Dolgozók Lapja, 1974. május (27. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1974. május 5. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évf. 103. sz. Ära 1 forint Vállukon tartják a világot... Az anyák vállukon tartják a világot. Gyermekek és fel­nőtté vált fiaink, lányaink gondját. Fáradhatatlanok, ha dolgozni, tenni kell értük va­lamit, örömtelenek, ha szomo­rúak vagyunk, s sikerünk szá­mukra a legnagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ülnek betegágyunk mellett, aggódva figyelik első lépteinket. És mi legfeljebb azt mondjuk: kö­szönöm. S legtöbbször ezt is elfelejtjük, mert ők csendben, látványosság nélkül teszik, amit — úgy érzik — tenniük kell. Tíz nappal ezelőtt az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a családjogi törvény módosítását. És amikor Tisztelt Ház a törvényt meg­­ szavazta, szívével, eszével — mint már annyiszor — ismét az anyák védelmére gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ezt jogszabályokkal biztosítani le­het, biztosítja ez a rendel­kezés. Éppen ezért örömmel üd­vözöljük a családot, az anyá­kat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a családban, tár­sadalmunkban az anyák sze­repét. Az anyák fedezik fel gyermekeik számára a vilá­got és nagy-nagy szeretettel, türelemmel, anyai szuggesztív hatással átadják ismereteiket gyermekeiknek, csecsemő­koruktól felnőtt korukig szép­re, jóra tanítják. Persze, szép dolog hogy a kormány, az országgyűlés, a társadalom méltányolja és hálából törvé­nyes jogokba iktatja az anyák szerepét a családban és a tár­sadalomban. De most az egy­szer nem ártana, ha a kor­mányt, a parlamentet is felül­múlnánk. Gondolom, senki, egyetlen parlamenti képviselő, egyetlen miniszter sem sér­tődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvénybe iktatott gondoskodásukat a magyar családok minden tagja to­vábbfejlesztené. Ötven éve elmúlt hogy minden év május már, első vasárnapján emberi tisztelet­tel, gyermeki szeretettel, csókkal, és meleg szavakkal, virágerdővel és könnyekkel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepen, különösen az édes­anyák ünnepén áhítattal be­szélünk és írunk. • E sorok szerzője is most át­nyújtja a világot és köszöntő­ként állampolgári minőségében szintén — reményei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Legyen az év mind a há­romszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfeláldozásuk, egysze­rű hétköznapi tettekkel tör­ténő elismerése. Részünkről gyermekek és felnőttek részé­ről egyaránt ez a legkevesebb, amit megtehetünk értük. A virág csupán hálánk többlete legyen, amiért világra hoztak bennünket, szívük melegéért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengeségükben is a miénknél sokkal nagyobb erejükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, ho­gyan bírják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket. Tulajdonképpen a kormány is erre gondolt, amikor beve­zette az anyasági segélyt, tör­vénybe iktatta a nőket, min­denekelőtt az anyákat segítő határozatokat. Az édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk: holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terhe­­ikből, amennyit lehet. Hiszen vállaikon tartják az egész világot, újjászülik az embe­riséget. Suha Andor. Negyedszázados a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés Előkészületben a távlati terv A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordu­lóját a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírá­sok, licencek és know-how-ok. A két ország közötti műsza­ki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kap­csolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gaz­dasági műszaki-tudományos együttműködési megállapodá­sok megkötése után, 1964-ben létrehozták a két ország köz­ti gazdasági és műszaki-tudo­­m­ányos együttműködési kor­mányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar— szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság át­­alakult a kormányközi bizott­ság albizottságává. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem három­ezer ipari, mezőgazdasági do­kumentációt vett át a szovjet partnerektől ugyanakkor több mint 1700-at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőipar­ra, a közlekedésre, a mező­­gazdaságra, a vízgazdálkodás­ra,­­ a népgazdaság szinte a minden ágára. Megkezdődött termelővállalatok közötti közvetlen együttműködés is. Példamutató eredmények ha­tására a kutatóintézetek, ter­vező-szerkesztő vállalatok kö­zött is sorra létrejöttek a köz­vetlen együttműködési formák, megállapodások. A Szovjet­unió műszaki segítségével ha­zánkban számos új, nagy je­lentőségű létesítmény szüle­tett. Az energiaellátásunkban je­lentős szerepet betöltő Duna menti erőmű berendezéseit, automatikáit ugyancsak szov­jet partnereink szállították és szerelték fel. Szovjet tervező­­intézetekben dolgozták ki pél­dául a Tiszamenti Vegyimű­vek és a Borsodi Vegyikom­binát gyártási technológiáit is. Hatékony kooperáció ala­kult ki a textilipar területén, a hazánkban gyártott alkatré­szek ellenértékeként 1970—75. között 650, a következő ötéves tervidőszakban már 1300 kor­szerű textilipari gépet kap­tunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már foly­nak az előkészítő tárgyalások, megkezdődött a tervek kidol­gozása a következő évek együttműködésének kialakítá­sára, megszervezésére, így például lehetőség van új, egy­séges városi és városközi autó­busztípusok közös tervezésére és gyártására. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmotorok (350-400 lóerős közúti gáztur­binák) közös fejlesztése a kö­zelmúltban kezdődött Nagy jelentőségű a két meg. or­szág közötti együttműködés egy távközlési mesterséges holdat követő földi állomás magyarországi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az In­­terszputnyik nemzetközi mű­holdas távközlési szervezet hálózatába és a távközlési ös­­­szeköttetésbe. Jelenleg a műszaki-tudomá­nyos irányító szervek az 1976 —1980-as évekre vonatkozó fejlesztési terveket vitatják meg. Aláírták az 1974—75. évi magyar—tunéziai kulturális munkatervet A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság kö­zött fennálló kulturális egyez­mény végrehajtása céljából Budapesten aláírták az 1974— 75. évre szóló kulturális, ok­tatási, és tudományos együtt­működési munkaterveit A dokumentum alapján sor kerül ösztöndíjasok, múzeu­mi- és könyvtári szakemberek cseréjére, a művészeti, vala­mint az írószövetségek közöt­ti kapcsolatok kiszélesítésére. Előirányozták a magyar mű­vészeti együttesek látogatását a tunéziai báb- és folklórfesz­tiválra. A tunéziai fél a világhírű tunéziai mozaikgyűjteményből kiállítást mutat be Budapes­ten. A munkatervet Nagy Mik­lós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Moncef Köztársaság Jaafar, a Tunéziai magyarországi követe írta alá. cAtupák napján Kis Balatonná fejlődni a tatai Öreg-tó — Tengerszint felett 130,13 m — Négy jól felszerelt strand — Kellemes hajójáratok tó Befejeződött a tatai öreg­partjának kiépítése. Ré­szint a vízügyi igazgatóság, részint a városi tanács végez­tette el a több millió forint értékű munkát. Az eredmény, hogy kialakult a kikotort medernek legmegfelelőbb part­a vonal. Ez lehetővé teszi, hogy part mellett portalanított utak épüljenek. Ilyen húzó ük például a Fenyves Grillnél. A további szakaszt már építik. A tó rézsűs parttal nyúlik a vízbe. Tizenegy helyen épí­tettek be lépcsőt, hogy a für­­dőzők zavartalanul közelít­hessék meg a tavat. S ami a leglényegesebb, a szilárd part lehetővé teszi a tó teljes fel­töltését. A víz most folyik be a medrébe. A tervek szerint a május elsejére érte volna el víztükör az Adriai-tenger szintjétől számított 130,13 méternyi magasságot. A fel­töltést azonban késleltette az tökrös egyéb egészségügyi de­elmúlt hónapok rendkívül szá­ rend­ezésékről. S a fürdőző­­razsága. A tó május végére te­lik meg tiszta, fürdésre min­den tekintetben, megfelelő víz­zel. Fürdőzők ezrei vehetik igénybe egyszerre a tavat. A városi tanács ugyanis stran­don is múlik, hogy megőriz­zék a strandok felszerelését A kereskedelem és a vendég­látás gondoskodik róla, hogy a tó környékén a strand­olók számára szükséges árukat meg lehessen kapni. Magánsze­mélyek már felismerték a ta­tai kis Balatonban rejlő le­hetőségeket. Halsütők, lángos­­készítők kértek és kaptak m­ű­­ködési engedélyt! Számítanak rá, hogy nemcsak a fürdőzők válnak vevőkké, hanem a környező nyaralók vendégei is felkeresik boltjukat. Az öreg­tő üdülőkörzetére ugyanis ki lehet tenni a „megtelt” táb­lát. A Remeteségnél kialakí­tott hétvégi telkek is elkel­tek. A jól kiépített partokon több helyen kikötőt létesíte­nek a kishajó számára. A vízi bot létesített a Nyírfa csár­dánál, a szivattyúháznál, remeteségi partszakaszon és a a gimnázium alatt a Mosónál. A városi tanács gondoskodott a szabad strandok rendjéről, fel­szereléséről. Különösen örven­detes, hogy mindenütt foga­­solták a medret. S így eltávo­lították a köveket, a különbö­ző bedobált tárgyakat. A Re­meteség melletti strand med­rében beton, vízbe­járót épí­tettek. Mindenütt gombosko- élet egyik érdekes színfoltja­­dott a tanács ivóvízről, öltő­­ként kisebb felérő útvonalon sétahajózással viszi majd utasait. Jubiláló városban ünneplő vállalat Szombaton délután, május 4-én az Oroszlányi Ingatlan­­kezelő Vállalat dolgozói a vá­ros 20 éves jubileumának je­gyében emlékeztek meg mű­ködésük 10. évéről. A város több mint ötezer lakása közül 4 ezer tanácsi rendeltetésű bérlakás. Az ingatlankezelő vállalat dolgozói naponta megismétlődő feladattal bizto­sítják, hogy a nehéz munká­ból hazatérők közérzete jó le­gyen. Gondoskodnak a be­rendezések jó működéséről, karbantartásáról, javítanak, tataroznak, parkokat rendez­nek és fásítanak. Mindehhez tíz év alatt a vállalat telep­helyén is korszerűbb műsza­ki feltételeket teremtettek meg. Az egykori hiányosságo­kat segített felszámolni „Dolgozz Hibátlanul” mozga­­­lom is, amelyről az ünnepsé­gen Endrődi László igazgató emlékezett meg. Köszöntötte a 28 alapító nyugdíjas dolgozóját, akik egykor a telep korszerűtlen adottságaiban is becsületes helytállással segítették Orosz-, és szorgalmazott minőségi tel­­szesültek, lány városi arculatának a la­­jesítmény fokozása. — Az an­­kulását. Elismerését fejezte ki népségén hat Kiváló Dolgozó a vállalat kiváló dolgozóinak, oklevelet adtak át, egy bri­­at élenjáró kiváló szocialista vád aranykoszorús, három pe­­brigádoknak, és bejelentette: dig ezüstkoszorús kitüntetést — a XI. pártkongresszus tisz- kapott. Az alapító tagok, és a tetetére tett munkafelajánló- kitüntetettek összesen 51 ezer sok magva az eddig is elvárt forint anyagi elismerésben ré­ Jámbor Gyula, Klincz János és Szabó Béla, a lakatosüzem dolgozói felújítják a konténereket A tejüzem is. A tatabányai tejüzem a vál­lalat négy egysége versenyé­ben jó eredményt ért el múlt évben 10 százalékkal nö­­­velte a tej felvásárlását. Csúcs­időben 130 ezer litert dolgoz­tak fel naponta, mintegy 25 százalékkal emelték a zacskós kitüntető cím megszerzésében. címet Az üzem 265 dolgozó­jának több mint 70 százaléka 12 szocialista brigádban dol­gozik, hasonló tagok aránya is. a törzsgárda­ Nemcsak a brigádok, az üzem tmk-műhe­­lyének is nagy része volt a tej és kakaó termelését. Az előbbiből 65 ezer, az utóbbi­ból 5 ezer litert szállítottak ki mindennap az üzletekbe. Iskolatejből és kakaóból na­ponta 11 ezer liter került a megye iskoláiba. A negyedki­lós túró csomagolására új gépet szerkesztettek, melyet a tmk-műhely kollektívája készített. Tovább javult a tej­föl és a joghurt minősége is. Az eredményes munká ju-Több gépet átalakítottak, így egyes munkafolyamatok egy­szerűsödtek, vagy het a fizikai munka­ csökken­Több mint 100 ezer forintot taka­rítottak meg ilyen módon. Az ünnepségen Somogyi Já­nos az Élelmiszeripar Kivá­ló Dolgozója kitüntetésben részesült. Jó munkájukért ti­zenegyen Kiváló Dolgozó jel­vényt, ötvenöten pedig pénz­t almául megkapták az Élüzem jutalmat kaptak. Jókor jött az eső Régen nem örvendezett s ezért a következő napokban annyira az esőnek a falvak és városok lakója, mint az el­múlt napokban. Megyénkben átlag 30 milliméter csapadé­kot mértek az esőzések után. A jókor jött eső szinte min­dennek használ a mezőgazda­­sági termelésben, hiszen vala­mennyi tavaszi növény magja már a földben van, és 80 szá­zaléknál tart a kukorica veté­se is. Kedvező lehetőséget te­remtett a csapadék a kerté­szeti növények ki­­ültetéséhez, elérése felé, teljes erővel folytatódnak paprika, paradicsom és a do­a­hány palántáinak ültetése. Amint az illetékes szakem­berek hangoztatják: minden­nél fontosabb, hogy a kora ta­vaszi jó idő, a korai meleg ál­­­tal szerzett több hetes terme­lési előnyt a továbbiakban is megtartsák a mezőgazdasági üzemek, s ezzel jelentős lé­pést tesznek a jó termelés

Next