Dolgozók Lapja, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1972. október 1. •.... ______ _ , . XXV. évf. 232. sz. vasárnap az MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 1 Ft. Kádár János a jubileumi ünnepségen Huszonöt éves az Országos Tervhivatal Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, Központi Bizottság osztályvezetője, Lázár György munkaügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Párdi Imre bevezetőjében a következőket mondotta: — A tervgazdálkodás jubileumi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megemlékezést, mert a tervgazdálkodás bevezetésének jubileuma egyben az Országos Tervhivatal létrehozásának is évfordulója. — Majd arról szólt, hogy a kezdeti időktől hogyan fejlődött olyanná hivatal, hogy ma már a magas politikai követelményeknek egyre alaposabb szakmai tudással képesek eleget tenni. Elmondotta, hogy a dolgozóknak minden lehetőségük adott arra, hogy folyamatosan korszerűsítsék, magasabb színvonalra emeljék a tervezést, segítsék népgazdaságunk ponti tervszerű irányítását.köz— A tervezőgárdának az a legfontosabb feladata — emelte ki — hogy töretlenül, alkotó módon segítse pártunk politikájának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de teljesítése mindenkor elvi szilárdságot, állhatatosságot, az élet valóságának sokoldalú ismeretét követeli meg. E feladat magában foglalja azt is, hogy tovább javuljon a káderek kiválasztása, nevelése, továbbképzése, hogy még felkészültebben végezzék méndájukat a tervezőgárda vezet^ Rámutatott, hogy a tervezési módszerek fejlesztésében az utóbbi 25 évben érdemleges haladást értünk el, de még nem hasznosítja a központi tervezés valamennyi gyakorlati tapasztalatát. — Szocialista gazdaságunkban — mondotta — a népgazdasági terv állami terv, amely aktív hatást gyakorol a gazdaság fejlesztésére. Ezért nagy felelősséggel tartozunk azért, hogy terveink a gazdasági szabályozás számára világos útmutatást adjanak. A tervek akkor reálisak, ha azokat élek és eszközök összhangja a lehető leghatékonyabb gazdasági szabályozók kialakítása s alkalmazása is igazolja. Ezután a központi tervezés avlatairól, majd a csütörtöön zárult tervezési tudomáyos ülésszak tapasztalatairól eszélt. Köszönetet mondott a tervhivatal kollektívájának, nevezésben résztvevő dolgoknak áldozatos munkájukra. Végül utalt arra, hogy az rszággyűlés a közeljövőben megtárgyalja a tervezésről sóló törvényt. Ezután Párdi Imre jubileusi emlékérmeket és kiváló olgozó kitüntetéseket adott át számos dr. Illyés dolgozónak. Elsőként Éva, az Országos Tervhivatal osztályvezetőhelyettese és Szinai Jolán adminisztrátor kapta meg az emlékérmet, vagyis az a két dolgozó, aki 25 év óta az Országos Tervhivatalban végzi munkáját. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozókat, majd a tervgazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt. — Ez olyan időpont volt népünk és az ország történelmében, amikor hatalomra jutott munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyarországon felváltotta a jövő szocialista, tudományos megtervezése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mondotta. — A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munkásforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista tervgazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi élünk, amelyben mind korban több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nemzeti sajátosságoktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is, mutatott rá Kádár János és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott szocialista társadalom gazdaasági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munkának. Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudományos megalapozottságának, módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyfontosságú a számítástechnika, de az nem pótolja a marxista módon gondolkozó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokonszenvező, alkotó emberek szellemi munkáját. A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a tervek. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglalkozik a kongresszusi határozatok tapasztalataival,végrehajtásának . Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünkről, annak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közepesen fejlett országok sorából. Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Szólt arról, hogy világméretekben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához. — A belső és külső felételek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van, — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői. Az ünnepség dr. Sztamniczky István zárszavával, majd az Internacionalé hangjaival ért véget. Mai számunkban: Pártbizottság alakult Ácson 3. oldal ★ Renoválás és perspektíva 4. oldal ★ Kulturális melléklet 5—7. oldal Tejporgyár a Nyírségnek Napi 100 ezer liter tej feldolgozására alkalmas a Nyíregyházi Tejipari Vállalat új tejporgyára, ahol nemrég megindult a próbaüzem. A közel 60 millió forintos beruházással épült gyár teljesen automatizált. A próbaüzemelés után a tervek szerint a hagyományos tejpor mellett kakaó, kávépor, valamint ízesített tejpor is készül. Képünkön: a háromfokozatú, ejtőcsöves vákumbesűrítő berendezés működés közben (MTI fotó:Balogh P. László felvétele) Intézkedések a zajszint csökkentésére a kőolajipari vállalatnál Néhány évvel ezelőtt fülzúgásról, fejfájásról és alvászavarokról panaszkodtak a munkások a Komáromi Kőolajipari Vállalat több üzemrészében. Kiderült, hogy a nagy hangerővel működő berendezések okozzák a szokat. Ez a felismerés panaarra ösztönözte a vállalat vezetőit, hogy jelentős anyagi költségeket is vállalva, megóvják a dolgozókat a zajártalmaktól. Elkészítették a hatalmas gyártelep ,, zaj térképét, s a leghatásosabb intézkedések bevezetéséhez segítségül hívták a Komárom és Győr megyei KÖJÁL-t, valamint a SZOT Munkavédelmi Tudományos Intézetének a munkatársait. A több éves együttműködés eredménye, hogy már megszűntek a legerősebb zajforrások a vállalat különböző üzemrészeiben. A zaj elleni harcban legeredményesebb műszaki megoldást a kazánoknál vezették be. Egyes részeiket hangnyelő anyaggal szigetelték, lezárták a kémlelő nyílásokat és átalakították, „megcsendesítették” az égőfejeket is, így ma már, teljes üzem esetén is, olyan csend van a kazánházakban, mintha szünetelne a munka. Más üzemrészekben hangszigetelt pihenőfülkéket építettek. Ahol műszaki megoldással sem sikerült a zaj erősségét a megengedett mérték alá csökkenteni, kötelezővé tették a füldugók használatát. Mindezeken kívül felszerelték az üzemi orvosi rendelőt Audimin-szűrőberendezéssel, s bevezették a rendszere hallásvizsgálatot. A vállalat megbízására KÖJÁL és a SZOT tudományos intézete továbbra is meghatározott időnként műszeres mérésekkel ellenőrzi a munkahelyek zajszintjét. A már bevezetett legeredményesebb módszerekről és a további tervekről a vállalat szakemberei beszámolnak a Kőolaj- és Gázipari Tröszt más üzemeinek is. Munkásszolidaritás A SZIM esztergomi Marógépgyárának 12 fiatalabb munkása alakította meg két éve a megye egyik első lakásépítő közösségét. Tizenkét lakásos láncházat építettek Ságvári úton. A házak csaka nem kilencven százalékig elkészültek, már csak a hideg- és melegpadló burkolása, külső és belső festés, a tűza helyek, a fürdő beépítése maradt hátra, valamint a villamos áram és a csatornázás bekötése. Az építőközösség áldozatkész, szorgalmas tagja, a huszonhét éves Varga László géplakatos, a napokban tragikus hirtelenséggel, szívszélhűdésben elhunyt. Négy esztendős kisfiát, Lacit és özvegyét hagyta hátra, aki maga is a marógépgyár dolgozója. Az ifjú géplakatos építőtársai, akik Varga módjára nem kímélték erőiket az anyagbeszerzésben és szállításban, továbbá az építkezés minden segédmunkájában, elhatározták, hogy összefogva befejezik társuk házrészének építését. A munkásszolidaritás szép példája ez az elhatározás. A 101. Ma megkezdődött Ácson cukorfőzési kampány. A gyár a ebben az idényben 13 500 vagon répát dolgoz fel, a tavalyi 9300 vagonnal szemben. Úgy látszik, a legutóbbi kormányintézkedések kedvezően alakították a cukorrépa-termelést. Jelentős támogatást kapnak azok a gazdaságok, amelyek a cukorrépa-termelést gépesítették. Az a tény, hogy ebben az évben 4200 vagonnal több cukorrépát dolgoznak fel Ácson, még nem jelenti, hogy a gyár teljes kapacitással dolgozik, hiszen 20 ezer vagon feldolgozására képes a több mint 100 Az idei kampány már a 101. a gyár fennállása óta. A „veterán” gyár azonban szinte megifjodva készül erre is, hiszen több új létesítménnyel gazdagodott ebben az évben. A cukorlesűrítéshez 1,2 millió forintért új, pároló testet építettek, de a legnehezebb munkát, a mészkemence töltését is gépesítették, és ez 2 millió forintba került. Emellett új répavágó berendezést szereltek fel, s erre is több mint egymillió forintot költöttek. A rakodótéren hegyekké nő a feldolgozásra váró répa. A gyárban próbaüzemelés során a munkafolyamatokat a szakemberek lépésről lépésre ellenőrizték. Fegyveres erőinket ünnepelték Dorogon Dorogon szombaton rendezték meg a fegyveres erők tiszteletére szervezett ünnepséget. Itt már hagyomány, hogy ilyenkor nemcsak ünnepelnek, hanem az alkalomhoz illően lóversenyt is szerveznek. Reggel a járási pártbizottságról indult a népes gárda a Csolnok—Rákóczi telepi lőtérre. A járási védség, pártbizottság, a boni munkásőrség, az MHSZ, a rendőrség és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselői versenyeztek az értékes díjakért. Délután Dorogon, a Technika Házában került sor a Fegyveres Erők Napja alkalmából rendezett ünnepségre. Burai Bélának, a dorogi nagyközségi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Bosznai Jenő, a dorogi járási pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően került sor a lóverseny díjainak átadására. A díjakat Fodor Sándor, a járási pártbizottság titkára adta át a győzteseknek.