Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! doikolóké! ! AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZERDA ■"X Békés, eredményes, boldog új esztendőt! A megyei pártbizottság és a tanács üdvözlete Komárom megye lakosságának a mai nappal ismét új naptárban kezdjük je­ll­gyezni a legközelebbi eseményeket, feladato­­kat: 1975. első napját üljük ma, holnap pedig már negyedik ötéves tervünk befejező szakaszának megvalósításához kezdünk. A mögöttünk hagyott esztendőben ismét jelentős lépéseket tettünk előre a szocialista építés útján — gazdagodott az ország, megye, és benne dolgozó népünk. Az 1974-es gazda­a­sági év teljes mérlegének elkészítése ugyan a követ­kező hetek feladata lesz, ám a fejlődés fő vonásait már megismerhettük a párt Központi Bizottságának decemberi összegezéséből, szűkebb hazánkét pedig a megyei pártbizottság üléséről megjelent közlemény­ből. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a gazdál­kodás, a termelés és a nemzeti jövedelem fejlődése megfelel a tervben előirányzottaknak, a családok egy főre jutó pénzbevételei pedig a tervezettnél is örven­detesebben növekedtek. K­omárom megye dolgozói a párt és a kormány által megjelölt célokat magukévá téve szor­goskodtak a tervek teljesítésében. Sőt, a párt közelgő XI. kongresszusa és felszabadulásunk 30. év­fordulója tiszteletére széles körű munkaversenyt kez­deményeztek, amelynek keretében vállalták a mun­ka hatékonyságának, a termelt cikkek minőségének javítását, az emberi kapcsolatok szocialista jellegé­nek erősítését. És amikor a helyzet úgy kívánta, az ipari és mezőgazdasági munkások, az állami­ és más intézmények dolgozói, katonák és diákok ezrei tettek tanúbizonyságot arról, hogy a szocialista haza érde­keit szem előtt tartva, fizikai és szellemi energiáju­kat megsokszorozva, bármikor készek részt venni az adódó feladatok megoldásában. Tisztelet és becsület mindazoknak, akik az őszi betakarítási-vetési-szállítá­­si csúcsidőszakban szocialista ember módjára részt vállaltak a tennivalókból. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy ez a példás­ összefogás ma már nemcsak egy-egy alkalomra, ha­nem az építő munka egész folyamatára jellemző. Ta­pasztalhattuk, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, megyénk öntudatos lakossága az egész esztendő folyamán hasonlóan végezte nem kevés dol­gát. A gazdaság fejlesztése ugyanis szükségszerűen igényli a külső kapcsolatokat, s ennek nyugati relá­ciója, az ismert válság miatt, import-exportunk arányára negatívan hatott. Még nagyobb szerepet ka­pott tehát a helyi takarékoskodás energiával, anyag­gal, idővel, munkaerővel. Gazdálkodó szerveink hoz­­­záértő és lelkes munkáját dicséri, hogy az ilyen, nem tervezett hatások ellenére is sikeresen zárhatjuk az évet, s megfelelő alappal kezdhetjük az újat. Az 1975-ös esztendő feladatait megjelölő éves tervünk fő irányát a gazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása képezi­. Ehhez fönn kell tartanunk nemzeti jövedelem eddigi dinamikus növekedését, el­­­­sztását pedig — a fő feladat szolgálatába állítva —, úgy meghatározni, hogy az elősegítse mind a gazda­ság fejlesztését, mind a párt életszínvonal-politiká­jának folyamatos megvalósulását. A lehetőségeket figyelembe vevő tervezés és a dolgozó emberek ha­gyományos szorgalma biztosítja a következő eszten­dőben is a gazdaság további fejlődését, s ezzel együtt a lakosság anyagi, kulturális és szociális ellátását. Kor­mányzatunk az erős nyugati infláció óhatatlan árnö­velő hatásának nagyobb részét magára vállalva 3.6 százalékban, maximálta a fogyasztói árszínvonal nö­vekedését, miközben biztosítja a reálbérek 2.5 százalé­kos, a reáljövedelem 3.5 százalékos emelkedését. És ez az irányzat jut érvényre majd a következő években is, mivel ez felel meg XI. kongresszusára készülő pártunk politikájának. Az új év első negyedében az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a párt legmagasabb fórumán be­számol a X. kongresszuson meghatározott­­ cé­lok megvalósulásáról, az építő munkában szerzett tapasztalatokról és javaslatot tesz a népgazdaság, a társadalom továbbfejlesztésére. Ebben jelentős szere­pet kap a kongresszusi irányelvekből fő vonalakban már megismert V. ötéves terv, amely, mint tudjuk, a termelés fejlődésével párhuzamosan, mintegy 25 százalékos reáljövedelem-növekedést irányoz elő. A munkásosztály és pártja, hűen az egész nép által el­fogadott eddigi politikájához, így tesz eleget annak az alapelvnek, hogy a szocializmus építésében elért ered­ményeknek tükröződniük kell a lakosság életviszo­nyainak alakulásában is. 1975-ben lesz 70 éve, hogy­ hazánkat a hős szovjet házsoron felszabad­ította. A jeles évfordulóra me­nnénk dolgozói is új munkaszk­erekkel k^s­ nl­ak. Most az új esztendő első napján, abban a biztos tudatban köszöntjük Komárom megye lakosságát, hogy a mun­kában elért eredmények ayümölccsé érnek az év fo­lyamán, biztosítják a családok, a megye és az ország oldalú felemelkedését. m* ‘'ónjuk, hogy minden család gyarapodjék anyagiakban, kulturáltságban, éljen egészsége­sen kísérje monann-ü ö-öm. legyen mindenki «---vára vnl^-^ békés, holdon és eredményes az T07??_<n«j ^ MSZMP Komárom megyei Bizottsága. Komárom megyei Tanács A budapesti találkozóról A Pravda keddi számában szerkesztőségi cikkben tér vissza az európai kommunis­ták december 19—21-i buda­pesti előkészítő találkozójára. A cikkíró egyebek mellett a következőket állapítja meg: Az SZKP a jövőben is min­denképpen igyekszik előmoz­dítani az európai kommunisták konferenciája előkészítésének eredményes befejezését és ma­gának a konferenciának megtartását. A budapesti ta­a­lálkozó ismételten igazolta, hogy a kommunista és mun­káspártok az európai kommu­nista mozgalom előtt álló fon­tosabb nemzetközi feladatok megoldásában fokozottan tö­rekszenek az akciók koordiná­lására és az akcióegységre. A budapesti találkozó szellemé­ben és eredményeit illetően megcáfolta azokat az ellensé­ges koholmányokat, hogy a szocialista országok kommu­nista pártjai és az európai tő­kés országokban működő test­vérpártok érdekei állítólag el­lentétesek, „egymással szem­ben állók”, sőt „összeegyeztet­hetetlenek”. Budapest ismétel­ten és meggyőzően demonstrál­ta, hogy az európai kom­munista mozgalom egységes és összeforrott, hogy a külön­böző pártok egységesen köze­lítik meg a békéért és a biz­tonságért, a társadalmi fejlő­désért vívott harc legfonto­sabb problémáit. Ifjúgárdisták évzáró foglalkozása Fiatalok kacaja verte fel a sárisápi erdő csendjét. A va­dászházban tartotta hagyomá­nyos évzáró foglalkozását a sárisápi községi KISZ-alap­­szervezet ifjúgárda szakasza. A vidámság, tréfálkozás azonban csak a „munka” után következett. A szakasz já­­őrversenyen vett részt, raj­kötelékben. Térkép utáni tá­jékozódás, a fizikai állóképes­ség fokozása, egészségügyi gyakorlat, politikai, elméleti feladatok tették próbára a fiatalokat. A legjobb ered­ményt az első raj érte el, Kunyazovics Erzsébet rajpa­rancsnok irányítása alatt. A verseny befejeztével kelle­mes környezetben, a vadász­házban folytatódott a foglal­kozás. Vázsonyi Kálmán szakasz­parancsnok értékelte az 1974-es évben végzett mun­kát, majd Szatyina Ferenc, a dorogi járás ifjúgárda pa­rancsnoka jutalmakat adott át. Elmondta, hogy a Gurin Gáspár ifjúgárda szakasz, Sá­­rossáp munkásmozgalmi hagyo­mányaihoz méltóan kiválóan hajtotta végre az 1974-es ki­képzési év feladatait. fjfTMS Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli, a Miniszterta­nács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Petr Mladenovnak, a Bol­gár Népköztársaság külügymi­niszterének december 17-20. között hazánkban tett hivata­los, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a külügymi­niszterek megelégedéssel álla­pították meg, hogy a két or­szág között teljes a nézetazo­nosság az összes érintett nem­zetközi kérdésben. Hangsú­lyozták, hogy tovább kívánják fejleszteni a két ország együtt­működését és hozzájárulnak a szocialista közösség egységé­nek erősítéséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság kül­ügyminiszterének december 13-17 között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a Laoszi Ideiglenes Nemze­ti Egységkormány küldöttsé­gének december 15-18 között hazánkban tett hivatalos láto­gatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a magyar—indiai gazdasági­tudományos és műszaki együtt­működési vegyes bizottság ok­tóber 28 és november 2 kö­zött New Delhiben tar­tott első üléséről szóló jelentést. A tárgyaláso­kon megállapították, hogy számos lehetőség van együttműködés további széle­sz­sítésére, különösen a kohá­szat, a gép- és vegyipar, az elektronika és távközlés, va­lamint a mezőgazdaság terü­letén. Az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a gyógyí­­tó-megelőző ellátás állampol­gári jogon történő igénybevé­telére. Az Alkotmány 1972. évi módosításával, valamint az egészségügyi törvénnyel összhangban a kormány úgy határozott, hogy a készülő tár­sadalombiztosítási törvény hatályba lépésével egyidejű­leg a jövőben minden magyar polgár állampolgári jogaként veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatási és a munkaügyi miniszter jelentését a szak­munkás képesítésű fizikai dol­gozók felsőfokú tanulmányok­ra való felkészítésének tapasz­talatairól. Megállapította, hogy a felkészítési rendszer sike­resnek bizonyult. Ennek alap­ján úgy határozott, hogy következő tanévben a műsza­­­kin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dol­gozóknak is indítanak előké­szítő tanfolyamokat. A részt­vevők 70-80 százalékát nagyüzemek munkásaiból vá­­­logatják ki. A Minisztertanács titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a mini­ -‘jick és az országos ha­táskör­e­ i­nek vezetőinek fi­gyelme­, hogy­ vizsgálják meg az országgs ülés decemberi ülésszakán­­ felhangzott képvi­selői észrevételek és javasla­tok meg­­dúsításának lehető­ségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, vala­mint az indítványozó képvise­lőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tovább korszerűsödik az államszervezet a megyében 10 község 5 új közös tanácsa Szomor és Gyermely alkot­ta megyénkben az első közös tanácsú községet 1969-ben. A következő években 16 köz­ségben egyesült az irányítás. A tanácsok ilyen módon több mint 25 ezer állampolgár ügyét intézték ezekben a helységekben. A gyakorlat bebizonyította, hogy az ál­lamigazgatás ilyen formája többet nyújt a lakosságnak. A közös tanácsú községek, minden helysége megőrizte addigi önállóságát. Az anyagi és szellemi erők egyesítésével gyorsították a fejlődést, ered­ményesebben intézték a szak­­igazgatási ügyeket, összefogtak például a ter­melőszövetkezetek az ipari üzemekkel. Példaként említ­hetjük Nagyigmándot, ahol különösen az üzlethálózat fej­lődött. Tát és Mogyorósbánya, Kisbér és Hánta együttműkö­désének eredményeként utak, boltok nyíltak, ami külön-kü­­lön nehezebben valósult vol­na meg. Jelentősen léptek előre az oktatásügyben. A kö­zös tanácsú községekben jól működő körzetesített iskolá­kat szerveztek. Legjelentő­sebb, hogy centrumok alakul­nak ki. Kis községekben pél­­dául nagyon nehéz kielégítő­en felszerelt orvosi rendelőt, kulturális intézményt létre­hozni. A vízműtársulások ala­kulása is akadályokba ütkö­zik. A közös tanácsú közsé­gek azonban egy-egy helyen megfelelő rendelőt alakíthat­nak ki. A vízműtársulások­hoz a legelőnyösebb helye­ken foglalnak víznyerőhelyet. Hasonló módon javul a ha­tósági ügyek intézése. Min­den társközségben működik tanácsi kirendeltség. Ez gon­doskodik róla, hogy a napon­kénti, egyszerűbb ügyeket azonnal elintézhessék az ál­lampolgárok. Rendszeresen, előre meghatározott időkben közigazgatási napokat tarta­nak. Ilyenkor a székhelyköz­­ség egy-egy szakembere áll a lakosság rendelkezésére. Ilyen módon gyorsabban, egysze­rűbben oldódnak meg az adó­ügyi, az építésügyi, a gyám­ügyi stb. problémák. A jó tapasztalatok hatásá­ra újabb közös tanácsú köz­ségeket szerveztek a megyé­ben. A mai naptól — tehát 1975. január elsejétől — ilyen államszervezet létesül Szo­­m­ód—Dunaszentmiklós, Tar­­dosbánya—Vértestolna, Bá­bolna—Bana, Ácsteszér—Aka és Bakonyszombathely—Ba­­konybánk községek összekap­csolásával (az első a szék­helyközség). Megyénk 26 köz­ségének több mint 52 ezer lakosa tartozik a 12 közös tanácshoz. Közel-keleti új esztendő az igazságot az esztendő utol­só napjának eseményei is. Moszkvában közös nyilat­kozatot adtak ki a szovjet —egyiptomi megbeszélések­ről. A Gromiko és Fahmi kül­ügyminiszterek, Grecsko és Ghani al-Gamezi hadügymi­niszterek, valamint más ma­gas rangú személyiségek­­ rész­vételével lefolytatott megbe­széléseken a két ország kap­csolatain túl áttekintették az egész bonyolult helyzetet. da A szovjet hírszolgálati iro­egyik elemzése meg­állapítja: 1974. egyik legna­gyobb, közel-keleti vonatko­zású eredménye a palesztin nép törvényes jogainak szé­les körű elismerése volt. Az 1965. januárjában megkezdő­dött új harci szakasz két leg­jelentősebb állomása 1974- ben a rabati csúcsértekezlet — PFSZ szerepének egyhan­gú elismerése — és az ENSZ- közgyűlés palesztin határoza­ta volt. Ilyen ül össze eredmények alapján napjaiban az új esztendő első Egyiptom, Jordá­nia, Szíria és a Palesztin Felszabadítási Szervezet kép­viselőinek értekezlete, amely dönt arról, milyen gyakorlati lépéseket kell tenni a rabati döntés realizálásáért. A Közel-Keleten 1974-ben nem volt háború, de béke sem volt. A jelenlegi felemás állapot nem tartható fenn a végtelenségig. Nem véletlen, hogy Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár év végi mérlegkészítő beszédében emlékeztetett arra: tavasszal lejár az ENSZ-erők közel-keleti mandátuma. 1975. a — hangsúlyozta a főtitkár — Közel-Kelet döntő észté»i­deje lesz. Az új év mindenütt számvetés és a mérlegelő elő­-­retekintés ideje. Az alapos mérlegkészítésnek és a meg­felelő következtetések levoná­sának a világbéke szempont­jából — és számos más pél­dául­­ gazdasági vonatkozásban is — az egyik legfontosabb térsége kétségtelenül a Kö­zel-Kelet. Jól érzékeltetik ezt

Next