Dolgozók Lapja, 1974. április (27. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1974. ÁPRilIS 27. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Baráti köszöntő A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke. Tito elnök személyében nagyra becsült, kedves vendéget üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesednek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magas szintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az akkori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés kiterjesztéséhez”. Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági tevékenységét hosszú távú államközi egyezménnyel, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. A gazdasági együttműködés magasabb rendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A magyar—jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban, a cellulózgyártásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria - kőolajvezeték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy egy ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítéséhez. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat. Ebben a politikában azonban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimperialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll nemzeti felszabadító mozgalamak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973. szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniuk a világ égető kérdéseinek megoldásában. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében lévő jugoszláv személyiségeket. Kellemes magyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát kívánunk. Kiváló vállalatól!, szóvatok A FÉMMUNKÁS VÁLLALAT több mint hatezres kollektíváját nagy öröm érte: elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Ehhez a nagy családhoz tartozik a dorogi gyár is, amely Gulyás György igazgató megállapítása vezérszerint jelentős szerepet vállalt az 1973. évi feladatok sikeres megvalósításából. A dorogi gyár nem nagy múltra tekint vissza, hiszen 1968-ban települt a nagyközségbe, de fejlődésének dinamizmusára utal, hogy három évvel később már kinőtte kezdeti kereteit, és felsorakozott az önálló gyárak közé. A termelőterülete megkétszereződött, új csarnokok létesültek. És még valami: kialakult egy olyan törzsgárda, amely szakmailag jól felkészült a feladatokra, képes megújítani ismereteit a változó tennivalók szerint. Most, amikor először nyerték el a gyárak közötti versenyben tanúsított helytállás alapján a „Kiváló Gyár” címet, a 25-én megtartott oklevél átadó ünnepség a vendégek számára gyárlátogatással kezdődött, majd a József Attila Művelődési Ház emeleti nagytermében terített asztalok mellett a gyár csaknem valamennyi dolgozója együtt hallgatta a vezérigazgató méltató és jövőt körvonalazó szavait. A „Kiváló Gyár” oklevél, a Kiváló Dolgozó, valamint a szocialista brigádok kitüntetései a tegnap elért eredményeket ismerték el, miközben az ünneplők már a holnapról szóltak. Így volt az ünneplés is teljes. Az új tettek és sikerek a tegnapban gyökereznek, amit úgy is megfogalmaztak: a kitüntető cím kötelez. A HŰTŐTECHNIKA Ipari Szövetkezet ünnepélyes gyűlést tartott pénteken közdélután a megyei művelődési központ színháztermében, amelyen részt vett Ámon Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese, Szamosi Pálné, az OKISZ Közgazdasági Főosztályának vezetője, Takács Lajos, a KISZÖV megyei elnöke. Az ünneplésre abból az alkalomból került sor, a 250 fős kollektíva számára, hogy a szövetkezet elnyerte a Kohó és Gépipari Minisztérium Kiváló Szövetkezete címet. Az szóló oklevelet Szamosi erről Pálné adta át. Kontra Ferenc, a Hűtőtechnika 1SZ elnöke ünnepi beszédében adatokkal bizonyította, hogy az egy éve tett ígéret — amikor a megyei elnökség értékelése alapján a szövetség vándorzsászlaját nyerték el — megvalósult. Nemcsak az elért eredményeket szilárdították meg, hanem azokat is túlteljesítették. Az elnöki beszámoló kitért azokra a momentumokra, amelyek a jó munka zálogai voltak. Ilyen a pártalapszervezet jól szervező és mozgósító tevékenysége, az eredményes szocialista brigádmozgalom. Szerepe van a szép eredmények elérésében a munka- és üzemszervezés korszerű követelményei alkalmazásának is. Az elnöki beszámoló a tervek és elképzelések ismertetésével ért véget. 1975-re szeretnék elérni a 125 millió forintos termelési tervet — minimális létszámnöveléssel. A VÍZMŰ 1973. évi termelési és gazdasági eredményei alapján, immár folyamatosan a harmadik évben elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet. Az erről szóló oklevelet pénteken délután, a tatai edzőtáborban rendezett ünnepségen Áll Lajos, az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Főigazgatóságának vezetője adta át Sárközy Gézának, a vállalat igazgatójának. Az ünnepségen megjelent, és az elnökségben helyet foglalt Galántai Pál, a megyei tanács elnökhelyettese, Rosner Antal, a HVDSZ központi vezetősége elnökségének tagja, Baksa Sándor, az SZMT titkára. Sárközy Géza az ünnepségen áttekintette az 1973. évi tevékenységet, értékelést adott a végzett munkáról, amelynek nyomán a megtisztelő kitüntetés ismét birtokukba került. A Vállalaton belül általánossá tettük a munkaversenymozgalmat, amelynek élenjárója a szocialista brigádmozgalom volt. A termelési kapacitást saját erőből tudtuk növelni, az alaptevékenység mellett ágazati célokat kiszolgáló munkát vállaltunk, a VVOMA-program szép eredményeket biztosított eddig is. A munka- és üzemszervezés, a belső tartalékok kihasználása is hozzájárult a sikerekhez — foglalta össze a beszámoló lényegét Sárközy Géza az ünnepség után, lapunk munkatársának adott nyilatkozatában. A Vízműnél dolgozó 32 brigádból 12 ért el különböző fokozatokat. 68-an kaptak kitüntetést, abból 9 ágazati, 154-en pénzjutalomban részesültek, a brigádok összességében 45 ezer forint jutalmat kaptak. AZ 1-ES POSTA a tatabányai hivatalok közül négy éven belül az idén harmadszor nyerte el az Élüzem címet. Ebből az alkalomból 1974. április 26-án délután, a Rozmaring Étteremben rendezett a hivatal vezetősége és szakszervezeti bizottsága ünnepséget, amelyen Neer József, a Budapestvidéki Posta Igazgatóság üzemviteli igazgatója adta át a megtisztelő oklevelet, illetve méltatta 1-es posta dolgozóinak azt az s tevékenységét, amellyel az Élüzem címet elnyerték. Az évről évre visszatérő minősítés alkalmával az 1-es posta 1973-ban is a legmagasabb minősítést kapta. A tervet a bázishoz képest 105,4 százalékra teljesítették. Emelkedett hatáskörükben a hírlapelőfizetők száma 1,7zalékkal. Jogos panasz a szóhivatal ellen nem fordult elő Ha csak így is lett volna, már nem kaphatták volna meg az Élüzem címet. Azt is elmondhatjuk, hogy az elmúlt évben nehéz körülmények között kellett dolgozni, hiszen jelentős átalakítások, felújítások folytak, több, mint fél évig. A postai irányítószámok bevezetése újabb teendőket hozott, új közúti járatokat indítottak. Ezt a feladatot is zökkenőmentesen oldották meg. Hozzájárult a sikerekhez jó brigádmozgalom. A Barátaság városi hírlapbrigád harmadszor nyerte el az aranyfokozatú szocialista brigádjelvényt. két brigád bronzot kapott, 4 brigád az idén érte el a szocialista címet. / Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben is meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az Országos Választási Elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg és hívott vissza. Üzemavató Pénteken délután jelentős esemény színhelye volt a Magyar Viscosagyár. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter felavatta, s átadta rendeltetésének a gyár legújabb két üzemét: a poliakrilnitril vágottszál, és a száltechnikai kísérleti üzemet. Az ünnepélyes aktuson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszterasszony Makri Pál és dr. Antalóczy pártbizottság Albert, a megyei titkárai, Kiss István, a megyei tanács elnöke, Budai Károly, az SZMT vezető titkára, a dorogi járás társadalmi életének vezetői, az üzemeket tervező intézetek és kivitelező vállalatok, valamint a gyárral kapcsolatban álló olasz, NDK és lengyel technológiai berendezéseket szállító, illetőleg társcégek képviselői. A vendégek először megismerkedtek a két új üzemmel, majd a gyárlátogatás után, a vállalat művelődési házában, dr. Szekér Gyula az ünnepélyes eseményt méltatva jelképesen átadta a dolgozóknak az új üzemet. — Mindkét új üzem vegyiparunk fejlesztésének egyegy fontos lártszeme — mondta elöljáróban —, jelentőségük túlnő a gyár keretein. Kiváló minőségű terméket ad üzembe lépése óta a poliakrilnitril, az úgynevezett PAN I. vegyiszálgyár első évi 4600 tonna kapacitású egysége. Elkészült a száltechnikai kísérleti üzem is, a magyar vegyiszál-fejlesztés új bázisa, amely nem véletlenül kapott helyet a viscosagyárban. A száliparban, a PAN I. a szocialista integráció üzem, szellemében elhatározott rések első megvalósult fejleszegysége. Az egyre növekvő hazai és lengyel igények azonban szükségessé tették — mondta dr. Szekér Gyula —, a második kapacitásegység, a PAN TI. megvásárlásának szerződéskötését a szállító céggel, ami januárban megtörtént. A továbbiakban sürgősen elő kell készíteni egy újabb, évi tízezer tonna kapacitású PAN III. beruházás engedélyezését, majd a következő PAN IIV. üzemet gyors egymásutánban kell megépíteni, mert ezzel jelentős megtakarítást érhetünk el. A miniszter beszédében ismertette a most átadott, két új üzem beruházásának előkészítését. A külföldi szállítóval a szerződést 1969-ben kötötték meg. A terveket VEGYTERV, mint generálteravező készítette, a beruházás lebonyolítását a PETROLBER, kisebb mértékben a Magyar Viscosagyár végezte. Ez a beruházás volt az első olyan üzem, amelyet teljesen a NIM vállalatok terveztek, bonyolítottak és viteleztek ki. Elismerően állapította meg, hogy a próbaüzemi termelés zökkenőmentesen indult, s néhány nappal a száltermelés megkezdését követően, már értékesíthető, jó minőségű terméket állítottak elő. A száltechnikai kísérleti üzem segítségével a fejlesztés merőben új lehetőségei teremtődtek meg a gyárban, nem szólva arról. — mondta a miniszter —, valamennyiünknek öröm, hogy Komárom megye erősen iparosodott része egy szellemi erőket ennyire összpontosító intézménnyel is gazdagodott. Dr. Szekér Gyula végezetül elismerően méltatta a két új létesítmény kivitelezésén dolgozó vállalatok majd megköszönte a munkáját, megyei és a helyi pártbizottságnak, s valamennyi társadalmi szervezet közreműködő segítségét. — Kívánom, a vállalat dolgozóinak, hogy e két korszerű üzemben érjenek el kedvező eredményeket és biztosítsák vegyiszálgyártásunk nagy programjának sikeres megvalósítását ... A nagy tapssal fogadott beszédet követően dr. Szekér Gyula kitüntetéseket adott át azoknak a mérnököknek és fizikai dolgozóknak, akik kiemelkedő teljesítményükkel segítették az új üzemek elkészültét. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki Kovács Györgyöt, a viscosagyár főtechnológusát, a Munka Érdemrend bronz fokozatával pedig Major Balázst, a VEGYÉPSZER Vállalat csőszerelő csoportvezetőjét és Hornyai Béláné viscosagyári szakmunkást. Huszonnyolcan kapták meg a Nehézipar váró Dolgozója kitüntetést.Kissengellér István, a gyár igazgatója megköszönte a beruházást méltató elismerő szavakat, s ígérte, hogy magyar—lengyel textilipart jó a minőségű szállal látja el vállalatunk. ünnepség a Magyar Viscosagyárban Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos, baráti látogatásáról. A két ország kapcsolatait a teljes bizalom, a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés jellemzi. A tárgyalásokon valamennyi megbeszélt kérdésben teljes volt a nézetazonosság. A tárgyalások hozzájárultak a két párt és a két ország testvéri együttműködésének további szélesítéséhez. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt gazdasági és a magyar—bolgár műszaki-tudományos együttműködési bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19-20-i ülésén hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célkitűzésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968-ban hozott határozatának végrehajtását. A Minisztertanács megtárgyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST keretében az Ural-hegység közelében lévő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kapcsolatos előkészületekről. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával végzett utóvizsgálatáról együtt A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottainak béremelésére és az igazgatási dolgozókéval államazonos, új bérrendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a tanácsi kommunális szolgáltató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidőcsökkentés kiterjesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után — ez év második felében és legkésőbb következő évben folyamatosan — kerüljön sor. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembevételével kerül sor, hogy a népgazdaságban felhasználásra kerülő energiahordozók zömét a hazai termelés mellett a szocialista országokból származó import változatlan áron biztosítja. Az árrendezéssel emelkedő termelői árszínvonal részbeni ellensúlyozására a kormány határozatot hozott a vállalatok eszközlekötési járulékának csökkentésére. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjármű üzemanyag-vásárlásának szabályozására. A kőolaj és a kőolajtermékek világpiaci árának emelkedése, a környező országokban végrehajtott gépkocsi üzemanyag-áremeléseit, illetve az üzemanyag-vásárlás céljából történő határátlépések mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg külföldiek üzemanyag-vásáralásait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gépkocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási engedély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípusonként meghatározott összeget kell fizetni. A kormány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek árusítását bel- és külföldön egyaránt szervezzék meg. A KSH elnökének előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az ENSZ 1974. augusztus 19—30. között Bukarestben megrendezendő világnépesedési konferenciáján hazánkat kormányszíntű delegáció képviselje. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.