Dolgozók Lapja, 1977. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

VttAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! OTTOIÓK&m XXX. évf., 26. sz. AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara: 80 fillér 1977. február 1., KEDD 3. oldal Mai számunkban: <i Az SZKP KB határozata az Októberi Forradalom 60. évfordulójáról 2. oldal Azonos célért, korszerűbb eszközökkel Munkafelajánlások a tsz-ekben, az októberi évforduló tiszteletére Hétfőn a TÓT Elnöksége ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese is. Az Elnökség a mezőgazdasági megtárgyalta szövetkeze­tek elmúlt évi gazdálkodásá­nak tapasztalatait és az idei feladatokat. Mint megállapí­tották, bár az elmúlt évi gaz­dálkodás eredményeit össze­gező zárszámadó közgyűlések még ezekben a hetekben zaj­lanak országszerte, az előze­tes adatokból már levonha­tók a főbb következtetések. Az Elnökség leszögezte: a szövetkezetek az elmúlt év­ben fegyelmezett munkával komoly erőfeszítéseket tettek a tervcélok teljesítésére, és az ez évi feladatok megoldá­sához szükséges megfelelő felkészülésre, összesen 14,5 milliárd forintot — az előző évinél kétmilliárddal többet — fordítottak beruházásokra, ebből 8,2 milliárd forint ju­tott a gépesítés korszerűsíté­sére. Az ágazatok elmúlt évi eredményeit vizsgálva az El­nökség megállapította­ , ked­vezően értékelhető a közös gazdaságok állattenyésztésé­nek fejlődése. Állati termé­kekből a tervezettnél is na­gyobb mértékben, mintegy 613 százalékkal növelték az üzemek termelésüket 1976-ban. A növénytermesztésben azonban — főként a zöldség- és gyümölcstermelésben — a szélsőséges időjárás káros hatásai miatt lemaradás mu­tatkozott. A növénytermesztés szer­kezetében alapvető változta­tásokra nincs szükség. termelési tervekben meghatá­­­rozott mennyiségét döntően a termésátlagok növelésével kell elérni. A fontosabb nö­vények közül országosan bú­zából 38,5 mázsa, kukoricából 46 mázsa, cukorrépából 350 mázsa, burgonyából 140 má­zsa, vöröshagymából 190 má­zsa, paradicsomból 250 má­zsa hozamot kell hektáron­ként elérni. A hazai igények maradék­talan kielégítése megköveteli a burgonyavetés területének és hozamának növelését. A hazai ellátás és a s­portigények kielégítésére ez­a zöldségtermelés nagyobb — mintegy 40 százalékos — fej­lesztése szükséges — állapí­totta meg a TÓT Elnöksége. Különösen fontos a vörös­hagyma-, a zöldpaprika- és a paradicsomtermés mennyiségét­ növelni. A zöldségszükségleteik kielégítéséhez a háztáji gaz­daságok termelése is alap­vetően fontos, ezért a terme­lőszövetkezeteknek töreked­niük kell a háztáji zöldség­­termelés megszervezésére. Az idei terv a sertéshús­­termelés 5 százalékos növelé­sét irányozza elő. Ennek megvalósítása a meglévő tar­talékok feltárását, kihasználá­sát, a hatékonyság növelését és a bevált új technológiák még szélesebb körű elterjesz­tését teszi szükségessé. Az 1977-es tők teljesítésére évi tervfelada­és a gazda­sági tevékenység javítására a TÓT Elnöksége felhívással fordult a mezőgazdasági szö­vetkezetekhez. Ebben egye­bek mellett arra hívja fel a szövetkezeti kollektívák fi­gyelmét, hogy üzemi tervei­ket adottságaikhoz úgy határozzák meg, igazítva hogy az egyben az országos célok teljesítését is szolgálja. Ezzel összefüggésben az El­nökség tudomásul vette a mezőgazdasági szövetkezetek munkafelajánlásairól szóló tájékoztatást. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet szocialista brigádjainak kez­deményezésére fordult a tsz-ekben felhívással és a társulásokban dolgozó bri­gádokhoz, ágazati és munka­kollektívákhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója tisztele­tére további felajánlások vál­lalásával és teljesítésével já­ruljanak hozzá az 1977-es népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez. Hétfő délután Budapestre érkezett Milos Minics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökhelyettese, kormányának külügymi­niszter, aki Pója Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren jugoszláv vendég és kísérete a fogadására megjelent Púja Frigyes, Halász József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, valamint a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykö­vete. Hétfő délután a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—jugoszláv hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Puja Frigyes kül­ügyminiszter. A jugoszláv tárgyaló csoportot Milos Mi­nics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kor­mányának külügyminiszter elnökhelyettese, vezeti. A­a­­gyar részről a tárgyalásokon részt vett Roska István kül­ügyminiszter-helyettes, Tóth Elek, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán János és Zegnál János külügyminiszitériumi főosztályvezetők. Jugoszláv részről jelen volt a tárgyalá­sokon dr. Vitomir Gasparo­vics, a JSZSZK budapesti nagykövete, Miodrag Krdzsics külügyminisztériumi főosz­tályvezető, Slavko Lukovics, a külügyminiszter kabinetfő­nöke és Milenko Nebrigics, a Jugoszláv Külügyminisztéri­um magyar referense. Parlamenti küldöttségünk vidéki körúton Apró Antal, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett magyar parlamenti küldöttség hétfőn délelőtt Varsóban foly­tatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Gucwaval, a szejm elnökével és a lengyel par­lament elnökségének tagjai­val. A két küldöttség első megbeszélésére szombat dél­előtt került sor. A hét végét a magyar dele­gáció vidéken töltötte , lá­togatást tett Lowiczban, majd Chopin Zelazowa-Wola-i szü­lőházában. Délután a küldöttség láto­gatást tett Piotr Jaroszewicz­­nél, a lengyel minisztertanács elnökénél, késő délután pedig Emil Wojtaszek külügymi­niszternél. A delegáció a késő esti órákban Wroclawba uta­zott vidéki körútra. A korszerű agrotechnika ellensúlyozta az aszályt 9,A milliós tartalékalap Kocson, a befejezéshez kö­zeledő faluközpont éttermi része, péntek, szombat és va­sárnap délután ünneplőbe öltözött is megtelt emberek­kel: itt tartotta zárszámadó részközgyűléseit a kocsi Aranykalász Termelőszövet­kezet. Az afeletti öröm, hogy a közös gazdaság ezzel a na­gyon szép létesítménnyel az egész község javát szolgálja, kifejezésre jutott a beszámo­lóban is. Körmendi Miklós elnök az egész vezetőség kö­szönetét tolmácsolta az építő­brigád dolgozóinak pontos és gondos munkájukért. Múlt év elején a duna­­szentmiklósi Rákóczi Tsz-szel való egyesülés az Aranykalász következtében Tsz területe és taglétszáma megnőtt. A kezdeti problémákon év köz­ben túljutottak, ma már dunaszentmiklósi tagoknak is a a kocsiakéval azonosak a jo­gaik és kötelezettségeik. A ta­pasztalatok birtokában 1977 januárjában, amikor a nesz­­mélyi tsz-szel egyesültek, már jóval nagyobb kezdtek a közös bizakodással munkához, annál is inkább, mivel szakmai irányítást már több­­ mint 4 év óta a kocsi­vezetők látták el. Munkájuk eredmé­nyeként a korábban fölszá­molt tsz működése gazdasá­gossá vált, s adósságmentesen csatlakozhattak a kocsiakhoz. Az Aranykalász Termelő­­szövetkezetben az össz árbe­vételek 40,8 százaléka a nö­vénytermelési ágazatban meg­termelt növények, termékek értékesítéséből származik. Így ennek a fő ágazatnak az eredményei a közös gazdaság pénzgazdálkodását, jövedel­mét nagyban befolyásolják. Jól előkészített talajba, a korszerű agrotechnikának megfelelően történt a vetés, a vegyszerezés, valamint a táp­anyag-utánpótlás. Ezek együt­tesen a növények gyors és egészséges fejlődését biztosí­tották, aminek következtében jobban ellenálltak mind a kora nyári aszálynak, mind az őszi csapadékos időjárás­nak. A tervezett 40 mázsa helyett 45,3 mázsa lett a bú­za átlagtermése 1081 hektá­ron. Őszi árpából 55,2 mázsás termést takarítottak be, tíz mázsával többet a tervezett­nél. Kukoricát 1004 hektáron termeltek. Ebből 60 mázsás hozamot írt elő a terv, a tény alig valamivel keve­sebb, 58,8 mázsa lett. Az 530 hektáron termesztett olajlen­ért csaknem 9 millió forintot kaptak. A növénytermelés együttesen 4,2 millió forint­tal teljesítette túl a tervét. Az állattenyésztési ágaza­tok közül kiemelkedik a te­henészet, amely az előző év­hez viszonyítva 13 százalékos hozamnövekedésével legjobb eredményét érte eddigi el. Ám az elvárásoktól még így is­ elmarad. A tejtermelés nö­velése érdekében a múlt év elejétől fajtakeresztezést foly­tatnak,­­ aminek eredménye­ként már 59 fekete-tarka kis­­borjút nevelnek. A tsz sertéstenyésztési munkája országosan is való. Egy koca után évi ki­át­lagban 17,2 hízósertést érté­kesítettek. A hizlaldákban egy kg hús előállításához 3,88 kg abrakot használtak fel. Az állattenyésztési ágazat együt­tesen több mint 6 millió fo­rinttal teljesítette túl a ter­vét. Éis bár az esztendő so­rán a kiadások az előirány­zathoz képest 6,5 millió fo­rinttal növekedtek, a több­­lettbevételekből jutott a jö­vedelmek emelésére is. Az éves keresetre 15­0,n-os kiegé­szítő részesedést fizet a kö­zös gazdaság. A tsz négy szocialista bri­gádját, vállalása­ban teljesítéséért, maradékra­együttesen 24 000 forinttal jutalmazta vezetőség. A termelőszövetke­­­zet közössége ezúttal is nagy felelősséget érez a jövő iránt: biztonsági tartaléka 9,4 millió forint. ' A vásárlónak is, a kereskedelemnek is jó Hétfőn megkezdődött a téli vásár, s a 20-30-40 százalékos kedvezménnyel kapható hol­mik után érdeklődők özönlése a boltok felé. Nehezebb hely­zetben a pult másik oldalán, az eladók vannak. És mégis! Érdekes módon most a türe­lem is nagyobb mindkét ol­dalon. Az emberek fegyelme­zetten állnak sorba, egyszer az áruért, másodszor a pénztár­nál, harmadszor az árukiadó­nál. Ki miért tartogatta a pénzt erre az időszakra? Néhány példa: — Nálunk a családban négy gyerek van, öttől tizenkét évesig, gondolhatja, mennyi ruha kell rájuk. Nem mind­egy, hogy valamennyinek tu­dok vásárolni azért a pénzért, mint rendesen kettőnek, há­romnak... — így egy as­­­szony, akit a következő pilla­natban a sor elérhetetlen tá­volságra taszít. A kötött áruk pultjánál próbál szerencsét. Talán a Fényes Áruházban a mintegy 2,5 millió forint sa­ját készlet mellett több mint 2 millió forint értékű vásá­rolt áruval nyílt a téli Vásár. Az áruház öt szocialista bri­gádját a téli vásár idejére megerősítették, a tatai köz­pont tíz dolgozója állt a pul­tok mögé, hogy segítse az el­adók munkáját. Idős asszonyt szólítunk meg egy másik boltban. — Jaj, lelkem, de jó, hogy mellém áll, legalább nem ta­possák le a lábamat. Nyugdí­jas vagyok, és az olcsóbb vá­sárlási lehetőség jól jön. Egy kis anyagot veszek, aztán majd megvarrom magamnak. A konfekcióosztályon férfi­ember könyököl a tömegben. — Öltönyt keresek. A kü­­lönbözetből még ingre, nyak­kendőre is futja. Akinek be kell osztani a forintot, az ilyenkor vásárol. Azt hiszem, jól jár a kereskedelem is, meg a vásárló is. A tatai Fényes áruház kötött divatáruosztályán 21 szakszervezetek termelést segítő és érdekképviseleti tevékenysége Hétfőn délután ülést tartott Tatabányán az SZMT közgaz­dasági bizottsága. Áttekintet­ték a megye szakszervezeti szerveinek 1976. évi termelést segítő munkáját és az ez irá­nyú idei feladatokat. Ezt kö­vetően a szakszervezeti jogse­gélyszolgálat szervezeti kiépí­tésének tapasztalatait vitatták meg. Megyénk szocialista ipará­nak termelési mutatói (a bá­nyászat nélkül) meghaladják az országos átlagot. Kedvező­en alakult a gazdasági egysé­gek árbevétele is. A számítá­sok szerint az ipar árbevétele 10 százalékkal lett több, mint az előző évi és meghaladja a 28 milliárd forintot. A ter­mékszerkezet korszerűbb, munka termelékenyebb lett. A a tervezettnek megfelelően ala­kult az életszínvonal és javul­tak a munkakörülmények. A szakszervezetek az elmúlt évben elsősorban tömegbefo­lyásuk erősítése útján segítet­ték a termelést és a gazdálko­dást. A korábbinál eredmé­nyesebbnek bizonyult a moz­gósító és az érdekképviseleti tevékenységük. Jelentős részt vállaltak az éves és a közép­távi tervek kialakításából. Po­litikai szervező- és nevelő munkával segítették szocia­lista brigádmozgalom­ban ver­senyző kollektívákat, hogy vállalásaik a népgazdasági és a vállalati célok megvalósítá­sához igazodjanak. Ellenőriz­ték a szociálpolitikai és az újítási feladattervek megvaló­sítását. Több vállalat szak­­szervezeti bizottsága tett ja­vaslatokat optimálisabb telje­sítménykövetelmények kiala­kítására. Őrködtek az üzemi demokrácia érvényesülésén. Ez évben a szakszervezetek termelési agitációja a haté­konyságot és a minőség javí­tását igyekszik elsősorban szolgálni. Nagy figyelmet for­dítanak a technológiai és a munkafegyelem javítására, eh­hez a megfelelő feltételek ki­alakítására. Szorgalmazzák az ésszerű takarékosságot, a munkaidőalap maradéktalan kihasználását. A korábbinál sokoldalúbban segítik a szo­cialista brigádokat, az egyéni vállalások növelésére ösztö­nöznek. Szervezik az „Egy bri­gád egy újítás” mozgalmat, növelik a komplex számát, kezdeményezői brigádok lesz­nek a DH-munkarendszer be­vezetésének. A SZOT javaslatára a Mi­nisztertanács tavaly határo­zatot hozott a szakszervezeti jogsegélyszolgálat szervezeté­nek kiépítésére. Megyénkben 1976. december 31-ig 55 gaz­dasági egységben szervezték meg a jogsegélyt, ez mintegy 70 ezer dolgozót érint. A jog­segélyszolgálat szervezete és propagandája még nem telje­sen kielégítő — állapította meg a közgazdasági bizottság, majd a további tennivalókat vette számba,

Next