Dolgozók Lapja, 1973. március (26. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

TILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1973. március 1. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 50. 856. Ara: S0 fillér 1973. október: világkongresszus Moszkvában A békemozgalom alkotóan részt a történelem formálásában Ülést tartott az Országos Béketanács Szerdám — az Országház Vadásztermében — ülést tartott az Országos Béketanács, megtárgyalta a magyar békemozgalom tava­­­lyi tevékenységét és 1973. évi munkaprog­ramját. A tanácskozáson az elnökségben foglalt he­lyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Molnár Béla, az OBT alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Sar­lós István, a Népszabadság főszerkesztője, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára, Kiss Károly, a SZOT és az OBT alel­nöke, dr. Gombár József, a KISZ KB titkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának alosztályvezetője. vesz Napirend előtt az elnöklő nyunk politikáját, a béke meg­ ez lesz: „Világ­oingresszus a dr. Simai Mihály egyetemi ta- szilárdításáért vívott tűzdel- békéért, a nemzetközi bizton­met­ Kárnak, az Országos Béketa­­nács alelnökének javaslatára az ülés részvevői néma felál­lással adóztak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztő­je, a magyar békemozgalom­nak szinte megalakulásától lelkes, odaadó híve, az OBT­T __ elnökségének tagja emléke­ __y_ . nek. Nagy figyelmet fordított beszámoló — békemozgalmunk a tavalyi tevékenységének érté­kelése kapcsán — az indokínai népek­ iránti szolidaritásra. Hangsúlyozta a főtitkár —, hogy a szolidaritási mozgalom erőteljesen szálljon síkra a párizsi megál­Ezután Sebestyén Nándor né­nyesítéséért, mint amilyen­en­tartotta meg főtitkári beszá­molóját, kiegészítésül a napi­rendi témáról készített írásos jelentéshez. — Éves munkaprogramunk kidolgozásakor — mondta Se­ságért és a nemzeti független­ségért”, s ehhez kapcsolódik tényleges célja: az antiimpe­­rialista erők nemzeti és nem­zetközi méretű tömörítése. Végezetül arról is említést tett Sebestyén Nándorné, hogy a moszkvai béke-világkong­resszusra a nemzetközi és hazai békemozgalom megszü­n­tetése negyedszázados évfor­ramod^r maradéktalan érve­ ^nak k^ötó kert ^r. nyeszteséért, mint amilyen m­­­t aJ jubleum 1974.ben lesz. Úgy ünnepelhetjük majd meg, renzitással tavaly december­ben követelte az amerikai im­perialisták hitszegő terror­­bombázásána­k beszüntetését, hogy ez a 25 év korunk legát­­fogóbbb társadalmi mozgal­mát — a béke híveinek össze- A magyar békemozgalom fogását — olyan tényezőit 1973. évi feladatairól készült fejlesztette, amely a szocializ-bestyén Nándorné — mindig tervezethez — amelyet az ülés más, a társadalmi haladás, az az a törekvésünk, hogy — résztvevői írásban kaptak antiimperializmus erőivel hasznosítva az előző esztendő kézhez — Sebestyén Nápdlomé együttműködve alkotóan részt tapasztalatait — a magyar bé­ elmondta, hogy a Moszkvában vesz a XX. század második fe­le mozgalom alkotó módon októberre összehívott nagy lében a történelem formálásá­­szolgálja pártunk és kormá- nemzetközi esemény mottójá­ban. Kállai Gyula felszólalása Ezután Kállai Gyula szólalt biztonság és együttműködés rátát, újabb nagy lendületet fel a tanácskozáson. magyar nemzeti bizottságával Kállai Gyula, az MSZMP­­ eddig is kivette részét az Központi Bizottsága és a Ha- európai béke megszilárdításá­­rafias Népfront Országos Ta- ra irányuló erőfeszítésekből­ fog adni az imperialista ag­resszió elleni küzdelemhez. Beszélt arról is, hogy jövőre ünnepeljük a nemzetközi és a nácia nevében üdvözölte az Kérte a békemozgalom minden magyar békemozgalom kibév­­ülés résztvevőit, majd rövid hívét és aktív harcosát: mun- tartozásának. negyedszázados áttekintést adott a nemzetközi kalkodjék azon, hogy földre- jubileumát. helyzet időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozottan szólt szó­nk valóban a béke és a köl­csönösen előnyös együttműlkó­egyebek —­ arra hogy bripolitik' nagy eseményére, az ősszel Moszkvában sorra kerülő béke­­világkongresszusra utalva Kállai­­ Gyula hangsúlyozta, hogy ez a seregszemle is kife­jezi majd az öt földrész béke­m­­unkásosztályunk, a magyar dolgozó nép, pártunk külpoli­tikájával teljes egyetértésben, világosan látja: a világpoliti­kai erőviszonyok számunkra kedvező alakulásában, a nem­zetközi helyzet normalizálásá­ban megtett minden lépés ke­­ért küzdő százmillióinak a ke­­mény harcok eredménye. Őszintén reméljük — szögezte le Kállai Gyula — hogy a fo­lyamatban levő és várható tár­gyalások a tartós békét erősí­tik és elvezetnek a világhábo­rú végleges kiküszöböléséhez az emberiség életéből. E meg­beszéléseken ezzel a meggyő­ződéssel veszünk részt. Beszélt a továbbiakban ar­ról, hogy a szocialista államok politikai együttműködése mind szorosabbá válik, s ez növeli külpolitikájuk eredményessé­gét. Ezt igazolja a béke érez­hető, érzékelhető megszilár­dulása Európában. Felidézte Kállai Gyula, hogy a magyar társadalom az elmúlt években igen sokat tett a hős vietnami nép megsegí­téséért. A Magyar Népköztár­saság felelős szerepet vállalt magára e térség születőben le­vő békéjének megszilárdításá­ban: részt vesz a tűzszüneti Egyezmény alapján létrehozott nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottság, valamint a Párizsban megnyílt nemzet­közi Vietnam-konferencia munkájában. Békemozgalmunk munkájá­ról szólva kijelentette: az Or­szágos Béketanács a szoros együttműködésben az európai Beszéde befejező részében foglalkozott a közelgő — nagy feladat megoldá­sát jelentő — tanácsválasztá­sokkal, amely — mint mond­ta — egész népünktől eleven közéleti tevékenységet kíván. Befejezésül Kállai Gyula gyümölcsöző munkát kívánt a magyar békemozgalom­nak. Az idei gazdálkodási tervekről döntöttek Tanácsülés Esztergomban, Ácson és N­agyigmándon Az esztergomi városi tanács az idei költségvetést 105 millió etió ezer, a fejlesztési alapot pedig 74 millió 545 forint be­vétellel, illetve kiadással fo­gadta el, szerdai ülésén. Cél­­csoportos lakásépítésre 42 mil­lió 369 ezer forintot hagytak jóvá. A tanács arra számít, hogy a lakosság 2 millió fo­rint társadalmi munkával se­gíti elő az egyéb feladatok megoldását. A várható nagyobb munká­latok közül a nyolc tan­termes iskola első üteméb­en­­ szereplő 5+1 tanterem megépítése érde­mel említést. A Petőfi utca feletti terület vízvezetékháló­­zata az idén mintegy 1050 mé­ternyi hosszúságban készül el. Vízvezetékhálózatot, illetve csatornát kapnak a városma­jori új lakások 300, és 130 mé­teres hosszúságban. Foglalkozott a tanácsülés a választás előkészítésével. Vizs­­gálja, minyyen mértékben si­került megvalósítani az előző választás alkalmával elhang­zott közérdekű javaslatokat. Napirenden szerepelt a ta­nács szakigazgatási szerveinek működése is. Szerdán döntött Ács nagy­község tanácsa is az 1973. évi gazdálkodásról. A költségve­tést 6 millió 113 ezer forintos, a fejlesztési alapot pedig millió 531 ezer forintos bevé­­­tellel, illetve kiadással fogad­ták el. Az előirányzat szerint többi között megépül mintegy a 4000 négyzetméternyi járda. Az utak­­ felújítására 50 ezer, a villanyhálózatéra pedig 40 ezer forintot irányoztak elő. Elkészül a KISZ-lakások szennyvízvezetéke, erre 112 ezer forintot fordítanak. Az óvoda felújítására 40 forintot határoztak meg.ezer A népfronttal megkötött együttműködési megállapodás azokra a közös eredményekre két évtizedben értek el Ácson. Az elfogadott dokumentum a következő tanácsi ciklus ten­nivalóit határozza meg. Nagyigmánd közös tanácsú nagyközség tanácsülésén szer­dán szintén az idei gazdálko­dásról határoztak. Megvizs­gálták a múlt évi helyzetet. A beterjesztett zárszámadást és az idei tervet elfogadták. A három községben — Nagy­­igmándon, Kisigmándon és Csépen — ebben az esztendő­ben a múlt évihez csaknem azonos szinten gazdálkodhat­nak. Tavaly a költségvetés és a fejlesztés 6 millió 218 ezer forint volt. Az idei keret 6 millió 62 ezer forint. A múlt évben az egy lakos­ra számított társadalmi mun­ka értéke 118 forint volt közös tanácsú nagyközségben. a Amennyiben az idén is számí­tani lehet erre az erőforrásra, akkor a tervezettnél több cl­asst az utóbbi képaelést lehet megvalósítani. WWWwWWWMMwMAMWA WWVJ. AZ INTEGRÁCIÓ HÉTKÖZNAPJAI Mai számunkban: PETŐFI HÓNAPJA... 4. oldal 5. oldal SZERKESSZÜNK EGYÜTT! ? 6. oldal >a i •I Eredményes együttműködés a feladatok megvalósításában A megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Komárom megyei bizottsága szerdán tartotta meg ez évi első ülését. tanácskozáson a végrehajtó bizottság beszá­­­molt a legutóbbi pártbizottsági ülés óta vég­zett munkáról, egyben javaslatot terjesztett elő a pártbizottság 1973. évi programjára. A pártbizottság mind a jelentést, mind a prog­ramra tett javaslatot jóváhagyólag tudomá­sul vette. A végrehajtó bizottság tájékoztatást adott a tanácsválasztásokkal kapcsolatos poli­tikai és szervezési munkákról, valamint ez előkészítés eddigi tapasztalatairól. A pártbi­zottság a következőkben a pártélet kérdései­ről tárgyalt. Elfogadta a párttagság összetéte­léről és a tagfelvételi munkáról készült je­lentést és meghatározta az ezzel kapcsolatos további feladatokat. Az alábbiakban kivona­tosan közöljük a végrehajtó bizottság tevé­kenységéről készült jelentést, amelyet a párt­bizottság jóváhagyott. TISZTELT PÁRTBIZOTTSÁG! Végrehajtó bizottságunk legutóbbi — 1972. október 6-i a — jelentés óta is folyamatosan irányította a megye politikai életét. Testületi ülésein meg­tárgyalta a munkatervben sze­replő témákat és állást fog­lalt, határozatot hozott min­den olyan kérdésben, amelye­ket a társadalmi élet igényelt és hatáskörébe tartoznak. A vb munkájának fontos része volt a Központi Bizott­ság november 14—15-i határo­zatának ismertetése, megérte­tése, elfogadtatása. A novem­ber 22-i megyei kibővített pártbizottsági ülés után a já­rási, városi pártbizottságok ugyancsak kibővített pártbi­­zottsági üléseken foglalkoztak az állásfoglalással. Jelentős szervező- és politikai munká­val­ készítették elő az ezzel fogbalkozó pártgyűléseket, amelyek így teljesen megfe­leltek a várakozásnak és ter­mékenyen hatottak az alap­szervezetek további munkájá­ra, a párttagok politikai akti­vitására. A KB állásfoglalásának to­vábbi széles körű ismertetésé­re pártnapokat szerveztünk, az előadók részére megyei elő­készítőt tartottunk. A 239 pártnapon kb. 22—23 ezer fő vett részt, nagy­­ számban pár­­tonkívüliek. A résztvevők szá­mos kérdést tettek fel és kap­tak választ azokra. E sikert politikai akciók elősegítették a KB november 14—15-i állás­­foglalásának, intézkedéseinek, valamint az ülés egész szelle­mének megértését, elfogadá­sát is a megye lakosainak szé­les körében. A végrehajtó bizottság kép­viseltette magát a tömegszer­vezetek, tömegmozgalmak és állami szervek azon testületi rendezvényein, ahol a KB- ülés anyagával sajátosságának anyag megyei konkretizálást elősegítette az a jelentés, ame­lyet a megyei pártbizottság megtárgyalta és elfogadott megyei pártértekezlet óta vég­­­zett munkáról. Ezt az anyagot mintegy 20 ezer példányban eljuttatták a legszélesebb k­ö»­rükhöz, megállapításaival, mondanivalójának fő irányai­val, a beszámoló taggyűlése­­­ken is találkoztunk. A másik fontos feladat volt az év végi értékelő és beszá­moló taggyűlések előkészítése és megtartása. A pártalap­­szervezeti életnek ezt az egy­mást jól kiegészítő aktusát a pártbizottságok és a pártszer­vek vezetői az előző évinél is jobban készítették elő. A ta­pasztalatok eddigi elemzése több olyan értékes elemet és további lehetőséget hozott fel­színre, melynek felhasználód­sa a jövőben még hatéko­nyabbá teheti az alapszerve­­zetek munkájának, a pártta­l megfelelően foglalkoztak. Az­­ok aktivitásának növelését A gazdaságpolitika témái­ ban kiegészül bizonyos zöld­ség- és gyümölcs, és egy-két ipari növény intenzívebb ter­melésével. Ugyancsak céllal vizsgálta perspektivikus a végrehajtó bizottság a megye személy- és áruszállításának távlati tervét. Az elgondolások a már folya­matban lévő munkákra, ter­vekre épülnek — mint példá­in a vasút korszerűsítése, a alkalmas a teendők számba­­ vételére, meghatározására. Ezért a végrehajtó bizottság a témára visszatér és azt egy elkészített intézkedési tervvel együtt fogja megtárgyalni. A megyei pártbizottság ok­­tóber 6-i ülésének anyaga és vitája alapján intézkedési terv készült a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére, valamint a szocialista közúti áru- és személyszállítás munkaverseny-mozgalom ke­fejlesztése. Figyelembe veszik a dunai víziót várhatóan nö­vekvő szerepét, a közlekedés fejlesztéséhez szükséges olyan létesítmények megvalósítását, mint autóbusz-pályaudvarok, mezőgazdaság egy nagyobb szervizek, üzemanyag-töltőál­termelési nagyságrend mellett is megtartja a már kialakult szerkezetét (kenyérgabona, ta­karmánygabona, hús), de job­b­ mások, valamint a szemé­lyi feltételek biztosítását, és a közlekedési rend, fegyelem, etika fejlesztését. Időszerűnek tartotta a vég­rehajtó bizottság, hogy tájé­kozódjon az V. ötéves terv elő­készítésének helyzetéről. En­nek előmunkálatai az előzőek­ben említett és már eddig is sokoldalúan összeállított pers­pektivikus elgondolásokat fi­gyelembe vehették. Ezek évre konkretizálható lehetősé­g­gel képezhetik az V. ötéves tervhez a kiindulási alapot, természetesen az országos le­hetőségek messzemenő figye­lembe vételével. E tendenciá­kat foglalta egységbe a tájé­koztató anyag, kiegészítve az életszínvonal, a kultúr- és szociálpolitika igényeivel és lehetőségeivel. Ismét szerepelt napirenden a falu gazdasági, társadalmi és politikai helyzete. Az elem­zés célja annak felvázolása volt, hogy milyen lényegi vál­tozások, milyen ú­j jelenségek vannak 1969. óta a községek­vábbfejlesztésére. Az intézke­dési terv a politikai munka oldaláról fogalmaz meg álta­lános feladatokat és főbb ipa­ri­, termelési áganként konk­retizálja a legfőbb célokat és teendőket. Rámutat e feladat sikeres megoldása és az álta­lános életkörülmények alakí­tása közötti összefüggésekre. Az anyagot a járási és váro­si pártbizottságok megkapták.­ A végrehajtó bizottság tá­jékoztatót vitatott meg a tűz­­zárszámadásokra való felké­szülésről. Felhívta a figyelmet igen reális, semmiféle gyenge­séget nem takargató zárszá­madások elkészítésére. Fon­tosnak tartotta, hogy a zár­­számadási munka során vé­gezzenek elemzéseket, figyel­­­jenek fel olyan tényezőkre és lehetőségekre, amelyek egy­­egy termelőszövetkezet jövő­beni fejlődését vagy kedvezőtlenül kedvezően, solhatják. Javasolta, bei­átve­­hogy a beszámolók adjanak reális képet a gazdasági helyzet mellett a társadalmi-politikai fejlődésről, a magatartásmód változásairól, a tsz-ben mű­ködő társadalmi bizottságok munkájáról. Tapasztalataink szerint a szövetkezetek több­sége ennek szellemében szült fel a közgyűlésekre ké­és­ben, milyen tendenciák­ra- sikeresen bonyolították le uza­­pasztalhatók, melyeket kell hát, ezek közül a munka eszközeivel pártpolitikai erősíteni, vagy korlátozni. A széles körű vizsgálat eredményeképpen sok érdekes, újszerű tény és jelenség került felszínre. Ezek elsődleges elemzése is meg­történt, ám ez még nem volt A végrehajtó bizottság a gazdaságpolitikai kérdéseket szubjektív feltételeik oldalá­ról is törekedett megközelíte­ni. Ezt szolgálta, hogy meg­tárgyalta a Tatabányai Szént .Folytatás a 3. oldalon. A megyei pártértekezlet ha­tározata alapján a végrehajtó bizottság folytatta a megye gazdaságának átfogó elemzé­sét és a fejlődés perspektivi­kus irányának, nak kimunkálását tendenciája­Emellett foglalkozott a folyamatban lé­vő gazdasági kérdések irányí­tásával, ellenőrzésével is. Az előbbiek sorába tartozik az élelmiszergazdaság hosszú távú fejlesztésének lehetősé­gei c. téma. Az anyag a me­gye mezőgazdaságának eddigi jelentős eredményeire alapoz­va tekint előre, veszi számba a fejlődés további reális le­hetőségeit. Előreláthatólag a

Next