Dolgozók Lapja, 1972. március (27. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1972. március 15. szerda Hol volt, hol nem volt —•A tatabányai gyerm­eeiszínpad új műsora — A nyáron ünnepli­ megala­kulásának ötödik évfordulóját a tatabányai mekszínpada. Az Népház g­yer­­évforduló­ra készülve a színpad a régi előadásokból és új darabok­ból több mint egyórás össze­állítást készített. Ezzel az összeállítással március 13-án és 14-én két-két alkalommal léptek fel a Népházban tata­bányai iskolások előtt, nagy sikerrel, majdnem minden al­kalommal telt nézőtér előtt (a nagy színházteremben). Az Egyszer volt, hol neki volt című összeállítás első da­rabja Hárs László: Hiszé­keny király című egyfelvo­­násosa. Ez a darab a színpad első, legsikerültebb előadásai közé tartozik, több fesztivá­lon (így az elmúlt évben az amatőr országos színpadok tatabányai bemutatóján is) si­kert arattak vele. Ami érde­kes. Ivák István rendező nem ragaszkodik díszletekhez, azt a gyermek fantáziájára bízza. Egyszerű eszközökkel dol­goznak a színpad kis mű­ á­­szei: jelmezük mindössze egy fejet is eltakaró zsákruha, kívülről dekorálva. Az (nagyon elmúlt évekhez képest helyesen figyelembe véve az országos zsűrik tag­jainak megjegyzéseit) ezek a jelmezek „szabadabbak”, ki­fejezőbbek lettek: a szereplők egyik keze kint van a zsák­ból, s ez nagyban hozzájárul a színpadi merevség, „tömb­­mozgás" feloldásához. így jelmezmegoldás nagyon hatá­­­sos, kifejező A Hiszékeny király meséje ismert, szinte minden gyerek előtt, egymás után jelentkeznek a nagyot­­mondó-füllentő kérők, hogy elnyerjék a fele királyságot és a királylány kezét. Ez furfangos, csavaros agyú m­­a­hászbojtárnak sikerül végül. Tehát lényegében előre tud­juk a sztorit, mégis le tudnak ketni a színpad kis színészei. Ezt kedves-bájos hanghor­dozásukkal, mozdulataikkal, helyenként m­egbocsáthatóan esetlen (gyerekekről van szó) átélésükkel érik el. Mesedarab a színpad két másik játéka, a Rakoncátlan lángocska és a Kacor kandúr is. Mese-elemek elevenednek meg a gyermek­ nézők előtt, általános, örök-igaz, nevelő jellegű tanulságokkal. A szín­pad tagjainak játéka ebben a kis jelenetben nagyon hiteles (itt és a többi darabban már ne m­nak), zsák­jelmezben játssza­mozgásuk sikeresen imitálja a lángot, a zenei alá­festés is tökéletes. Az utóbbi két egyfelvonásos mesedarab a színpad új, most először bemutatott produkciója. Az előadások során még várha­tóan tovább csiszolódik, tö­kéletesedik, bár aki nem is­meri az összeállítást, nem ve­szi észre a „premiert”. A műsor negyedik darabja szintén felújítás. Ez egy út­törőtáborozás vidám mozza­natait mutatja be. A címe is: Táborozás. A műsort úttörők adják elő úttörőknek. A gyer­mekjáték így nagyon közel áll a befogadók lelkivilágá­hoz, kitűnő szórakozást, kényteli perceket szerez, és­’ amire szintén törekszenek­­ a színpad tagjai: elindítják a gyermekek fantáziáját, egy­­egy mozdulattal, jelzéssel stb. így elkerülik az ismert me­sevilág „szájbarágóságát” is. A négy egyfelvonásosba na­gyon szervesen épül be a ta­tabánya-újvárosi 4. számú általános iskola bábszakköré­nek játéka. A bábosok ügyes­sége oldottságot, feloldódást­­felfrissülést eredményez, s báb­jelenet egyenértékű részé­­­vé válik a színpad műsorának. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a Népház gyer­mekszínpadának a szereplői ez évben a város kilenc is­­­kolájából kerülnek ki (eddig három iskolából). A színpad csak általános foglalkoztat, ezért iskolásokat szereplő­­gárdája egy-két évenként vál­tozik. S ami még lényeges: eddig is több szereplőt adott a felnőtt Bányász Színpadnak. i Szervezettebben, előrelátóbban Biztató változások a tanácsi építőipari vállalatnál Otthonra találtak a m­unká­­­sok a Komárom megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnál. Az építkezéseken egyre több a nehéz fizikai munkát meg­könnyítő gép. A rakodók, bil­lenős tehergépkocsik, gyorsfel­vonók, hidraulikus állványok, autódaruk segítik és gyorsítják a munka ütemét. Az elmúlt évben a blokkos lakásépítke­zéseknél 313 m­unkás volt. Két évvel ezelőtt dolga­még 218-at foglalkoztattak itt. Az­óta nőtt a létszámuk, sőt ez évben az utolsó adatok szerint már 367-re emelkedett- Folya­matosan sajátítják el a gépek kezelését és a szakmunkásokat megillető magasabb bért kap­ják. A kritikus 70-es év gond­jai ugyan még nem szűntek meg, de a szervezettebb veze­tés, az előrelátó gazdálkodás és a jobb anyagi és erkölcsi megbecsülés megállította a munkásvándorlást. Az idén fokozott gondot for­dítanak a törzsgárda megbe­csü­lésére. A felmérés megálla­pította, hogy 194 hűséges dol­gozója van a vállalatnak. Az építők napján oklevéllel, három fokozatnak megfelelő a jelvénnyel és a velejáró pénz­jutalommal ismerik el érde­meiket. Új tartalommal bő­vült az addig inkább formai jellegű szocialista brigádmoz­galom is. Az otthonra talált dolgozók és a törzsgárda együttes összefogásával a vál­lalat vezetősége bizalommal kezdhette meg az idei évet. A Komárom megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kollektívá­­­ja előtt az idén lényegében az elmaradt építkezések befeje­zése a legnagyobb feladat. De­cember végéig 191 család köl­tözhet új otthonba. S ebből az év első felében 70 lakást ad­nak át rendeltetésének. To­vább folytatják Tatabánya-Új­­város régi lakóházainak felújí­tását is. Előbbre viszi a mun­kát az Ingatlankezelő Vállalat segítségnyújtása. Ugyanis szerelési munkák ideje alatt a a lakók ideiglenes otthont kap­tak, s a kiürített otthonokban gyorsabb a munka. A Tanácsi Építőipari Vállalat és mun­káskollektívája felajánlást tett: Tatabánya várossá alaku­lásának 25. évfordulójára megnyithatja kapuját az 1000 adagos étterem. Rádió- és tv-mű­sor KOSSUTH RADIO 8.18: Daljátékokból. 9.00: Kora tavasz. Illyés Gyula regénye foly­tatásokban. XI. rész. 9.20: Stefánia Woytowicz és Jevgenyij Kibkalo énekel. 10.05: „Nyitnikék­”: Kisis­kolások műsora. 10.40: Zenekari muzsika. 11.20: Sors,­­nyiss nekem tért... Petőfi Sándor versei. 11.30: A Szabó-család (Ism.) 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Népek zené­jéből­. 13.50: Válaszolunk hallgató­inknak. 14.05: Kóruspódium. 14.16: Zenekari muzsika. 15.10: Az élő népdal. 15.20: Iskolarádió. 16.05: Soproni József: II. vonósnégyes. 16.23: A szabadság hajnala. Emlé­kezés 1348. március 15-re. 17.20: Könnyűzenei Olimpia. Elődöntő VII. rész. 19.30: Közvetítés a Ma­gyarország—Svédország asztalite­nisz Európa Liga mérkőzésről. 3­9.45: Schumann: C-dúr fantázia. 20.15: A Magyar Rádió és Televí­zió népi zenekara játszik. 20.45: A műhelyben beszélik... 21.03: West Side-i történet. Részletek Bernstein musicaljéből. 21.19: Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. 22.20: Mi újság az Operában? 23.20: Tánczene öt országból. 0.10: Drezdai Kreuz-Kórus Schütz mű­­­veket énekel. PETŐFI RADIO 3.05: Zenekari muzsika. 9.03: Za­la Tóth Erzsébet és Kiss Károly nótákat énekel. 9.30: Mi van a va­rázsdobozban? 10.00: A zene hul­lámhosszán. Közben: ■ 10.80: Mit tegyen, hová forduljon? 11.55: Né­hány perc tudomány. 12.00: Két vonósnégyes. 13.03:­ A fegyverko­vács. Részletek Lortzing operájá­ból. 14.00: Kettőtől—hatig... 18.05: Külpolitikai figyelő (Ism.) 18.20: Fiatalok hullámhosszán. 20.25: Közvetítés a Magyarország—Svéd­ország asztalitenisz Európa Liga­mérkőzésről. 20.35: Kis magyar néprajz. 20.40: Új könyvek (Ism.) 20.43: 48-as dalok. 20.58: Dietrich Fischer-Dieskau összes Schubert felvételei. XIV. rész. 21.44: Robo­tok és emberek 22.04: A hangle­mezbolt könnyűzenei újdonságai. 22.24 : Boross Lajos népi zenekara játszik. 23.15: Franck: Psyché — szimfónikus költemény. URH: Iskolarádió angol 18.20: Bemutatjuk a 18.05: Az Ej elv­ leckéje. Magyar Hanglemezgyártó Vállalat új Mozart-lemezét. 19.03: Kodály: Duó. 19.80: Lulu és Nat King Cole énekel. 20.20: Milliós példányszám! Séta a bestsellerek világában (Ism­.) BUDAPEST 9.30: Delta. Tudományos Híradó (Ism) 9.55: Vihar előtt. Gorkij drámájának magyarul beszélő szovjet tv-filmváltozata (Ism.) 17.25: Reklám­műsor. 17.30: Ma­gyarország—Svédország Európa Liga asztalitenisz-mérkőzés közve­títése a Sportcsarnokból. 18.30: Van-e munkaerőhiány? Riport­film. 19.30: Tv-híradó 20.00: Bors. Kalandfilmsorozat. XIII. rész: K­jjé a ligetben... 21.00: A szabad­ságharc katonája. Irodalmi össze­állítás.­ 21.30: Telesport: Magyar­­ország—Svédország Európa Liga asztalitenisz-mérkőzés közvetítése a Sportcsarnokból, felvételről. Kb. 22.20: Tv-híradó, — 2. kiadás. KÍSÉRLETT (2) MŰSOR 20.00: Franz Schubert. Emlékmű­sor a zeneszerző születésének 175. évfordulójára (színes). 21.00: Tv­­híradó (Ism ) 21.30: Egy vagány balladája. Magyarul beszélő fran­cia film POZSONY 8.25: Iskola-tv. 10.00: Tv-híradó. 17.45: Hírek. 17.50: Középiskolások műsora. 10.15: Napjaink szemszö­géből. 10.40: Esti­ mese. 19.00: Tv­­híradó. 19.40: Sárok. 20.00: A zsó­­ftér nem vár. 11.45: Tv-híradó, BÉC­S 10.00: Iskolatelevízió. 16.30: Ki­csinyek műsora. 17.25: Antenna. Nemzetközi Ifjúsági Magazin. 17.45: A halász. Kisfilm. 18.00: Francia nyelvlecke. 18.25: Jó éj­szakát, gyerekek! 18.30: Osztrák képek.­­8.55: Kedves Bili bácsi. Filmsorozat. 19.30: Tv-híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Peter Lodynski szatirikus show-műsora. 21.10: A költészet Ausztriában. 22.10: Tv-híradó — Esti kiadás. H. PROGRAM 18.30: Iskolatelevízió. 19.30: Tv­­híradó. 20.06: Sporthírek. 20.15: Huszonegy. Quiz-műsor. 21.05: Csirkefogó csirkefogó ellen. ..Kar­nevál Rióban”. Film. 21.50: Oszt­rák képek. DOLGOZOK LAPJA Ahol mindenki láj itt ismerkedés a műszaki erdészekkel Ritkán hallani, róluk, jófor­­mán soha, hiszen munkájuk alig látszik: az erdőkben dol­­gozó több száz gép és műsza­ki eszköz belsejében húzó­dik meg, azokat állandóan jobb és nagyobb teljesítmé­nyekre ösztökélve. Éppen ez­ért nehéz is róluk pusztán termelési alapon szólni, hiszen a külső szemlélő nem láthat mást körülöttük, mint meg­szokott műhelyeket, szerelő­csarnokokat, műszaki szer­számok seregét. Ők tulajdonképpen nem is termelők, „csak” kiszolgá­lók. Termelési értékük vala­melyik vértesi erdőgazda­­ság erdészetének melésében mutatkozik. fakiter­Még­sem mondhatjuk, hogy pusz­tán javítók, reperálók. Sok­kal többek ennél. Újító, spe­kuláló, sokszor „ bütykölő"” emberek, akik gyakorta hasz­nálják a legegyszerűbbnek látszó gépjavítási­ munkájuk­nál kezükkel együtt a fej­ük­et is. Mindezt nem nehéz megma­gyarázni, ha egy kissé elkép­zeljük az erdei környezetet, sokféle arcával, s nem min­dig mosolygós arcával. Szám­talan, máshol szinte­­ isme­retlen termelési gondok nehe­zítik­ az erdei emberek mun­káját, s ezeken a műszaki er­dészet emberei próbálnak se­gíteni. Legutóbb arról volt szó, hogy a roppant fáradtsá­gos farakodást kellene gépesí­teni. Am­ilyen gép nincs, vagy nálunk nincs. Ekkor kezdték el a műszakiak a szántóföl­dön használatos trágyarakodó berendezések átalakítását, fa­rakodásra. Sikerült. Mint ahogy a kiselejtezett gépkocsi alvázra szerelt melegedő bó­dék olcsó és célszerű meg­konstruálása is sikerült. Új, nagyteljesítményű gépkocsi­kat vásároltak az erdészetek­nek a közelmúltban, ám kide­rült, hogy néhány gyenge pontjukon szinte napok alatt tönkre ment valami. Meg kel­lett erősíteni, • természetesen semmiféle terv, leírás, szab­vány nem segített. A problé­mát mégis megoldották. Akkor ebbeni az üzemben mindenki újító — összegeztük a kérdést. Igen, felelték az erdészet vezetői, bár sokuk a név­telenség homályában ma­rad, szerénységből, vagy ép­pen, mert nem szeret admi­nisztrálni. Természetesen ezek az apróbb újítások sem ma­radnak elfeledve, hiszen az egész üzemi légkör árasztja magából ezt a szellemet. Pe­dig azt sem lehet mondani, hogy valami kiemelt fizetéssel dolgoznak az itteniek — la­katosok, autószerelők, eszter­gályosok, kőművesek, maró­sok, kovácsok —, erre éppen azért kevés a lehetőség, mert nem termelő üzemről van szó. A vezetők persze mindent megtesznek, hogy dolgozóik jól érezzék magukat a közös­ségben. Ez sikerült is, s a 140 munkás közül bizonyára ne­héz lenne elégedetlen embert találni. A jó szellemű közösség nemrégiben újabb fegyver­ténnyel bizonyította jó hírét. Az egész műszaki erdészet rövid idő alatt, munkabeszüntetés pontosabban nélkül költözött át Tatáról,­ Tatabá­nyára. Ahogy sportnyelven mondják, játék közben cse­rélt, s a rövid héz 174 fuvart bonyolított hét alatt le a két város között. Közben arra is volt idő, hogy az új mo­dern telephelyen már felújít­va kerüljenek helyükre a gé­pek, s az egész üzem elren­dezése méltó legyen az álta­lános műszaki fejlődéshez. Ez is sikerült. A 15 szocialis­ta brigád tagjait dicsérték sű­rűn az átköltözést emlegetve, s minden szólam nélkül ha­­talmas munkát végeztek 8 a brigádtagok, ne Róluk külön is érdemes len­néhány megemlékezni, beszámolóban éppen, mert sajátos helyzetben vannak. No, és sajátos módon értéke­lik a munkájukat, ahogy ezt műszakiaktól el is várhatjuk. A szigorú zsűri szigorú szem­pontok alapján állapította meg az elsőséget. A tíz főből álló vezető szakembergárda nem­csak alaposan, hanem fejlő­désében is „megmérte” a bri­gádokat. A termelés, a tanu­lás, a művelődés, a baleset, a munkafegyelem, a közösségi szellem és más „vizsgatéte­lek’ híven tükrözik a brigád tevékenységét és a tagok egy­máshoz való viszonyát. A leg­­utóbbi sorrend így alakult: legtöbb pontot — pontosan 5,66-ot — a Petőfi brigád érte el, őt követi a Haladás brigád tíztagú gárdája, majd a Kő­műves Kelemen, az Új Élet, és a Radnóti brigád következik, az első öt sorrendjében. Va­­lamennyiük közös, nagy cél­­ja, hogy az idén harmadszor­­ra is elérjék a Szocialista Er­dészet kitüntető címet. Bizo­nyára ez is sikerül. Egy újító üzemben is akad­nak gondok. Itt melyek a leg­nagyobbak? — kérdeztük bú­­csúzóul. — Jó eredményekről szeretnénk beszámolni az idei országos erdészeti Vándor­­gyűlésen, s megállni helyün­ket a nagy nemzetközi fórum előtt. A nyáron a FAO szak­emberei bemutatóra jönnek hozzánk, hogy tanulmányoz­zák a műszakiak legújabb munkáját, a pusztavámi fa­­feldolgozó telepet. A modern gépekkel és számos házi újí­tással felszerelt üzem méltó képviselője erdőgazdaságunk­nak. A szűkebb házi gondok között is akad néhány. Leg­főbb tennivaló az erdészetek gépkocsiparkjának jobb szer­viz-ellátása, amelyhez meg­felelő munkarendet, szemé­lyi és anyagi körülményeket kell teremteni — hallottuk a választ. A többivel együtt ez is sike­rülni fog. Nóber Imre ■ Már tökéletes a rend az anyagraktárban Javítják a „Prága*" gépkocsi családot Aprócska hivatal A címe: Tatabánya-Újváros, Ifjúmunkás út 4. Földszint. Két piciny helyiség. Hogy va­lóban pici, ezt a következő adatok is szemléltetik: az első szobácska szélessége másfél méter, hosszúsága három mé­ter húsz centiméter; a máso­dik szobácska szélessége két méter tíz, hosszúsága ugyan­csak három méter húsz centi­méter. Ablak helyett csak olyan kicsi­ szellőző van, ami általában ezekben az alagsori — eredetileg raktárnak kép­zelt — helyiségekben leledzik. A hivatal tevékenysége az egész megyére kiterjed, a forgalma­t az elmúlt évben meghaladta az egymillió fo­rintot. A létszám? Három fő. Egy vezető, egy adminisztrá­tor és egy szervező. Elképzel­hető, hogy a kedves olvasó még mindig nem tudja, mifé­le „hivatalról” van szó. Mie­lőtt ezt elárulnánk, megje­gyezzük, hogy ez csupán egy nagy országos intézmény me­gyei kirendeltsége. És az is egyéb „termékekkel”, igaz, hogy az egész megyét valóban behálózó tevékenységet lehet- marad-e felmerül a a megrendelőnek ne — elméletileg — egy író, egyáltalán elég bizalma a cég­asztal mellől is kiválóan irá­nyítani. Itt azonban másról van szó. Itt úgyszólván az ügyfélforgalom jelenti a tevé­kenységet. No, de félre a rejtvényt! A dióhéjnyi hivatal nem más, mint a Magyar Hirdető tata­bányai kirendeltsége. Maga a hirdetés, amely az újságok hasábjain megjelenik — köz­tük a Dolgozók Lapja hasáb­jain is — csupán egy kis há­nyada munkájuknak. Kiadvá­nyok, nyomdai propaganda­anyagok tervezése, kiadása, plakátok, készíttetése ,műanyag mappák mellett sok­féle más „tücsökkel és bogárral” foglalkoznak. A megrendelők, az ügyfelek fogadására van egy folyosó­részlet — mellesleg a szom­szédos helyiségben dolgozó szabómester műhelye nagyobb, mint a hirdető két szobája , és két fotel, amelyekbe bele is lehet ülni, ha éppen nincs te­lepakolva plakátokkal és A látó­­gyanú­ iránt? Valamennyi bizonyára, mert tavalyelőtt még csak fél­millió körül mozgott a forga­lom, az idei terv pedig már kétmillió forint. A kirendeltségvezető, Sóstay Gáborné nem látja ilyen bo­rúsnak a helyzetüket.­ Az az ígéret teszi rendíthetetlenné optimizmusát, amely szerint a Centrum Áruház mellett fel­épülő szálloda új szolgáltató házzal egészül ki, és­ ott már a Magyar Hirdető is megfelelő hivatalt kap. Több irodahelyi­ségük lesz, növekszik a ki­szolgáló­ személyzet, és na­gyobb igényeknek is megfelel­hetnek. Lehet. De valahányszor el­megyek a hirdető mellett, nem tudom, sajnáljam-e az ott dol­gozókat, vagy mosolyogjak. Az biztos, hogy nem irigylem őket. A jelenlegi igényeknek itt csak erőfeszítésekkel tud­nak megfelelni , és ezeket az erőfeszítéseket „nem jegyzik” sehol. Csak a tervet kell tel­jesíteni, és lehetőleg elégedet­len ügyfél se legyen. W. Hangya­­étte­s építés A Tatár Autonóm Köztár­saság természetvédelmi társa­sága már évek óta figyelem­mel kíséri, mennyi hangya él az erdőkben. Tavaly például több mint 400 ezer hektáron térképezték fel a hangyabo­lyok számát. Ahol kevés volt, oda egész telepítettek hangyacsaládokat át, összesen 761 családot. Több mint 700 kö­zöttük otthonosan berendezke­dett új helyén, vagyis új han­gyabolyt épített. Azt tervezik, hogy még né­hány ezer hangyabolynak je­lölnek ki új helyet olyan er­­dőségekben, amelyekben ke­­vés van e hasznos rovarok­­ból- így ugyanis vegyianyagok alkalmazása nélkül biztosít­­hatják a Volga melletti erdői hatékony biológiai védelmét.

Next