Dolgozók Lapja, 1976. augusztus (29. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! vasárnap“51. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évf., 181. SS. Ára: 1 forint Helsinkiről — egy év múltán írta: Pója Frigyes külügyminiszter Ma egy esztendeje annak, hogy az európai és az északamerikai országok vezetői Helsinkiben, a biztonsági és együttműködési értekezleten aláírták a konferencia két és fél esztendő megfeszített munkájával kidolgozott záróokmányát A nemzetközi közvélemény — így hazánké is — méltán nevezte történelmi jelentőségűnek ezt az aktust. A napóleoni háborúkat követő bécsi kongresszus óta ez volt az első eset, hogy az európai országok vezetői értekezletre ültek össze a kontinens problémáinak megbeszélése céljából A történelemben először fordult elő, hogy pedig az európai szocialista és tőkésországok, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezetői tárgyalóasztalhoz ültek, s a békére és biztonságra nézve rendkívül fontos okmányt írtak alá. A helsinki dokumentum meggyőzően bizonyította: a nemzetközi életben megkezdődött pozitív fordulat a hidegháborúból a békés egymás mellett élés, a szocialista és a tőkés országok gyümölcsöző együttműködése felé — reális tény. A konferencia azonban nemcsak jelzés volt, hanem sokkal több ennél; maga is visszahatott a nemzetközi légkörre, javította azt, újabb feltételeket teremtve ezzel az enyhülés folyamatának elmélyüléséhez. Az eseményt követően sok vezető államférfi nyilatkozott pozitívan a záróokmány aláírásáról, s szinte minden részt vevő állam kormánya elkötelezte magát annak végrehajtása mellett. Állást foglalt a záróokmány maradéktalan megvalósításáért a pártunk és kormányunk és az országgyűlés külügyi bizottsága is. Ezeknek az állásfoglalásoknak az alapján országunkban számos intézkedés történt a záróokmány végrehajtása érdekében. A Helsinkiben kidolgozott megállapodás alapján pártunk és kormányunk igen nagy figyelmet szentelt a záróokmány széles körű megismertetésére. Két folyóiratban publikálták a záróokmány teljes szövegét, s könyvalakban is kiadták, nagy példányszámban. Fontos ennek a ténynek a hangsúlyozása, mert jó néhány tőkés ország kormánya, amelynek képviselője az értekezlet második szakaszában szinte naponta síkraszállt a záróokmány minél szélesebb körű publikálása mellett, nem sokat tett azért, hogy a dolgozó nép megismerje e dokumentum teljes szövegét. Mindjárt az illetékes szervek döntése után megkezdődött országunkban a záróokmány végrehajtásának megszervezése. Megállapítottuk, hogy melyek azok a területek, amelyeken egyoldalú intézkedésekre van szükség, melyek azok a kérdések, amelyek a kétoldalú kapcsolatok szférájába tartoznak és csak ott oldhatók meg, s miről kell tárgyalni nemzetközi értekezleteken, a nemzetközi szervezetekben. Ennek alapján foglaltunk állást a már előterjesztett javaslatok ügyében. Így például bejelentettük, hogy támogatjuk a szovjet kormánynak a környezetvédelem, az energiakérdés és a közlekedés problémáinak össz-európai méretű megoldására tett javaslatait. Rövid egy esztendő alatt összegyűlt tapasztalataink alkalmasak arra, hogy néhány következtetést máris levonjunk. Most már nyilvánvaló, hogy a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtása sokéves erőfeszítést, közös, öszszehangolt munkát feltételez. Nincs tehát igazuk azoknak nyugati propagandistáknak, akik szüntelenül a záróokmány végrehajtását kérik számon a szocialista országoktól, annál inkább nincs, mert a szocialista országok általában előbbre tartanak ebben a kérdésben, mint a tőkésországok. A záróokmány egységes egész; nem lehet egyes részeit kiragadni és azok végrehajtását követelni, más részeit viszont elhanyagolni, vagy feledésbe borítani. Nem érthetünk egyet azokkal a nyugati törekvésekkel, amelyek csupán a záróokmány harmadik „kosara”, ezen belül is csupán néhány pont iránt tanúsítanak érdeklődést, ezek megvalósítását mintegy próbakőnek tekintik, miközben „nagyvonalúan” keznek a záróokmány elfeledtebbi, nem kevésbé fontos részeiről. Mi a magunk részéről például igen lényegesnek tartjuk az első „kosarat”, együttműködésének az államok elveit, vagy a második „kosarat”, azaz a gazdasági együttműködés fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy a záróokmány végrehajtásában messzemenően figyelembe kell venni a kölcsönösséget, azaz azt a szempontot, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a Magyar Népköztársaság és néhány nyugat-európai ország kulturális kapcsolatai rovásunkra egyoldalúságot mutatnak. Végre Nyugat-Európában meg kellene érteni, hogy az áltlamközi kulturális kapcsolatok fejlesztése nem tekinthető üzleti vállalkozásnak, az európai országok kulturális kincseinek egymással való megismertetéséért áldozatokat is kell hozni, ahogyan azt a szocialista országok teszik. Helsinki szellemével összeegyeztethetetlen, hogy a tőkésországok szélsőséges körei, de olykor egyes mértéktartó tényezői is még mindig hajlamosak arra, hogy megkíséreljék a beavatkozást a szocialista országok belső ügyeibe. A helsinki dokumentum azonban nem lehet menlevél a szocializmus elleni támadásokra, gyümölcsöző államközi együttműködés csak ennek a nagyon fontos elvnek a tiszteletben tartása alapján képzelhető el. — Végül az eddigi munka fontos tapasztalata, hogy a tőkésországok propagandája elferdíti a szocialista országok álláspontját az ideológiai küzdelemről. A mi felfogásunk mindig is az volt, hogy a békés egymás mellett élés nem szünteti meg az ideológiai harcot a két, kibékíthetetlenül ellentétes társadalmi rendszer között. Márpedig egyes tőkés politikusok nem kevesebbet követelnek a szocialista országoktól, mint azt, hogy szüntessék meg az ideológiai harcot. Egyik-másik nyugati politikus olyan messzire megy, hogy azt állítja: a szocialista országok nézete az ideológiai harc szükségességérel ellentétben áll az enyhüléssel. Ez nem egyéb szemforgatásnál. A tőkés propaganda, miközben az ideológiai küzdelem megszüntetésének szükségességét hangsúlyozza, erőteljesen fokozza az ideológiai harcot a szocialista országok, s általában a szocializmus, a kommunizmus ellen ; sőt, politikai kampányokat is folytat, rágalmak özönét zúdítva a szocialista országokra. A tőkés propaganda tehát szándékosan ködösít. Helsinkiben a biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevői megállapodtak abban, hogy országaik képviselői 1977-ben Belgrádban újra találkoznak. A záróokmány ezzel kapcsolatos rendelkezéseiből kiindulva mi úgy gondoljuk, hogy a belgrádi találkozó — a záróokmány végrehajtásának egyik közbeeső állomása — akkor végezhet eredményes munkát, ha alkotó szellem és együttműködési készség hatja át. Szükséges ezt hangsúlyozni, mert vannak olyan elképzelések, amelyek ellenkező irányba mutatnak. A belgrádi találkozónak, véleményünk szerint, nem lehet más feladata, mint az, hogy a helsinki záróokmány keretén belül maradva, építő szellemben felmérje az eddig megtett utat, s körvonalazza azokat az intézkedéseket, amelyeket a résztvevők tenni terveznek a záróokmány végrehajtása érdekében. Semmiképpen sem lenne szerencsés, ha valaki a záróokmány kereteit meghaladó problémákat akarna a találkozó napirendjére tűzetni. Ilyen kérdések megtárgyalására ez a találkozó nem hivatott. Reméljük, hogy a belgrádi találkozó után új lendületet kap a helsinki záróokmány rendelkezéseinek valóra váltása. A záróokmány végrehajtása egyik igen fontos feltétele annak, hogy az enyhülés — amely jelenleg is fő irányzat a nemzetközi politikában — folytatódjék, hogy a békéért és a biztonságért harcoló erők leküzdjék az enyhülés ellenfeleinek az utóbbi időben tapasztalható lassító manővereit. Egy év számvetése azt mutatja, hogy nincs igazuk azoknak, akik lekicsinyük a záróokmány végrehajtásában elért eredményeket, és — sanda mészáros módjára — a szocialista országokat vádolják. Ezeknek a manővereknek meghatározott céljuk van; ez is része az enyhülés elleni támadásnak. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy a szocialista országok, a haladó mozgalmak, az európai néptömegek, a tőkésországok reálisan gondolkodó vezetői együttesen elég erősek ahhoz, hogy meghiúsítsák a Helsinki szelleme ellen ágáló szélsőséges körök mesterkedéseit, s a záróokmány végrehajtásával segítsék a béke és a biztonság további megszilárdítását Európában. Mai számunkban: A kommunista bányászokra támaszkodva X oldal Alapfogalmak — „mankók” — azonosítás Otthonunk 4. oldal 7. oldal ! „Legyen az atommunkás...” A szovjet ipar egyik leggyorsabban fejlődő ágazata az atomenergetika. A jelenlegi ötéves tervben az atomerőművek közel 15 millió kilowattal növelik teljesítményüket. A tervek szerint hatalmas, gyors neutronokkal működő kísérleti ipari berendezéseket helyeznek üzembe, és tovább folytatják a tudományos kutatómunkát a termonukleáris energia területén. A szovjet energetikusok eredményeinek jobb megismerése céljából nemrég egy nemzetközi újságíró csoport körutazást tett a szovjet atomenergetikai központban. A program során ellátogattak Uljanovszkba, Dimitrovgrádba, majd a novovoronyezsi atomerőműbe is, ahol turbinaterem falán ez a feladat olvasható: „Legyen az atommunkás, ne pedig katona”. Az itt üzembe helyezett 440 ezer kilowatt teljesítményű energiablokk képezte azoknak a sorozatban gyártott atomerőműveknek az alapját, amelyeket nem csak a Szovjetunióban, de Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, Magyarországon és Finnországban is üzembe helyeznek. Az utazás az Északi-sarkkörön túl, a Kola-félszigeten végződött, ahol a kólai atomerőművet tekintették meg. Az erőmű szakemberei részt vesznek a hasonló objektumok külföldi szerelésében. Üm ^i fel m : ti ! Külföldi újságírók a kólai atomerőműben Töretlen dinamizmus a termelésben — Kedvező félévi tapasztalatok a dorogi járás gazdaságában — Az ötödik ötéves terv startját értékelve a dorogi járási pártbizottság és végrehajtó bizottság egyaránt megállapította, hogy a szabályozók módosítása, céljainknak megfelelő továbbfejlesztése, nem okozott törést a terület gazdálkodásában. A vállalatok a termelés dinamizmusának fenntartására törekszenek. A termelés és értékesítés összességében kedvezően alakult, s a korábban tapasztalt fejlődési ütem nem csökkent. Az ipari üzemek termelése és értékesítései a félév során a vállalati tervek időarányos hányada szerint alakult, számos termék esetében lényegesen többet produkáltak, mint a múlt esztendőben. A járás legszámottevőbb üzemeiben a termelési érték 1975-höz képest mintegy 11,7 százalékkal növekedett. Jelentős haladást könyvelhetnek el az exportáló üzemek a rubel viszonylatú piacokon. Az esedékes tervet 27 százalékkal túl, s ez a tavalyi teljesítettékményhez képest 32 százalékos növekedésnek felel meg. A bázishoz mérten a tőkés kivitel is 39 százalékos növekedést reprezentál, ez azonban így sem éri el a vizsgált időszakra előirányzott szintet. Ezen téren tehát akad tennivaló az év hátralévő hónapjaiban. Az egyes ágazatok tevékenységét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a szénbányászat termelése a módosított tervnél kedvezőbben alakult. A második negyedévben rendelkezésre álló munkahelyeken intenzív termelés folyt. Az energiánál maradva a Dorogi Hőerőmű is túlteljesítette termelési értéktervét. Bár az igények folytán a villamos alakulású energia termelése csökkent, viszont a hőenergia iránti szükségletek nőttek. Az egyenleg a nyereségre vetítve 20,1 százalékos fejlődést mutat 1975-höz képest. Az építőanyag-iparhoz tartozó valamennyi üzem a tervet túlteljesítő gazdasági egységek közé tartozik. Az átlagosnál is jobbak az eredmények az üveggyárban, a vasbetongyárban és a dorogi mészműben. Viszont nem közömbös, hogy az iparág exportáló üzemei adósak maradtak mind a rubel, mind a dollár viszonylatú kiviteli tervük teljesítésével. A könnyűipart képviselő vékonypapírgyár termelési mutatói a tervszint felett alakultak. Termelésük kiegyensúlyozott volt. Eredménytömegük jelentősen túlhaladta úgy a bázist, mint a tervezett értékeket. Az építőiparról is kedvező kép alakult ki az első félévben. A terveket túlteljesítették, s ez úgy a Dömösi ÉSZV, mint a Dorogi Tájrendező Vállalat esetében a termelékenység és a létszám növekedéséből származó többletet jelent. A tények, eredmények azt bizonyítják, hogy az éves tervek félévre esedékes hányadait reálisan állapították meg a termelőüzemek. Teljesítésükkel pedig tovább erősítették azokat a biztosítékokat, amelyek az éves célok megvalósításához szükségesek. Új termék, kooperáció, gyártmányfejlesztés Száztíz százalékra teljesítette első féléves termelési tervét a Komáromi Vasipari Szövetkezet. A nyereségtervet 21 százalékkal teljesítették túl. Ez annál is figyelemre méltóbb mivel az új, és korábban oly rettegett szabályzók már befolyásolják a szövetkezetek eredményességét. A komáromi szövetkezet megtalálta a módját az eredmény gyarapításának. Új termékekkel lépett piacra. Saját tervezésű, dönthető fejes asztali fűrészgépük a kanadai piacon is nagy sikert aratott. Kooperációs szerződést kötöttek villanymotor álló- és forgórész gyártására a VILLGÉP-pel. Ezeket a kocsi lakatos üzemben gyártják, kedvező önköltséggel, jó minőségben. A hazai bútorgyáraknak és faipari szövetkezeteknek famegmunkáló gépeket készítenek, jelenleg tizenhatfélét. A vasipari szövetkezetben kísérleteket végeznek az importhelyettesítő, aktív szenes mosószer visszanyerő berendezés fejlesztésére. Az almásfüzitői mosodában üzemelő kísérleti berendezés tapasztalatait hasznosítva műszakilag fejlettebb típus kifejlesztésén dolgoznak. Ha az alkatrészellátásban nem lesz nagyobb fennakadás, a Komáromi Vasipari Szövetkezet a tervezettnél lényegesen jobb eredményt érhet el az év végéig. Ez is azt bizonyítja, hogy gondosabb munkával, a termékek fejlesztésével gyarapítani lehet az eredményeket. Hogy az új szabályzók nem fosztják meg a szövetkezeteket haladástól, hanem a további tartalékok feltárására, jobb munkára ösztönöznek. Terven felül 5 százalékkal két hektárral nagyobb területen — 17 hektáron — kertészkedik az idén a tatai Egyetértés Termelőszövetkezet. Elsősorban olyan növényeket termelnek, amelyek gyomirtása, növényvédelme jól gépesíthető. Így karfiolt, céklát, káposztaféléket. Termelnek nagyobb mennyiségű paprikát, paradicsomot, hajtatott burgonyát. Zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, uborka és tök termesztésével azonban csak saját boltjuk áruválasztékának bővítése céljából foglalkoznak. A kertészeti terület növelésének határt szab, hogy náluk is egyre kevesebb a munkaerő. Csupán 20-25 idős tag munkájára számíthat ez az ágazat. A gondos növényápolásnak és a zöldségfélék idei, közismerten magas piaci árának következtében kertészetünk 5 %kal, mintegy százezer forinttal túlteljesítette első félévi árbevételi tervét. Év végére ennél nagyobb túlteljesítésre számítanak, ugyanis a termékek zömét a második félévben értékesítik. Mivel az öntöző berendezések a több éves használat során meglehetősen tönkrementek, új öntözőgép vásárlását tervezik. Kinevezés A Minisztertanács dr. Raft Miklóst a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézetének igazgatóját a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettesévé nevezte ki.