Dolgozók Lapja, 1975. december (28. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
I 1975. december 2. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évf. 282. sz. Ara: 80 fillér Cselekvési program — mindannyiunknak Politikánk töretlen folytatása..a_v gazdasági feltételeit formálta ki, két tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és állami költségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizottsága november 23—27-i ülése. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az elért eredményeket s a teendőket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is, szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal állapítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapodtak. Ez megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is, társadalmi céljainkkal összhangban, tervszerűen folytassuk gunk fejlesztését,népgazdasámérleget készített és cselekvési programot adott a Központi Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését értékelve leszögezte: „Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének iránya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet.” Az eredmények tekintélyesek, ám nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a legutóbbi két esztendőben a tőkés világpiacon bekövetkezett változások hazánknak számottevő veszteségeket okoztak, s ezért a népgazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. A jövőért érzett felelősségtől vezettetve, az eddigi gazdaságpolitikát folytatva, Központi Bizottság úgy határozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő előirányzatai igazodjanak a gazdasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szerény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak, s a nyersanyagok megvásárlása nehezebbé válik, a szocialista országokból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következetesen érvényesíteni kell a jövendő tervidőszakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért feladataink kettősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúlyhiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti változásokat, amelyek lehetővé teszik munka társadalmi hatékonyaságának mainál gyorsabb javítását. Ennek alapfeltétele, hogy—• amint az kitűnik a Központi Bizottság meghatározta fő előirányzatokból — célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel differenciáltabb legyen a következő években a fejlesztési tevékenység. Ami nemcsak az új beruházások népgazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását követeli hanem azt szintén, hogy meg, a meglevő állóeszközöket hatékonyabban működtessék. Indokoltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, a szervezésnek, a vezetés tökéletesítésének, mert a nehezebb gazdasági feltételek közepette csakis ezen módon tudjuk megteremteni a a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka bővülő alapjait, az új követelményeket tükröző kereteit. Korábban utaltunk arra, hogy az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben tett előrelépést tartják biztosszem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30-32 százalékos nőnvekedése mellett, a fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23-25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegében a termelékenység javulására alapozódjék. Az ipari termelés 33-35, a mezőgazdasági termelés 16-18 százalékos növekedése mindenütt és mindenkire nagy, nehéz, felelősségteljes feladatokat ró, s annak fel- és elismerését, hogy nem lehet valamennyi népgazdasági területen ütemben előrehaladni, azonos mert ehhez sem pénzbeli, sem más erőforrásaink dologi, nem elegendőek. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy legfőbb területeken a haladás a léptéke nem haladja meg negyedik ötéves tervben elértet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlenkednek. Mert nemcsak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s korábban ismeretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, hanem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazdasági fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az ötéves és a jövő évi népgazdasági terv — akár nemzeti jövedelem termelésében, akár a reáljövedelmek, reálbérek alakulásában, a lakásépítés 420-440 ezres darabszámában, az évenkénti nyugdíjkiegészítések felemelésében, a bölcsődei, óvodai dolgozók bérnövelésében —, s bár ezek a célok hatékony munkával túlhaladhatók, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt az alaptételt, melyet a Központi Bizottság ülése kiemelte, hogy a népgazdaság növekedésének üteme s vele az életszínvonal emelése a jövőben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékonyságától, a telékenység javulásától, tera gazdaságos kialakításnak termékszerkezet meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyképességétől függ. A Központi Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi gépgazdasági program megvalósítása érdekében, valamennyiünk javára felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka, Mai számunkban: Veszélyhelyzetben is cselekedni 3. oldal Lottó tárgynyeremény-sorsolás A múzeumok menyénk képzőművészetért 4. oldal 5. oldal Kádár János fogadta Werner Lambertet Kádár János, a Magyar Politikai Bizottságának körti megbeszélésen részt Szocialista Munkáspárt tagját, a Központi Bizott vett Győri Imre, a Köz Központi Bizottságának jag titkárát, valamint a ponti Bizottság titkára és első titkára hétfőn fogadta kíséretében lévő Kurt Grósz Károly, a KB osza hazánkban tartózkodó Tiedkét és Rudolf Singert,tályvezetője. Jelen volt Werner Lambertet, a Né a KB tagjait. Gerhard Reinert, az NDK met Szocialista Egységpárt A szívélyes, elvtársi lég budapesti nagykövete is. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Werner Lambertet, az NSZEP KB titkárát Folytatják a 100 munkásonként 1 lakás akciót Tatán A tatai pártbizottság és tanács meghívására délután megbeszélésre hétfőn ültek össze a LATEX tatai gyáregységének, az Alföldi Cipőgyár tatai üzemének, Vízmű Vállalatnak, a megyei a Tatai Parképítő Vállalatnak, a Hűtőtechnika Ipari Szövetkezetnek és az OTP-nek a képviselői a tanács székházában. A városi tanács vezetői indokolták előttük, mennyire fontos, hogy folytassák a 100 munkásonként 1 lakás akciót. Ilyen módon elsősorban a dolgozók lakáshelyzetén legalább ennyire javíthatnak. lényeges, hogy a helyi erők feltárásával, és összefogásával alapot teremtenek a következő ötéves terv várható lakásépítési előirányzatainak teljesítésére. Különösen fontos Tatán, — mutattak rá a tanácsi vezetők — az erők összefogása. A város üzemei ugyanis nem a nagy létszámúak közé tartoznak. A tervszerűséggel és koncentrációval azonban növelhetik erőiket. Nem lenne helyes, ha a következőkben , mint a mostani tervidőszakban különböző helyeken építkeznének. A Vörös Hadsereg útja és körzete alkalmas együttes építkezésre. A tervüzlet elegendő, a talaj alakulása lehetővé teszi, hogy egyszerű technológiával alapozzanak. S lényeges az is, hogy a lakosság szívesen települ ebbe negyedbe, mert jól kapcsolóódik a központhoz. A közművesítés pedig lehetőséget ad a mai igényeknek megfelelő otthonok építésére. Van kivitelezhetők Gazdaságos tervek ezen a területen, mert viszonylag kevés a kisajátítandó ingatlan. Az üzemek vezetői elfogadták a javaslatokat. Elhatározták, hogy 205 lakást építenek és folytatják a megyei pártbizottság által régebben kezdeményezett többlet lakásépítési akciót. A LATEX 100, vízmű és a Tanácsi Építőipari Vállalat 30-30, a parképítő 25, a cipőgyár és a Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet 10-10 lakás építésére kötelezte magát az V. ötéves terv időes szakára. A jól előkészített tanácskozás számba vehette a kivitelezés megoszlását. A Komárom megyei Tanácsipari Vállalat igazgatója Építőbejelentette, hogy 1979-re 36, majd 1980. június 30-ra ismét 36 lakást adnak át jó minőségben. A KOMÉP a tanáccsal folytatott régebbi megbeszélés szerint 1977-ben, majd 1978-ban adja át a lakásokat Az akció pénzügyi lebonyolítását, a szükséges tervek elkészíttetését, az építkezés vezetését az OTP látja el. Ez is biztosítéka annak, hogy a beköltöző dolgozók a törvényekben előírt legkedvezőbb feltételek között jutnak majd új otthonhoz. A városi tanács gondoskodott róla, hogy szükséges terület — a kisajátítás és egyéb igazgatási tennivalók megoldása után közművesítve a kivitelezők rendelkezésére álljon. Finn kórháztechnikai kiállítás Hétfőn finn kórháztechnikai kiállítás nyílt a Technika Házában. A kiállítás megnyitóján megjelent dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes. Ott volt Paul Jyrkänkallio, Finnország budapesti nagykövete is. A december 5-ig nyitva tartó bemutatón elsősorban kórházi berendezések és laboratóriumi műszerek láthatók. A kiállítás megnyitását megelőző sajtótájékoztatón a finn kórház szövetség igazgatója elmondta, hogy a kiállítással egy időben háromnapos szimpoziont is rendeznek, a finn szakemberek több mint 20 előadás keretében ismertetik többek között a finnországi kórháztervezést, és a számítógépek alkalmazását a betegellenőrzéseknél. A kiállításon és az előadássorozaton összesen 16 finn cég képviselteti magát. imvi Ünnepség a Rádió évfordulóján A hazai rádiózás megindulásának 50. évfordulóján a Rádió elnöksége hétfőn este ünnepséget rendezett a Zeneakadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a párt-, az állami és a társadalmi szervek több képviselője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejlesztésében kitűnt rádiósokat, postásokat. Az ünnepségen felszólalt J. Orlov, a Szovjetunió Televízió és Rádió bizottságának elnökhelyettese, és Rudolf Singer, az NDK állami rádió bizottság elnöke is. Az ünnepség második részében a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara adott jubileumi hangversenyt, Lehel György vezényletével. Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fővárosi, s a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamit Péter János. Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnökei — elsőként Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament következő, téli ülésszakának előkészítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertárs elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, vázolta a V. ötéves tervről szóló törvényjavaslat főbb vonásai, majd Madarasi Attila pénzüri államtitkár számolt be az államháztartás jövő évi költségvetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980 és pénzügyi tervéről. 4 biztonságtechnikai fegyelem javulása nem csak pénzkérdés Három bánya tartozik Tatabányán a Keleti I. Bányaüzemhez: a Vla, a XII-es és a XIV-es akna. Az üzem biztonságtechnikai csoportja mellett mintegy kavédelmi őr százötven muntevékenykedik, ügyel a bányabiztonsági szabályok betartására. Ebben az esztendőben mind a három aknában a tavalyihoz hasonlóan alakult a baleseti helyzet. A három aknában sok minden történt az év folyamán a biztonságosabb munkavégzés érdekében. A sújtólégveszélyes XII-es aknából teljesen kivonták a benzin biztonsági lámpákat, s helyettük szovjet és német gyártmányú műszereket alkalmaznak. A már korszerűtlen fejlámpák helyett újakat adtak át a dolgozóknak. Folyamatosan cserélik korszerűbbre a CO menekülő készülékeket. Felújították az üzemekben a távbeszélő hálózatot is. A Via aknában a diszpécser hálózat létrehozásával csökkentették a gumiszalagok csúszása és elektromos feltöltődése okozta veszélyeket. Nagy figyelmet fordítottak a fizikai munka könnyítésére is. A VI/a aknában és a XIV- esben kísérleteket végeztek a széngyalus jövesztés alkalmazására, a XII-es aknában újabb frontvágatba szerelték be a széngyalut. Az anyagszállítás megkönnyítésére a XII-es akna után most a VIa aknában is üzembe helyeztek egy szállítógépet a fa és egyéb anyagok frontra juttatására. Mindemellett mégis sok az olyan baleset, ami fegyelmezettebb munkával elkerülhető lehetne. A három napon túl gyógyuló balesetek vizsgálata nyolcvan esetben állapított meg szabálysértést. A bányaüzemből a fegyelem súlyos megsértése miatt egy dolgozót elbocsátottak. A biztonságtechnikai vizsgálatok, valamint a balesetek vizsgálatainak tapasztalatait rendszeresen ismertetik az üzemben a munkavédelmi őrökkel, s a szakszervezeti aktívákkal. A biztonságtechnikai fegyelem javítása ugyan s — vallja a bányaüzem vezetősége — nem kizárólagosan beruházások, ráfordítások kérdése. Minél nagyobb nyilvánosságot biztosítanak a munkavédelmi propagandának, annál inkább remélhető a biztonsági munka javulása. A bányaüzem évente megrendezi a munkavédelmi vetélkedőket. A Tatabányai Szénbányák üzemei közötti versenyben a Keleti I. Bányaüzem dolgozói alapos felkészültségükkel az idén első helyezést értek el. Elhatározott szándékuk, tovább fejlesztik a munkavédelmi propagandát, hogy a jövőben a jelenleginél is jobb eredményekről adhassanak számok