Dolgozók Lapja, 1976. április (29. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ŰOlMORfam 1976. április 1., . . . XXIX. évf., 78. sz. csütörtök AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara. 80 fillér A BKP kongresszusának harmadik munkanapja Kádár János hazaérkezett Szófiából Szófiában szerdán reggel harmadik munkanapját kezdte meg a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusa. A kongresszus munkája iránt változatlanul igen nagy sen nemcsak a külföld, hanem a hazai lakosság figyelmét is leköti. A rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti egész kongresszust, s így, az a magas szintű tanácskozás valóis külföldi felszólalt.delegáció-vezető Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a BKP XI. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség vezetője szerda délelőtt elutazott Szófiából. Búcsúztatására a szófiai repülőtéren megjelent Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke, valamint Konsztantin Telfalov és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt Szénási Géza szófiai magyar nagykövet is. Kádár János szerdán délelőtt hazaérkezett Szófiából. A Ferihegyi repülőtéren Biszku Béla, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, Győri Imre, Pallai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Pója Frigyes külügyminiszter, Benkei András, belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Hriszto Markov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. az érdeklődés. Csaknem kétszáz külföldi újságíró tudósítja a világsajtót a bolgár kommunisták legfelső fórumának eseményeiről. ban az egész ország szeme láttára zajlik. Szerdán folytatódott a Központi Bizottság beszámolójának vitája, és mind a délelőtti. A nagy esemény természete- mind a délutáni ülésen több Biszku Béla üdvözli Kádár Jánost a repülőtéren 4 Praktika lesz az új megyei lakáskarbantartó szövetkezet dai A KISZÖV elnöksége szerülésén a szövetkezetek múlt évi gazdasági működésének, az ez évi tervek készítésének tapasztalatait vitatta meg, valamint a lakáskarbantartás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket. A KISZÖV hatáskörébe huszonkét megyei szövetkezet tartozik. Többségük gazdasági működése a múlt évben kielégítő volt, megfeleltek a tervezett céloknak. Az ipar összességében 14,9 százalékkal termelt többet, az export 17,7 százalékkal növekedett, a termelékenység a korábbi éveknek megfelelően alakult. A szövetkezetek fejlesztési alapja 13,2 százalékkal lett magasabb az előző évinél, míg a részesedési alap több mint 53 százalékkal nőtt. A szövetkezetek összesen 132 millió forint nyereséget realizáltak, miközben 11,9 millió forint veszteség keletkezett. A termelés túlteljesítésének számadatai mögött az építőipar nagyfokú lemaradása, vesztesége húzódik meg. A szövetkezeti építőipar a negyedik ötéves terv időszakára tervezett több mint 1424 lakásnak alig a felét készítette csak el. A lemaradás behozhatatlan, a nagy eredményromlást az Esztergomi Építőipari Szövetkezet okozta. Míg a szövetkezetek döntő többsége megfontoltan gazdálkodott, Esztergomban a nem megfelelő műszaki irányítás súlyos helyzetbe hozta az itt dolgozókat, s az rányomta bélyegét az egész szövetkezeti építőiparra. Ezek a tények határozzák meg az idei feladatokat is. A szövetkezetek többsége elkészítette 1976. évi tervét, termelésüket tovább növelik. Miután tavaly az export ugrásszerűen nőtt, az idén szintentartást terveznek, ezen belül a tőkés export fejlesztését. Törekszenek a lakossági szolgáltatás kiszélesítésére. A szolgáltató szövetkezetek száma ez év januárjától a Praktika megyei Szolgáltató Szövetkezettel hatra emelkedett. Ez utóbbi szövetkezet profilja a lakáskarbantartás irányába tolódik el. Az elnökség egyetértett azzal, hogy a Praktikát építőipari szolgáltató szövetkezetté kell fejleszteni, a lakáskarbantartás megyei bázisszervezetévé kialakítani. Indokolja ezt a lakásfelújítások, tatarozások stb. nagyfokú lemaradása. A KISZÖV elnöksége az előterjesztéseket elfogadta. Manar—lengyel gazdasági együttműködés Szerdán délután Varsóban befejeződött a magyar—lengyel gazdasági együttműködési bizottság 14. ülésszaka. magyar küldöttséget dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a lengyel küldöttséget Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes vezette. A tárgyalások eredményeként megállapodásokat és jegyzőkönyvet írtak alá. járműipari megállapodást Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter a timföldi alumíniumegyezményt és a bizottsági ülés jegyzőkönyvét dr Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes írta alá. A bizottság megállapította, hogy a két ország kormányfőinek 1974. augusztusi találkozóján hozott határozatok döntő részét sikeresen teljesítették, ennek eredményeként a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok az elmúlt két évben tovább erősödtek és szilárd alapot adnak a kétoldalú együttműködés fejlődéséhez az 1976—1980-as tervidőszakban is. Végleg a bányászfiataloké a vándorzászló Szerdán bensőséges ünnepséget rendeztek a dorogi bányászfiatalok a József Attila Művelődési Központbanból az alkalomból, hogy abelnyerték a KISZ kb vándorzászlaját. Ott volt vörös a fiatalok körében Salamon Hugóné, a megyei pártbizottság titkára, Kroszner László, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja. Képviseltette magát a járási pártbizottság, a megyei KISZ- bizottság is. Kéri András, a KISZ kb ifjúmunkás osztályának vezetője adta át Hidasi Ferencnek, a vállalati KISZ- bizottság borzászlót, titkárának a vallami — miután már harmadszor nyerték el — véglegesen a dorogi fiatalok tulajdonában marad. 2,5 millió forintra 25 millióval válaszolnak A megye legutóbbi területfejlesztési és -szépítési versenyében a városok között Komárom győzött. A jutalom 2,5 millió forint volt, amit gyermekintézmények fejlesztésére, létesítésére fordítanak. A siker hagyományos összefogás eredménye. Itt kezdték el például a tavaszi városi nagytakarítást 3 évvel ezelőtt. A hagyományokat minden tekintetben folytatják. Szerdán a nem tanácsi felügyeletű üzemek képviselői ültek össze megbeszélésre. Füstös László, tanácselnök mondott köszönetet a mintegy 50 üzem és szervezet képviselőjének az eddigi segítségért. Rámutatott, az V. ötéves terv feladataira. Nagyobb eredményeket akkor érhetünk el — hangoztatta tanácselnök —, ha társadalmi a munkával segítjük céljainkat. A komáromiak terve, hogy 25 millió forint értékű társadalmi munkát végeznek 1980-ig. Ebben az esztendőben a fedett uszoda megépítése a fő feladat. Később négy tanteremmel egészítik ki a 12 tantermedre tervezett új iskolát. A programban szerepel egy 100 férőhelyes óvoda létesítése is. A szerdai tanácskozás résztvevői közül a Komárom megyei Nyomda Vállalat a fejlesztési alapból 9 óvodai hely létesítését és fenntartását, sütőipari vállalat pedig négyet a ajánlotta fel a tanácskozáson. Csatlakozott a ahol kommunista lenárugyár, szombatok „bevételeiből” kozmetikai és fodrászszalont létesítenek. A gimnazisták és a közgazdasági szakközépiskolások a városi nagytakarításból veszik ki részüket. Miért húzódik el a lábatlan cementgyár kőbányájának újjáépítése? 3. oldal 4. oldal Mai számunkban: ♦ Szóra bírt műtermek Április 9. méltó ürünneplésére készül a megye Lenin emlékműavatás Megyeszerte készülődnek felszabadulásunk 31. évfordulójának méltó megünneplésére. A lakosság ismételten kifejezi háláját a nagyszerű áldozatkészségért, amivel a Vörös Hadsereg megszabadította hazánkat a fasiszta elnyomástól. Az ünnepségek már április 2-án megkezdődnek. Esztergomban megkoszorúzzák szovjet hősök sírjait. Ifjúsági a nagygyűlést tartanak a Labor MIM kultúrtermében. Dorogon a szovjet hősi emlékműre helyeznek koszorút. Ácson is ezen a napon tartanak ünnepséget. Tatabányán április leplezik le a megye első 3-án Lenin szobrát, a hozzá tartozó térelem jól beereszkedik az újvárosi Felszabadulás téren álló emlékmű és a középületek összhatásába. Az ünnepség délután 3 órakor Szunyogh László, a kezdődik tatabányai városi pártbizottság első titkára mond beszédet. Tatabánya minden temetőjében megkoszorúzzák a szovjet hősi halottak hirdető emlékművet, dicsőségét virágokat helyeznek el a sírhantokra. A bányaüzemek udvarán lévő emlékművek előtt tiszteletadással emlékeznek meg az ellenállás, a felszabadító harcok elesett hőseiről. gyi Oroszlányban a Haraszthőemlékmű előtt tartanak ünnepséget. Az iskolákban ünnepélyes csapatgyűléseket rendeznek. A felszabadulás napján tartja el üzem avató ünnepségét a XXII-es bányaüzem. Tatán április 3-án a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után baráti beszélgetést rendeznek a fegyveres erők klubjában. Komáromban április 3-án barátsági fesztivál lesz a Csokonai művelődési házban. Komszomolisták, a Szlovák Ifjúsági Szövetség, és a KISZ képviselői találkoznak. Ünnepségeket tartanak megyénk minden helységében, intézményében is. Katolikus és protestáns lelkipásztorok tanácskozása Katolikus és protestáns lelkipásztorok megbeszélést tartottak szerdán délelőtt Tatabányán, a megyei tanács székházában. Havas Miklós, a Hazafias Népfront bizottságának titkára megyei üdvözölte a megjelenteket. Szajki Mihály, a megyei tanács tervosztályának vezetője tartott előadást. Ismertette a V. ötéves terv általános elveit. Hangsúlyozta, hogy a feladatok végrehajtásával tovább növekszik ránk lakosságának jóléte, haa fejlődés hozzájárul a béke erőinek megszilárdításához. Részlegesen szólt a megye V. ötéves tervének célkitűzéseiről. Az előadás után több kérdés hangzott el. Szajki Mihály az összefüggéseket teljes mértékben felölelő válaszokat adott. A felszólaló lelkipásztorok beszéltek arról is, mennyire helyeslik a feladatokat és a maguk eszközeivel híveik között ismertetik az V. ötéves terv megvalósításának fontosságát. A nagyközség ma a város és a falu Tanácsi Szerdán megyénk kilenc nagyközségének, járási párt, tanácsi és népfront vezetőinek részvételével tartottak megbeszélést Tokodon. Dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Rámutatott, hogy Tokod nagyközség tanácsa több, követésre méltó módszert alkalmazott, s elmondta: a megyei pártbizottság korábban elemezte a tokodi nagyközségi tanács munkáját. Tevékenységüket követésre méltónak találták. Tapasztalataikat közkinccsé kell tenni, ezt szeretné elérni a mostani tanácskozás. Ezt követően Lukasz Sándor, a tokodi nagyközségi tanács elnöke vitaindítójában részletesen ismertette tevékenységüket. A nagyobb önállóság jól pezsdítette meg a közéletet, szélesítette demokratizmusát, 1. a lakosság több ügyes-bajos dolgát helyben intézheti. A tanácstagok között az utóbbi években tovább nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok aránya. Hét társadalmi bizottság is segíti észrevételeivel, javaslataival a tanács munkáját. A nagyközségi tanácsvább erősítette kapcsolatát iáa helyi gazdálkodó szervekkel. Az üveggyár, a Dorogi Szénbányák üzemei, a Fatelitő Vállalat és a termelőszövetkezet kiveszi részét a község fejlesztéséből, anyagilag és más módon támogatja a település iskoláit, intézményeit, az új létesítmények megvalósulását. Tokod lakóinak több mint 60 százaléka eljár a környező üzemekbe dolgozni. A tanács keresi az utat, hogyan tudná e vállalatokat is bevonni település fejlesztésébe, hiszen a a nagyközség lakói munkájukkal külső vállalatokat gyarapítanak, ugyanakkor az alapvető ellátást és szolgáltatásokat a lakóhelyükön igénylik. A hozzászólók közül többen elmondták: városi üzemekben, vállalatoknál dolgozók városi színvonalú ellátást, szeretnének, így például Lábatlanon és Nyergesújfalun, ahová sokan a fővárosból települtek az új ipari üzemekbe. E nagyközségek üzemei rendszeresen támogatják a községekben működő gyermek- és egészségügyi intézményeket. Tatán viszont már sokkal szerényebb lehetőségek vannak a tanács és vállalatok együttműködésére. A nagyközség 2600 kereső dolgozójából mindösszeromszáz dolgozik helyben, hatöbbi Nyergesújfalun, Eszteragomban és másutt. A tanácskozáson többen javasolták annak a tokodi példának az átvételét, hogy a tanács negyedévenként rendszeresen tájékoztatja az érdekelt üzemeket, vállalatokat községe eredményeiről, gondjairól, keresve az együttműködés újabb útjait. vezetők tanácskozása Tokodon 600 RÁBA-STEIGER A Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti gyárában 1973-ben kezdték meg a nagy teljesítményű Rába—Steiger erőgépek gyártását. A 240 lóerős traktorokból az idén a tervek szerint már 600 darabot gyártanak. A Rába—Steiger erőgépeket nemcsak a hazai mezőgazdasági üzemek várják, bánéit külföldről is jelentős az érdeklődés