Dolgozók Lapja, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 1971. márc. 2. KEDD AZ MSZMP­ KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 51. sz. Árn* ft*­ fillér A Minisztertanács határozata nyomán Fejlesztik a tatabányai, dorogi és oroszlányi szénmedencét A ISZM tájékoztatója a munkafeltételek ja­vítására, a bérezésre és a pótszabadságokra vonatkozó intézkedésekről A Minisztertanács — mint jelentettük — legutóbbi ülé­sén foglalkozott a szénbányá­szat helyzetével. Ezzel kapcso­latban a Nehézipari Miniszté­rium a következő tájékozta­tást adta: 1,3 MILLIÓ TONNA SZÉN­TERVEN FELÜL. — Az elmúlt években népgazdaság energiaigényei lé­n­­yegesen meghaladták az elő­­rejelzett mennyiséget, s a többletigények kielégítésében az utóbbi három évben nagy feladatok hárultak a szénbá­nyászatra. Nagymértékben szénbányászok helytállásának­­ köszönhető, hogy az energia­­igényeket maradéktalanul ki­elégíthették, és nem került sor egyes felhasználók ener­giafogyasztásának korlátozá­sára. A szénbányászok 1969 második félévétől kezdve sza­badnapjaik egy részét is fel­áldozták. 1970-ben átlagosan több mint 16 munkaszüneti napon dolgoztak, és 1,3 millió tonnánál több szenet adtak terven felül. gépesítés, fiatalítás, BÉREZÉS, LAKÁSJUTTATÁS — A jelenlegi helyzet azon­ban megkövetelte a szénbá­nyászat problémáinak sürgős megoldását. Azért hozott most a kormány határozatot a helyzet felülvizsgálatára és a szükséges intézkedésekre. Az intézkedések kétirányúak. Egy részük a meglevő kapa­citások jobb kihasználásának feltételeit kívánja biztosítani.­­ Ennek megfelelően tovább kell folytatni a szénbányászat gépesítését, modernizálását, elsősorban korszerű szovjet bányagépek beszerzésével. Emellett meg kell fékezni az évek óta tartó létszámáram­lást, biztosítani kell a mun­kásállomány fiatalítását. A a határozat lehetőséget teremt szükséges jövedelemszint kialakítására, és célul tűzi a bányászok lakásellátásának ja­vítását­ is. TATABÁNYA, DOROG, OROSZLÁNY FEJLESZTÉSE — A kormány már koráb­ban intézkedéseket hozott meglevő nagy hatékonyságú a bányaüzemek rekonstrukció­jának folytatására. Legutóbbi határozatában külön hang­súlyt kap a jó minőségű sze­net termelő tatabányai, dorogi és oroszlányi szénmedencék új bányatelepítési lehetőségeinek vizsgálata. , — A kormányhatározat in­tézkedései biztosítják, hogy a szénellátásban a közeljövő­ben se legyenek zavarok. •NÖVEKEDHE­T’ 4 KERESET — Az utóbbi években sok ezer dolgozó — főleg fiatal — hagyta el a szénbányákat Az eltávozók közül sokan hivat­koztak a bányamunka nehéz­ségeire, és arra, hogy máshol is megközelítően elérhetik ré­gi keresetüket. Az intézke­dések ezen a helyzeten is igyekeznek változtatni: szünnapokon végzett túlmun­­­ka következtében, a jelentős többlettermeléssel párhuza­mosan, tavaly emelkedtek bérek, az átlagkeresetek. Mi­­­vel a termelési feladatok 1971- ben sem kisebbek, a kor­mány lehetőséget nyújt arra, hogy a teljesítmények tartása esetén, a bányászok jövedel­mének szintje ne csökkenjen akkor sem, ha a szabadna­pokon nem dolgoznak, vagy kevesebb a túlóra. Ezenkívül lehetőség van a többletter­melés ösztönzésére, a szénfel­használók igényeinek kielégí­tésétől függően, a szénbányá­szok, elsősorban a föld alatti dolgozók keresete tovább nö­vekedhet. TÖBB PÓTSZABADSÁG — Külön rendezték a föld alatti dolgozók pótszabadsá­gát. A múlt év decemberében erről hozott kormányintézke­dés érinti a szénbányászatban foglalkoztatott valamennyi föld alatti dolgozót. A hos­­­szabb ideje föld alatti szolgá­latot ellátók évi fizetett sza­badsága meghaladhatja a 24 napot is. A termelő dolgozók évi — valamennyi jogcímen járó — összes szabadsága el­érheti, a 36, a kiszolgáló dol­gozóké pedig a 30 napot.­­ A kormány bérintézke­dései csak lehetőséget jelen­tenek, de a realizáláshoz feltételeket a szénbányászat­a­nak jobb vállalati e eredmények elérésével kell megteremtenie. A szénbányászat dolgozói kedvezően fogadják az­ intéz­kedéseket és hatásukra vár­ható a népgazdaság szénszük­ségletének kielégítése — mon­dották befejezésül a Nehéz­ipari Minisztériumban. (MTI) A SZOT elnökségének ülése A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a dol­gozókat érintő több kérdésről tárgyalt. A szocialista munka­verseny idei főbb céljairól szóló napirendben az elnök­ség megállapította, hogy az üzemekből, s mindenekelőtt a szocialista brigádoktól számos kezdeményezésről kaptak tá­jékoztatást. Ezeknek célja, hogy növekedjék a termelés, javuljon a gazdálkodás haté­konysága, a termelés szerve­zettsége. E kezdeményezések­kel a SZOT elnöksége egyet­ért. Felhívja a szakszerveze­teket, hogy szorgalmazzák és támogassák a korszerű munka- és üzemszervezési, valamint technológiai módszerek elter­jesztését stb., mindez egy-egy fontos eleme a szocialista munka­versenynek. A szakszervezetek szorgal­mazzák, hogy bővüljenek or­szágos mozgalommá a lakás­­építési terv pontos és jó mi­nőségű teljesítésével kapcsola­tos kezdeményezések. A SZOT elnöksége további napirendként azzal foglalko­zott, hogy a lakásügyi rende­letek helyes végrehajtásába hogyan kapcsolódhatnak be a szakszervezetek. A vállalati szakszervezeti szervek felada­tai közé tartozik, hogy fejtsék ki véleményüket a lakásépí­tés vállalati támogatására szolgáló alap képzéséről és felhasználásáról, a vállalati lakások elosztásának időren­di sorsolásáról. Mai számunkban: A lakosság szolgálatában Hármas aranylakodalom Neszmélyen 3. oldal Kalifornia 4. oldal Felelőtlenség­­ felső fokon 5. oldal Gyorslista a lottó jutalomsorsolásáról 6. oldal a femnsze­ne! Emberi sej­tség A Tatai Állami Gazdaság vadkacsa-tenyésztő telepén már ezerszáz tojó­kacsát gondoznak. A tataiak külön büsz­kesége: Európában sehol sincs ilyen népes törzsállomány. Az idén a telepen 60-70 ezer tojást és ebből körülbelül 40 ezer vadkacsát remélnek a szakemberek. Víztorony épül Mindennapos téma Komáromban az új víztorony épí­tése. A DUVIÉP győri építésvezetőségének kollektívája a téli hónapokban is építi. A negyedmillió köbméteres víz­torony érdekessége, hogy később, akár ezer köbméterrel is bővíthető. A kivitelezők előreláthatólag ez év végére be­fejezik a munkát. A hétmilló forintos költséggel épülő létesítmény minden bizonnyal egyik nevezetessége lesz a városnak. Kőnapi ígéret - májusi ajándék Automata gépekkel felszerelt mosó­szalon nyílik Tatabányán Országosan kiemelkedő Ko­márom megyében a háztartá­sok gépesítettsége. Alig van olyan család, amelyik rendelkezik mosógéppel,nem Amikor a nők élet- és munkakörülményeinek a javí­tásáról van szó, akkor első­­sorban­ éppen­ ezt a­­ néhány családot szükséges számításba venni. Persze keresni kell a lehetőséget, hogy könnyebb legyen a­­ mosógéppel rendel­kező háziasszonyok munkája­­ is.­ Ennek két útja alakult ki az iparilag fejlett országok­ban. Az egyik a mosodák lé­tesítése, a másik automata mo­sógépekkel felszerelt úgyne­vezett mosó-szalonok működ­­tetése. A megyében nincs mosoda. Építése érdekében évek óta folyik a harc. Most azonban már bizonyos, hogy 1972. má­sodik felében a mosoda meg­kezdheti működését. Az automata gépekkel fel­szerelt mosó­szalon még nincs hazánkban. A megyei tanács és a Tatabányai Szénbányák összefogásának eredményeként egy ilyen szalon létesítését nőnapi ígéretként fogadhatják a tatabányai háziasszonyok. Már megtették a lépéseket tíz, nagy teljesítményű, USA- licensz szerint készült belga gyártmányú gép megvásárlá­sára. Az ország első ilyen mosó­szalonja a Tatabányán — egy később kijelölendő he­lyen üzemel majd. Az auto­matákat — ha egy mód van rá — május 1-re üzembe is helyezik. Ezek a gépek pénzbedobás­sal működnek. A szolgálta­tást igénybe vevő háziasszony az automatába helyezi a mo­sandó ruhát, beadagolja megfelelő mosóport. Beállítja a a mennyiségnek megfelelő programot. Nyugodtan elme­het bevásárolni. Az automati­ka a megfelelő időben vasa­lásra kész, tiszta ruhát ad vissza. A tervek szerint a mosó­­szalont a­­ későbbiek sorára összekapcsolják ruhatisztító­val és vasaló szolgálattal is. A két utóbbit nem a közön­ség kezelné, hanem az ott dolgozó alkalmazottaknál kell majd megrendelni a munkát. A mosó­szalon kísérleti jel­leggel kezdi meg működését A tapasztalatok alapján ha­tároznak újabb nyitásáról. A külföldi információk sze­rint a mosásnak ez a módja közkedveltté vált más orszá­gokban és lényegesen könnyí­ti a családok, a háziasszonyok helyzetét. Egy üzem a maga lehetőségein belül nem vál­lalkozhat ilyen akcióra. A Tatabányai Szénbányák kez­deményezése révén a mosó­szalon minden család számá­ra nyitva áll. A lakosság összetételénél fogva többségé­ben a bányászcsaládok ház­tartása számára jelent majd könnyítést. A Tatabányai Szénbányák eddig is gyakran szolgált üzemi érdekeket — ilyen széles társadalmi ala­pokra helyezve. Megnyílt a megyei tanács továbbképző intézete Ismét országos kezdeményezés Hétfőn délelőtt megkezdő­dött az oktatás a megyei ta­nács továbbképző intézeté­ben. Adóügyi előadókat hív­tak be, hogy az új rendele­tekkel, tennivalókkal ismer­kedjenek. A háromnapos bentlakásos tanfolyam egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az adóügyi előadók világosan megismerjék a lakásrendelet­tel kapcsolatos feladataikat is. A továbbképző jelenleg Ta­tabányán, az MSZMP oktatá­si igazgatóságának épületében működik. Tanfolyamonk­éll mintegy 50 hallgatói tadask fogadni. A megyei tanács új intézménye bonyolítja le a jövőben a tanácsi dolgozók szakmai, politikai továbbkép­zését Itt tartják a szakigaz­gatás dolgozóinak h­ötelező vizsgáit. Különös gon­dot for­dítanak a tanácsakadémiát végzett hallgatók magas szintű továbbképzésére. Az intézmény munkássága válik majd a köztisztviselők utánpótlásának bázisává. Meg­keresik a megyei középiskolá­iban tanuló olyan fiatalokat, akik érettségijük után, a k­özigazgatásban kívánnak el­­helyezkedni. Az ő számukra előgyakorlatokat szerveznek a nyári szünidőben. Lehetőséget adnak, hogy a tanácsi hiva­talokban dolgozzanak néhány hetet és megismerkedjenek jövő hivatásukkal. A Komárom megyei tanács ezzel a módszerrel — mint eddig már annyiszor — út­törő munkát végez. Jelenleg ugyanis még sehol sem mű­ködik, hasonló intézmény. A kezdeményezés sikerét nagy­ban elősegíti, hogy a buda­pesti tanácsakadémia messze­menően támogatja a Komá­rom megyei továbbképzőt. Stb-ülés a KOMÉP-nál Megtárgyalták a mérlegbeszámolót, jóváhagyták a nyereségfelosztást A Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szak­szervezeti bizottsága március elsején tárgyalta meg a vál­lalati mérlegbeszámolót és jó­váhagyta a nyereség felosz­tásának tervét is. Érdekesen vázolódott mérlegbeszámolóban a válla­a­lat feladatainak teljesítése közben felmerülő problémák köre. A múlt esztendő során figyelemre méltó bérfejlesz­tést alkalmaztak, csaknem hétmillióval több bért fizettek ki az 1969. évinél. Számos munkást adtak „kölcsönbe” az árvízk­árok helyreállításá­hoz. Kihelyezésük az ország távoli pontjaira nemcsak a vasúti hozzájárulást emelte, továbbá az étkezési költsége­ket, a túlórapótlékot és a kö­­rheket, hanem az itt­hon dolgozóktól is mintegy háromszázezer túlórapótlékot tehet. A törzsgárdafejlesztés és a munkaverseny új feltételei­nek kidolgozása további ked­vező hatást fejthet majd ki a vállalat fejlődésére. Hozzájá­rul ehhez az elkövetkező há­rom évre tervezett 96 milliós saját beruházási összeg, ami­hez 36 milliós állami támoga­tást, további 50 milliós hosszú­­lejáratú hitelt is kapnak. Miután a szakszervezeti bi­zottság elfogadta a mérlegbe­számolót és a részesedés­ fel­osztásának a tervét, megtár­­gyalták a szakszervezet 1971. évi jóléti keretének felosztá­sát. Ez az elmúlt évihez vi­szonyítva mintegy százötven százalékos emelkedést mutató 274 ezer forint jut szociális cé­lokra, 111 ezer kulturális kia­dásokra, 130 ezer a sport terü­letére, s ebbe még nem fog­lalták bele a vállalat két saját üdülőjére fordított köf&é­s kefe

Next