Dolgozók Lapja, 1979. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-01 / 26. szám

yfUG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! rsfrrHRTHK1’ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ' TMn-26.sz-CSÜTÖRTÖK­i óra: 1,20 forint A kutatási eredmények gyors hasznosítása népgazdasági érdek A gödöllői mezőgazdasági tudományos napokat Cselőtei László akadémikus, az Agrár­­tudományi Egyetem rektora nyitotta meg szerdán délelőtt az intézmény aulájában. A háromnapos tudományos ülésszak résztvevői megvitat­ják a takarmányozás és a ta­karmánygazdálkodás idősze­rű kérdéseiről és az 1978-ban végzett gépesítési kutató­munkáról szóló beszámolókat. Az első napon Dénes Lajos, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterhelyettes a ku­tatás feladatairól tartott be­vezető előadást. Egyebek kö­zött hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy minden ku­tatási eredmény — ami idő­szerű igényt elégíthet ki — hasznosuljon. Felhívta a fi­gyelmet, hogy az élenjáró gyakorlattal való kapcsolatok bővítésének különös jelentő­sége van. A bennük rejlő szellemi és anyagi lehetősége­ket­ fokozott mértékben kell felhasználni úgy, hogy a ku­tatás és a fejlesztés vala­mennyi forrása a központi elhatározások megvalósítását szolgálja, segítse. Mint mon­dotta: érvényt kívánnak sze­rezni annak az elhatározás­nak, hogy a hazai kutatás azokra a feladatokra össz­pontosítsa az erőket, amelyek sajátos adottságaink és igé­nyeink miatt itthon oldhatók meg a legeredményesebben, a leggazdaságosabban. Bánházi Gyula, a MÉM Mű­szaki Intézetének igazgatója a gépesítési kutatások múlt évi eredményeiről készült be­számolójában a többi között arról tájékoztatott, 1978-ban a géprendszer hogy fej­­­lesztő tevékenység központi kérdése a VI. ötéves terv gép­rendszereinek továbbí­tása, finomítása volt. Ez alaki­ munka évekkel ezelőtt meg­a­kezdődött, s az első elképzelé­seket már fokozatosan ponto­sítani lehet. Vizsgálataik szá­mos erő- és munkagép minő­sítésére kiterjedtek. Így egye­bek között megállapították, hogy a következő tervidőszak mezőgazdasági alapgépei kö­zé sorolhatók az E 516-os és a Bizon Gigant gabonakom­bájnok, amelyekhez a hazai ipar korszerű csőtörő adap­tert gyárt. A Rába talajmű­velő gépek, a mély- és közép­mély szántóekék, a nehéz- és középnehéz tárcsák kedvező minősítést kaptak, munkájuk minősége jó volt. Fekete Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető tanára a takarmá­nyozás hazai szóló előadásában irányzatairól kiemelte, hogy­ szükségszerű a rendkí­vül nagy méreteket öltött ta­­karmányimport mérséklése. Ezt nem csak pénzügyi okok teszik szükségessé, tarthatat­lan a világpiaci viszonyoktól való nagyfokú függőség is. A tudományos ülésszakon a takarmányozás és a takar­mánygazdálkodás témaköré­ben 18 előadó számolt be in­tézményének kutatási ered­ményeiről. A gödöllői mező­gazdasági tudományos napok előadássorozata csütörtökön a mezőgazdaság gépesítése tárgykörben folytatódik. Népfront tanácsk­ozás A kormány zöldségprog­­­ramjának végrehajtása jó ütemben halad. Hazánkban a zöldség-gyümölcs el­lát­ás szín­vonala változatos és kielégítő, de gyakran a háziasszonyok­nak és a termelőknek is van­nak ezzel kapcsolatos­ meg­­jegyzéseik. A termelőknek az, hogy sokszor indokolatlanul is akadozik az átvétel, a házi­asszonyoknak pedig elsősor­ban az árral és a minőséggel szemben vannak jogos kifogá­­saik, — hangsúlyozták a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának szövetkezet- és ag­rárpolitikai, valamint gazda­ságpolitikai bizottságának szerdai közös ülésén, amelyen a zöldség-gyümölcs ellátás ta­pasztalatait és várható ten­denciáit­ vitatták meg a szak­­­emberek. A nagyvásártelepen meg­­­tartott tanácskozáson a részt­vevők az előbbiekhez azt is hozzáfűzték: napjainkban zöldség-gyümölcs forgalmazás a fejlesztése az a láncszem, amelyik a fogyasztás növeke­dését az áruk minőségének ja­vítását és a termelés stabili­zálását meghatározó jelleggel befolyásolja. Ezért mindenek­előtt a forgalmazásban kulcs­szerepet betöltő vállalatok ke­reskedelempolitikai szemlé­letét, munkájuk szervezett­ségét és telephelyeik, üzeme­ik felszereltségét kell javíta­ni. Nagyobb termelékenység szovjet elektrongyorsító berendezéssel Csernavalds a Villam­­osszigettelö’ és­­ I­­­tta­nyaggyá­r­ba­n Szer­ét gyártmányú, úgy­nevezett lineáris gyorsító berendezési elektron­­helyez­tek üzembe szerdán a Villa­mosszigetelő és Műanyag Gyárban. Ily módon elkészült az ország első, ipari méretű gépi besugárzó üzeme. A be­rendezést a leningrádi Jefre­­mov Intézet, szállította. A villamos és kábeliparban évek óta megoldásra váró fel­adat a szerelési munka kor­szerűsítése, amelynek egyik akadálya volt, hogy hazánk­ban nem gyártottak széles körben alkalmazható, hő­re zsugorodó nyelet. Ezeket kábel­szerelve­eddig tőkés importból kellett beszerezni. Most a hazai sugárkémia je­lentős állomáshoz érkezett. A szovjet Techsnabexport kül­kereskedelmi egyesülés olyan berendezést, szállított a gép­ipar műanyagfeldolgozó bázi­sának .A y­ámító Villamosszi­­getelő és Műanyag Gyárba, amelynek révén a hőre lá­gyuló anyagot, például poli­etilént nagy energiájú elekt­­ronsugárzással átalakítják. Az anyagban kémiai folyamat játszódik le, így az anyag hőre keményedő tulajdonsá­got vesz fel Az ily módon­­ készülő termékek hő- és hő­­m­egállóak, villamos korró­zióval szemben ellenállnak. Az új termék felhasználási köre rendkívül sokrétű. Egye­bek között az olajiparban, a bányászatban, valamint gyó­gyászati eszközök újabb sterilizálására hatéko­n­ fel­használhatják az eljárást. A telefonkábel-gyártásban le­hetővé válik a beázásmentes kábelek előállítása is. Az üzem ünnepélyes át­adása után a magyar és szov­jet partnerek hosszú távú együttműködési szerződést ír­tak alá, amely kiterjed a közös­­ kutatásra, fejlesztésre is. A parlamentben Losonc­­i Pál előtt letette az esküt Dobos István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyet­tese, valamint Kovács Imre és Pásztor Gabriella, a testület tagjai Mai számunkban: „Egyetlen darab szén sem kerül magától a felszínre!” Diplomatatáska 3. oldal A KISZÖV-elnökség fórumán­• Reális terveket készítettek az ipari szövetkezetek Szerdai elnökség­ az ipari ülésén a KISZÖV megvizsgálta, hogy szövetkezetek idei tervei mennyiben vannak összhangban a központi irány­elvekkel. Áttekintve a terveket meg­állapították, hogy megyénk ipari szövetkezetei a piac igé­nyeivel és a központi irány­elvekkel összhangban alakí­tották ki 1979. évre a terve­ket. Összesen 1,2 milliárdos termelés várható a KISZÖV érdekeltségi köréhez tartozó szövetkezetektől, s ez 8,2 szá­zalékkal haladja meg az előző évit. A létszám 3,2 százalékos növelésével számolnak, s ez reálisnak tekinthető. 1978-ban is három százalékkal lett több a szövetkezeti létszám. A ta­valyinál némileg visszafogot­tabb, mintegy 5,3 százalékos bérszínvonalnövelésre lát­nak lehetőséget. Tíz száza­lékkal több nyereséget akar­nak elérni, mint az előző év­ben. A dollár elszámolású piacon való értékesítés 69,7 százalékkal lesz több, mint 1978-ban volt. A szolgáltatás bővítésének mértéke is meg­haladja majd az országos át­lagot,­­de még mindig nem éri el a kívánatos mértéket.) Száztíz lakást szándékoznak idén átadni. A szövetkezetek egyik leg­nagyobb feladata lesz ebben az esztendőben a beruházások gyors megvalósítása. Kétszer annyi beruházás lesz, mint tavaly, értéke meghaladja 160 millió forintot. A beruhá­­­zások fő célja a szolgáltatá­sok, valamint a­ tőkés export növelési feltételeinek javítása. A Deltában, a Mikrolinban és a Komárom megyei Ruhatisz­tító- Szolgáltató Szövetkezet­ben valósul meg a beruházá­sok fele. A beruházások finan­szírozásához szükséges pénz rendelkezésre áll. A vitában Benkovics­ios úgy vélekedett, hogy Ala­a tervekben szereplő s az országos átlagnál nagyobb mértékű — termelésnövelés nem lesz túlzott. Fizetőké­pes kereslet van termékeikre és rájuk szolgáltatásaikra, kapaci­lekötött. Ugyanakkor szükségesnek látja a teljesít­mény-követelmények­ növelé­sét. Az anyagellátási gondok mérséklésére anyagbeszerzési társulás létrehozását javasol­ta Benkovics Alajos. Szabó József elmondta, hogy az im­port korlátozása már érezhető a gazdálkodásban, szövetkeze­tüket is rákényszeríti, hogy belföldi anyagokkal helyette­sítsék a külföldit. A vita összefoglalójában Tóth Mihály, a KISZÖV el­nöke hangsúlyozta, hogy a tervek reálisak, a feltételek adottak a megvalósításukhoz. Kétségtelen, hogy a korábbi­nál nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség, törekedni kell az eszközök és a munkaidő jobb kihasználására, a beruházások gyors megvalósítására. , A / 4. oldal Megtanultunk ezer hektárokon gazdálkodni, milliókban gondolkodni... Jubileumi közgyűlés Nagyigmándon Az alkalomhoz illő, ünnepé­lyes külsőségek között tar­totta meg jubileumi közgyű­lését a nagyigmándi Új Élet Termelőszövetkezet, amelynek jogelődje, a thalypusztai Pe­tőfi Tsz. harminc évvel eze­lőtt, megyénkben­­ elsőként kezdte meg a közös gazdálko­dást. Az elnöki asztalnál helyet foglalt­ Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, megyénk országgyűlési kép­viselője, Mokri Pál, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Kiss István, a megyei tanács elnöke és dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkár-helyettese is. Takács József közgazdasági elnökhelyettes üdvözlő szavait követően a Dobi István Gyer­mekváros úttörői köszöntötték a közgyűlés résztvevőit. A rö­vid műsor után szegfűcsokro­kat nyújtottak át az elnökség tagjainak­­­ A vezetőség beszámolója, amelyet Bertalan László elnök terjesztett a közgyűlés elé, meghatott szavakkal emléke­zett meg a taposatlan utat vállaló alapító tagok nehéz sorsáról, s arról a lankadat­lan szorgalomról, amellyel 192 holdas gazdaságuk megerősö­désén, felvirágzásán fáradoz­tak. Felidézte a későbbi, éppen 20 évvel ezelőtti februárt is, amikor az Új Élet Tsz szinte egyik napról a másikra több­ezer holdas közös gazdasággá változott. — A mi elődeink kaszát, kapát, hagytak ránk örökségül, mi azonban már mindent, tu­dó traktorokat, kombájnokat, hagyunk a fiainkra. Megta­nultunk száz, meg ezer hektá­rokon gazdálkodni, millió fo­rintokban­­ gondolkodni. E Előre­­látóak voltunk, mert személyes szükségleteinkre csak mérték­kel vettünk ki a közös persely­ből. Ennek köszönhető, hogy ma 218 millió forint közös va­gyonnal rendelkezünk — hangoztatta, majd áttért ta­valyi gazdálkodásuk részle­tes elemzésére. — Termelőszövetkezetünk vezetőségének megítélése sze­rint múlt évi gazdálkodásunk­ban messzemenően érvényesül­tek a népgazdaság célkitűzései. Kétszázalékos munkaerő­megtakarítás mellett 26 szá­zalékkal növeltük a termelési értéket, amely most már meg­haladta a 115 milliót. A tsz ál­tal elért nettó jövedelem pe­dig az előző évi duplájánál is több lett, annak ellenére, hogy időjárás nem az 1978. évi­­ nö­vényt­ermelés­kedvezett a nek. A közös gazdaság árbevéte­leinek 62,4 százalékát az állat­tenyésztés adja, amelynek ta­valy minden ágazata nyeresé­ges volt. Szépen teljesítették vallatásukat a szocialista bri­gádok. Közülük is kitűnt a szállítók, valamint, az 1-es b­­a­romfitelep szocialista brigád­ja. A vezetőségi beszámoló fo­kozott figyelmet szentelt költségmegtakarítás, a minősé­­­gi munka, a munkaidő jobb kihasználása elemzésének. Ha mindenki csak egyetlen órát ,,lazít” naponta, az mintha 38 ember egész annyi, évi munkája esne­ ki a termelés­ből — mondotta Bertalan László, majd az idei év leg­főbb feladatait taglalta, hang­súlyozva, hogy központi he­lyet foglal el ebben a haté­­konyság növelése. Vid­a Sándornak, az ellen­őrző bizottság elnökének Sára Józsefnénak, a nőbizott­os­­ág elnökének nagy figyelmet érdemlő beszámolója után többen is hozzászóltak. Mol­nár Jánosné, ifj. Kerekes László, Körmendi László, Nagy Tibor és Pogrányi József munka- és életkörülményeik megváltozásáról nyilvání­tották kedvező véleményüket, majd ágazatuk tevékenysége* vel kapcsolatban tettek n­é* hány javaslatot. ^ ^ Ezután Fock Jenő emelke­­­dett szólásra. — Három ■ évtized legna­­­gyobb eredményének azt tar­tom, hogy mint nép, mint em­beri közösség jobbak lettünk. Bár magam is találkozom még emberi irigységgel, ármányko­dással, mégis, népünk össze­hasonlíthatatlanul jobb, ön­zetlenebb, nyíltabb és együtt­működésre készebb, mint az­előtt volt. Igaz, sok gondunk van még helyileg és országo­san egyaránt, de ha a jövőben is úgy gondolunk és cselek­szünk, mint ahogy ebben a szövetkezetben tették, akkor úrrá leszünk ezeken a gondo­kon — mondotta a többi kö­zött. A továbbiakban hangsú­lyozta: Ifjúságunk rászolgált a bizalomra. Am­i ahhoz, hogy fiataljaink megértsenek ben­nünket, nekünk is meg kell értenünk őket. Elismeréssel szólt Fock Je­nő a tsz háztájit segítő tevé­kenységéről, majd rátért arra, mennyire indokoltnak tartja a tsz-ek közötti együttműkö­déseket, a fontos beruházások közös megvalósítását. Kívánta, hogy a termelőszövetkezet jövőben is érjen el a tavalyi­a­hoz hasonló, kimagasló ered­ményeket, s hogy a tagok to­vábbra is találjanak örömet a mindennapi munkában. Bertalan László a hozzászó­­­lásokra adott rövid válasza után a „Termelőszövetkezet­ Kiváló Dolgozója” kitüntetést nyújtott át Leiter Ferenc, Lei­ter Ferencné és Terbók János­né alapító tagoknak, Bálint Mihályné főkönyvelő-helyet­tesnek, Bajcsay Dénesné ba­romfigondozónak, Vörös Vince gépkocsivezetőnek, Gergely Sándor traktorosnak, Horváth Vince lakatosnak, Rendes Miklós építőipari dolgozónak és Varga Lajos szerelőnek. Az 500 000 kilométer baleset­mentes vezetésért Kelemen József, Kelemen János, Vörös Béli és Gergely István kapott kitüntetést. Fock Jenő beszél a közgyűlésen

Next