Dolgozók Lapja, 1973. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

VIlÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! bmmdKLw 1973. február 1. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 26. sz. I Ára: 80 fillér ! Eljutni minden hallgatóhoz! Az együttműködés 3. oldal tartalmasabb s­zórakozást nyújt 4. oldal 6. oldal Mai számunkban: Szerkesszünk együtt! A jövő hét végétől már az új feltételek alapján folyósítják az építési kölcsönöket A kormány — mint ismere­tes — módosította, kiegészítet­te az egyes lakásépítési for­mák pénzügyi feltételeit és új konstrukcióval — vállalati és külön állami támogatással — újfajta lehetőséget teremtett a munkások lakásproblémáinak megoldásához, meggyorsítva ezzel a városok és a munkás­­ lakta települések lakáshelyze­tének javítását. Az ezzel kap­csolatos minisztertanácsi ren­delet, valamint a végrehajtá­sára kiadott illetékes minisz­teri rendeletek a Magyar Köz­löny 6. számában jelentek meg. A módosítás lényege A változás lényege, hogy az r_­TP egy társasház-lakás épí­tőnek vagy vásárlónak ezentúl nagyobb összegű kölcsönt fo­lyósíthat, s az egyes építési formákban a korábbiakhoz ké­pest kisebb saját készpénz­hozzájárulás is elegendő a la­kásépítkezés megkezdéséhez, a vásárláshoz. Az új feltétele­ket differenciáltan állapítot­ták meg, a különböző kedvez­ményekkel elsősorban a telep­szerű társasház-építkezésekre ösztönzik a lakosságot Az állami vállalatok munká­sai a jogszabály mellékletében felsorolt helységekben telep­szerű, többszintes lakásépítke­zéshez, (vásárláshoz) a szociál­politikai kedvezményen felül — a lakások szobaszámától függően — 40 000—80 000 fo­rint állami támogatást és saját 10 százalékos előtörlesztés mel­lett kedvezményes, 35 éves le­járatú, évi 1 százalékos kama­tú OTP-hitelt kapnak a költ­ségek 70 százalékára. Mindeh­hez azonban az szükséges, hogy az állami vállalatok az építési költségek legalább 20 százalé­kára kamatmentes vállalati kölcsönt adjanak munkásaik­nak. További kedvezmény, hogy a három- vagy az annál többgyermekes munkás saját előtörlesztése egyedi elbírálás alapján a költségvetés terhére részben vagy teljesen elenged­hető, a vállalat vissza nem té­rítendő támogatásként is meg­fizetheti, és az OTP a hitel ha­vi törlesztési részletét az első három évben mérsékelheti. A vállalati kölcsöntámogatás után felmerült 1 százalékos kezelési költséget is a vállalat­nak kell megfizetnie. Az új jogszabály alkalmazá­sa szempontjából a rendelet szerint állami vállalatnak te­kintendő a vállalati formában működő állami gazdálkodó szerv, ideértve a trösztöt, az egyesülést és az állami gazda­ságot is. Munkásnak minősül a statisztikai szabályok szerint a munkásállományban nyil­vántartott fizikai dolgozó, to­vábbá a kisegítő állomány­­csoportból — a kereskedelem­ben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állo­mány­csoportból — a fizikai munkát végző dolgozó, vala­mint a termelés közvetlen irá­nyítói közül a főművezető, művezető és a segédművezető.­ A különféle munkás lakás­­építési kedvezmények az aláb­bi helységekben, települése­ken — a fővárosban, a mun­káslakta centrumokban — il­letik meg a munkásokat: Bu­dapest, Ajka, Baja, Balassa­gyarmat, Békéscsaba, Debre­cen, Dunakeszi, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Dorog, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Gyu­la, Hatvan, Hódmezővásár­hely, Jászberény, Kalocsa, Ka­posvár, Kazincbarcika, Kecs­kemét, Komárom, Komló, Kő­szeg, Leninváros, Miskolc, Mo­sonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nagykőrös, Nyíregyháza, Oros­háza, Szeged, Oroszlány, Ózd, Pápa, Szekszárd, Székesfe­hérvár, Szigetvár, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tata, Tatabánya, Tiszaföldvár-Mart­­fű, Vác, Várpalota, Veszprém, Zalaegerszeg, Záhony.­­ Pénzügyi források A szabályozás önmagában ■ természetestr; nem oldja meg a munkások lakásgondjait, de — a KB határozatának végre­hajtásában — céltudatos, ha­tározott előrelépés, társadal­mi segítség a munkások, a ki­sebb­­ jövedelmű kás problémáinak családok le­enyhítésé­hez. A lakásépítési alapból támogatott építkezés, vásárlás költsége ugyanis ezentúl job­ban megoszlik, arányosabb, kedvezőbb a dolgozók tehervi­selése. Az építés pénzügyi for­rása: az érdekelt dolgozók elő­törlesztése, a telepszerű több­szintes lakásépítkezésnél a szociálpolitikai kedvezmény, az állami vállalatok munká­sainak nyújtott állami támo­gatás, a munkáltató lakásfej­lesztési alapjából adott köl­csön és az OTP-hitel. A ren­delkezés lehetővé teszi, h­ogy a vállalatok azonos összegű la­kásépítési alapjukból ezentúl több dolgozó lakásépítését tá­mogathassák. Kedvezően módosultak lakásépítés általános munkál­a­tatói támogatásának feltételei is. A társasház-építkezéshez adható OTP-kölcsönt felemel­ték; a telepszerű társasház­­építéshez a korábbi 50 száza­lékról 60 százalékra növelték az OTP-hitel felső határát Je­lentős változás az is, hogy ha a munkáltató az építési költ­ség 10 százalékánál kevesebb támogatást ad, akkor az adott építési formára meghatározott általános pénzügyi feltételek alapján kell az OTP-kölcsönt folyósítani, a munkáltatói tá­mogatást pedig a dolgozó elő­törlesztéseként veszik figye­lembe. Ez azért kedvező, mert a korábbival szemben a dol­gozó kötelező előtörlesztése nem emelkedik. Az új szabályozás rendelke­zik a lakásépítő szövetkezetek­ben, valamint az OTP beru­házásaiban épülő, s a tanácsok által értékesített lakások hitel­­feltételeiről, amelyek ugyan­csak kedvezőbbek a korábbi­nál. Ezenkívül a rendelet egyéb — a fiatal házasokat, a nyugdíjasokat és az ifjúsági takarékbetét akcióban résztve­vő­­ fiatalokat érintő — szociál­politikai intézkedéseket is tar­talmaz.­­ A dolgozók lakásépítésének új pénzügyi feltételei életbe léptek, rendelkezéseit január elsejétől kell alkalmazni. Az Országos Takarékpénz­tár ellátta hálózatát az új ren­delkezésekkel, azok értelmezé­séhez közérthető tájékoztatás­sal, amelynek alapján felvilá­­gosítást tudnak adni az érdek­lődőknek. Miután a dolgozók lakásépítkezésének sáról szóló korábbi támogató­rendelet módosításáról, kiegészítéséről, van szó, az érthetőség, az egy­szerűség kedvéért a Pénzügy­minisztérium mind a korább­ról érvényes rendelkezéseket, mind az új szabályozásokat egységes szerkezetbe foglalja össze, s adja ki. A takarékpénztári fiókok a már benyújtott, de még elin­tézetlen építési hitelkérelme­ket most az új jogszabálynak megfelelően bírálják­ el, s a jövő hét végétől már az új rendelkezések alapján kötik meg a szerződéseket, folyósít­ják a kölcsönöket. 0& Bőséges takarmány­készletek Bőségesek a takarmány­készletek az állatállomány át­­teleltetéséhez, a kereskedelem kínálata mind mennyiségben, mind a választékban gazda­gabb a tavalyinál — mondot­ták a Gabona Tröszt illetéke­sei. Az állattartók három­ezerkétszáz helységben, — városban, községben és tele­püléseken — szerezhetik be a szemes és­­ keveréktakarmá­nyokat. 2­200 helyen kis téte­lekben is árusítanak, s így lehetővé tették a háztáji gaz­daságok ellátását. A januári takarmány sza­badpiac — a termelők más közötti értékesítése egy­— mérsékelt érdeklődésre vall Egységes alapelvek Időszerű közoktatási és közművelődési kérdésekről­ tanácskoztak a megyei szakemberek Szerdán délelőtt a megyei tanács épületében időszerű közoktatási és közművelődési kérdésekről rendeztek tanács­kozást. Két fő téma szerepelt a napirenden: a művelődés­­ügyi miniszter utasítása az alsó- és középfokú oktatási­nevelési intézmények felügye­letéről, valamint a közműve­lődés helyzetéről készítendő országos felmérésből adódó tennivalók. A felügyeletnek az oktatás­ügyi irányításban betöltött sze­repe lényegében nem válto­zott. Feladata az egységes köz­oktatáspolitikai célkitűzések és pedagógiai alapdokumentu­mok érvényre jutásának ellen­őrzése és a segítségnyújtás, az intézményvezetés tevékenysé­gének fejlesztése, valamint a közoktatás irányítása szem­pontjából nélkülözhetetlen tények feltárása, elemzése. Ennek érdekében az általános tanulmányi felügyelet az in­tézményekben folyó munka egészére, a szakfelügyelet pe­dig a pedagógiai folyamatnak egy-egy szakterületen való ér­vényesülésére terjeszti ki vizs­gálódását, segítő tevékenysé­gét. Az általános felügyelet az igazgatási tevékenység része; a szakfelügyelet feladata an­­­nyiban módosul, hogy közép­­­pontjában­ a segítő munka áll. Az alapelvekben egységes ál­láspont és gyakorlat kialakítá­sára van szükség, a részkérdé­sekben pedig a megfelelő, szükséges rugalmasságra. Nagy Lajos, a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője e téma exponá­lásakor elemezte a felügyeleti tevékenység stabilizálódásának lehetőségeit A tanulmányi fel­ügyelőknél, akik „az oktató­nevelő munka irányításának karmesteri” tisztét töltik be, lényegében az országos és he­lyi igények, törekvések futnak össze, csomósodnak, ezért a párthatározatból következően az egész feladatot kell ismer­niük, s a részfeladatokat en­nek szellemében megvalósíta­niuk. A felügyeleti kérdés rende­zése. számos területen az egy­értelmű megfogalmazás lénye­gében az állami oktatás to­vábbfejlesztésére vonatkozó határozat végrehajtásának szerves részét képezi. Az uta­sítás alapvető szempontja: egységessé és hatékonyabbá tenni a felügyeleti tevékenysé­get. A bizalom alapján létre­jövő felelősségtudatnak az ön­állósághoz kell elvezetni — ez a felügyeleten túl végered­ményben az oktató-nevelő munka irányításának minden területére vonatkozó alapelv. A tanácskozáson a közműve­lődési tevékenység eredmé­nyeinek és hiányosságainak felméréséről, elemzéséről ké­szülő összefoglalás is hangsú­lyozottan került szóba. Né­meth Kálmán, a megyei párt­bizottság munkatársa adott tájékoztatást a készülő kintés fő szempontjairól. átt e­közoktatás helyzetének elem­­­zéséhez hasonlóan kíván fog­lalkozni a párt a közművelő­dés helyzetével, tevékenységé­vel, s ebből nyilván a megfe­lelő alapkövetkeztetéseket is levonják. A legfontosabb szempontok ebben a tájékozó­dásban: hogyan érvényesül a közművelődésben a párt irá­nyító tevékenysége; a tanácsok irányító-szervező-ellenőrző munkájának hatékonysága; a szakszerűség problematikája a népművelésben; az üzemek vezetőinek művelődést segítő tevékenysége; a káderhelyzet, s végül az anyagi-tárgyi felté­telek a gazdaságirányítás meg­változott rendszerében. A megyei színtű tanácsko­záson olyan kérdésekről hang­zott el tájékoztatás, amelyek tisztázása, egyértelmű körül­járása ma már mind kevésbé várathat magára. A felügyele­ti rendszerrel kapcsolatos ál­lásfoglalás korszerűsítése a közoktatásügy folyamatában vált mind időszerűbb témá­vá, a közművelődés problema­tikájának elemzése pedig már a jövőbe mutat: nyilvánvaló­an nem maradhat el ez a te­rület az oktatás szervezettsé­­géhez viszonyítva, ha az em­ber műveltségének kiteljesíté­­si lehetőségeiről egészében for­málunk véleményt Gyógynövények exportra és belföldre A Hungarodrog Gyógynö­ egyik legnagyobb dunántúli vény­termelő és Értékesítő telephelyét. Itt gyűjtik össze Közös Vállalkozás három év­ a közös vállalkozásban részé­­vel ezelőtt hozta létre Csápon vevő 8 termelőszövetkezetből felvásárolt gyógynövényt, amelyet részben a termelőszö­vetkezetekben termeltek, részben pedig erdőn-mezőn gyűjtöttek össze. A szárított, osztályozott és zsákba csomagolt füvek nagy részét a hazai gyógy­szergyárak használják fel, de tekintélyes mennyiséget szál­lítanak külföldr­e is. A víz­hajtó gyógyszer alapanyaga például a zsurlófű, a tarack­gyökér vértisztító hatású, a gyűszűvirág pedig a szív­­gyógyszerek alapanyaga. Ezen kívül több fűszernövényt is vásárolnak és összegyűjtenek Csépen. A mustármag, a ma­joránna az élelmiszeriparban használatos. A kakukkfüvet is szívesen vásárolják különle­ges aromájáért a likőrgyárak, emellett kiváló gyógyszer­­alapanyag is. Az elmúlt évben nagy mennyiségű csipkebogyót szállítottak külföldre, de a nagy C-vitamin tartalmáról ismert bogyóból elegendő mennyiséget kapott a hazai kereskedelem is. A digitális alapanyagú gyógyszerek a gyapjas gyűszűvirágtól készülnek. A csépi raktárban­­ntegy 5 vagon várja a szál­lítást. Láng Józsefné, Németh Lászlóné, Nemes Istvánná és Takács Józsefné a válogató asztal mellett dolgoznak. Előadások, bemutatók, tapasztalatcserék — A mezőgazdasági könyvhónap eseményei —­ Február másodikén ünne­pélyes keretek között nyílik megyénkben is a hagyomá­nyos mezőgazdasági könyvhó­nap, amelyet ezúttal a kör­­nyei művelődési házban nyit­nak meg. Ez alkalommal ve­­títettképes előadás hangzik el a szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdéseiről. A következő napokban megyénk több városában és községében a mezőgazdasági irodalonc minden területéről előadások,­­ bemutatók, tapasz­talatcserék, ankétok és más rendezvények várják az ér­deklődőket. A hagyományok­nak megfelelően sok­ előadás és ankét foglalkozik majd a házikertek gondjaival és az egyre népszerűbb kutyate­nyésztéssel. Február 9-én a Komáromi Állami Gazdaság­ban a magyar mezőgazdasági szaklapok szerepéről tart elő­adást Horváth Sándor, a Ma­gyar Mezőgazdaság című folyóirat főszerkesztője. Ugyancsak állami gazdasági rendezvény lesz február 28-án este Bábolnán, ahol a ME­­DOSZ lapjának szerkesztői találkoznak az olvasókkal. A háztáji tennivalóiról kisállattenyésztés tart előadást február 16-án a gödöllői Kis­állattenyésztési Kutatóinté­zet munkatársa. Ugyanezen a napon Tatabányán a Puskin Művelődési Házban a házi­­nyulak egészségvédelméről lesz szó. bizonyára Sok látogatója lesz a Tatán tartandó február 23-án, előadásnak, amelyen dr. Lányi György, a Búvár című folyóirat fő­­szerkesztője az akvaristák­nak tart előadást. Az ismeretterjesztő előadá­sok és ankétok is sok érdek­lődőt várnak. Február 1-én a tatai művelődési központba Skoflek István tanár, az élet keletkezéséről tart előadást. Az előadás második részére február 22-én kerül sor, ugyanott. Érdekesnek ígérke­zik a tatai mezőgazdasági szakközépiskolában­­ tartandó előadás február 26-án este, amelyen a meghívott szak­ember előadást tart Az élet kialakulása a naprendszerben címmel.' Az előadásokon és ankéto­kon az érdeklődők megtalál­hatják a könyvhónap mező­­gazdasági - könyvújdonságait is, amelyek az idén is gazdag választékot nyújtanak a szak­ma minden művelőjének. Úttörőprogram 1973-ra A Komárom megyei Úttö­rőelnökség 1973. I. félévi munkatervében feladat, program sok érdekes kapott he­lyet. Első alkalommal febru­árban tart ülést az elnökség, összegezik az esztétikai ne­velés eredményeit, és megha­tározzák a tennivalókat. Megkezdik a nyári program előkészítését, a váltótáborok szervezésével kapcsolatos tennivalók is napirendre ke­rülnek. A márciusi elnökségi ülésen — többek között — a szakági munka helyzetét vizs­gálják meg a tatai járásban, áprilisban pedig a tatabányai városi úttörőelnökség számol be a kádermunkáról, az úttö­rőmegbízatások teljesítéséről. Májusban az úttörővezető­képzéssel foglalkoznak , a júniusi tanácskozáson pedig már a következő tanév főbb úttörőfeladatait vázol­ják fel. Az úttörőtitkárok tanácsko­zásán az aktuális napi tenni­valók kerülnek középpontba. A KISZ megyei végrehajtó bizottsága két alkalommal is foglalkozik úttörőtémával: megvizsgálja a váltótáborok­kal­­ kapcsolatos elképzelése­ket, terveket , és értékeli a megyei úttörőelnökség káder­munkáját.

Next