Dolgozók Lapja, 1976. július (29. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! DOLGOZÓKém 1976. július L. CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évf., 154. sz. Ara: 80 fillér Megyénk gazdasága dinamikusan fejlődik az V. ötéves tervben is Németh Károly a megyei pártbizottság ülésén A Magyar Szocialista Mun­­sdlta, hogy a kibővített párt­­káspárt Komárom megyei Bi­zottsága június 30-án a párt­ írásban kiküldött és dr. Anta­­bizottság székházában kibőví­­tóczy Albert megyei titkár ál­tett ülést tartott. A tanács­­tól elmondandó szóbeli elő­­hozásra a pártbizottság tag- terjesztést Komárom megye jain kívül meghívták a me- V. ötéves területfejlesztési gye politikai, társadalmi és tervjavaslatáról, valamint az gazdasági intézményeinek ve- 1976. első félévi gazdasági és bizottsági ülés vitassa meg az százalékra csökkent. A követ­kező ötéves terv során azon nyászaté 21,9 százalékról 16,2 -yel az eddigieknél reálisab­ban számoljanak. A tervidő­szakban fokozódnak az ipar­ban a hosszú előkészítő iránti minőségi követelmé­­munka, kutatás, viták után nyék. A termelés mennyiségi­­, állami döntések biztosít- növelésén túl hatékonyságá­­ják a szénbányászat fellendí­­nak gyors növelése, a keres­­tését. A tervezett több mint léthez való alkalmazkodó­ 10 milliárd forintos komplex képesség javítása, a gazda­vetőti, gazdaságpolitikai szak­­politikai tapasztalatairól ké- energetikai beruházás kerete- sogosság fokozása, a választók embereit A pártbizottság ki­­szült jelentést. Miután a párt bővített ülésén részt vett és bizottság a napirendekre tett javaslatot elfogadta. Antala­felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A tanács­kozást Makri Pál, a megyei pártbizottság első titkára nyi­rzy elvtárs megkezdte vitain­dító előadását. Erről és az írá­sos előterjesztésnek tartalmá­ról az alábbiakban együttesen tetta meg. A végrehajtó ki- tájékoztatjuk a megye lakos­­zottság megbízásából java- ságát: be a szovjet technikai bérén- bővítés, a versenyképesség kezések és szakemberek szel- kerüljenek előtérbe, lemi közreműködésével meg- A legdinamikusabban fel­­valósuló eocén program a fedő iparág a vegyipar lesz a megye bányászatát új, nagy következő öt évben is. Ré­­feladatok­­ elé állítja. A té­­­szesedése a termelésben tö­­meg és számszerű alakulása­­vább nő, ami az új termelő­ban később jelentkező tej- beruházások üzembe állítása­­leszt és olyan mérvű beruhá­zási koncepciót jelent, amely­re a magyar bányászkodás történetében még nem, de a hazai beruházási gyakorlat­ban is ritkán volt példa. Rendkívül fontos tehát, hogy valamennyi bányász kollektí­va magas szinten tartsa a je­lenleg működő üzemek ter­melését és termelékenységét, s emellett nagy szervezettség­gel felkészüljön az új bányák nyitására, és részt vállaljon a beruházások megvalósításából. A termelőerők területi fej­lesztésében a legjelentősebb erőforrást a jövőben is az emberi munka jelenti, ami igen korlátozott mennyiség­ben áll rendelkezésre. A vál­lalati tervekben jelzett új munkaerőigények 35-40 száza­lékban sem elégíthetők ki. a munkaerő és A NÉPGAZDASÁGI terv végrehajtásával a FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉÉRT A megye­i. ötéves terület- szemlélteti ezt, hogy a szó­­fejlesztési terv javaslata a cialista szektorban foglalkoz­­párt- és kormányhatározatok- tátottak 57 százaléka dolgá­­ban megfogalmazott terület­­fejlesztési elvek magvalósítá­sára irányul — szögezte le elöljáróban mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztés. A fejlesztési elképzelések számos 1650 fővel szemben (a a területein levő erőforrások második legmagasabb megyei hatékony hasznosítását céloz- érték 1930 fő Győr-Sopron­­nak, amelyek révén a megye van). Az ipar kiemelkedő só­­gazdaságának fejlődése a­lyát mutatja továbbá az 1000 népgazdasági tervben előírt fő lakosra jutó villamosenergia­­feladatokkal összhangban szol- felhasználás, illetve a lóero­gálja a fejlett szocialista tár­sadalom építését. A területfej­lesztési tervjavaslat­ban foglalja a megye maga­gaz­dasági fejlettségéből, demog­ráfiai és természetföldrajzi helyzetéből adódó sajátossá­gokat, de messzemenően fi­gyelembe veszi a lakosság élet­­körülményeiben, ellátásában mutatkozó területenkénti, te­lepülésenkénti különbségeket, törekedve azok további mér­séklésére. Komárom megye iparszer- A vegyipar termelési érték kerete a IV. ötéves terv idő­ szerinti súlya 22,3 százalékról szakban jelentősen módosult. 31,4 százalékra nőtt, a bá­zik az iparban az országos 44 százalékos átlaggal szemben. A 10 ezer lakosra­ jutó ipar­ban foglalkoztatottak száma meghaladja a 2300 főt az év­ben kifejezett gépi meghajtó­erő magas értéke is. Az ipari termelés értéke Éppen ezért 1975-ben - több mint 70 száza- munkaidő jobb kihasználása­iért képviselt a megye tér- nak, az ésszerű létszámgaz­dálkodásnak minden eddigi­nél nagyobb a jelentősége­­melésében, s ezt az arányt a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelésével tovább javít­ fejleszteni, számottevően ja­hatjuk. Tekintettel arra, hogy vítani kell munkaerő-gazdál- Komárom megye gazdaságát kodásunkat. Ennek során ele­ae­get kell tenni olyan központi ar­követelményeknek, mint a Komárom megye 2250 négy­zetkilométeres területével az ország legkisebb megyéje, 315 ezer fős népességével vi­szont 4 megyét is megelőzve, tize­“­e a 15. helyet foglalja el a vesztese> megyék sorrendjében. A nép­sűrűség Pest megye után itt a­ legmagasabb. A megye gáz­mát a 70-es évek elejétől intenzív fejlődés jellemzi, V. ötéves terv feladatainak társadalmi munkaidőalap és megvalósításához elengedhet a termelőberendezések haté­­tetlen, a munka hatékonysá­ konyabb kihasználása, a kva­gának fokozása, az álló- és forgóeszközök kihasználása­lifikált szakmunkásgárda je­lenleginél célirányosabb jog­nak további javítása, az­lalkoztatása, a szervezeti üzem- és munkaszervezés fej- munkaerő-átcsoportosítás fel a munkaerő-gazdál­kodás tökéletesítése; a tér tételeinek kialakítása, ésszerű arányok betartása a produk­tók szerkezet korszerűsítése tív és improduktív munkakör és az ésszerű takarékos gaz-­rökben dolgozók létszáma kö­­a legmagasabb. a megye­ s­ fo­dálkodás minden területre zött. Ahol ennek feltételei dasága magasan fejlett, a me­l Zr­ adottak vagy megteremthetők. a kedvező természetföldrajzi adottságoknak (ásványi kin­csekben való gazdagság, bő­séges ipari víz, kelet-nyugati szállítási útvonal), és az itt élő emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek — szorgalmas munkájának kö­szönhető. A gazdaságon belül a meghatározó az ipar­­ról vonatkozó következetes ér­vényesítése. A gazdaságtalan, illetve a népgazdaság nem igényelt termelés vis­­­szaszorításával helyet kell ad­ódottak vagy megteremthetők, tovább kell növelni a telje­­ál­al­pítménybérben dolgozók ará­nyát is. Az iparban a termelés be­belföldön és külső piacokon keresett népgazdaságilag is hasznos cikkek termelésé­nek. M­­a gazdaságosan termelhető vitájét gyakorlatilag létszám­bővítés nélkül, teljes egészé­ben a termelékenység rétével kell megoldani, növe­Te­kintettel arra, hogy az új lé­tesítmények üzembe helyezé­se bizonyos létszámszükség­lettel jár, a meglévő telep­helyek egy részénél az ipari létszám csökkenni fog. Fon­tos, hogy a gazdálkodó szer­vek terveikben e körülmény­ A MEGYE GAZDASÁGÁNAK FEJLŐDÉSE (Folytatás a 3. oldalon) Befejezte munkáját a 29 testvérpárt berlini értekezlete Nyilvánosságra hozták a dokumentumot Az európai kommunista és Ermenegildo Gasperoni, a munkáspártok berlini érte- San Marino-i EP elnöke ke­­kezletének második napj­­a- vette. Ezután szólalt fel ta­­nácskozását szerdán reggel a dár János, az MSZMP KB és­soros elnök, Georges Mar­chais, a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszólaló Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke volt. Utána a svéd Baloldali fő­titkára. Az ülésen Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtit­kára elnökölt. . Félórás szünet után Mi­chael O’Riordan-nak, Íror­szág Kommunista Pártja fő-Párt Kommunisták elnöke, titkárának elnökletével meg­ Werner Lars fejtette ki párt­ja véleményét. A felszólalók sorában ezután Erich Ho­­necker, a Német Egységpárt Központi Szocialista Bizott­ságának főtitkára következett. A déli ülésen Harilaosz Flo­­rakisz, a Görög KP KB első titkára elnökölt. Három fel­tartották a konferencia né­hány perces záróülését. El­­­határozták, hogy a szerkesz­tő bizottság által kidol­gozott dokumentum-terveze­tet elfogadottnak tekintve, azt a sajtó rendelkezésére bo­csátják. Az elnök a résztvevő küldöttségek nevében megkö­szólalás hangzott el. Elsőnek 2,zönt­e a Német Szocialista Enrico Berlinguer, az Olasz Egységpártnak, és KP főtitkára mondta el be­­nzi­nt ,Enc*> Honecker személy be­­szédét, őt Dominique Urbany, farnak, a tanácskozás sike­­a Luxemburgi KP elnöke kö­­z?. TMunka­>a érdekében ki­vette, majd Alvaro Cunhal,a tevékenységet, majd a vio ía+i.tá­» bg. konferencia dokumentuma Portugál KP főtitkára szólt. A berlini konferencia szer­da délutáni ülésén négy fel­szólalás hangzott el. Az első egy bekezdésének felolvasásá­val zárta az európai kommu­nista- és munkáspártok két­napos berlini tanácskozását. A délutáni órákban az felszólaló Georges Marchais, NSZEP Központi Bizottsága a Francia KP főtitkára volt, fogadást adott a berlini kon­. Öt Martin Gunnar Knutsen, a ferencián részt vett 29 kül- Norvég KP elnöke, majd döttség tiszteletére. Kádár János felszólalása a délutáni ülésen Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntöm ta­nácskozásunk minden részt­gáljuk, hanem hozzájárul enyhülés, a különböző társa­iunk a szocializmus nemzet­­halmi rendszerű országok kö­­közi pozícióinak erősítéséhez, zötti békés egymás mellett a szocialista országok össze­­élés politikája. Az eredmé­­fogásának megszilárdításá- nyék hosszú harcban, követ- .... ... ...... hoz- Ugyanakkor annak is keretes erőfeszítések nyomán vevőjét, testvérpártjainkat, tudatában vagyunk, hogy a születtek. Ezt a küzdelmet Európa kommunistáinak sok- SZocializmus építésében fon- tovább kell folytatni a hábo­­rák­os táborát. Pártunk ud-­tos, sőt nélkülözhetetlen ere­ rű és a hidegháború meg­­vezette és kezdettől fogva ta- forrást jelent számunkra az szállottjai, a történelem ke­­mogatta a Lengyel Egyesült a nemzetközi szolidaritás, rekét visszafordítani próbáló Munkáspárt és az Olasz amelyet mindig is tapasztal- szélsőséges imperialista körök Kommunista Párt kezdetné- tunk a világ haladó erői, meg-megújuló ellentámadá­­ny er eset az európai kommu- mindenekelőtt a szocialista saival szemben. A politikai kez^tének összehívására Ab- országok , és a nemzetközi enyhülés megszilárdításáért, a kezielenen összemyásara. ad kommunista mozgalom része- katonai enyhülés előmozdí­than a meggyőződésben vet­­ről­­tásáért harcolva számítha­tunk . szt. az előkeszítes A világhelyzet fejlődésének tunk a dolgozó tömegek, va­­munkájában is, hogy a nem- jelentős tényezője a kapitális- samennyi békeszerető erő ak­­zetközi helyzet közös elem- ta országok kizsákmányolt tív támogatására, munkásosztályainak. Ez a poli­dolgozó tika valamennyi nép érdő­­tömegeinek fokozódó harca. A keinek megfelel, mert meg­­kapitalizmus általános vál- menti az emberiséget egy új­sága mélyül, s a gazdasági világháború borzalmaitól, élet mellett egyre inkább át- Ugyanakkor jobb külső jel­zésével, a békét és a társa­dalmi haladást előmozdító közös tennivalóink meghatá­rozásával, kölcsönös szolida­ritásunk kifejezésével jó szolgálatot teszünk Európa hatja a társadalom egészét. A tételeket teremt a szocialista népeinek. Az előkészítés sok tőkés rendszer a válságból az­ építőmunka számára. Elősegí­tan végzett nagy munkáért zaj keres kiutat, hogy a fér­­fi a nemzetközi munkásosz­es a tanácskozáshoz biztos i­ hőket megpróbálja a dolgo­­zály harcát a társadalmi ha­zak vállára rakni és fokozza tadásért és a békéért. Hoz­a monopóliumok diktatúrá­­zásával annak a harcnak ját. A helyzet gyökeres meg- sikeréhez, amelyet a nemzetia oldására egyedül a kommu- felszabadító mozgalmak or­nistáknak van olyan prog- szágaik politikai és gazdasági ramja, amely a tömegek ér- függetlenségéért, felemelke­déseit szolgálja, alapvető tür­­dléséért vívnak, s adalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma Kedves Elvtársak­ ellen a legszélesebb népi egy­ségre támaszkodik. Ebben a­­z európai helyzet az él­­harcban testvérpártjaink múlt években jó fordulatot szervezetileg erősödnek tö­­vett- Az élet igazolta az eu- Európa jelene és jövője meg befolyásuk növekszik. A római kommunista és mun­­szempontjából biztató, hogy Magyar Szocialista Munkás- káspártok 1967-ben Karlovy­­napjaink nemzetközi viszo- párt teljes mértékben szoli- Vary-ban tartott értekezletén nyajt az enyhülés és a világ bázis a kapitalista országok- kidolgozott akcióprogramot, forradalmi folyamatainak elő- ban harcoló kommunistákkal. Közös harcunk elvezetett a­ lehaladása jellemzi. Az erő- az összes demokratikus erők- második világháború óta meg­­viszonyult a szocialista világ­­ból, üdvözli sikereiket, támo- oldatlan kérdések jelentős ré­­rendszer, a nemzetközi mon­­gatja küzdelmüket a társa­­szének lezárásához. Fejlőd­­­ásosztály és a nemzeti fáj­­dalmi haladás, a szocializmus nem a szocialista és a tőkés szabadító mozgalom javára irányába mutató mélyreható országok kapcsolatai. Az el­változnak­ változásokért. múlt évben Helsinkiben meg-A nemzetközi helyzet ked- A világforradalmi folyamat ^rtottek az európai bizton­­merő alakulásának fontos té- előrevitelében mind jelentő­­s“®.„, „Uk"dess erte* nyezője a szocialista országok sobb szerepet játszanak a Ez ,.a dinamikus fejlődése, összefo- nemzeti felszabadító mozgal­­­­m,ero5 eszfaí1.” gála, békepolitikája és teljes mák. Harcuk nyomán további „ L­s”0­,0 politikai re­szolidaritása a haladás mint haladó vonások jelennek meg ,vo­t-Tor­­den erejével. A szocialista ér­ a fejlődő országok kül- és ulTMLI ® 10SeSU­ ^0gy ez or szágok együttes ereje jelenti belpolitikájában. Pártunk el­ ^ferencián részt vettek ma a világ békéjének leg- vi következetességgel erősíti *T. Europai két észak-ame­­főbb biztosítékát és a szabad­ kapcsolatait ezen országok "vs. „­­?rszag . legmagasabb­ságért küzdő elnyomottak, a kommunista pártjaival, fel­ ®zíP „ képviselői, akik erkol­­függetlenségért, az önálló szabadító mozgalmaival, segí- Politikailag? elkötelez­* nemzeti fejlődés jogáért küz­­d­ a nemzeti és a társadalmi .. magukat a béke megszi­dó népek harcának szilárd tá- felemelkedésért vívott harca- egymás maszát. Meggyőződésünk, kár, hogy a Magyar Népköztársa­ságban folyó szocialista építő- *t*r . ifi.. i munkával, demokratikus rend- 1CI"I 110­ 111 37 MlVuUICS szerünk fejlesztésével nemzet­közi tevékenységünkkel nem- A nemzetközi helyzetben csak népünk érdekeit szül- mindinkább tért hódít az mellett élés elveinek és gya­korlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebizt»­sFoly­tatás a 2. oldalon) tett kitűnő feltételekért őszin­te köszönetet mondok házi­gazdáinknak, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának. Javunkra változtak az erőviszonyok Kedves Elvtársak!

Next