Dolgozók Lapja, 1976. június (29. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 9" 1976. június L. KEDD AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évf., 128. sz Ara: 80 fillér Javítják a lakótelepek ellátását Új szövetkezeti áruházak, szaküzletek országszerte Ebben a tervidőszakban az áfészek kiskereskedelmi for­galma várhatóan 56-57, a ven­déglátó ágazaté 42, a szövet­kezetek ipari és szolgáltató tevékenysége pedig mintegy 80 százalékkal nő. A tervek megvalósulását az idén olyan nagyobb vállalko­zások vezetik be — a naponta mintegy 4 millió forintos for­galmat lebonyolító Skála árv­a­ház megnyitása után — mint Déli pályaudvari, 3000 négyzetméter alapterületű szupermarket és az ugyancsak az év vége felé átadásra ke­rülő 10 ezer négyzetméteres pécsi szövetkezeti áruház. Az áfészek­­ beruházásaira fordítható 6 milliárd 150 mil­lió forintnak mintegy fele szolgálja az öt évre tervezett hálózatfejlesztést, a többi pe­dig az ipari és szolgáltató te­vékenység korszerűsítését. En­nek megfelelően 1980-ig ös­­­szesen 400-410 ezer négyzet­méterrel bővül a kereskedelmi és vendéglátó alapterület, fe­lerészben a nagyobb váro­sokban, megyeszékhelyeken, a többi pedig községek, kisebb települések ellátását javítja majd. Budapest az öt év alatt to­vábbi négy szövetkezeti áru­házat kap, az előzetes tervek szerint a Marx téren, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán, Újpalotán és a pest­­erzsébeti városközpontban. A Szövosz célul tűzte ki, hogy a főváros új lakótelepein és a rosszabbul ellátott pe­remkerületekben is javítsák a lakosság vásárlási lehetősége­it, összesen mintegy 15-20 ezer négyzetméter alapterüle­ten, elsődlegesen ABC-áruhá­­zak és élelmiszerboltok léte­sítésével. Az áruházi hálózat a me­gyeszékhelyeken sok új léte­sítménnyel bővül, de új áru­házat kap több más vidéki város is. Áruházzal gazdago­dik például Komló, Győr, Szekszárd, Szeged, Szolnok, Várpalota és Makó. Már épül és előreláthatólag 1979-ben elkészül a székesfehérvári szövetkezeti áruház, bővítik, korszerűsítik a siófoki és a nagykanizsai áruházakat. A kiskerttulajdonosok és a háztáji gazdaságok segítésére több helyen — így például Egerben, Budakalászon és Szombathelyen — nyílik me­zőgazdasági cikkeket árusító szaküzlet, illetve szakáruház, ahol a kisgépek, kertészeti felszerelések, eszközök széles választékát találják majd a kistermelők. A fejlesztési tervekben je­lentős helyet kapott az áfészek szolgáltatásainak kor­szerűsítése. Bővítik a ház­hoz szállítást, szélesítik a köl­csönzést, valamint a Gelka és a Patyolat begyűjtő-hálózatát. A SZOT elnökségének irányelvei a bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége, hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vet­te, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érinti olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér meg­állapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban ré­szesítés, vállalati lakás vagy lakástámogatás, továbbá szo­ciális juttatás adása. Az ezek­kel kapcsolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alap­szabálya értelmében a bizal­miakra, főbizalmiakra ruház­zák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmiak, illetve főbizalmiak egyetértése szük­séges a vállalati, hivatali, in­tézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési be­utalók személy szerinti oda­ítéléséhez. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dol­gozók élez­­ményeit érintő és munka körül­valamennyi kérdésben, s joga van a bizal­minak arra, hogy e kérdése­ket érintő felsőbb szintű ren­deletek, előírások betartását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szakszer­vezeti bizottságnál, ha a gaz­dasági vezető a csoportját, il­letve egyes dolgozókat érintő törvénysértő intézkedéseket tervez, vagy ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárási, hi­bás módszert tapasztal és kérdést a gazdasági vezető­k vel nem tudja rendezni. Az irányelvek hangsú­lyozzák, hogy a bizalmi ha­táskörébe utalt jogok is a dolgozók jogai. A csoport tagjainak érdekeit a bizal­minak mindig szem előtt kell tartania, véleményüket előze­tesen ki kell kérnie. Ha ese­tenként erre nincs lehetőség, utólag tájékoztatnia kell a csoport tagjait a tett intézkedésekről.nevükben A most elfogadott irány­elveket valamennyi alapszer­­vezetben ismertetik a bizal­miak, főbizalmiak tanácsko­zásán. A SZOT elnöksége tájékoz­tatót hallgatott meg a jóléti és kulturális alapképzés egye­di elbírálásáról. A SZOT elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról. A tsz-tagság helyzete A TOT elnökségének ülése A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, megtár­gyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és életkörülményeinek fejlődé­sét. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt öt évben a tsz­­tagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összetéte­le a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. Az 1975. év végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezetek­nek, közülük 510 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdíjas. (A nyugdíjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt.) Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfi­gyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a tsz-alkalma­­zottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a mun­kaviszony és a munkafeltéte­lek iránti igénye az iparban meghonosodott gyakorlathoz közeledett. Az aktív tagság to­vább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három év­vel, 41 évre csökkent. Viszont számos kedvezőtlen adottságú közös gazdaság tagsága kife­jezetten elöregedett és ma már csak­­ nagy nehézségekkel tud­nak megbirkózni a feladatok­kal. Figyelmeztető az is, hogy a munkába lépő­­ fiatalok nem érdeklődnek kellően a szövet­kezetek iránt; a korábbi évek 10-13 ezres számával szemben 1975-ben csak 7000 volt a ta­nulósorból a közös sokba belépők száma.gazdasá­g termelőszövetkezeti ta­gok jövedelmi helyzete a köz­ponti életszínvonalpolitikai cé­lokkal összhangban általában kedvezően foglalkoztatás alakult. Viszont a mértékétől, szövetkezet gazdasági helyzeté­­ től függően — esetenként szubjektív okok miatt — túl­zottan differenciálódott az azo­nos munkát végzők keresete, továbbá az egyes szövetkeze­tek és színvonalas megyék átlagkereseti Javult a tsz-nyugdíjasok és járadékosok anyagi helyzete. A nyugdíjak átlagos összege kö­zel megkétszereződött. A nyug­díjakra és járadékokra fordí­tott központi kifizetések öt év alatt 1,7 milliárdról 4,2 milli­árd forintra nőttek. A munka­képes nyugdíjasok a háztáji gazdálkodásból és részben a közös gazdaságból kiegészítő jövedelemhez jutnak; a nem munkaképes nyugdíjasok hely­zetének enyhítésében jelentős szerepe van a termelőszövetke­zetek készpénzsegélyeinek és más juttatásainak. Ilyen cé­lokra a szövetkezetek 230 mil­lió forintot fizettek ki 1975- ben. Az elnökség kiemelte: a ter­melőszövetkezeti tagság élet­­körülményeinek alakulásában a alapvető változást hozott, hogy társadalombiztosítási szol­gáltatások rendszere, feltéte­lei és színvonala lényegében azonossá vált a munkaviszony­ban állókéval. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat faszobrász restaurátor műie mében felújítják a fertődi kastély dísztermének gazda­gon faragott, aranyozott rokokó tükörkereteit és a keszthe­lyi, volt Festetich kastély velencei tükörtermének fémintar­ziás falburkolatát. Képünkön: a keszthelyi kastély fémintar*­ziás falburkolatának figuráit restaurálják Mai számunkban: Ahol a tanulók tanítanak is 3. oldal A lottó-tárgynyeremények gyorslistája 5. oldal Mészáros Dezső kiállításáról 4. oldal Ajándék fagyi • mese mozi Vidám gyermeknap megyénkben A színes, ötletes, vidám rendezvények már szombaton elkezdődtek megyénkben. Számos iskolában ekkor tartották meg a kisdobosok, és az úttörők fogadalomtéte­lét. Különösen kellemes ün­nepség színhelye volt Héregen a művelődési ház, ahová a ta­tabányai Erkel Ferenc Zene­iskola fanfáregyüttesének tag­jai és a gyermekzenekar is ellátogatott. Nagyszerű mű­sorral örvendeztették meg a héregi pajtásokat. Tatabányán egyébként szombaton sárnap több iskolában és va­ren­deztek gyermeknapi ünnep­séget. A Mező Imre Ifjúsági Ház előtt aszfaltrajzverseny volt. Esztergomban különösen változatos programot állítot­tak össze. Nem véletlen, hogy a gyerekek vasárnapra meg­kapták Esztergom jelképes kulcsát. Rácz Béla, a városi pártbizottság első titkára tré­fásan mondta: „Ma tiétek város...” Nos, a tréfás, ked­­­veskedő szavak mögött na­gyon komoly tartalom volt. Már a kora reggeli órák­b­­ban ünneplőbe, úttörő egyen­ruhába öltözött iskolások igyekeztek a Széchenyi-térre. Itt rendezték meg az úttörők és kisdobosok együttes ava­tását. Erre az alkalomra szép térre mintegy 2500 is­a­kolás gyermek érkezett, 600-an vártak arra, hogy nya­kukba kössék az úttörőszövet­séghez tartozást jelentő vö­rös, illetve kék nyakkendőt. Forró Sándor, az úttörőszö­vetség városi elnöke üdvözöl­te az egybeseregletteket, ma­jd Rácz Béla, a városi pártbi­zottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékez­tetett a szövetség megala­kulásának hősi korszakára, milyen feladatokat oldott meg harminc esztendeje során a gyermekszövetség. Ezután került sor a fogada­lomtételre. A kisdobosok Ko­pasz Jenő, a Magyar Néphad­sereg tisztje, az úttörők Mé­száros Lajos rendőr alezre- Az úttörők fogadalomtétele Megezdődött a jubileumi úttörőtalálkozó Tábortűz az Öreg-tó partján Hétfőn délután benépesült a KISZ tatai vezetőképző isko­lája, amely otthont ad a 30. születésnapját ünneplő úttö­rőszövetség 3 napos találkozó­jának. Négyszáz úttörő — valamennyi csapatból — 3-3 küldött — adott itt randevút egymásnak, hogy kulturális és sportprogramokkal, és tánccal színesítse a zenével meg­emlékezést, találkozzon a ma már veteránoknak számító, 30 évvel ezelőtti úttörővezetők­kel. Az úttörő riporterőrsök készenlétben álltak, hogy el­is beszélgessenek elődeikkel, magnószalagra vegyék a hal­lottakat. Jó hangulatteremtő­nek bizonyult az első prog­ram: Vargha Balázs író, a te­levízióból jól ismert játék­mester, nyelvi játékokkal szó­rakoztatta a pajtásokat és ve­télkedőt rögtönzött számukra. A tulajdonképpeni ismerke­désre este nyílt alkalom, ami­kor a pajtások az Öreg-tó partján lévő mólót vették birtokukba. Körülülték a par­tot bevilágító több méter ma­gasan lobogó tábortüzet, és csapatuk életéből adtak ízelí­tőt ötletes műsoraikkal. Egy­­egy műsorszám között úttörő­dalok csendültek fel, köztük olyanok is, amelyeket maguk a gyerekek gyűjtöttek. Az est fénypontját az az ezer színben pompázó tűzi­játék jelentette, amelyet egy szovjet alakulat szánt szüle­tésnapi ajándéknak. Késő es­te lett, mire a régi és az új ismerősök dalolva búcsút vet­tek egymástól, s az első napi programtól. des, a városi rendőrkapitány­ság vezetője kötelezettséget előtt vállaltak a szövetség szabályainak betartására. Ek­kor került sor a már idézett városkulcs átadására, ame­lyet Brunszkó Antal és Rácz Béla kezéből vehették át a pajtások. A délelőtt folyamán aján­dék fagyit kaptak a gyerekek,­ belépti díj nélkül látogathat­ták a filmszínház és az itt vendégeskedő bábszínház elő­adásait. Több helyen sportműsor, vetélkedő vidám várta őket. A városi tanács székhá­zában úttörővezetőket tüntet­­tek ki. Geletey Jenőné Úttö­rő vezetői Érdemérmet, Net­­hiebel Ferencné és Dolovai Csabáné Kiváló Úttörővezető kitüntetést kapott. A délutáni órákban az út­törő-emlékműnél ünnepélye­sen elhelyezték a majdani, a szövetség 50 éves évforduló­­­jakor felbontható amelyben korunk „üzenetet”,’ gyermekei szólnak az utódokhoz. „Könyvheti nyitni kék” A vasárnap délelőtti pihe­nés örömeit élvező esztergo­miak bizony meglepődtek, amikor a Duna-parton végig­sétálva a sziget felől hirtelen dobpergésre, csatakiáltásokra, és vidám, csengő nevetésre lettek figyelmesek. Akik pedig át is mentek a szigetre, hogy megismerkedjenek közelebbről a hangok forrásával, láthatták: piros és kéknyakkendős lányok, fiúk énekelnek, mókáznak a Ba­bits Mihály Városi Könyvtár előtti gyepen. A könyvtáro­sok ugyanis ezen a szép má­jusi délelőttön gyermeknapi ajándékműsorral lepték meg az esztergomi kisdobosokat, úttörőket. A műsor heti nyitnikék” címmel a könyv­egy­ben a könyvhét esztergomi megnyitója is volt. A fősze­replők elsősorban a gyerme­kek voltak, akik a könyvtáro­sok, a tatabányai KOMÉP Színpad, valamint az esztergo­mi Klubszínpad színjátszóinak részvételével rögtönzött „Ki mit tud?” vetélkedőn vettek részt. A KOMÉP Színpad Lá­zár Ervin mesejátékának elő­adásával szórakoztatta a paj­tásokat, majd a gyerekek ma­guk is tartottak rögtönzött színelőadást. A Ludas Matyit választotta a város különböző általános iskoláiból verbuvált színtársulat. A rajztudást, festést kedvelő lányok, fiúk is jól szórakoztak ezen a dél­előttön. Ők azt a feladatot kapták, hogy a Hétfejű tün­dér című mesejáték valame­lyik szereplőjét vagy nézőjét örökítsék meg az utókor szá­mára. Néhány jól sikerült ka­rikatúra is született a rajz­versenyen, „alkotásokból” A legsikerültebb kiállítást is rendeztek. A gyerekek másik csoportja kórust alakított Durzák Anna tanárnő vezeté­sével, a mesét, verseket ked­velő pajtások pedig olvasó­versenyen vehettek Persze az ajándékműsor részt ak­kor az igazi, ha nem csak mű­sort, ajándékokat is kapnak a résztvevők. Így a műsor vé­gén valamennyi résztvevő ér­tékes könyvjutalomban része­­sült.

Next