Dolgozók Lapja, 1975. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
VILÁG PRoLETÁRJAI, EGYESÜLjETEK* V , szombat11' AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa Asso nnér Február: Mezőgazdasági könyvhónap Februárban tizennyolcadszor kerül sor a mezőgazdasági könyvhónap megrendezésére, a mezőgazdasági szakirodalom immár hagyományos ünnepi seregszemléjére. A Hazafias Népfront Komárom megyei Bizottsága irányításával működő Könyvbarát Bizottság az Olvasó Népért mozgalom keretei között kezdeményezője és szervezője a Komárom megyei rendezvényeknek. Az idén is megtörténtek az előkészületek, a szakíró-olvasó találkozók mezőgazdasági szaklapok szerkesztőivel ankétok, előadások, szakfilmbemutatók megrendezésére. A tizenkét főbb rendezvényen a magyar mezőgazdasági szakirodalom legkiválóbb képviselőit köszönthetjük megyénkben. Ezen kívül február folyamán megyeszerte félszáznál is több helyi program keretében, szintén a mezőgazdasági szakkönyv ünnepi bemutatására és hasznosítására mozgósító rendezvény szervezésére kerül sor. Mindezek beszédesen bizonyítják, hogy megyénkben a szakkönyvpropaganda is a közművelődési tevékenység szerves részévé vált. A napjainkban egyre inkább iparszerűvé váló mezőgazdasági fejlődésében termelés további növekvő szerepe van a korszerű szakismeretek hordozójának, a szakkönyvnek, szakfolyóiratnak. A háztáji gazdaságokban, a hétvégi telkeken kertészkedők széles táborában, a különböző termelői szakcsoportok közösségei számára is nélkülözhetetlen segédeszköz a mezőgazdasági szakkönyv. Az idén a könyvkiadás minden eddiginél nagyobb választékban és példányszámban jelentet meg, mezőgazdasági szakkönyveket, összesen 40 új mű jelenik meg, mintegy 350 000 példányban. A könyvterjesztés és könyvtári szervezet segítségével a szakkönyvek eljutnak minden településre. Ez azonban még kevés. Szükség van az ajánló szóra is, amely szakkönyv használatára buzadít. Ebben segítenek a mezőgazdasági könyvhónap rendezvényei. Ezért is hívjuk fel megyénk lakosságának figyelmét a februári programokra. Az elmúlt napokban a Komárom megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya felhívással fordult megyénk állami gazdaságaihoz, termelőszövetkezeteihez, hogy a kulturális-jóléti pénzeszközeikből nyújtsanak segítséget a falusi könyvtárakban a mezőgazdasági szakkönyvállomány bővítéséhez, mert a könyv a mezőgazdasági szakkör javát és hasznát leghatékonyabban a mindenki által hozzáférhető könyvtárban szolgálja. A mezőgazdasági könyvhónap az év első, nagy könyvnépszerűsítő akciója, amely az Olvasó Népért mozgalom célkitűzései szolgálatában kívánja szélesíteni a szakkönyvet használók táborát. Árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet írtak alá Moszkvában Ünnepélyes külsőségek között írták alá pénteken délutánf Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió 1975. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét, amely kereskedelmi forgalmunk újabb jelentékeny bővítését helyezi kilátásba ebben az évben. A szovjet külügyminisztérium zában Nyikolaj Patolicsev, szovjet Tolsztoj utcai vendéghákülkereskedelmi miniszter és dr Bíró József, hazánk külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével a kölcsönös áruszállításokról szóló vaskos okmányt, amelynek alapján országaink 1975-ben minden eddiginél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le egymással A jegyzőkönyv aláírását követően nyilatkozatot tett Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. A jegyzőkönyv aláírásával — mondotta — nagy és fontos munka fejeződött be. 1975- ben, a most folyó ötéves terv befejező évében a két ország a kölcsönös szállítások növelését irányozza elő. A kereskedelmi forgalom a jegyzőkönyv értelmében 8,3 százalékkal növekszik 1974-hez képest, értéke pedig meghaladja a két és negyed milliárd rubelt. Az elmúlt évek tapasztalataiból ítélve azonban a két ország külkereskedelmi vállalatai tovább keresik majd a forgalom bővítésének lehetőségeit évközben is és ennek a jó hagyománynak a figyelembevételével teljes biztonsággal elmondhatjuk, hogy a tényleges kölcsönös szállítások mértéke öt év alatt csaknem egymilliárd rubellel lesz több, amennyit az 1971—1975. mint évi hosszú lejáratú megállapodás előirányzott. Patolicsev a továbbiakban rámutatott: köztudott dolog, milyen nagy jelentőségű manapság bármely ország számára üzemeinek fűtőanyag- és nyersanyag-ellátása. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében idén Magyarország ezekből termékekből jelentős mennyiséget kap a Szovjetunióból. Egyebek között 6 millió tonna olajat, mintegy 650 ezer tonna olajterméket, 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 750 ezer tonna kokszot, 2,2 millió tonna vasércet (ferrotartalomban kifejezve), 550 ezer tonna hengereltárut, 240 ezer tonna nyersvasat, 44 ezer tonna ferroötvözetet, 33 ezer tonna rezet, 120 ezer tonna alumíniumot, több mint 500 ezer tonna műtrágyát, 20,5 ezer tonna műgumit, 1,1 millió köbméter faanyagot, ezer köbméter fűrészárut, 85- 44 ezer tonna gyapotot. A szovjet miniszter ezt követően részletesen ismertette azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyek szállításával hazánk járul hozzá 1975-ben a szovjet népgazdaság fejlesztéséhez és a szovjet lakosság fogyasztási cikk szükségleteinek teljesebb kielégítéséhez. Együttműködésünk sokoldalúbb jelleget ölt egyre Az együttes tevékenység legfontosabb területeinek egyike jelenleg a két ország népgazdasági terveinek koordinálása, amelyet a tervhivatalok külkereskedelmi szervek közreműködésével végeznek. Patolicsev itt utalt arra, hogy az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítése már javában folyik, s a tervek szerint aláírására még ebben az évben sor kerül. A szocialista gazdasági integráció fő irányainak egyike — jelentette ki a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere —, a termelés szakosításának és kooperációjának továbbfejlesztése. Ezt a munkát jól meg kell szervezni, különösen a gépek és berendezések gyártása területén. Nyikolaj Patolicsev végezetül emlékeztetett arra, hogy jelenleg mind a Szovjetunióban, mind pedig Magyarországon serény munka folyik az SZKP XXIV. kongresszusán (Folytatás a 2. oldalon) Kiemelkedő eredmények az Egyetértés Tsz gazdálkodásában Zárszámadás Tatán Pénteken Tatán, a művelődési központban került sor a tatai Egyetértés Tsz zárszámadó közgyűlésére. A vendégek között ott volt Izsáki Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Técsi János, a megyei tsz-szövetség titkára, Szakács Mihály, a városi pártbizottság első titkára — és a megye, a város politikai, társadalmi életének több más vezető személyisége —, ezzel is rangot adva a Tata gazdasági életében egyre növekvő szerepet játszó mezőgazdasági szövetkezet közgyűlésének. A vezetőség beszámolóját Szijj Mihály elnök terjesztette a tagság elé— és visszatekintett arra az röviden arra is, amit a szövetkezet 24 esztendő alatt megtett. A múlt évi munkát mérlegre téve azt emelte ki, hogy a nehéz esztendő ellenére — a szélsőséges időjárás nagyban nehezítette a munkát —, kiemelkedő eredmények születtek a gazdaságban. S ez a tagság összefogásának a fejlett gépi technológia alkalmazásának termelése és a mezőgazdasági segítő társadalmi gondoskodásnak köszönhető. Az egyik legjelentősebb eredményt a gabonafélék termesztésében érték el — mind a termés mennyisége, mind minősége tekintetében. Jól fizetett a kukorica is. A korábbi 44 mázsás hektáronkénti átlagot 8 és fél mázsával szárnyalták túl —, és rekordtermést takarítottak be. Az eredmények — a jó kívül —, a technológiai munkán előírások betartásának, a szakszerű műtrágyázásnak, a hatékony növényvédelemnek köszönhetők. A fejlődés azonban nem áll meg. A szövetkezet belép a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerbe, és ettől további előrehaladást várnak. Az állattenyésztési ban mindenekelőtt a ágazatsertés- tenyésztésben haladtak jól. Olyan sikeres volt a tenyésztői munka, hogy a telepet törzstenyészetté jelölték ki , és az ország minden részéből kértek a tsz-ből tenyészanyagot. Emellett emelkedő tendenciát mutatott a hízósertésértékesítés is. A gazdálkodás eredményességét jól érzékelteti a termelési érték alakulása is. A halmozott termelési érték 66 millió 870 ezer forint volt, millió 232 ezer forinttal több 5 az előző évinél. S az emelkedés kizárólag a termelékenység növekedéséből adódott! A jó munka eredményei a tagság jövedelmének alakulásában is kifejezésre jutottak. A tízórás munkanapra jövedelem átlagosan 165 jutó forint volt, mintegy tíz százalékkal több, mint az előző esztendőben. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt Izsáki Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Elismerően szólt a szövetkezet eredményeiről, és arról a fejlődésről, amely a szövetkezetet Tata város jelentős gazdasági bázisává tette. Méltatta azoknak a szövetkezeti tagoknak a munkáját, akik a kezdet kezdetén a legnagyobb nehézségeket vállalva dolgoztak a közösségért. Kiemelte azonban: a jobb körülmények között tevékenykedő fiatalok dolga nem könnyű, myeinek a mai kor követelme megfelelően még korszerűbbé kell tenni a mezőgazdasági termelést. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megvitatta az állampolgársági, valamint az egyéni kegyelmi ügyekkel kapcsolatos 1974. évi tevékenységét. Megállapította, hogy az ügyeket előkészítő szervek az Elnöki Tanács iránymutatásait figyelembe véve végezték munkájukat. A hozott döntések hozzájárultak a szocialista törvényesség további erősítéséhez. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyeket tárgyalt. i. Tizenkét új járat a Duna mentén A Volán intézkedései a személyszállítás javítására Három éve egyre súlyosbodó gondokat okoz a Duna menti iparvidék személyszállítása a Volán 18. sz. Vállalatának. A panaszos levelek megjárták már a legfelsőbb fórumokat is, intézkedni azonban csak az anyagi erők koncentrálásával, új autóbuszok beszerzésével, új járatok kialakításával lehet. Régóta egymást követték a különböző szintű tanácskozások, amelyeken azonban konkrét eredmény a fentiek hiányában nem született A megoldás most azonban — ha részleteiben is —, megvár Pénteken a Volán személyforgalmi és kereskedelmi osztálya összehívta a Duna menti üzemek, vállalatok, valamint az illetékes községi tanácsok képviselőit, a nyergesújfalui viscosagyárba, és beterjesztette az 1975/76-os évi menetrendi tervezetét. Ebben 12 új járat beállítását jelentették be, amely az eddigiek mellett szolgálja majd a személyszállítást. A vállalat 7 autóbuszt központi keretből, 5-öt pedig saját erőből állít be a kritikus vonalra. A menetrend ugyan csak 1975. júniusában lép életbe, de már hétfőtől közlekedik egy új járat Esztergom és Tatabánya között. Esztergomból 16 óra 30 perckor, Tatabányáról pedig vissza 19 órakor indul. A tervezett járatok kimondottan a gyárak és üzemek igényeit figyelembe véve közlekednek. Például: Sárisáp — Tát — Lábatlan, Tokod — Tát — Nyergesújfalu — Lábatlan, Nagysáp — Bajót — Nyergesújfalu — Lábatlan, Tardosbánya — Süttő — Lábatlan — Nyergesújfalu között. A biztosított 12 autóbusz menetrendi forgalomba állítása Dunaalmástól Dorogig, valamint a Duna menti iparvidék és vonzáskörébe tartozó települések lakóinak szakonkénti munkába járását és egyéb utazási igényeit kielégíti. A teljes Duna-vonal — Komáromtól Esztergomig —, személyszállítási gondjainak maradéktalan megoldását 20-22 járat oldaná meg. A Volán Tröszt képviselője bejelentette, hogy az 1975-re tervezett 600 darab selejtpótlás, valamint 140 darab új autóbusz mellett újabb 150 autóbuszt kap a tröszt, amiből Komárom megyének is jut, a sürgős gondok megoldására. A tanácskozáson szó volt olyan problémákról is,lyeket a vállalatoknak és amea tanácsoknak kell megoldani. Nevezetesen a leállósávok és megállóhelyek kiépítését. vonalon összesen 50 megállóhely van — mindkét irányba —, ebből leállósávos, fedett 5, leállósáv nélküli fedett 7, és leállósáv nélküli, fedetlen 38. Szabvány szerint szükséges építeni 36 leállósávos, fedett megállót, és 14 leállósávos, fedetlen megállót. A KPM Közúti Igazgatósága az Attest korszerűsítését elvégezte. A vállalatok képviselői egyértelműen állást foglaltak amellett, hogy a segítséget megadják. Érdekes viszont, hogy a tanácsok képviselői közül csupán Bajót volt ott, a többiek nem jelentek meg. Pedig véleményükre számított a Volán. A meghívó mellé kérést is csatoltak, azt nevezetesen, hogy adják meg, az illetékes községből hányan, üzembe, gyárba járnak melyik dolgozni. Ezt a menetrend kialakításánál ugyanis figyelembe kell venni. A leállósávokra pedig azért is szükség van, mivel a Duna mentén 35-40 autóbusz fog közlekedni, egymást érik a kocsik, ez pedig magával hozza a közlekedés lassulását, a balesetveszélyt. Az is felvetődött a tanácskozáson, hogy nem feledkezhetnek meg a vasútvonalról sem. Ott még nem szűnt meg a személyszállítás, és amennyiben sikerül összhangot találni a vonatok és autóbuszok között, az idei tervben szereplő 12 új járat máris olyan javulást hozhat, amely a gondokat enyhíti. A vállalatok képviselői ezen a tanácskozáson már nem panaszaikkal rukkoltak elő, hanem konkrét javaslatokkal, amelyek a személyszállítás problémáit megoldják. Nagy örömmel vették a hírt az új autóbuszokról, az új járatokról. Végül is az erőfeszítések eredményt hoztak. Ezzel körülbelül 35 000—40 000 ember utazási körülményei javulnak meg az új menetrend életbelépése, az új járatok üzembehelyezése után. II vegyiparban dolgoznak majd a Még csak most épül Barcson évfolyamnak 26 ipari tanuló* CHEMICAL Építőanyago ja van. Mire a gyár felépül, hát Gyártó Vállalat üzeme, már ezek a fiatalok veszik de már hozzáláttak a szakát a bonyolult vegyi gépek emberek képzéséhez. Az első irányítását Váray Károly üzemi szakoktató irányításával dolgoznak a laboratóriumban az elsőéves tanulók (MTI Fotó — Bajkor József felvétele — KS) Ellenőrzésekkel segítik az egészségügyi munkát Pénteken tartotta idei első ülését a Komárom megyei Tanács Egészségügyi és Szociális Bizottsága. Steiner Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, a bizottság elnöke röviden összefoglalta a bizottság előző évi Hangsúlyozta, hogy munkáját, az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a jó elgondolásokat mindenkor megvalósítás követte. Az ülésen foglalkoztak a tennivalókkal is. (Fontos, aktuális teendő a terhestanácsadások, a kórházakban folyó újszülöttellátás helyzetének értékelése, a család- és nővédelmi tanácsadók működésének ellenőrzése, a bölcsődékben folyó munka megtekintése. Foglalkoznak is az egészségügyi középkáderképzés helyzetével, és azzal, hogyan lehetne a fiatal középkádereket megtartani az egészségügyi pályán. Dr. Csinádi László, a megyei KÖJÁL igazgató főorvosa hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a megyei KÖJÁL mindenkor rendkívül fontosnak tartotta és tartja a bölcsődék közegészségügyi helyzetének ellenőrzését. Elmondotta azt is, hogy a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás valóban a köz érdekében tevékenykedik, s kérte a bizottság tagjait, hogy a jövőben hasznos észrevételeikkel segítsék a KÖJÁL munkáját. A bizottság tagjai mint azt hozzászólások során elmondották — egyetértettek a feladattervvel. Elhatározták, jövőben észrevételeiket nem csak a bizottság ülésein, hanem külön is jelezni fogják a megyei tanács egészségügyi osztályának. Ugyanakkor kérték a megyei tanácsot munkájuk segítésére, támogatására,további