Dolgozók Lapja, 1974. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-01 / 126. szám
TIIÄO PROKTÄRVI, IOVESTJUÉTEICI VOIMÓK^m 1974. Június 1. SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA il munítások tevékeny közműködésével Az üzemi demokrácia fejlődéséről tárgyalt a megyei pártaktíva A megyei pártbizottság munkamódszeréhez tartozik, hogy a szocialista építés folyamatában felvetődő legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági témák megvitatására széles körű tanácskozást hív össze, kikéri a megye pártaktivistáinak véleményét az adott kérdésben. Egy ilyen, egész társadalmunkat, s ezen belül a megye lakosságát közelről érintő témát: Az üzeismi demokrácia helyzete és lehetőségei címmel tűzött napirendre a péntek összehívott megyei délelőttre pártaktívan. A megyében eddig kialakult helyzetről, az üzemekben tapasztalt észrevételekről írásos jelentést kapott minden résztvevő, hogy véleményének kialakítására megfelelő ideje legyen. Az előre kiküldött beszámolón kívül a tanácskozáson Makri Pál elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli vitaindítóban elemezte az üzemi demokrácia fejlesztésében eddig elért eredményeket, s vázolta a továbbfejlesztés feladatait. A jelentések egyöntetűen aláhúzták, hogy a szocialista demokrácia, s ezen belül az üzemi demokrácia további kibontakoztatása, az esetleges gátló tényezők kiiktatása, valamennyi párt-, állami-, gazdasági- és társadalmi szerv napirenden levő, fontos feladata. Az üzemi demokrácia érvényesülésére hazánkban jó hatással van az a politikai légkör, amelyet az általános társadalmi, gazdasági fejlődés, a dolgozók anyagi, szellemi és erkölcsi viszonyainak folyamatos javulása alapozott meg. Az országossal együtt, megyénkben is erősödött a munkásosztály vezető szerepe, javultak életkörülményei. A szocialista tudat fejlődésének eredményeként mind több az a következetes, határozott vezetés igénye. Az egyszemélyi vezetés hatékonyságát jól segíti az üzemi demokrácia szélesedése. A vezetők, önállóságuk növekedése mellett általában elismerik a dolgozók részvételének szükségességét a vezetésben, a fő feladat azonban az, hogy ennek gyakorlati lehetőségét is megteremtsék. A vezetők magatartása, a kollektíva véleményének igénylése, nagymértékben elősegítheti az üzemi demokrácia széles körű kibontakozását. Alapvető dolog ebben az olyan magatartás, amelyet 1970-ben a megyei pártértekezlet így fogalmazott meg: „A vezetők tanuljanak meg a munkások fejével is gondolkodni, a munkások pedig értsék, érzékeljék a vezetés gondjait, problémáit is.” A demokratizmus egyik legjobb iskolája, ha az egyszemélyi vezető feladatának és felelősségének úgy tesz eleget, hogy közvetlen munkatársaival, a dolgozók képviselőivel, megtárgyalja a gazdasági egység előtt álló fő feladatokat, a sokoldalú véleménycsere után hozza meg döntéseit, és erre építi ellenőrző számonkérő munkáját is. A tapasztalatok szerint az ilyen vezetési stílus, szellem és gyakorlat, áthatja a vállalat, az üzem egész életét, s jó irányban befolyásolja a középvezetők, a közvetlen munkahelyi vezetők munkastílusát, vezetési módszereit is. Akadnak olyan vélemények, hogy a tudományos-technikai forradalom időszakában csökken az egyes ember szerepe a termelésben, s így az emberi kapcsolatokban is. Az igazság ennek éppen az ellenkezője. A fejlett technikával való kapcsolat a mindennapi munkában új, pozitív emberi tulajolyan munkások száma, akikdonságokat bontakoztathat ki, ..... 3 - - 11 - TrvTT/Mht «rtfTTTrt VIrtl Ír 11 1 ÖlT. értik munkájuk célját, látják értelmét, számolnak annak a társadalomra gyakorolt hatásával. A munkások többsége ma már él tulajdonosi jogaival, és véleményt nyilvánít az üzemet, a kollektívát érintő fontos kérdésekben. A dolgozók rendszeres résztvevői döntések előkészítésének, kialakításának. Az üzemi demokrácia fejlődésének lényeges mutatója a szocialista brigádmozgalom dinamikus fejlődése. A brigádértekezletek, a megyei vezetők találkozásai a brigádvezetőkkel, jól segítik a demokrácia fórumainak tartalmi és módszerbeli kibontakozását. Kialakult és erősödött az üzemi demokrácia intézményrendszere, ennek közvetlen és közvetett formái. A dolgozók igényei azonban tovább mutatnak, s a demokrácia további fejlesztését sürgetik. A termelési tanácskozások fontos fórumai ugyan a demokratizmus érvényesülésének, de még sok helyütt nem alkalmasak arra, hogy megfelelő keretet adjanak a dolgozók javaslataina, észrevételének. Nem ösztönöznek eléggé a beleszólásra mivel ezeken általában nem a döntések előzetes indokairól kapnak tájékoztatást. A szocialista brigádok értekezletei, a törzsgárda tanácskozások ugyan bizonyos fokig kiegészítik a termelési tanácskozások kiaknázatlan lehetőségeit, de nem oldják meg a dolgozók egésze bevonásának feladatát. I gmcialista demokrácia parádésevall együtt fokozódott új, a jövőre nézve nélkülözhetetlen tapasztalatokat halmozhat fel. Ha ez párosul az egész gazdasági egység megfelelő ismeretével, ha az üzem demokratikus formái mindezt felszínre tudják hozni és be tudják építeni nagy egészbe, további lendületet adnak mind a kollektíva, mind az egyén fejlődésének. Az üzemi demokrácia érvényesülése és állandó fejlesztése társadalmi-gazdasági előrehaladásunk lényeges feltétele. Kiszélesedése nélkül nem léphetünk sikeresen előbbre legfontosabb feladataink megvalósításában. A demokratizmus ugyanis nagy hatást gyakorol a termelésre, a gazdasági hatékonyság növelésére, és nem utolsósorban a dolgozók tudatának fejlődésére. Az előttünk álló feladatok végrehajtásához egyszerre és egy időben van szükség arra, hogy a munkahelyek demokratikus fórumain minél több munkás mondja el véleményét, javaslatát, s járuljon hozzá a vezetéshez. A vállalatok, mek vezetői biztosítsák, üzetámogassák és szervezzék e társadalmi igény megvalósulását. Az üzemi demokrácia érvényesítését, szükségessé teszi a társadalmi felelősségtudat növelésének feladata is. Elsőrendű cél, hogy a dolgozók a gazdálkodásban rejlő lehetőségeket ne csak saját üzemük, hanem — a társadalom iránt érzett felelősségérzetük növekedésével — a társadalom igénye szerint juttassák érvényre. Az üzemi demokrácia színvonala a gazdasági egységekben dől el. Fejlesztésében fontos szerepük van az első számú gazdasági vezetőknek, az üzemben működő társadalmi szerveknek. A vezető feladatot ellátó pártszervezetek nagyban elősegíthetik, a demokratizmus kiteljesedését, ha maradéktalanul érvényre juttatják a káder- és személyzeti munkáról szóló párt- és kormányhatározatot, segítik a gazdasági vezetőket abban, hogy felismerjék és igényeljék a kollektív bölcsességben rejlő erőt. Figyelemmel kísérik és szorgalmazzák a dolgozók általános műveltségének növekedését, ösztönzik a gazdasági és a társadalmi szervek vezetőit a munkások rendszeres tájékoztatására. Munkálkodniuk kell azon, hogy a szocialista brigádmozgalom, mint keret, túlnőjön a munkaverseny szervezetén és váljon mindinkább a demokratizmus fórumává. Vizsgálják, elemezzék a dolgozókat érő hatásokat, élet- és munkakörülményeik alakulását. Fontos pártszervezeti feladat a gazdasági vezetők tudatának formálása, de segítsenek is nekik abban, hogy a dolgozók tudatában is erősödjön a megértés: a jogok, a kötelességek teljesítésével együtt képezik a demokratizmus érvényesülését. Dolgozzanak együtt a gazdasági vezetéssel, a szakszervezettel és az ifjúsági szervezettel az üzemi demokrácia mind kibontakoztatásáért, szélesebb a termelő munka hatékonyságának növeléséért, szocialista társadalmunk erősítéséért — foglalhatjuk össze röviden a pártaktíva elé terjesztett beszámolókat. A jelentés elhangzása után az aktíva résztvevői tartalmas vitát indítottak, melyből az alábbiakban számolunk be. (Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Elnöki Magyar Népköztársaság Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta az állami népességnyilvántartásra vonatkozó törvényerejű rendeletet, amely bevezeti az egységes és a korszerű gépi technikán alapuló személyi nyilvántartást. Az állami népességnyilvántartás az ügyintézés korszerűsítését szolgálja. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a közrendre, és a közbiztonságra különösen veszélyes visszaeső bűnözőkkel szembeni szigorított őrizetről. Az alkoholisták kötelező gyógykezelésére vonatkozó törvényerejű rendelet — amelyet az Elnöki Tanács megtárgyalt és elfogadott — lehetővé teszi a családjukat, kiskorú gyermekeik fejlődését, környezetük biztonságát veszélyeztető, a közrendet és a munkahelyi rendet zavaró alkoholisták kötelező gyógykezelésének elrendelését, gyógykezelést munkaterápiás A intézetben hajtják végre járásbíróság határozata alapján. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Mai számunkban: Amikor sántít a hasonlat 3. oldal Népi kultúra — amatőr mozgalom 4. oldal Vendégünk: tizenhat író-költő 5. oldal Az energiagazdálkodásról ülést tartott a KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén két országos utóvizsgálat összefoglaló jelentését tárgyalta meg. Az energiaellátás és gazdálkodás témakörében végzett utóvizsgálat szerint a tőkés országokban jelentkező áiaválság mennyiségileg enernem érintette hazai ellátásunkat. A helyenként és időszakonként mutatkozó ellátási problémák az energia nem kellően takarékos felhasználásából, és szolgáltató szervek felkészültségének hiányosságaiból adódtak. Az utóvizsgálat tapasztalatai arra utalnak: szükséges, hogy rendeletileg szabályozzák az eddiginél több energiát felhasználni kívánó vállalatok hozzájárulását az energiaszolgáltató vállalatok fejlesztéséhez. Mint az alapvizsgálat idején, úgy most is hibák mutatkoznak az energiatermelés területi fejlesztésének összehangolásában, és az ágazatok közötti koordinációban. A gyermekellátás egyes költségeinek alakulását 1972- ben vizsgálta a KNEB. Akkor megállapította, hogy az ilyen keresetű családokat. A vizsgálat nyomán a Belkereskedelmi- és a Könnyűipari Minisztérium 1973. március 1-től rögzítette 29, főként az alapvető és az iskolai öltözködésnél használatos gyermekruházati cikk árát és minőségét. A most lezárt utóvizsgálat tapasztalatai szerint az intézkedés nyomán javult az ellátás az alapvető gyermekruházati cikkekből. A kereskedelem számára ezen árucikkek beszerzése — az egyéb gyermekruházati termékekhez képest — biztonságosabbá vált. Fontos tapasztalata az utóvizsgálatnak, hogy az ár és minőség rögzítése a vásárlók számára kedvező hatást váltott ki nem rögzített áru és minőségű helyettesítő gyermekruházati cikkek kínálatának alakulásában: az új termékek ára és minősége ugyanis a rögzített árak körül alakul. Az utóvizsgálat megállapította, hogy a vásárlók jelentős köre nem tud az árrögzítésről, ezért nem ismeri annak előnyeit. Továbbá, hogy még ez évben is jelentkeztek kisebb áruhiányok, átmeneti ellátási rendeltetésű iparcikkek körén zavarok: néhány terméknél belül a ruházati termékek árszínvonala növekedett nagyobb mértékben, ami különösen hátrányosan érintette a pedig minőségi hibák. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság intézkedést javasolt az árrögzítés kedvező hatásainak több gyermekes és alacsony további növelése érdekében. Költő barátom mesélte, hogy a múlt év decemberének valamelyik zimankós napján meghívták az ország egyik parányi falujába. Hívták pedig azért, hogy osztozzon az örömben, úgymond: jelenlétével emelje a könyvtáravatás pompáját, olvasson fel legújabb verseiből, s beszéljen a poézis műhelytitkairól. Egy energikus fiatal tanító volt az ünnep házigazdája, aki nemcsak a műsort szerkesztette meg, hanem megírta az avatás forgatókönyvét jóformán percről percre. Még olyan apróság is benne foglaltatott, — ami különben aligha felejtődött volna el —, hogy pontosan 15 órakor a tanácselnök elvtárs átvágja a nemzeti színű szalagot, majd átadja könyvtár kulcsait. Tizenöt óra a előtt pár perccel véget ért az ünnepi beszéd, majd, mint forgatókönyv leírta, két kisa lány ezüstözött tálcával, ollóval és a kulcsokkal járult az elnök elé, aki egy pillanat múlva, váratlan ötlettől sugallva így szólt: azt hiszem, az a helyes, ha költő vendégünket tiszteljük meg azzal, hogy megkérjük, ő vágja el a nemzetiszínű szalagot. Tiszteljük meg, barátaim, a költészetet! A költő kezébe vándorolt tehát az olló, aki szintén egy váratlan ötlet sugallatára tömeg kellős közepéről karona fogva elővezetett egy hetykekalapos legényt és így szólt: tiszteljük meg az olvasót azzal, hogy saját kezével vágja át a nemzetiszínű szalagot. Perc sem telt el eddig. Megszámlálható szívdobbanásnyi idő alatt így tisztelte meg egymást az állam, a költő, az olvasó, vagyis a nép. Ez a kölcsönös egymást megtisztelés, hamarosan számosan is megismétlődik.orA könyvheti könyvek utolsó kötetein is megszáradt már a nyomdafesték, hogy elfoglalják helyüket a kirakatokban, a polcokon, a sátrak ponyvái alatt, városok utcáin, terein, községek, falucskák és tanyaközpontok kultúrotthonai előtt. Költők és írók készítik az úticsomagot, hogy jelenlétükkel is megtiszteljék az olvasót. Mert nemcsak vásár, és nemcsak az alkotás seregszemléje lesz az idei könyvhét, hanem egymás kölcsönös megtiszteltetése is. Jelképesen először is tisztelgünk ama politika előtt, amely évről évre nagyobb és nagyobb összeget teremt elő az ország szellemi vagyonának gyarapítására. Mert könyvek nélkül az emberi élet elképzelhetetlen ott, a könyvsátrak árnyékában tisztelgünk jelképesen az alkotásnak is. A költőnek, aki szüntelenül a szívét-lelkét tárja a világ elé, s aki talán érzékenyebb idegrendszerénél fogva jobban reagál a bánatra, az örömre, és gyakran azt írja meg versben, amit mi valamennyien érzünk, csak nem tudjuk megfogalmazni pontosan. Tisztelet az írónak, aki hétköznapi történeteinket átkölti, de úgy költi át, hogy mindannyian tanuljunk, okuljunk belőle, vagy gyönyörködjünk benne. Tisztelet nekik azért is, mert nyelvünket pallérozzák, anyanyelvünk tisztaságát őrzik, gazdagítják, gyarapítják. S hogy felejtődhetne ki ebből az ünnepi sorból a könyvtárosok, a könyvterjesztők sokasága? Különösen ebben a folyton-folyvást időzavarban szenvedő világban fontosak ők, hiszen okos közvetítésükkel lerövidíthetik a mű útját az írótól az olvasóig. Az olvasó dicséretét pedig ékesen hirdeti, hogy immár sok-sok esztendő óta egy teljes hét valóban a könyv piros betűs ünnepe. Simon Lajos Pedagógusokat ünnepeltek a Parlamentben A pedagógusnap alkalmából pénteken ünnepséget tartottak a Parlament kupolacsarnokában. Az elnökségben foglalt helyet Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Orbán László művelődésügyi államtitkár, Molnár Ferenc, az MSZMP KB osztályvezető helyettese, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes és dr. Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. Dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszter köszöntötte a kitüntetett nevelőket. Szólt a miniszter elvtárs azokról az érdemekről, amelyeket a pedagógusok általában magukénak mondhatnak a jövő generáció nevelésében. A többi között elmondotta: „Amikor korszerű, szocialista igényeket fogalmazunk meg az oktatónevelő munkával szemben, akkor a pedagógusok növekvő felelősségéről, erkölcsi és anyagi megbecsülésükről szólnunk kell. Tovább kívánnjuk javítani a nevelésügy munkásainak élet- és munkai körülményeit, jóllehet tudatában vagyunk annak, hogy a szocialista nevelőmunkához szükséges nyugodt, korszerű feltételeket nem tudjuk rövid idő alatt megteremteni”. Ezt követően a művelődésügyi miniszter eredményes munkájukért kitüntetéseket adott át a pedagógusoknak. Megyénkből kiváló tanár kitüntető címet kaptak: Papp Gáborné, az Almásfüzitő felsői Általános Iskola tanára, Schróth László, a tatai mezőgazdasági szakközépiskola igazgatóhelyettese, Szabó Mátyásné, az esztergomi közgazdasági szakközépiskola tanára; a Kiváló óvónő kitüntető címet dr. Zojavits Ferencné, az esztergomi Aranyhegyi úti óvoda vezető óvónője vehette át a Parlamentben. Az ünnepség végén a művelődésügyi miniszter dást adott a kitüntetettek jogaés meghívottak tiszteletére. (A megyei ünnepségről vasárnapi lapunkban számolunk be).