Dolgozók Lapja, 1973. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1973. június 1. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. évf. 126. sz. Ära: 80 fillér Hétezer termelőszövetkezeti vezető vesz részt a továbbképzésben • Ülést tartott a TOT elnöksége — Csütörtökön ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megvi­tatták a termelőszövetkezetek oktatási, módszertani bizott­ságának tevékenységét Meg­állapították, hogy a termelő­szövetkezeti választott vezetők és az üzemi vezetők tovább­képzése az elmúlt években je­lentősen fejlődött. 1971-ben 3 ezer, az elmúlt évben 4300 tsz-vezető részesült el­méleti és szakmai továbbkép­zésben, s a tervek szerint eb­ben az évben már 7 ezer ter­melőszövetkezeti vezető bővíti gazdasági és szakmai ismere­teinek körét. A szövetkezeti demokrácia szélesedésével a különböző tisztségviselőktől is egyre na­gyobb felkészültséget várnak. Közölük 1500-an gyarapítják ismereteiket az idén a szövet­kezeti önkormányzat számos kérdéséről A TŐT elnöksége szükségesnek tartja, hogy a hatékonyabb termelés, az módszerek bevezetése érdeké­­­­ben vezetői a termelőszövetkezetek rendszeresen részt vegyenek a továbbképzésben és szakmai ismereteik állandó bővítésével alapozzák meg ve­zetési módszereiket. Az elnökség megtárgyalta a Vetőmag termesztésének, fel­dolgozásának, forgalmazásának és felhasználásának főb­b jel­lemzőit. A mezőgazdasági üze­mek évente mintegy 3,7 mil­liárd forint értékű vetőmagot használnak fel, amellyel a szántóföldi növényekből és zöldségfélékből több, mint 40 milliárd forint termelési érté­ket állítanak elő. A vetőmagvak minősége biológiai értéke az egész me­zőgazdasági termelést megha­tározza, éppen ezért népgaz­dasági érdek, hogy előállítá­sukban érdekeltté tegyék termelő üzemeket is. A mező­ a gazdaság különböző ágaiban eltérő a vetőmag-termesztés gazdaságossága. A kalászosok és a kukorica vetőmag-ter­­mesztésének jövedelmezősége megfelelő, a nagyobb műsza­ki felkészültséget és több munkát igénylő zöldség­növé­nyek vetőmagjainak árában azonban nem tükröződnek magasabb követelmények. Az a alacsony jövedelmezőség csök­kenti a termelési kedvet. Prob­lémát okoz még, hogy a vető­mag-törvény nem serkenti megfelelően a rendszeres ve­tőmag-felújítást. A pedagógusok lakásépítéséről A pedagógusok sének eredményeit, lakásépíté­elmúlt évi tapasztalatait összegezték csütörtökön a Pedagógusok Szakszervezete elnökségének ülésén. A tanácskozás megál­lapította: jó eredménnyel zá­rult a nevelők kedvezmé­nyes lakásépítési akciója 1972- ben is. A megyei művelődés­­ügyi osztályok ebben az idő­szakban 1236 kölcsönigényt terjesztettek fel a Művelődés­­ügyi Minisztériumhoz. A ko­rábbi évhez képest a közsé­gekből benyújtott igények száma némileg csökkent, a városiaké pedig növekedett. Az Országos Takarékpénztár 1100 kölcsönkeretet biztosított, örvendetes, hogy az építkezők 26 százaléka pedagógus házas­pár és szembetűnő, hogy nö­vekszik az építkező óvódak száma is. A tanácsi lakásjuttatások száma megyénként, illetve vá­rosonként változó. Fejér me­gyében például határozat született a városi pedagógu­­­­­ok lakásjuttatásainak növe­lésére. A Pedagógusok Szakszerve­zete megyei bizottságai már az elmúlt évben is szorgal­mazták, hogy az illetékes me­gyei, illetve városi tanács ké­pezzen építkezési és ellátási alapot, amelyből a tanácsi dol­gozókon kívül a pedagógusok lakásépítkezéseit, illetve vá­sárlásait is támogathatják. Ezek a törekvések tavaly cs.­.­­ Debrecenben és Egerben jár­tak eredménnyel. Sajnos né­hány megyében — például Komáromban — a tanács lét­rehozott ugyan lakásépítési alapot — és bár a rendelet lehetővé teszi —, abba még­sem vonták be a fenntartásuk alatt lévő intézmények dolgo­zóit, így a pedagógusokat sem. Úgy tűnik, ebben az évben előrelépés várható. A Pedagógusok Szakszerve­zetének elnöksége summázva a tapasztalatokat megállapí­totta: a tavalyi esztendő is — a számos hátráltató tényező ellenére — eredményeket ho­zott: több, mint 1700 pedagó­gus-család lakásproblémája oldódott meg. Megkezdődött Tatán a gyógynövények komplex felhasználásával foglalkozó országos konferencia Tatán, a megyei művelődé­si központban csütörtökön há­romnapos konferencia kezdő­dött, melyet a Magyar Gyógy­szerészeti Társaság gyógynö­vény szakosztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesületek Kertészeti Társaságának gyógynövény-termesztési szak­osztálya rendezett, együttmű­ködve a Komárom megyei ta­nács gyógyszertári központjá­val és a MGYT megyei szer­vezetével. A megnyitón megjelent, elnökségben helyet foglalt, az­t a konferenciát üdvözölte dr. Csőkör György, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának osztályvezető főorvosa. Az el­ső napon két plenáris előadás hangzott el: dr. Szollár György, a Herbária igazgató­ja a gyógynövény-termesztés, gyűjtés, forgalmazás helyzeté­ről beszélt, különös tekintettel hazánk gyógynövény-helyzeté­re. Az előadásból például azt az érdekes adatot is megtud­hattuk, hogy 1972-ben mint­egy két és fél millió dollár értékben exportáltunk gyógy­növényeket, illetve feldolgo­zott gyógynövény-termékeket. Dr. Szász Kálmán, a Kőbányai Gyógyszerárugyár osztályveze­tője arról tartott előadást, milyen jelentőséggel bírnak a gyógynövények a gyógyszer­­iparban. Az előadásokat követően szekcióülésekre került sor. Ugyancsak szekcióülések zaj­lanak le pénteken, majd szom­baton tartanak újabb együttes ülést. Érdekes és gazdagító szín­foltja a konferenciának . Ezek a házigazdák gondossá­gát dicsérik, s azt a törekvést, hogy minél szélesebb körben ismertessék és mutassák be a gyógynövények jelentőségét. A főtörzsőrmester hobbyja 3. oldal Oroszlány közművelődéséről jövő heti rádió- és tv-műsor 6. oldal Híradós gyakorlaton — Itt Vadrózsa, itt Vadró­zsa! Halló! Tulipán! Jól hal­lasz? — Itt Tulipán. Jól hallok. A hang kitűnő. Viszlát. Átkap­csolok! Ilyen és ehhez hasonló be­szélgetések hangzottak el a hét eleje óta tartó munkásőr gyakorlaton a lőtér környé­kén. Három napon át a buda­pesti II. kerületi és a tatabá­nyai Tóth-Bácsoki munkásőr zászlóalj híradós szakalegysé­gei közös gyakorlaton vettek részt. A szokásos rutin­ gyakorla­toktól eltérő feladatokat ol­dottak meg a munkásőrök. Többek között 50—60 kilomé­teres körzetben kettős át­játszás helyett a hármas át­játszást is gyakorolták.­ A ta­pasztalatok szerint a közle­mények továbbítása a meg­lehetősen nagy távolság elle­nére kitűnő volt, s a budapesti híradós munkásőrök javasla­tára 3 frekvencián dolgoztak. A gyakorlat egyes telefon- és rádióhálózat adásait magneto­fonszalagra rögzítették, s ké­sőbb értékelik majd a telje­sítményeket. Kisebb távolság­ban vezetékes rendszerű há­lózatot is építettek . A közös harci feladatok so­rán nagyon jó baráti kap­csolat alakult ki a két híra­dós szakegység között. A munka befejeztével, a tatabá­­­nyaiak — stílszerűen — a májusi erdő üde zöldjében látták vendégül a budapestie­ket. A Turul emlékmű mel­lett rendezett szalonnasütés­sel és az ezt követő városné­zéssel tették emlékezetessé a közös gyakorlatot. El is határozták, hogy ha­gyományossá teszik az együtt­működést, a közös munkát. Kiss Károly, Kinizs János rajparancsnok és Zautteitner Vince az éter hullámain keresztül teremtettek kapcsolatot egy távolabbi ponttal Mucsi Gyula a II. kerületi, Grünwald Ferenc, a tatabányai hírszolgálati parancsnokok és Kizmus Ferenc, a budapesti zászlóalj szervezési és propaganda csoportjának vezetője a gyakorlatot irányítják _ Együttműködés a népfront és a tanács között Elismerés a választások előkészítőinek Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Makri Pál, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Galántai Pál, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. Nagy Antalnak, a népfront megyei bizottsága elnökének javaslatára egy napirendi pontban vitatták meg az ülés előtt kiküldött elnökségi beszámolókat, a vá­lasztás tapasztalatait, a népfront és a megyei illetve ta­nács együttműködési terve­zetét. Havas Miklósnak, a nép­front megyei titkárának be­vezetője után a vita részt­vevői az elnökségi értékelést saját gyakorlati tapasztalata­ik alapján egészítették ki. Megállapították, hogy a vá­lasztók elfogadták a helyi célkitűzéseket. Szavazataik­kal a párt X. kongresszusán hozott határozatokat, illetve az MSZMP Központi Bizott­ságának novemberi ülésén el­fogadott állásfoglalást erősí­tették meg. Szóvá tették az ülés vitá­jában, hogy az eddiginél na­gyobb figyelmet kellene szen­telni a kettős, illetve többes jelöléseknek. Vitatták, men­­nyiben helyes az országgyű­lési, illetve a tanácstagi vá­lasztás elkülönítése. Különbö­ző vélemények hangzottak el arról, hogy a jelölő gyűlése­ket magánlakásban, vagy középületekben helyesebb-e tartani. Az álláspontok mérlegéből az a felfogás kristályosodott ki, hogy korai lenne a vá­lasztások szétválasztásának végső hatásáról szólni. Több tapasztalat szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi törvény mó­dosítása szóba kerülhessen. Sok tény szól amellett, hogy ilyen módon nagyobb hang­súlyt kaptak a helyi tenniva­lók. S várható, hogy mélyebb összefüggésekben kerülnek majd megvitatásra az orszá­gos kérdések a képviselővá­lasztások alkalmával. A je­lölő gyűlések helyének kivá­lasztását, fejtették ki a vitá­ban, határozzák meg az ér­dekelt terület társadalmi szervei. Többen méltatták a vá­lasztás előkészítésében sokat fáradozott társadalmi munká­sok, társadalmi testületek odaadását. A Hazafias Nép­front Komárom megyei bi­zottsága felkérte lapunkat, hogy az ülésen elhangzott el­ismerését és köszönetét ez­úton hozzák a megye lakos­ságának nyilvánossága elé. A tanácskozáson felszólaló Makri Pál, a megyei pártbi­zottság titkára, elemezte választók aktivitásának indí­­­tó forrásait. Rámutatott, hogy az előkészületeknek, és magának a választásnak is az adta meg a tartalmát, hogy a népgazdaság tervsze­rűen fejlődik, a lakosság szá­míthat a párt és a kormány életszínvonal-politikájára.­­ Az ország gazdasága felzárkózik a magasabb igényekhez, ha­tékonysága növekszik. Mind vezető szerveink, mind helyi tanácsaink — híven a X. kongresszus határozataihoz — azon tevékenykednek, hogy a gazdaság dinamikus fejlődé­se együtt járjon az állampol­gárok anyagi és kulturális felemelkedésével. A választók világosan látják, hogy a bel­politikához hasonlóan, nem­zetközi méretekben is az em­beriség felemelkedésének, a békés egymás mellett­iek érdekeit képviseljük, éles­és teszünk lépéseket ennek ér­dekében. Megvitatta a bizottság azt a tervezetet, ami alapjául szolgál a népfront és a me­gyei tanács között kötendő együttműködési megállapo­dásnak. Erőssége a tervezet­nek — mondották el a fel­szólalók —, hogy vezérfonal­ként húzódik benne az ed­dig követett és bevált korlát. A népfront és a gya­ta­nács megyei szervei eddig is a legszorosabb kapcsolatban tevékenykedtek. Az működési megállapodás együtt­je­lentőségét növeli, hogy a már kialakult kapcsolatokat szélesíti, tervszerűbbé teszi és így még eredményesebb együttműködéshez ad útmu­tatást. Elhangzott olyan vélemény is, hogy most a választási ta­pasztalatok birtokában az együttműködési megállapo­dás az egyik eszköz a ter­vek, a tennivalók megvalósí­tásához. Éppen ezért ügyelni szükséges arra, hogy a népfront és a tanács ne csak me­gyei testületei között, hanem minden szinten hasonló mó­don és tartalommal erősöd­jék a kapcsolat. A tervezet jobban betölti majd hivatását, ha kimarad­nak belőle az operatív te­vékenységre vonatkozó rész­letek, hangzott el a vitában. A körülmények viszonylag gyorsan változnak. Ennek megfelelően újabb és újabb kérdések várnak válaszra. Ezért helyes, ha az elvi megállapítások kerülnek elő­térbe az együttműködési megállapodásban. Kapjon még több helyet a népműve­lés. Javaslat hangzott el az együttműködésen belül a fel­adatok átcsoportosítására. Kerüljön be a megállapodás­ba a megye tudományos éle­tének néhány tennivalója is. A népfront megyei bizott­sága messzemenően egyetér­tett azzal, hogy a jövőben sokkal nagyobb gondot szük­séges fordítani a természet- és környezetvédelemre. Ko­márom megyénk sok term­é­szeti kincsét lehet kiaknázni,­ illetve a meglévőket nagyobb gonddal szükséges óvni Ugyancsak sok tennivalót rejt magában a levegő és a vizek szennyeződésének csök­kentése. Állandó figyelmet érdemel a környezetvédelem­nek olyan mindennapos fel­adata, mint a lakóterületek tisztasága, a parkok fenntar­tása. Ezt is csak a lakosság tömegeinek támogatásával képesek megoldani a taná­csok. Havas Miklós zárszava után a népfront megyei bizottsága egyhangúlag elfogadta a vá­lasztásokról szóló értékelést és az együttműködési megál­lapodásról benyújtott iatot. Felhatalmazta a javas­nép­front m­egyei tisztségviselőit, hogy a tanácskozáson elhang­zottak szellemében egészítsék ki, illetve módosítsák a be­a terjesztéseket. A népfront és megyei tanács közötti együttműködési megállapo­dás a megyei tanács legkö­zelebbi ülése elé kerül. Jó­váhagyása után válik jogerős cselekvési programmá. A népfrontbizottság ülésé­nek vitájában felszólalt Baksa Sándor, dr. Fábián László, Horváth Géza, Pot­­háczky Lajos, Tihanyi Péter, dr. Kovács György és dr. Ko­­vács Miklós.

Next