukban, mind Európa és a világ biztonsága biztosításának kérdéseiben az ENSZ alapokmányában lefektetett célok és elvek fogják vezérelni. Ennek megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezete alapszabályának és II. cikkelyével összhangban minden vitás kérdésüket kizárólag békés eszközökkel fogják megoldani. Az európai és nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben pedig ugyanúgy, mint egymás közti kapcsolatukban, tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől. A Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelen szerződés. Egyetértenek hogy gazdasági, abban: tudományos, tudományos-műszaki, kulturális, stb. együttműködésük bővítése megfelel kölcsönös érdekeiknek. E szerződés nem érinti két fél által korábban megülkötött, vagy rájuk vonatkozó két vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket. IV. CIKKELY: E szerződést ratifikálni kell és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésének napján lép érvénybe. Ennek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottai a jelen szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban K . 1... napján készült, két eredeti példányban, mindkettő lengyel és német nyelven, s mindkettő egyformán hiteles. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG nevében: A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG nevében: az A szerződéshez mellékesül NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegyzék szövegét. Mint ismeretes, az egyezményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. III. CIKKELY: tová Szovjet hozzászólás a szavazás előtt Először kap ön többséget a Kína ENSZ-jogait támogató javaslat New York, MTI Az ENSZ-közgyűlésen csütörtökön este befejeződött Kínai Népköztársaság ENSZ- beli jogainak érvényesítésével kapcsolatos vita. A péntek délutánra kitűzött szavazás előtt csütörtökön este Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ képviselője is hozzászólt a kínai ENSZ-tagság kérdéséhez. Azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben csangkajsekista klikk bitorolja, Malik a kínai néppel szemben kiáltó igazságtalanságot és az ENSZ-alapokmány megsértésének nevezte. Csütörtökön este, a vita zárónapján a Szovjetunió képviselőjén kívül a Mali Köztársaság, a Dél-Jemeni Népköztársaság és Algéria képviselői is támogatták a népi Kína ENSZ-jogainak érvényesítését és a Csangkajsekista küldött kiutasítását. Ausztrália, Thaiföld és Tajvan képviselője viszont a jelenlegi helyzet fenntartása mellett foglalt állást. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésében először kapott abszolút többséget az a határozati javaslat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítását és a tajvani rezsim küldötteinek kizárását irányozta elő. A határozat azonban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét sikerült úgynevezett fontos napirendi pontnak nyilvánítania a kérdést így az elfogadásához kétharmados többség szükséges. A 18 ország által benyújtott határozati javaslat mellett szavazott 51 ország, ellene 49, míg 25 ország tartózkodott a szavazástól. a vád tanúi New York, AP Michael Calley főhadnagy erében — akit 102 vietnami araszt lemészárlásával vádolt amerikai hadbíróság — az Iső két tárgyalási napon ád hat tanúját hallgatták ki. Valamennyien kijelentették, úgy látták My Lai-ban — vérengzés színhelyén — a nicrári halottáikat. A főhadnagy védői eddig két mentséget próbáltak Calley érdekében felhozni: a Ronald Haeberle katonai fényképész által készített felvételek nem My Lai-ból származnak és ha My Lai-ban valóban lövöldözésre került sor, azt „ellenséges” támadás váltotta ki. A vád mindkét érvet vissza tudja verni, több tanú vallomásával. 1970. november 21, szombat fi szökőár után éhínség, járvány fenyeget Kelet-Pakisztánban Újabb katasztrófa fenyegemeggyorsítani az élelmiszer és orvosság szállítását. A szállítás csak csütörtökön kezdeti Kelet-Pakisztán sokat szendött meg és változatlanul védett lakosságát, de most fennakadást okoz a szállítómár nem a természeti erők eszközök csaknem teljes kiszeszélye, hanem a rossz szeránya. Ugyanakkor a pakisztán Dacca, Reuter verés miatt, Ashan kelet-pakisztáni kormányzó csütörtök este a szökőár sújtotta vidékről visszatérve Daccába közölte, hogy napokon belül súlyos következményekkel járhat a világtól elvágott kelet-pakisztáni szigeteken pusztító éhínség, és a járványról elterjedt hírek is hamarosan valósága válnak, ha nem sikerül valamilyen úton-módon a légierő néhány gépe és több mint egy tucat hajó indult el, fedélzetén a segélyszállítmányon kívül , orvosokkal, ápolókkal. A pakisztáni kormány eddig 148 ezer személyt nyilvánított hivatalosan halottnak. A nemhivatalos becslések szerint továbbra is ennek a számnak sokszorosáról beszélnek. Újabb drámai kép a kelet-pakisztáni Manpurából: földön.