Dolgozók Lapja, 1974. május (27. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-05 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1974. május 5. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. évf. 103. sz. Ära 1 forint Vállukon tartják a világot... Az anyák vállukon tartják a világot. Gyermekek és felnőtté vált fiaink, lányaink gondját. Fáradhatatlanok, ha dolgozni, tenni kell értük valamit, örömtelenek, ha szomorúak vagyunk, s sikerünk számukra a legnagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ülnek betegágyunk mellett, aggódva figyelik első lépteinket. És mi legfeljebb azt mondjuk: köszönöm. S legtöbbször ezt is elfelejtjük, mert ők csendben, látványosság nélkül teszik, amit — úgy érzik — tenniük kell. Tíz nappal ezelőtt az országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a családjogi törvény módosítását. És amikor Tisztelt Ház a törvényt meg szavazta, szívével, eszével — mint már annyiszor — ismét az anyák védelmére gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ezt jogszabályokkal biztosítani lehet, biztosítja ez a rendelkezés. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a családot, az anyákat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a családban, társadalmunkban az anyák szerepét. Az anyák fedezik fel gyermekeik számára a világot és nagy-nagy szeretettel, türelemmel, anyai szuggesztív hatással átadják ismereteiket gyermekeiknek, csecsemőkoruktól felnőtt korukig szépre, jóra tanítják. Persze, szép dolog hogy a kormány, az országgyűlés, a társadalom méltányolja és hálából törvényes jogokba iktatja az anyák szerepét a családban és a társadalomban. De most az egyszer nem ártana, ha a kormányt, a parlamentet is felülmúlnánk. Gondolom, senki, egyetlen parlamenti képviselő, egyetlen miniszter sem sértődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvénybe iktatott gondoskodásukat a magyar családok minden tagja továbbfejlesztené. Ötven éve elmúlt hogy minden év május már, első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel, csókkal, és meleg szavakkal, virágerdővel és könnyekkel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepen, különösen az édesanyák ünnepén áhítattal beszélünk és írunk. • E sorok szerzője is most átnyújtja a világot és köszöntőként állampolgári minőségében szintén — reményei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Legyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfeláldozásuk, egyszerű hétköznapi tettekkel történő elismerése. Részünkről gyermekek és felnőttek részéről egyaránt ez a legkevesebb, amit megtehetünk értük. A virág csupán hálánk többlete legyen, amiért világra hoztak bennünket, szívük melegéért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengeségükben is a miénknél sokkal nagyobb erejükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, hogyan bírják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket. Tulajdonképpen a kormány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat. Az édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk: holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terheikből, amennyit lehet. Hiszen vállaikon tartják az egész világot, újjászülik az emberiséget. Suha Andor. Negyedszázados a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés Előkészületben a távlati terv A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasztalatok, dokumentációk, műszaki leírások, licencek és know-how-ok. A két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jönnek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gazdasági műszaki-tudományos együttműködési megállapodások megkötése után, 1964-ben létrehozták a két ország közti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar— szovjet műszaki-tudományos együttműködési bizottság átalakult a kormányközi bizottság albizottságává. Az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazdasági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől ugyanakkor több mint 1700-at adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőiparra, a közlekedésre, a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, a népgazdaság szinte a minden ágára. Megkezdődött termelővállalatok közötti közvetlen együttműködés is. Példamutató eredmények hatására a kutatóintézetek, tervező-szerkesztő vállalatok között is sorra létrejöttek a közvetlen együttműködési formák, megállapodások. A Szovjetunió műszaki segítségével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény született. Az energiaellátásunkban jelentős szerepet betöltő Duna menti erőmű berendezéseit, automatikáit ugyancsak szovjet partnereink szállították és szerelték fel. Szovjet tervezőintézetekben dolgozták ki például a Tiszamenti Vegyiművek és a Borsodi Vegyikombinát gyártási technológiáit is. Hatékony kooperáció alakult ki a textilipar területén, a hazánkban gyártott alkatrészek ellenértékeként 1970—75. között 650, a következő ötéves tervidőszakban már 1300 korszerű textilipari gépet kaptunk a szovjet partnerektől. Néhány területen már folynak az előkészítő tárgyalások, megkezdődött a tervek kidolgozása a következő évek együttműködésének kialakítására, megszervezésére, így például lehetőség van új, egységes városi és városközi autóbusztípusok közös tervezésére és gyártására. A nagyobb hatásfokú és tisztább üzemű járműmotorok (350-400 lóerős közúti gázturbinák) közös fejlesztése a közelmúltban kezdődött Nagy jelentőségű a két meg. ország közötti együttműködés egy távközlési mesterséges holdat követő földi állomás magyarországi létesítésére is. Ez lehetővé teszi majd, hogy hazánk bekapcsolódjon az Interszputnyik nemzetközi műholdas távközlési szervezet hálózatába és a távközlési összeköttetésbe. Jelenleg a műszaki-tudományos irányító szervek az 1976 —1980-as évekre vonatkozó fejlesztési terveket vitatják meg. Aláírták az 1974—75. évi magyar—tunéziai kulturális munkatervet A Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között fennálló kulturális egyezmény végrehajtása céljából Budapesten aláírták az 1974— 75. évre szóló kulturális, oktatási, és tudományos együttműködési munkaterveit A dokumentum alapján sor kerül ösztöndíjasok, múzeumi- és könyvtári szakemberek cseréjére, a művészeti, valamint az írószövetségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére. Előirányozták a magyar művészeti együttesek látogatását a tunéziai báb- és folklórfesztiválra. A tunéziai fél a világhírű tunéziai mozaikgyűjteményből kiállítást mutat be Budapesten. A munkatervet Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Moncef Köztársaság Jaafar, a Tunéziai magyarországi követe írta alá. cAtupák napján Kis Balatonná fejlődni a tatai Öreg-tó — Tengerszint felett 130,13 m — Négy jól felszerelt strand — Kellemes hajójáratok tó Befejeződött a tatai öregpartjának kiépítése. Részint a vízügyi igazgatóság, részint a városi tanács végeztette el a több millió forint értékű munkát. Az eredmény, hogy kialakult a kikotort medernek legmegfelelőbb parta vonal. Ez lehetővé teszi, hogy part mellett portalanított utak épüljenek. Ilyen húzó ük például a Fenyves Grillnél. A további szakaszt már építik. A tó rézsűs parttal nyúlik a vízbe. Tizenegy helyen építettek be lépcsőt, hogy a fürdőzők zavartalanul közelíthessék meg a tavat. S ami a leglényegesebb, a szilárd part lehetővé teszi a tó teljes feltöltését. A víz most folyik be a medrébe. A tervek szerint a május elsejére érte volna el víztükör az Adriai-tenger szintjétől számított 130,13 méternyi magasságot. A feltöltést azonban késleltette az tökrös egyéb egészségügyi deelmúlt hónapok rendkívül szá rendezésékről. S a fürdőzőrazsága. A tó május végére telik meg tiszta, fürdésre minden tekintetben, megfelelő vízzel. Fürdőzők ezrei vehetik igénybe egyszerre a tavat. A városi tanács ugyanis strandon is múlik, hogy megőrizzék a strandok felszerelését A kereskedelem és a vendéglátás gondoskodik róla, hogy a tó környékén a strandolók számára szükséges árukat meg lehessen kapni. Magánszemélyek már felismerték a tatai kis Balatonban rejlő lehetőségeket. Halsütők, lángoskészítők kértek és kaptak működési engedélyt! Számítanak rá, hogy nemcsak a fürdőzők válnak vevőkké, hanem a környező nyaralók vendégei is felkeresik boltjukat. Az öregtő üdülőkörzetére ugyanis ki lehet tenni a „megtelt” táblát. A Remeteségnél kialakított hétvégi telkek is elkeltek. A jól kiépített partokon több helyen kikötőt létesítenek a kishajó számára. A vízi bot létesített a Nyírfa csárdánál, a szivattyúháznál, remeteségi partszakaszon és a a gimnázium alatt a Mosónál. A városi tanács gondoskodott a szabad strandok rendjéről, felszereléséről. Különösen örvendetes, hogy mindenütt fogasolták a medret. S így eltávolították a köveket, a különböző bedobált tárgyakat. A Remeteség melletti strand medrében beton, vízbejárót építettek. Mindenütt gombosko- élet egyik érdekes színfoltjadott a tanács ivóvízről, öltőként kisebb felérő útvonalon sétahajózással viszi majd utasait. Jubiláló városban ünneplő vállalat Szombaton délután, május 4-én az Oroszlányi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói a város 20 éves jubileumának jegyében emlékeztek meg működésük 10. évéről. A város több mint ötezer lakása közül 4 ezer tanácsi rendeltetésű bérlakás. Az ingatlankezelő vállalat dolgozói naponta megismétlődő feladattal biztosítják, hogy a nehéz munkából hazatérők közérzete jó legyen. Gondoskodnak a berendezések jó működéséről, karbantartásáról, javítanak, tataroznak, parkokat rendeznek és fásítanak. Mindehhez tíz év alatt a vállalat telephelyén is korszerűbb műszaki feltételeket teremtettek meg. Az egykori hiányosságokat segített felszámolni „Dolgozz Hibátlanul” mozgalom is, amelyről az ünnepségen Endrődi László igazgató emlékezett meg. Köszöntötte a 28 alapító nyugdíjas dolgozóját, akik egykor a telep korszerűtlen adottságaiban is becsületes helytállással segítették Orosz-, és szorgalmazott minőségi telszesültek, lány városi arculatának a lajesítmény fokozása. — Az ankulását. Elismerését fejezte ki népségén hat Kiváló Dolgozó a vállalat kiváló dolgozóinak, oklevelet adtak át, egy briat élenjáró kiváló szocialista vád aranykoszorús, három pebrigádoknak, és bejelentette: dig ezüstkoszorús kitüntetést — a XI. pártkongresszus tisz- kapott. Az alapító tagok, és a tetetére tett munkafelajánló- kitüntetettek összesen 51 ezer sok magva az eddig is elvárt forint anyagi elismerésben ré Jámbor Gyula, Klincz János és Szabó Béla, a lakatosüzem dolgozói felújítják a konténereket A tejüzem is. A tatabányai tejüzem a vállalat négy egysége versenyében jó eredményt ért el múlt évben 10 százalékkal növelte a tej felvásárlását. Csúcsidőben 130 ezer litert dolgoztak fel naponta, mintegy 25 százalékkal emelték a zacskós kitüntető cím megszerzésében. címet Az üzem 265 dolgozójának több mint 70 százaléka 12 szocialista brigádban dolgozik, hasonló tagok aránya is. a törzsgárda Nemcsak a brigádok, az üzem tmk-műhelyének is nagy része volt a tej és kakaó termelését. Az előbbiből 65 ezer, az utóbbiból 5 ezer litert szállítottak ki mindennap az üzletekbe. Iskolatejből és kakaóból naponta 11 ezer liter került a megye iskoláiba. A negyedkilós túró csomagolására új gépet szerkesztettek, melyet a tmk-műhely kollektívája készített. Tovább javult a tejföl és a joghurt minősége is. Az eredményes munká ju-Több gépet átalakítottak, így egyes munkafolyamatok egyszerűsödtek, vagy het a fizikai munka csökkenTöbb mint 100 ezer forintot takarítottak meg ilyen módon. Az ünnepségen Somogyi János az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Jó munkájukért tizenegyen Kiváló Dolgozó jelvényt, ötvenöten pedig pénzt almául megkapták az Élüzem jutalmat kaptak. Jókor jött az eső Régen nem örvendezett s ezért a következő napokban annyira az esőnek a falvak és városok lakója, mint az elmúlt napokban. Megyénkben átlag 30 milliméter csapadékot mértek az esőzések után. A jókor jött eső szinte mindennek használ a mezőgazdasági termelésben, hiszen valamennyi tavaszi növény magja már a földben van, és 80 százaléknál tart a kukorica vetése is. Kedvező lehetőséget teremtett a csapadék a kertészeti növények kiültetéséhez, elérése felé, teljes erővel folytatódnak paprika, paradicsom és a doahány palántáinak ültetése. Amint az illetékes szakemberek hangoztatják: mindennél fontosabb, hogy a kora tavaszi jó idő, a korai meleg által szerzett több hetes termelési előnyt a továbbiakban is megtartsák a mezőgazdasági üzemek, s ezzel jelentős lépést tesznek a jó termelés