Dolgozók Lapja, 1972. április (27. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-01 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1972. április 1. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxv évf "8 szara: 80 fillér Befejezte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek II. kongresszusa A háromnapos munkaértekezlet vitáját az elnöklő Győré Sándor zárta le, s felkérésére Szabó István, a TOT elnöke adott választ a hozzászólásokra, s a vitában elhangzott kérdésekre, javaslatokra. Köszönetet mondott az MSZMP Központi Bizottságának és a kormánynak a nevükben elhangzott felszólalásokért, amelyek elismerést, bátorítást és útmutatást adtak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak. A vitában senki se vonta kétségbe az elmúlt öt évben elért eredményeket, s valamennyi felszólaló hitet tett az új gazdaságirányítás mellett. A felvetett gondok és problémák megoldását is az új gazdaságirányítás keretein belül és annak szellemében látták a felszólalók. A kongreszuson száznál több javaslat hangzott el. Kifejtette, hogy a mezőgazdaságban érvényesülő közgazdasági szabályozók összességükben jól szolgálják a gazdaságok fejlődését. A TOT elnöke szólt a vitazárójában a gazdaságok információs rendszeréről; az üzemek differenciálódásáról; az élelmiszergazdasági kooperációk kialakításáról; a bürokrácia elburjánzásáról, a Szarvasmarha-tenyésztés helyzetéről. Szabó István zárszava után szavazás következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót, a vitában elhangzott javaslatokat, a választ és állásfoglalást. Szintén egyhangúlag fogadta el a kiadott alapszabálytervezetet és az ehhez fűzött javaslatokat. . A kongresszus állásfoglalása összegezi a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalomnak az utóbbi öt évben — z 1967. tavaszán tartott ongresszus óta — elért fejlődésének tapasztalatait. Az edményeket és a gondokat felelősséggel mérlegelve foglalt állást a kongresszus ozgalom fejlődését és jövőjét érintő kérdésekben. A kongresszus megállapítja, hogy Következetek a mezőgazdasági eredményei a árt helyes politikáját és a lakásosztálytól kapott aktív riegatást tükrözik. Magashitű jogszabályokban jutnak fejezésre a szövetkezetpostai elvek, amelyek szerint a sövetkezetek a népgazdaság fejlődésében nélkülözhetetlen szocialista szervezetek, s szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival gyenrangú. A gazdaságirányíás fejlesztésével kibontakozott az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a szövetkezeti demokrácia, lényegesen javultak a szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményei. Ezzel még szorosabbá vált a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság szövetsége. A mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásában az új gazdaságirányítási rendszerrősítette a tervszerűségi töekvéseket, s így a gazdasági befolyásolás, ösztönzés alapvető módszereiben nincs szükség mélyreható változtatásra, kongresszus megállapította, ogy a növénytermesztés színonala általában a népgazdaági terveknek megfelelően fakult, számottevően emelkeett a sertés- és baromfiterelés, de fontos népgazdasáfeladatnak tartja a szarvasha-tenyésztés, a zöldség-, cukorrépa-termesztés és ás munkaigényes ágazatok fejlesztését. Éppen ezért felírta a szövetkezeteket, hogy segítsék a népgazdasági érdekek érvényesülését. A kongresszus aláhúzta, hogy a fejlesztésben ne a közös gazdaságok területének hanem az eszközök növelése, koncentrációja, a belterjesség és a hatékonyság valamint a föld, a természeti adottságok és belső erőforrások jobb haszaosítása érvényesüljön. A kongresszus véleménye szerint a jogszabályok, s mindenekelőtt a vetkezeti törvény termelőszetág lehetőséget nyújtanak a tevékenységi kör kiszélesítésére, de az élelmiszergazdaságban még nem használták ki maradéktalanul ezeket a lehetőségeket. A mezőgazdasági termelés és árukibocsátás növelése rdekében szükségesnek tarta a kongresszus, hogy a szövetkezetek üzemágként szervezzék a háztáji gazdaságokat és segítsék termékeik nagyobb arányú értékesítését. Fontos törekvés legyen, hogy üzemáganként és termelési ágazatonként is helyes összhang alakuljon ki a termelési célok és a beruházási lehetőségek között, s a megfontolt döntést alapos előkészítés kövesse. Fontos követelménynek tartja a kongresszus, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítsanak a különböző szintű vezetők termelőszövetkezeten belüli utánpótlására, a tagok szakmai képzésére, a fiatalok továbbtanulásának támogatására. A szocialista elosztás elvének támogassák a jobb megfelelően munkára és műszaki fejlesztésre ösztönző, a termelési eredménnyel összhangban álló teljesítménydíjazási, érdekeltségi módszerek érvényesülését, ne feledkezzenek meg az erkölcsi elismerésről sem. A kongresszus nagyra értékeli a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosításában, nyugdíjrendszerében, életkörülményeiben, szociális ellátásában elért fejlődést, de indokoltnak tartja, hogy a szövetkezetek és a társadalom közös erőfeszítésével fokozatosan megszűnjenek a termelőszövetkezeti parasztság és a munkások szociális ellátásában még fennálló különbségek. Javasolja, hogy lehetőségeikhez mérten a szövetkezetek működjenek közre a falusi és a tanyai elmaradottság fokozatos felszámolását célzó állami intézkedések megvalósításában. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy erősödött és tényleges tartalmat kapott a szövetkezetek önkormányzata. A közös gazdaságok többsége felismerte azt is, hogy a vezetés demokratizmusa szükségessé teszi a belső ellenőrzés fejlesztését. Ezért fontos követelmény, hogy legalább kétévenként külső szakértővel is végeztessenek ellenőrzést. (Folytatás a 2. oldalon.) I Mai számunkban: Jegyzetek a kongresszusról 3. oldal A fegyelmezett magányosság 4. oldal Szakszervezeti tanácsülés három vállalatnál 5. oldal Koszorúzás! Tatabányán pénteken délután megkezdődtek a felszabadulás évfordulóját köszöntő ünnepségek. A körzeti temetőben megkoszorúzták a szovjet katonák sírjait , Népház előtti hősi emlékműnél pedig a város üzemeinek, ünnepségek intézményeinek képviselői helyezték el a kegyelet és hála virágait. Koszorúzási ünnepség zajlott le Oroszlányban, a haraszthegyi hősi emlékműnél is, majd az Ady Filmszínházban krült sor az évfordulót köszöntő megemlékezésre. A Népház előtt a hősi emlékmű talapzatát elborítják hála koszorúi Pro Tata díj negyedszer Négy esztendővel ezelőtt ítélték oda először a Pro Tata elnevezésű emlékplakettet és a vele járó pénzjutalmat. A díjat minden évben a felszabadulás évfordulójakor nyújtják át. Eddig 11-en részesültek ebben a kitüntetésben. Soraik között található várospolitikusok, kiváló társadalmi munkás, művész, város köztiszteletben álló laakója. Pénteken délelőtt dr. Varga Gyula, a városi tanács elnöke bensőséges házi ünnepségen adta át három újabb kitüntetettnek a plakettet. Az alkalom nevezetessége, hogy első ízben vannak a jutalmazottak között nők. A Pro Tata díj új tulajdonosai: Országh László. Tatán szükségtelen bemutatni, hiszen évekig, mint pártbizottság titkára a városi fáradozott Tata lakosságának érdekében. Jelenleg a cipőgyár igazgatója. Legalább ennyire ismert Janovszky Vilmosné, aki 40 éve dolgozik a szőnyeggyárban. Szocialista brigád vezetője és gyáron belül, üzemen kívül évtizedek óta fáradthatatlanul dolgozik a közösség érdekében. ’ A városról készült film rendezőjeként vált Tatán Murányi Éva. ismertté Egyike azoknak, akik az Öreg-tó gyöngyszemét, a fejlődő fürdővárost, a gazdagodó kulturális központot múltjával és jelenével tovább népszerűsítette, nemcsak hazánkban, hanem határainkon kívül is. Ő a harmadik kitüntetett. Testvérterületünk bemutatkozik Csecsen:Ingus fotókiállítás Szőnyben Megyénknek 1970 nem volt testvérterülete végéig — ekkor lehetőség nyílt arra, hogy a Szovjetunió egyik autonóm köztársaságával, Csecsen—Ingus területtel fela vegyük a kapcsolatot. Mint minden barátkozásnál szokás, a mi esetünkben is a levélváltások sűrűsödése jelentette kezdetben a barátkozás kibontakozását, majd a múlt év júniusában Tatabányára látogatott a Csecsen— Ingus Autonóm párt- és gazdasági Köztársaság vezetőiből álló delegáció. A barátkozás további állomásai jórészt ismertek megyénkben, hiszen lapunkban is beszámoltunk már a megyei párt- és gazdasági vezetőkből álló küldöttség útjáról, amely a múlt év októberében testvérterületünkönt járt. Van valami jelképes abban, hogy a távoli barátaink hazáját, életét bemutató kiállítást először a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál rendezte meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi szervezete. Ezt a vállalatot nemcsak jelképes, hanem valóságos szál, a Barátság Kőolajvezeték is összeköti a Szovjetunióval. A Csecsen—Ingus Autonóm Köztársaságot bemutató tatáz kiállítás megnyitására pénteken délután került sor a Kőolajipari Vállalat szőnyi művelődési otthonában. Feklődők előtt Tolmácsi AzérFerenc, a megyei pártbizottság titkárja — aki a múlt év októberi megyei küldöttséget vezette— személyes élményeivel, emlékeinek felidézésével nyitotta meg a reprezentatív kivitelű fotókból álló kiállítást. Jól tudjuk, a fotók nem tükrözhetik teljes egészében a torintet életét. De az is igaz, hogy láttatják a köztársaság természeti szépségeit, kulturális és történeti emlékeit, gazdasági életét. Különösen érdekesek és tanulságosak azok a képek, amelyek a gyermekekkel, az ifjúsággal való törődést illusztrálják. Az 1,8 millió lakosságú Csecsen— Ingus Autonóm Köztársaságban igazi „kincs” a gyermek. Általános, hogy a családokban 5—6 emberke nevelkedik, de az sem ritka, hogy 15 gyermek üli körül a családi asztalt A fotók azt bizonyítják, hogy sokrétű az állam törődése az utódokkal. Valóságos paloták, kulturális centrumok szolgálják a fiatalság képzését, nevelését. Testvérterületünk iparát a kőolajfeldolgozás jellemzi. Érthető, hogy a Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozói nagy érdeklődéssel szemlélték az ottani üzemek, feldolgozók fotóit. A Csecsen—Ingus területen évente csaknem 20 millió tonna kőolajat termelnek és dolgoznak fel. Tolmácsi Ferenc elvtárs jelezte, hogy a testvérkapcsolatnak további lépései azok lehetnének, hogy az egyes üzemek építsenek ki barátságot az ottani, hasonló profilú üzemekkel. Megtudtuk, egy ifjúsági olajszakmunkás-küldöttség készül megyénkbe, hogy tanulmányozza az itt folyó munkát. És hogy távoli nem veszik csupán barátaink gesztusnak a kapcsolatot, mi sem jellemzőbb, mint az apró példa: csecsen—ingus küldöttség ittjártakor alaposan tanulmányozta a mi kereskedelmi felépítésünket, bolthálózatunkat. Amikor mi viszonoztuk a látogatásukat, már tapasztalhattuk, hogy haza megvalósították ők odaaz itt látottakat. A tetszetős kiállítást megyénk több üzemében bemutatják a közeljövőben. Ötmilliós vízre ötmilliót fordít a meglévő ivóvíz-bázis bővítésére a negyedik ötéves tervben az esztergomi tanács. A szentkirályi parti szűrésű kutakról van szó, közülük öt már elkészült s a továbbiakban még ötöt telepítenek. Ezek a kutak biztonságos víznyerők. A fentebb említett öt kút már rá van kötve a hálózatra. * Annyi bizonyos, hogy a negyedik ötéves tervben megnyugtató módon megoldódik a vízgond Esztergomban. Komárom és Komarno kitüntetettjei A Komáromi Lenfonógyárban kedves ünnepség keretében ünnepelték a kitüntetett szocialista brigádokat. Ezüst fokozatot 5 brigád, bronz fokozatot 4, és zöldkoszorús fokozatot 9 brigád nyert el. Az ünnepségen részt vettek a komáromi járás gazdasági és társadalmi vezetői is. A munkaerő kooperációban való együttműködés és a két nép közötti baráti és integrációs kapcsolatok elmélyítésének elismeréséért átnyújtotta a gyár igazgatója a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést Schovan Tibornak, a Szlovák nista Párt komarnói kommutálási bizottsága gazdasági-politikai munkatársának; Varga Ernőnek, a komarnói járási Nemzeti Bizottság helyettes elnökének; és Bartos Ferenc munkaügyi osztályvezetőnek. A gyár dolgozói közül ugyancsak miniszteri kitüntetést kapott Hilbert Ignác főtechnológus, Bognár Gyula segédművezető és Jánosi Erzsébet keresztorsózó. A Kiváló Újító kitüntetés ezüst fokozatát nyújtották át Neuwirth Imrének, a gyár műhelyfőnökének. Kiváló Dolgozó kitüntetést 21 dolgozó vett át. Felszabadulási ünnepség a munkásőrségnél Hazánk felszabadulásának 27. évfordulója pénteken, délután alkalmából ünnepséget rendezett a Komárom megyei Munkásőr Parancsnokság Tatabányán, a megyei pártbizottság székházában.Rövid ünnepi megemlékezést tartottak, majd Grnyó József, a munkásőrség megyei parancsnoka és Mérten Lajos, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője kitüntetéseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany kapta: Grácia István, fokozatát Grünwald Ferenc, Jeges János és Lajos József. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata kitüntetésben részesült: Karkó József, Pokó István, Ulma Mihály. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta: zel András, Pálfi József Kné és Szabó István,