Dolgozók Lapja, 1974. március (27. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. március 1. PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxvn. évf. 50. sz. Ára: 80 fillér j ! A jelen és a jövő összefüggései Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Mai számunkban: 3. oldal Tanárjelöltek a gyakorlat után * 4. oldalj l Újabb béremelések Az életszínvonal rendszeres emelésének koncepciója alapján, a népgazdaság teherbíró képességével összhangban központi intézkedésekkel is gondoskodik a párt és a kormány arról, hogy a dolgozók valamennyi rétegének reálbére növekedjék. Csupán az elmúlt három évben emelték többek között a pedagógusok, az orvos-egészségügyiek, a vasutasok, a tanácsi közművelődési dolgozók, egyes igazságügyi dolgozók, a helyi közlekedés sok dolgozójának jövedelmét. Az utóbbi évek legjelentősebb központi bérintézkedése a múlt év március 1-én lépett életbe, amikor az iparban és az állami építőiparban dolgozó munkások termelésirányítók és közvetlen részesültek központi béremelésben. A Minisztertanács csütörtöki ülésén elhatározott béremelések szorosan kapcsolódnak a tavaly március elsején életbe lépett intézkedésekhez. Április elsejétől ugyanis azok az ipari és kivitelező építőipari munkások és közvetlen termelésirányítók kapnak béremelést, akik az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatoknál végzik munkájukat, ezért tavaly béremelésben nem részesülhettek. A mostani béremelések tehát azokat az iparon és építőiparon kívüli állami vállalatokat és kijelölt, vállalatszerűen gazdálkodó költségvetési szerveket érinti, amelyek ipari, kivitelező építőipari tevékenységet végző egységekkel rendelkeznek, s nem részesültek az 1973. márciusi béremelésben. A költségvetési üzemek ipari, építőipari munkásainak bérét az ilyen intézmények más dolgozóinak bérével együtt július 1-én rendezik. Az április elsején életbe lépő központi intézkedés több mint 200 000 munkást és közvetlen termelésirányítót érint. A minisztériumoknak a béremelésre megszabott kereteket oly módon kell felosztaniuk, hogy abból vállalatonként az ipari szakmunkások és az ipari egységek közvetlen termelésirányítói átlagosan 8, az ipari egységek betanított- és segédmunkásai 4, az építőipari szakmunkások és az építőipari egységek közvetlen termelésirányítói 6,5, az építőipari egységek betanított és segédmunkásai átlagosan 3 százalékos béremelést kaphassanak. központi keretet a vállalatoknak saját erőből további összeggel úgy kell kiegészíteniük, hogy az átlagosan legalább egy százalékkal növelje a béremelés mértékét. A vállalatok a szakszervezet véleménye alapján maguk határozzák, meg, hogy az említett átlagokon belül egy-egy munkás, vagy közvetlen termelésirányító mekkora emelést kapjon. A döntésnél a legfőbb irányadó a végzett munka. A bérek közötti arányoknak az eddigieknél jobban kell tükrözniük a munka szintbeli különbségét. Mindenesetre központi keretet csak az érintett dolgozók béremelésére szabad fordítani. Ugyancsak április 1-től az állami iparban és az állami kivitelező iparban dolgozó kisegítő alkalmazottak bérét is emelik, beleértve az itt dolgozó nyugdíjasokat és részmunkaidős dolgozókat is. A béremelés 5 százalékos, de legalább havi 80 forinttal kell emelni az alapbéreket. Ez a mérték csupán azoknak a dolgozóknak az esetében nem kötelező, akik 1973-ban már kaptak ehhez hasonló, vagy nagyobb béremelést. Mintegy 50-60 ezer kisegítő alkalmazott bérének rendezéséről van szó, közéjük tartoznak az őrök, portások, hivatalsegédek, olyan kisfizetésű fizikai dolgozók is, mint például az irodatakarító személyzet, vagy a Sokszorosítók dolgozói. A felügyeleti szervek a béremelési kereteket és a felosztásra vonatkozó irányelveket március 20-ig közlik a vállalatokkal. A Minisztertanács határozata értelmében április elsejétől a színházak és színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérét is rendezik. E dolgozók ugyanis — egyes kisebb csoportoktól eltekintve — utoljára 1957-ben részesültek általános béremelésben, a bérek elmaradtak és aránytalanságok alakultak ki. Jelenlegi formájában nem vált be színészek, vidéki magánénekesek és magántáncosok, rendezők részére 1966-ban bevezetett úgynevezett szolgálatszámrendszer, amely egy-egy színházi évadra előírja a fellépések, rendezések számát és az ezt meghaladó szolgálatokért teszi lehetővé az úgynevezett túlszolgálati díj fizetését. A megszabott fellépések, rendezések száma ugyanis túlságosan magas, teljesíteni csak kevesen tudják, így a túlteljesítésért járó összeg viszonylag alacsony. Különösen hátrányos helyzetben vannak vidéki művészek, főként a színészek, magánénekesek, magántáncosok, akiknek meglehetősen alacsony a bérük, a sok bemutató, felújítás és a kötelező tájelőadások nagyok a kötelezettségeik miatt A színházi dolgozók tekintélyes hányadát a színpadi és műszaki szakemberek alkotják, akiknek bére különösen elmaradott, munkaidő-beosztásuk pedig kedvezőtlen. A Minisztertanács határozata értelmében a színházak valamennyi dolgozójának alapbérét legalább 8 százalékkal fölemelik, jövedelmük növekedése azonban ennél nagyobb, mert további, átlagosan 7 százalékkal emelik a különböző alacsony keresetű munkakörökben és személyeknél az alapbéreket. Ezenkívül például a színházi művészek kötelező fellépés-számait mérséklik, s a túlfellépési díjakat differenciáltan növelik. Ezzel a művészeket arra ösztönzik, hogy főként a színháznál szerepeljenek, ahova szerződtek, s csökkenjen a számukra is terhes, de a saját színházuk szempontjából is hátrányos vendéglépéseik száma. A színházi és a zenei terület dolgozói részére új munkaköri bértáblázatot és besorolási feltételeket is kidolgoznak. A béremelés végrehajtásáról a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium a Pénzügyminisztériummal, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben intézkedik. A most elhatározott három bérintézkedés összesen mintegy 260 000 dolgozót érint. Mint ismeretes, a közelmúltban a Minisztertanács a kutatóintézetek dolgozóinak emeléséről is határozatot bérhozott. Velük együtt csaknem 300 000 dolgozó bérét emelik április 1-én. Az év hátralévő részében majdnem félmilliárd forinttal magasabb bért kapnak az említett kategóriák dolgozói. A Minisztertanács felkérte a SZOT főtitkárát, hogy a szakszervezetek nyújtsanak hatékony segítséget a bérpolitikai intézkedések végrehajtásához. Somogyi Lajos Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete, Tóth Lajos vezérőrnagy és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. (Folytatás a 2. oldalon) Köszönet az elvtársaknak a Február 28-án, csütörtökön Tatabányai Szénbányák klubjában, baráti találkozóra voltak hivatalosak László, Erdész Dezső, Maglódi Takács György és Lunacsek István elvtársak, akiktől — nyugdíjba vonulásuk alkalmából — az elmúlt hetekben köszöntek el munkahelyeik kollektívái. A találkozón részt vett Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, az MSZMP KB tagja és Vodál László, megyei pártbizottság osztálya vezetője. Havasi Ferenc elvtárs a megye vezetői nevében meleg szavakkal köszönte meg — az immár nyugdíjas napjaikat töltő elvtársaknak —, hogy hosszú, munkás éveik alatt mindig odaadóan, lelkiismeretesen végezték a rájuk bízott feladatokat, s vitték előre közös ügyünket, a szocializmus építését. mm Koszorúzás! Ülést tartott a Minisztertanács — Béremelések — népesedéspolitikai és ifjúságpolitikai határozatok — intézkedések a zöldség- és gyümölcsellátás és -termelés növelésére — ramot dolgozzon ki és nyújtson be a Minisztertanácshoz. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentését az ifjúsági törvény végrehajtásáról, valamint az ötödik ötéves tervben megvalósítandó ifjúságpolitikai feladatokra vonatkozó javaslatát. A jelentés megállapítja, hogy mind a központi, mind a helyi intézkedések jól szolgálták az ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósítását, amelyek nyomán javultak a fiatalok életkörülményei. Továbbra is biztosítani kell a fiatalok megfelelő arányban történő lakáshoz juttatását, elő kell segíteni a családalapítás, pályakezdés, továbbtanulás, a tömeges testedzés, a lakóterületi szabadidő-eltöltés feltételeinek javítását A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőit a fővárosi és a megyei tanácsok elnökeit, hogy fokozott ellenőrzéssel segítsék az ifjúsági törvény előírásainak megtartását. Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács jelentést tett a kormánynak az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy a nappali tagozatokon tanuló házaspárok, bár érdekükben több intézkedés történt, a társadalombiztosítás, a szociális támogatás, a kollégiumi elhelyezés és az utazási kedvezmények területén hátrányos helyzetben vannak. A kormány a jelentést elfogadta és úgy határozott, hogy az egyetemeken és főiskolákon tanuló házaspárokra kiterjeszti a családi pótlék jogosultságát, továbbá a táppénz, a terhességi és a gyermekágyi segély kivételével ugyanolyan betegségi-biztosítási szolgáltatásokra jogosultak, mint munkaviszonyban álló dolgozók. Fontos kérdésekben határoztak tanácsi testületek csütörtöki üléseiken. Három tanácsülésen a jövő évi gazdálkodás tervezetét rozatta. Tatán, emellék hazaa végrehajtó bizottság előkészítette a jövő hétre tervezett tanácsülést. A Minisztertanács megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter, továbbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermelés, -ellátás és áralakulás problémáiról szóló együttes előterjesztését. Az ellátás javítása és az árszínvonal emelkedésének mérséklése összpontosított erőfeszítéseket igényel. A Minisztertanács úgy határozott, hogy ennek érdekében fokozottan törekedni kell a friss fogyasztású zöldségtermelés fejlesztésére, a termelés gépesítésére. A növényházak és óliatelepek létesítéséhez a szövetkezetek — meghatározott feltételek mellett — 70, illetve 50, a háztáji gazdaságok fóliaházak építéséhez 30 százalékos támogatást kaphatnak. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukban termelt zöldséget a szervezett kereskedelem, vagy a közös gazdaság útján értékesítik, nyugdíjnap jóváírásban részesülnek. Intézkedéseket tesznek a zöldség-, gyümölcskereskedelem megerősítésére, szervezettségének, kulturáltságának növelésére. A munkaügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési a miniszter javaslatot terjesztett kormány elé az NDK-ból érkező fiatalok magyar vállalatoknál történő foglalkoztatására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fook Jenő, a Minisztertanács elnöke tájékoztatást adott Abduszalem Dzsalludnak, a Líbiai Arab Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett látogatásáról. A kormány a jelentést domásul vette,jóváhagyólag tuA külügyminiszter beszámolt Ausztriában tett látogatásáról, amelynek során megbeszéléseket folytatott dr. Rudolf Kirchschläger külügyminiszternél a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A munkaügyi miniszter előerjesztése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta az állami szektor iparon és építőiparon kívüli ágazataiban az ipari és kivitelező építőipari tevékenységet végző munkások és közvetlen termelésirányítók, továbbá az ipar és a kivitelező építőipar állami szektorában dolgozó kisegítő alkalmazottak bérrendezésére vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy határozott, hogy a béremelésekre április 1-i hatállyal kerüljön sor. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács határozatot hozott a színházak és a színház jellegű zenei intézmények dolgozóinak bérrendezésére is. A kormány felkérte a SZOT főtitkárságát, hogy a szakszervezeti szervek nyújtsanak hatékony segítséget az intézkedések végrehajtásához. Az igazságügyminiszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a családjogi törvény módosításáról szóló tervezetet, és úgy határozott, hogy azt törvényjavaslatként az országgyűlés elé terjeszti. Az egészségügyi miniszter javaslatot tett a család- és nővédelmi tanácsadó hálózat országos kialakítására. A kormány az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta és elfogadta az egészségügyi, valamint a művelődésügyi miniszternek a népesedéspolitikai határozatból következő oktatási és nevelési feladatokról szóló előterjesztését. A kormány úgy határozott, hogy az oktatást a kidolgozott irányelvek alapján — kísérletképpen az iskolák egy részében — már az ősztől meg kell kezdeni és az 1975—76-os tanévben a felsőoktatási intézményekben is meg kell szervezni. Emellett az érintett állami és társadalmi szervek bevonásával a családi életre nevelést az oktatási intézmények keretein túl is kiterjesztik. A Minisztertanács megtárgyalta a munkaügyi miniszter jelentését a családpolitika és családvédelem, valamint több gyermekes családok szociális helyzetéről. A jelentés megállapítja, hogy az utóbbi években, elsősorban a népesedéspolitikai határozat nyomán, jelentős intézkedések történtek, amelyek kedvezően befolyásolják a családok életét, összehangolt, a családok sajátosságait mérlegelő családpolitikai tevékenységre, a családok, különösen a sokgyermekes családok helyzetének további javítására van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és az abban foglalt következtetéseket a további tevékenység alapjául elfogadta. Utasította a munkaügyi miniszter, hogy 1975. elejére a feladatok megoldására prog- Döntés 97 millió forint felhasználásáról Oroszlány: Kedvezőbb feltételek A városi tanács végrehajtó bizottsága számot vetett a tanácsülés elé, terjesztett beszámolójában a gazdálkodás múlt évi nehézségeivel. Rámutatott, hogy a vállalati befizetések egy részének elmaradása, néhány ár váratlan emelkedése, a beruházások terveiben tapasztalt pontatlanságok nehezítették meg a feladatok elvégzését az elmúlt 3 esztendőben. Az előkészületekből arra lehet következtetni, hogy 1974- ben kedvezőbb körülmények között gazdálkodhat a tanács. Sikerül méltó keretek között megünnepelni a várossá nyilvánítás 20. évfordulóját. A tanács biztosan számíthat mintegy 83 millió forint bevételre és a tervezett 150 ezer forintnyi társadalmi munkára. Iskolabővítés, óvodai helyek létesítése, utak, járdák építése és javítása szerepel a feladatok között. Mindezeknél lényegesebb, hogy csupán hetek kérdése a művelődési ház építésének befejezése. A tanács elfogadta az állami oktatás felülvizsgálatáról szóló programot, a lakóbizottságokról, a köztisztaságról szóló rendeleteket és a városi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. Tata: Engedély nélküli építkezések A tatai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozott lépések megtételére utasította a szakigazgatást. A város területén 541 engedély nélküli, illetve az engedélytől lényegesen eltérő építkezés miatt kell felelősségre vonni a tulajdonosokat. Ebből legtöbb a város II. körzetében található. Az eddig kiszabott bírságok összege meghaladja a 300 ezer forintot. A fentmaradási engedélyek illetéke 84 ezer forint. Folytatják az engedély nélkül építkezők felderítését. A szabálysértők ellen a törvényben foglaltak szerint járnak el. Acs: Saját erőből A végrehajtó bizottság többi között beszámolt a taanácsnak arról, hogy a választáskor megnyilvánult demokratizmus az intézkedések önállóságában jut kifejezésre. A tanácstagok választóik álláspontjának ismeretében foglalnak állást a testületi üléseken. A tanácstagi beszámolókon mintegy 100- en vettek részt és több, mint 150-en mondták el véleményüket. A nagyközségi tanács mintegy 7 és fél millió forinttal gazdálkodhatott ebben az esztendőben. A fejlesztési feladatokat saját erejéből, állami támogatás nélkül oldja meg. Elkészül a nagyközség rendezési terve. Ennek költségeihez a megyei tanács 160 ezer forinttal járul hozzá. építenek az Esze Tamás, Járdát az Újvilág, a Proletár, a Bartók, a Klapka, a Bem utcában és a Vasútsoron. Rendbehozzák a község kül- és belterületi útjait. Telkeket mérnek ki az Antal utcában. A tanács az említett és egyéb feladatok megoldásához számít a 900 ezer forintra tervezett társadalmi munkára. Nagyigmánd: Növekszik a lakosság hozzájárulása Nagyigmánd közös tanácsú nagyközségének tanácsa jóváhagyta a végrehajtó bizottság javaslatát. Ebben az évben mintegy 5 millió 800 ezer forinttal gazdálkodhatnak. Nagy figyelmet kívánnak fordítani a társadalmi munkára. A múlt évben egymillió forintot meghaladó értékű munkát végzett a lakosság. Az idei terv azonban csak 350 ezer forint. Bizonyára lehetőség nyílik a túlteljesítésre. A tanács számíthat a lakosság fokozott hozzájárulására. Ezért határozott úgy, hogy egységesen 250 forint legyen a fejlesztési hozzájárulás. Eddig csak Kisigmándon fizették ezt az összeget. Csépen, 100, Nagyigmándon pedig 200 forint volt a hozzájárulás.