Dolgozók Lapja, 1975. december (28. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

I 1975. december 2. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évf. 282. sz. Ara: 80 fillér Cselek­vési program — mindannyiunknak­ Politikánk töretlen folytatá­­sa..a_v gazdasági feltételeit formálta ki, két tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv és állami költ­ségvetés fő irányait határozta meg a párt Központi Bizott­sága november 23—27-i ülé­se. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az el­ért eredményeket s a teendő­ket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is, szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal álla­pítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a ne­­gyedik ötéves terv időszaká­ban számottevően gyarapod­tak. Ez megfelelő alapot te­remt ahhoz, hogy a kedvezőt­len világgazdasági változások ellenére is, társadalmi célja­inkkal összhangban, tervsze­rűen folytassuk gunk fejlesztését,népgazdasá­mérleget készített és cselek­vési programot adott a Köz­ponti Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését érté­kelve leszögezte: „Az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival­­ össz­hangban sikeresen előreha­ladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére ered­ményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista terv­­gazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál na­gyobb tervszerűséggel valósul meg. Az 1971—1975. években a népgazdaság fejlődésének irá­nya megfelelt az ötéves terv célkitűzéseinek, a gazdasági növekedés mértéke pedig meghaladta a tervezettet.” Az eredmények tekintélyesek, ám nem feledkezhetünk el arról sem, hogy a legutóbbi két esz­tendőben a tőkés világpiacon bekövetkezett változások ha­zánknak számottevő vesztesé­geket okoztak, s ezért a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebb. A jövőért érzett felelősség­től vezettetve, az eddigi gaz­daságpolitikát folytatva, Központi Bizottság úgy hatá­­­rozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő elő­irányzatai igazodjanak a gaz­dasági élet bel- és külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szerén­y, de biztos haladást te­gyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a tén­­­nyel, hogy a külgazdasági fel­tételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyul­nak, s a nyersanyagok meg­vásárlása nehezebbé válik, a szocialista országokból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságo­kat következetesen érvényesí­teni kell a jövendő tervidő­szakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért feladataink ket­tősek. Egyrészt mérsékelni szükséges — majd fokozatosan felszámolni — az egyensúly­hiányt, másrészt kialakítani azokat a fejlesztési irányokat és szerkezeti változásokat, amelyek lehetővé teszik munka társadalmi hatékony­a­ságának mainál gyorsabb ja­vítását. Ennek alapfeltétele, hogy—• amint az kitűnik a Központi Bizottság meghatározta fő elő­irányzatokból — célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel diffe­renciáltabb legyen a következő években a fejlesztési tevé­kenység. Ami nemcsak az új beruházások népgazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását követeli hanem azt szintén, hogy meg, a meglevő állóeszközöket haté­konyabban működtessék. Indo­koltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott köz­lemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, a szervezésnek, a vezetés tökéletesítésének, mert a nehezebb gazdasági feltéte­lek közepette csakis ezen módon tudjuk megteremteni a a folyamatos és nagyobb zava­roktól mentes építőmunka bő­vülő alapjait, az új követel­ményeket tükröző kereteit. Korábban utaltunk arra, hogy az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben tett előrelépést tartják biztos­­szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30-32 százalékos nő­­n­vekedése mellett, a fogyasz­tás és a felhalmozás együtte­sen ennél kisebb mértékben, 23-25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegé­ben a termelékenység javulá­sára alapozódjék. Az ipari termelés 33-35, a mezőgazda­­sági termelés 16-18 százalékos növekedése mindenütt és min­denkire nagy, nehéz, felelős­ségteljes feladatokat ró, s an­nak fel- és elismerését, hogy nem lehet valamennyi nép­­gazdasági területen ütemben előrehaladni, azonos mert ehhez sem pénzbeli, sem más erőforrásaink dologi, nem elegendőek. Az ötödik ötéves terv, va­lamint az 1976. évi népgazda­sági terv és állami költségve­tés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizott­ság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy legfőbb területeken a haladás a léptéke nem haladja meg negyedik ötéves tervben elér­­­tet. Lehet, akadnak, akik efö­lött értetlenkednek. Mert nem­csak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett orszá­ga súlyos gazdasági nehézsé­gekkel küzd, s korábban is­meretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, ha­nem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazdasá­gi fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az ötéves és a jövő évi népgazdasági terv — akár nemzeti jövedelem termelésé­­­ben, akár a reáljövedelmek, reálbérek alakulásában, a la­kásépítés 420-440 ezres darab­számában, az évenkénti nyug­díjkiegészítések felemelésében, a bölcsődei, óvodai dolgozók bérnövelésében —, s bár ezek a célok hatékony munkával túlhaladhatók, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hi­ba lenne ugyanis mellőzni azt az alaptételt, melyet a Köz­ponti Bizottság ülése kiemelt­e, hogy a népgazdaság növe­kedésének üteme s vele az életszínvonal emelése a jövő­ben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadal­mi hatékonyságától, a telékenység javulásától, ter­a gazdaságos kialakításnak termékszerkezet meggyorsításá­tól, a termékek világpiaci ver­senyképességétől függ. A Központi Bizottság ülése joggal mutatott rá azokra hatalmas forrásokra, amelye­­­ket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi gépgazdasági program meg­valósítása érdekében, vala­mennyiünk javára felhasznál­ni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyi­unk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka, Mai számunkban: Veszélyhelyzetben is cselekedni 3. oldal Lottó tárgynyeremény-sorsolás A múzeumok menyénk képzőművészetért 4. oldal 5. oldal Kádár János fogadta Werner Lambertet Kádár János, a Magyar Politikai Bizottságának körti megbeszélésen részt Szocialista Munkáspárt tagját, a Központi Bizott­ vett Győri Imre, a Köz­ Központi Bizottságának jag titkárát, valamint a ponti Bizottság titkára és első titkára hétfőn fogadta kíséretében lévő Kurt Grósz Károly, a KB osz­­a hazánkban tartózkodó Tiedkét és Rudolf Singert,­tályvezetője. Jelen volt Werner Lambertet, a Né­ a KB tagjait. Gerhard Reinert, az NDK met Szocialista Egységpárt A szívélyes, elvtársi lég­ budapesti nagykövete is. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Werner Lambertet, az NSZEP KB titkárát Folytatják a 100 munkásonként 1 lakás akciót Tatán A tatai pártbizottság és tanács meghí­vására délután megbeszélésre hétfőn ültek össze a LATEX tatai gyáregy­ségének, az Alföldi Cipőgyár tatai üzemének, Vízmű Vállalatnak, a megyei a Tatai­­ Parképítő Vállalatnak, a Hű­tőtechnika Ipari Szövetkezet­nek és az OTP-nek a képvi­selői a tanács székházában. A városi tanács vezetői indokol­ták előttük, mennyire fontos, hogy folytassák a 100 munká­sonként 1 lakás akciót. Ilyen módon elsősorban a dolgozók lakáshelyzetén legalább ennyire javíthatnak. lényeges, hogy a helyi erők feltárásával, és összefogásával alapot te­remtenek a következő ötéves terv várható lakásépítési elő­irányzatainak teljesítésére. Különösen fontos Tatán, — mutattak rá a tanácsi veze­tők — az erők összefogása. A város üzemei ugyanis nem a nagy létszámúak közé tartoz­nak. A tervszerűséggel és kon­centrációval azonban növelhe­tik erőiket. Nem lenne helyes, ha a következőkben , mint a mostani tervidőszakban különböző helyeken építkez­­­nének. A Vörös Hadsereg út­ja és körzete alkalmas együttes építkezésre. A terv­üz­let elegendő, a talaj alakulása lehetővé teszi, hogy egyszerű technológiával alapozzanak. S lényeges az is, hogy a lakos­ság szívesen települ ebbe negyedbe, mert jól kapcsoló­ó­dik a központhoz. A közmű­vesítés pedig lehetőséget ad a mai igényeknek megfelelő ott­honok építésére. Van kivitelezhetők Gazdaságo­s tervek ezen a területen, mert vi­szonylag kevés a kisajátítandó ingatlan. Az üzemek vezetői elfogad­ták a javaslatokat. Elhatároz­ták, hogy 205 lakást építenek és folytatják a megyei párt­­bizottság által régebben kez­deményezett többlet lakásépí­tési akciót. A LATEX 100, vízmű és a Tanácsi Építőipari­­ Vállalat 30-30, a parképítő 25, a cipőgyár és a Hűtőtech­nika Ipari Szövetkezet 10-10 lakás építésére kötelezte magát az V. ötéves terv idő­es szakára. A jól előkészített tanácsko­zás számba vehette a kivite­lezés megoszlását. A Komá­rom megyei Tanács­ipari Vállalat igazgatója Építő­be­jelentette, hogy 1979-re 36, majd 1980. június 30-ra ismét 36 lakást adnak át jó minő­ségben. A KOMÉP a ta­náccsal folytatott régebbi megbeszélés szerint 1977-ben, majd 1978-ban adja át a laká­sokat Az akció pénzügyi lebonyo­lítását, a szükséges tervek el­készíttetését, az építkezés ve­zetését az OTP látja el. Ez is biztosítéka annak, hogy a be­költöző dolgozók a törvé­nyekben előírt legkedvezőbb feltételek között jutnak majd új otthonhoz. A városi tanács gondoskodott róla, hogy szükséges terület — a kisajá­­­títás és egyéb igazgatási ten­nivalók megoldása után köz­­művesítve a kivitelezők ren­delkezésére álljon. Finn kórháztechnikai kiállítás Hétfőn finn kórháztechnikai kiállítás nyílt a Technika Há­zában. A kiállítás megnyitó­ján megjelent dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyet­­tes. Ott volt Paul Jyrkänkallio, Finnország budapesti nagykö­vete is. A december 5-ig nyit­va tartó bemutatón elsősorban kórházi berendezések és labo­ratóriumi műszerek láthatók. A kiállítás megnyitását meg­előző sajtótájékoztatón a finn kórház szövetség igazgatója elmondta, hogy a kiállítással egy időben háromnapos szim­­poziont is rendeznek, a finn szakemberek több mint 20 előadás keretében ismertetik többek között a finnországi kórháztervezést, és a számító­gépek alkalmazását a betegel­­lenőrzéseknél. A kiállításon és az előadássorozaton összesen 16 finn cég képviselteti magát. imvi Ünnepség a Rádió évfordulóján A hazai rádiózás megin­dulásának 50. évfordulóján a Rádió elnöksége hétfőn este ünnepséget rendezett a Zene­­akadémia nagytermében. Az ünnepségen megjelent: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Benke Valé­ria, a Társadalmi Szemle fő­­szerkesztője, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek több képvise­lője. Aczél György köszöntötte a szocialista rádiózás fejleszté­sében kitűnt rádiósokat, pos­tásokat. Az ünnepségen fel­szólalt J. Orlov, a Szovjet­unió Televízió és Rádió bi­zottságának elnökhelyettese, és Rudolf Singer, az NDK ál­lami rádió bizottság elnöke is. Az ünnepség második részé­ben a Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekara adott jubileumi hangver­senyt, Lehel György vezény­letével. Tanácskozás a Parlamentben Hétfőn a Parlamentben ér­tekezletet tartottak az ország­­­gyűlés tisztségviselői, állandó bizottságainak elnökei, a fő­városi, s a megyei képviselő­­csoportok vezetői. A tanács­kozáson — amelyen részt vett Sarlós István az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országo­s Tanácsának főtitkára, valami­t Péter János. Inokai János és Raffai Sarolta, az országgyű­­lés alelnökei — elsőként Apr­ó Antal, az MSZMP Politik­ai Bizottságának tagja, az ország­gyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a parlament kö­vetkező, téli ülésszakának elő­­készítéséről, s az abból adódó feladatokról. Ezután Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottság­á­­nak tagja, a Minisztertárs­­ elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, vázolta a V. ötéves tervről szóló­ tör­vényjavaslat főbb vonása­i, majd Madarasi Attila pénzür­­i államtitkár számolt be az ál­lamháztartás jövő évi költség­­vetésének tervezetéről, illetve a tanácsok 1976—1980 és pénzügyi tervéről. 4 biztonságtechnikai fegyelem javulása nem csak pénzkérdés Három bánya tartozik Tata­bányán a Keleti I. Bánya­üzemhez: a Vl­a, a XII-es és a XIV-es akna. Az üzem biz­tonságtechnikai csoportja mel­lett mintegy kavédelmi őr százötven mun­tevékenykedik, ügyel a bányabiztonsági sza­bályok betartására. Ebben az esztendőben mind a három aknában a tavalyihoz hasonló­an alakult a baleseti helyzet. A három aknában sok min­den történt az év folyamán a biztonságosabb munkavég­zés érdekében. A sújtólégve­szélyes XII-es aknából telje­sen kivonták a benzin bizton­sági lámpákat, s helyettük szovjet és német gyártmányú műszereket alkalmaznak. A már korszerűtlen fejlámpák helyett újakat adtak át a dol­gozóknak. Folyamatosan cseré­lik korszerűbbre a CO mene­külő készülékeket. Felújítot­ták az üzemekben a távbeszé­lő hálózatot is. A Vi­a akná­ban a diszpécser hálózat lét­rehozásával csökkentették a gumiszalagok csúszása és elektromos feltöltődése okozta veszélyeket. Nagy figyelmet fordítottak a fizikai munka könnyítésére is. A VI/a aknában és a XIV- esben kísérleteket végeztek a széngyalus jövesztés alkalma­zására, a XII-es aknában újabb frontvágatba szerelték be a széngyalut. Az anyag­­szállítás megkönnyítésére a XII-es akna után most a VI­a aknában is üzembe helyeztek egy szállítógépet a fa és egyéb anyagok frontra juttatására. Mindemellett mégis sok az olyan baleset, ami fegyelme­zettebb munkával elkerülhető lehetne. A három napon túl gyógyuló balesetek vizsgálata nyolcvan esetben állapított meg szabálysértést. A bánya­üzemből a fegyelem súlyos megsértése miatt egy dolgozót elbocsátottak. A biztonságtechnikai vizsgá­latok, valamint a balesetek vizsgálatainak tapasztalata­it rendszeresen ismertetik az üzemben a munka­védelm­i őrökkel, s a szakszervezeti ak­tívákkal. A biztonságtechni­kai fegyelem javítása ugyan s — vallja a bányaüzem vezet­ő­sége — nem kizárólagosan be­ruházások, ráfordítások kérdé­se. Minél nagyobb nyilvános­ságot biztosítanak a munka­védelmi propagandának, annál inkább remélhető a biztonsá­gi munka javulása. A bánya­üzem évente megrendezi a munkavédelmi vetélkedőket. A Tatabányai Szénbányák üzemei közötti versenyben a Keleti I. Bányaüzem dolgozói alapos felkészültségükkel az idén első helyezést értek el. Elhatározott szándékuk, to­vább fejlesztik a munkavé­delmi propagandát, hogy a jö­vőben a jelenleginél is jobb eredményekről adhassanak számok

Next