Dolgozók Lapja, 1977. január (30. évfolyam, 1-23. szám)

1977-01-01 / 1. szám

VTIAG proletárjai egyesulletékj 1977. január 1., SZOMBAT AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxx évi 1 Sfc ára: 1 forint MuÉasükeresen gazdag, békés, boltson új esztendőt! .4 megyei pártbizottság és tanács üdvözlete Komárom megye lakosságának Új naptárainkon a 19-es számot immár két he­tes követi, mutatva, hogy ismét mögöttünk van egy gondoktól sem mentes, de alapvetően mégis ered­ményes esztendő. A családi számvetések csakúgy, mint a népgazdaságé, arról tanúskodnak, hogy az egy évvel ezelőtt készített tervek, elképzelések össze­­gészükben megvalósultak. A számos korszerű terme­lő beruházás mellett elkészült hazánkban 85 ezer la­kás, 20 ezer óvodai 3900 bölcsődei férőhely, csaknem 3 ezerrel nőtt a kórházi ágyak száma. Komárom me­gyében mintegy 3 ezer család költözhetett új otthon­ba, a kórházak befogadóképessége és a szakorvosi órák száma mintegy 4 százalékkal nőtt, 6 százalékkal több óvodás, 16 százalékkal több bölcsődés gyereket tudunk elhelyezni. A dolgozók átlagkeresete 4 száza­lékkal, a fizikai állományúaké, 4,5-6 százalékkal nőtt. Az átlaghoz közelít a mezőgazdaságban dolgozók fő­foglalkozásból származó jövedelme. Valóságos eredmények ezek, mint ahogy a la­kossági takarékbetétek 17-18 százalékos emelkedése, vagy a társadalmi juttatások bővülése és összegszerű növekedése is. Mégis féloldalas lenne az összegezés, ha nem szólnánk arról, hogy nem minden elképzelé­sünk teljesült, s a megvalósultakhoz is a lehetőségek mélyrehatóbb elemzése, a korábbinál átgondoltabb tervezés, álhatatosabb végrehajtó munka volt szüksé­ges. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk példás helytállással, nem egyszer küzdelmes munkával járult hozzá, hogy a kedvezőtlen időjárás, néha fogya­tékosságok, vagy a világpiaci cserearányok romlásából származó, nehezebb gazdasági adottságok ellenére to­vább fejlődött a népgazdaság, gyarapodott népünk anyagiakban, szellemiekben. Joggal állapíthatta meg a Központi Bizottság december 1-i ülésén: „Gazdaság­politikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb fel­tételek ellenére is fejlődik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei." Két év fordulója azonban nemcsak a mérlegkészí­tés, hanem a jövőbe tekintés ideje is. És ezt magabiz­tosan tehetjük, miután az 1977-es esztendő legfőbb fej­lődési arányait, és ezek megvalósításának útját a párt Központi Bizottsága megjelölte, az országgyűlés pedig részleteiben megtárgyalta és törvénnyé emelte. A mai nappal kezdődő gazdasági év része az V. ötéves terv­nek, de eredményei a tegnappal záródottal együtt érté­kelve meghatározó jellegű. A XI. kongresszus ugyanis az ötéves fejlődés ütemének meghatározásakor a terv­­ciklus első két esztendejét a következő három megala­pozásának időszakául jelölte meg. 1977-ben tehát va­lamelyest gyorsítjuk a gazdasági fejlődés ütemét, hogy a két tervév időarányos feladatai minél teljesebben megvalósuljanak. Komárom megye dolgozóira, párt-, állami és gaz­dasági vezetőire 1977-ben olyan lelkesítő feladatok várnak, mint a bányászati beruházások erőteljes foly­tatása, vegyipari és más létesítmények üzembe helyezé­se, legalább 3 ezer lakás felépítése, újabb kétszáz böl­csődei, ötszáz óvodai férőhely létesítése, a szociális, kul­turális és egészségügyi szolgáltatások mennyiségi és minőségi növelése. A mezőgazdasági termelést — adottságaink jobb kihasználásával — az országos 7-8 százalékos előirányzatnál nagyobb mértékben, 9-10 százalékkal kell növelnünk. Mint ahogy a gazdálkodás más területein, itt is a minőségen van a fő hang­súly. A hús- és tejtermelés elsődlegessége mellett fon­tos népgazdasági és lakossági érdek a zöldség- és bur­gonyatermelő területek növelése, s valamennyi ágazat­ban a hozamok növelése. Hangsúlyozni sem kell, hiszen megyénk valamen­­­­nyi állampolgára előtt ismeretes, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a piacképes áruk termelése a párt életszínvonal politikájának szolgálatában áll. Gazdasági helyzetünket mérlegelve a Központi Bizott­ság arra a megállapításra jutott, hogy — bár még nem olyan mértékben mint szeretnénk — 1977-ben lehető­ségünk lesz a lakosság életkörülményeinek a múlt évi­nél valamivel gyorsabb javítására. Ehhez mindenek­előtt tudatos, fegyelmezett munkára, a vezetők és be­osztottak egységes cselekvési készségére, a helyi tarta­lékok alaposabb kihasználására van szükség. A párt és a kormány törekvései a lakosság igényeit fejezik ki, tervszámaink a mi­­ életünk közeli és távolabbi javítá­sára irányulnak, a mi dolgainkról szólnak, de a mi munkánktól függ a megvalósulásuk is. Most, az új esztendő első napján, azzal a meg­győződéssel köszöntjük megyénk lakosságát, hogy mint eddig évtizedeken át, példásan áll helyt. Ipari és mezőgazdasági munkás, fizikai és szellemi dolgozó,­­ fiatal és idősebb nemzedék, vezető és beosztott, férfi és nő, ki-ki a maga tevékenységi területén, s a közéleti munkában is, egységes akarattal és elkötelezettséggel végzi el a rábízott feladatokat. Kívánjuk, hogy a be­csülettel végzett munkában Komárom megye min­den lakosa örömét lelje, legyen részese az ország és a szű­­kebb haza felemelkedésének, hozzon számára az új esztendő sok boldogságot. MSZMP Komárom megyei Bizottsága, Komárom megye Tanácsa Felavatták a főváros új metróvonalát Pénteken délelőtt ünnepi külsőségeik között átadták ren­deltetésének a főváros észak— déli vonalának I. szakaszát a Nagyvárad téren. Az avatáson Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke köszöntötte a vendégeket; megjelent Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára, dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára, Bondor József, Keserű Jánosné, Polinszky Károly és Pul­ai Árpád, a kormány tag­jai. Az ünnepségen ott volt állami és társadalmi életünk sok ismert személyisége, részt vettek a metró építésében köz­reműködő tervező- és kivitele­ző vállalatok vezetői és dol­gozói Az avatáson megjelent J. A. Koselov, a szovjet köz­lekedési és építési minisztéri­um metrófőosztályának veze­tője. Szépvölgyi Zoltán ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az új metróvonal forgalomba adása jelentős állomásnak szá­mít Budapest tömegközlekedé­si életében. Megnyitásával jobb, kényelmesebb utazási körülmények biztosíthatók, az utasok az eddiginél gyor­sabban érik el úticéljuk­at. A Nagyvárad teret Deák térrel összekötő 3,7 kilométer hos­­­szú útvonalon naponta a szá­mítások szerint mintegy 360 000-en utaznak. A beszédet követően Szép­völgyi Zoltán felkérésére Lá­zár György miniszterelnök el­vágta az avatószalagot, majd az ünnepség részvevői metró­ra szálltak, s végigutaztak az átadott új szakaszon. A ven­dégek valamennyi állomást megtekintették. Mai számunkban: A szocialista tudatosság erejével 3. oldal [UNK] Hol és hogyan éljünk holnap? 4. oldal [UNK] Ifjúságunk munkaprogramja 5. oldal [UNK] Kinek táncoljunk és hogyan? 6. oldal [UNK] Otthonunk 7. oldal Jlintden kedves olva­sónknak boldog, tíz évei kivánunk! 280 lakást bontanak le, 565-öt építenek Dorogon Új lakóegység a sporttelep mellett Nincs mit szépíteni a dolgon. Dorogon, a sporttelep és a gimnázium közti területen lévő egykor épült bányászlakások megértek a lebontásra. Amikor az ebben a témában illetékes személyekkel beszélgettem, el­mondtam: azt hallottam, hogy egy épületet meghagynak bá­nyászmúzeumnak. A jövő ge­neráció, a tankönyvekre ha­gyatkozó egymás mellett lát­hatja a régit, s az újat, a fa­lakon belül pedig sok egyebet, amit ez a szénmedence a maga kétszáz esztendős bányászko­dásával jelentett a gazdaság­ban, a politikában, a munkás­­mozgalomban, és a felszaba­dult hazának. A kőröndön már épül és hamarosan elkészül a 17 lakás, majd 1977-ben az a további 68, amely lehetővé teszi az átköl­töztetést, s az említett terüle­ten a bontások megkezdését. Az 565 állami lakás kivitele­zése tehát folyamatban van. Készül a tanulmányterv, mely szerint 4 emeletes, távfűtéses, győri, házgyári épületek kap­nak helyet a sportpálya szom­szédságában, a jelenlegi 280 la­kás helyén összesen 480. A töm­böket levegősen, parkosított te­­rületekkel­ övezve helyezik el. Követelmény, hogy a lakások nem kerülhetnek 300 000 ezer forintnál többe. Elég lesz-e? Az átlagosan 44 négyzetméte­res lakásokhoz talán. Nem kevés ez? Ha a családideál 2-3 gyerek, és perspektiviku­san gondolkozunk, aligha. Igaz, hogy a szanálandó laká­sokban most sok nyugdíjas él, és számukra ekkora lakótér megfelel, de a lakásokat nem tíz-húsz évre építjük, hanem legalább 70-80 esztendőre. A bontási, illetve építési program értelmében az emlí­tett lakások 1980-ig készülnek el. Generálkivitelezője a KO­­MÉP, segítőtársai pedig a szénbányák szolgáltató üze­me és a tanács költségvetési üzeme. Az ütemezés szerint 1977-ben 68, 1978-ban 155, az azt követő évben ugyancsak ennyi, a tervidőszak utolsó esztendejében pedig 170 lakást adnak át. A nyugdíjasokat bizonyára foglalkoztatja a lakbér. Az új lakások bére magasabb lesz, hiszen komfortfokozatuk is nagyobb. A jelenlegi és a maj­dani lakbér közötti külöböze­­tet azonban 5 évig megtérítik majd. A 10 000 bányászlakásból Do­rog 280-at kapott, a következő felosztásban : száz családi ház, hatvan tanácsi bérlakás és 120 sorház. Ez volt az eredeti fel­osztás, év közben azonban to­vábbi 50 tanácsi bérlakás fel­építésére kaptak lehetőséget a dorogiak. A munkáslakásokat és a tanácsi bérlakásokat Esz­tergomban kivitelezik, míg a családi házak a szénmedence bármely településén felépül­hetnek, amennyiben a bányá­szok onnan­ járnak be munka­helyükre. A családi házak ese­tében a feltétel az, hogy az illetőnek legyen telke és ér­vényes építési engedélye. Eb­ben az esetben 100 000 forint állami támogatást kaphat, amennyiben 10 évig nem hagy­ja el a vállalatot. A támogatás összegét nem kell visszafizet­ni. A Dorogi Szénbányák programot meghirdette. 1976-­­ ban családi házra 58-an, taná­csi bérlakásra heten, és mun­­káslakásra (sorház) huszonket­­ten jelentkeztek, szerződést azonban egyelőre harminc dol­gozóval kötöttek, ami azt je­lenti, hogy 3 millió forintot használtak fel. Sajnos új bá­nyász nem jött, a lehetőséggel eddig a már régebben a bá­nyában dolgozók éltek. A vállalat minden üzemben megszervezte a bányászlakás­építő bizottságokat, az eddigi eredmény azonban nem ad okot az elégedettségre. Széle­sebb körben kellene kifejteni a propagandát Egyelőre ennyit tudtunk meg a dorogi bontásokról, illetve a 10 000 bányászlakás akciójának dorogi vonatkozásairól. A Zója-brigád célja: a miniség fokozása A Komáromi Lenárugyárban dolgozik a Zó­ja nevét viselő Népköztársaság Kiváló Bri­gádja. Ez a brigád mindig többre képes mint amit elért, de miután mennyiségileg termelésüket nem lehet fokoz­a­ni, így a minőség javítása a fő feladat. A hétfős szocialista brigád a legújabb Gilkos bel­ga gyártmányú keresztcsévélő gépen dolgozik. A képen Horváth Gyuláné brigád­veze­tő és Vizkeleti Mária látható munka közben. Népszerűek a tsz-üdülők A hat évvel ezelőtt 15 közös gazdaságból alakult megyei tsz-ek üdülőtársulásának ma már 33 tagja van és két év óta nemcsak Hévízre, hanem nyári időszakban Balatonfü­­redre is beutalják a tsz-tago­­kat. A társulás mindkét üdü­­lőjének népszerűsége növek­szik. Míg néhány évvel eze­lőtt egyik-másik közös gazda­­ságban csak hosszas rábeszé­lésre fogadták el a beutaló­kat a tsz-gazdák, az utóbbi években azonban már sokan előre bejelentik, hogy szabad­ságukat a termelőszövetkezeti üdülőben kívánják eltölteni­, elsősorban a világhírű hévízi gyógyvíz kedvező hatását él­vezve. Ahhoz, hogy valamen­­­nyi igénylő kívánságát ki­elégíthessék, a társulás — a saját üdülőin kívül — még szobát is bérelt a nyári sze­zonra. Így 1976-ban 1086 tsu- tag, illetve hozzátartozója töltötte jól megérdemelt pihe­nését Hévízen, illetve Bala­ton­füreden. A társulásban leg­nagyobb részarányú Oroszlány Vidéke Tsz-ből például 125- en voltak vendégei tavaly a két üdülőnek. Nagy előny, hogy a közös gazdaságok több­sége ingyen — vagy csekély térítés ellenében — biztosít­ja a beutalót tagjainak

Next