Dolgozók Lapja, 1979. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
ViUe PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VOJQOlÓKém 1978. április 1 • , • XXXII. évf., 77. sz. vasárnap Az mszmp KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Aranyforint Szilárdan, kiegyensúlyozottan A nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, valamint a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékoztatót vitatta meg és fogadta el a Központi Bizottság március 28-i ülésén, adja tudtul az a közlemény, amelyet a lapok pénteki számukban hoztak nyilvánosságra. A vezető párt- és állami testületek nemzetközi tevékenységét, annak irányvonalát jóváhagyva a Központi Bizottság megkülönböztetett hangsúllyal mutatott rá: az enyhülést akadályozó tényezők elhárításában, a légkört mérgező nemzetközi törekvések visszaszorításában meghatározó szerepe van a szocialista országok együttes fellépésének. Hazánk aktív résztvevője a szocialista országok közös erőfeszítéseinek, Helsinki szellemében a nemzetközi enyhülést, a békés egymás melletti élést szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és Leonyid Brezsnyev ciusi találkozóját, ahol már tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdésekben, mind a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének szükségességében és gazdag lehetőségeiben azonos álláspontot foglaltak el. A nemzetközi helyzet eseményeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentőségű tényként értékelte Kambodzsa népének győzelmét, hazánk nevében is elítélte lakossága Kína világbékét veszélyeztető t kalandorpolitikáját, a Vietnam elleni fegyveres agressziót. A helyzetről szóló nemzetközi jelentést elfogadva a Központi Bizottság megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyiptomi—izraeli különbékéről úgy vélekedett, hogy az állandósítja a feszültséget a Közel-Keleten. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biztosítéka annak, hogy a további haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a testület 1978. április 19—20-i ülésének __ a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — szóló határozata. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban foglaltak végrehajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfelelő úton halad, a cselekvés egységét, célratörését, ritmusát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, mint az állami élet valófejlesztésére érthetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: szocialista építőmunkánk legfontosabb terepe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező, ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazdasági program kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — ■ megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításiban éppúgy, mint... a termelőhelyeken — az új követelményeknek megfelelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység némely részterületén. A minőségi, hatékonysági követelmények előtérbe állítása — amire egyebek mellett módot kínál a termelésnövekedés visszafogottabb üteme, a folyó beruházásokra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségszerűség. A szigorúbb gazdálkodási feltételek ellenére közösségek sora bizonyította, hogy megvannak, illetve előteremthetők a források a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cselekedetekhez, fejlesztésekhez termelési eredményekhez,és Tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpolitikai életünk különféle összetevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értékelésben, mint fegyveres testületek tevékenysége, az állami élet fejlődése, a kommunisták növekvő aktivitása a párt politikájának képviseletében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egyben jelzője annak, hogy a vezető párttestület folyamatosan figyelemmel kíséri a társadalmi-gazdasági életünk igazodását a változó követelményekhez, azaz nem csak akkor foglalkozik egy-egy csoporttal, amikor kérdésabban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendszeres és következetes ellenőrzést gyakorol éppen, a párt vezető szerepéből származó felelősségérzettől vezérelve. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek cselekvően támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborának szüntelen gyarapodásában, s ezért nagy cselekvés egységének szerepe termelő- és lakóhelyen egyaránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: ..a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a me?s,ziá>vlítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése.” A rehabilitáció közös érdek Meg kell teremteni a vállalat és az egyén összehangolt érdekeltségét! Az SZMT mellett működő társadalombiztosítási akcióbizottság pénteki ülésén a munkahelyi rehabilitációval foglalkozott. Dr. Szatmári József, Tatabánya üzemi főorvosa elmondta a beszámolóban, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára általában nem a kívánt módon kerül sor. A vállalatoknál túlnyomórészben csak kisegítő munkaköröket jelölnek meg, amelyeket, csökkent munkaképességűek számára alkalmasnak találnak, hogy hasznos munkátégezzenek. A legtöbb helyen nem alakítottak ki olyan részlegeket, ahol eredményesen foglalkoztathatnák az egészségileg károsult, krónikus megbetegedés vagy baleset miatt megváltozott munkaképességű embereket Sajnálatos módon sokkal nagyobb a törekvés a nyugdíjazásra, vagy a pénzbeni szociális támogatás igénybevételére. Sehol nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy átképezzék a rehabilitált személyeket, és ezzel is segítséget nyújtsanak munkába állásukhoz. A szakmásított munkakörökben való elhelyezés pedig a rendszerint kialakuló keresetcsökkenés gondjait is megszüntetné. A rehabilitációs munka javítása érdekében feltétlenül eredményesebbé kell tenni az üzemorvosi ellátást is. A szűrővizsgálatok során ugyanis többnyire a 40—50 év közötti életkorú emberek esetében tapasztalható a munkaképeség megváltozása. A feladat tehát adott az üzemorvosok számára; a gondozómunkát, a gyógykezelést úgy kell nezni, hogy megállíthatóvélegyen az egészségkárosodás, illetve állapotjavulást könyvelhessenek el. Elgondolkodtató adat, hogy 1978-ban az orvosi bizottságihoz került rehabilitációs igények 41 százaléka bizonyult jogosnak Tatabányán, és rehabilitált személyek 25 százaléka a szénbányáknál dolgozott. Lassan halad azonban a megváltozott munkaképességű dolgozók megfelelő munkakörülményeinek megteremtése, és ez nem csupán a vállalatok hibájaként róható fel. Sokan u ugyanis arra törekednek, hogy inkább rokkanttá nyilvánítsák őket. 1967 és 1977 között például 27 százalékkal nőtt a 10 ezer dolgozóra jutó rokkantosítás, de az utolsó 5 évben kétszer annyi volt az esetek száma, mint az azt megelőző 10 évben. Ahhoz tehát, hogy jelentős előrelépés legyen a j..habilitációs munkában, meg kell teremteni a vállalat és az egyén összehangolt érdekeltségét. Mai számunkban: Óvoda épül, társadalmi összefogással Félmilliós beruházás, kinek, minek? 3. oldal Valami jó vicc április 1-én 4. oldal Film, irodalom, képzőművészet, zene 5—7. oldal Család, otthon 9. oldal ■DBBMHMHi EBÉD AZ AUTÓBUSZON. A Budapesti Közlekedési Vállalat egy IKARUS 260-as típusú autóbusz átalakításával mozgó ebédlőt készített dolgozóinak. A különleges busz a szabadban dolgozó munkásokat keresi fel ebédidőben. Képünkön: ebéd az autóbuszon Külszíniek A bányaüzemek külszíni dolgozói igen nagy segítséget adhatnak a föld alatt szenet fejtő társaiknak. A folyamatos termelés igen sok esetben az ő munkájuknak is köszönhető. Éppen ezért az itt dolgozó szocialista brigádok fő feladatai között a termelés elősegítése szerepel. Képeinken a Tatabányai Szénbányák XV.c bányaüzemében dolgozó külszíniek napi életébe pillanthatunk be. A bányaüzemek vezetékeit régebben elektromos forrasztással kapcsolták össze, újabban a hidraulikus kézi prést vette át ezt a feladatot. A KS—14 hazai gyártmányú sajtolópréssel Soós Tibor villanyszerelő a kábelek végére alumíniumsarukat sajtol A tmk-üzem dolgozói minden hseten egy alkalommal elvégzik a föld alatt a megelőző karbantartást, de a külszínen is feladatuk a javítás. Pataki István és Nagy József a soros nagyjavítást végzik a berendezésen A bányaüzemben négy román gyártmányú bányamozdonnyal szállítják a föld alatt a töltőállomástól a lejtakna szállítópályáig a szénnel teli csilléket. A 45—50 csillét vonszoló mozdonyok állandó műszaki felügyelet mellett üzemelnek. Közülük a kisebb meghibásodás miatt felszínre szállított egyik mozdonyt javítja Pölacsek István és Koszovárt Károly' * Nőtt a dolgozók jogi ismerete, tájékozottsága Jogsegélyszolgálat az állami gazdaságokban Évente egyszer tartjuk meg azt az értekezletet, amelyen a MEDOSZ megyebizottságának munkatársai találkoznak az állami gazdaságokban működő jogsegélyszolgálat vezetőivel, valamint az ottani szb-titkárokkal. A tanácskozás célja, hogy az előző esztendő tapasztalatait összegezzék, és meghatározzák a tennivalókat. Az „idei” a közelmúltban volt. A megyénkben 1976 óta működő jogsegélyszolgálat annak idején azt a célt tűzte ki, hogy a dolgozók minél lisebb jogi tanácsadását szóellássa, s ezzel hatékonyan hozzájáruljon a munkahelyi légkör javulásához. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ha nem is teljes mértékben, de sikerült megközelíteni a célt. Az elmúlt évben is igen sokan keresték fel az állami gazdaságokban működő jogsegélyszolgálat vezetőit, különböző kérdésekben kértek és kaptak jogi tanácsot. Legtöbbjük a munkaüggyel kapcsolatos problémáira keresett választ, nem egyszer a munkaügyi döntőbizottság határozata nyomán. Mások személyes kéréssel fordultak a jogászokhoz, amelyekbe beletartozik egy-egy adásvételi szerződés megszövegezése éppúgy, mint a válóperrel kapcsolatos jogi kérdések. Kialakultak a tanácsadás legjobb formái is, amelyek nem elsősorban a meghatározott fogadóórák megtartásából áll. Az illetékeseknek hívásra vagy anélkül ki kell menni a helyszínre, s ott találkozni a panaszossal. E találkozások közvetítésére nagyon alkalmasak a szakszervezeti bizalmiak. Amint azt a résztvevők hangsúlyozták, a jogsegélyszolgálat továbbra is a jogi tanácsadást és felvilágosítást tartja elsőrendű feladatának, és nem kívánja átvenni sem a munkaügyi döntőbizottságok, sem az ügyvédi munkaközösségek tennivalóit. Különösen nem, ha például egy bonyolult gyermektartási perről van szó, vagy éppen egy nagy értékű családi ház adásvételét kívánja az illető panaszos — úgymond „ingyen” — megcsináltatni. Nem zárkóznak el azonban továbbra sem a szolgálat tagjai a munkával kapcsolatos panaszok kivizsgálásától, s természetesen egy-egy kérvény megírásához is szívesen segítséget nyújtanak a rászorulóknak. Az eddigi legnagyobb érdemük, hogy tevékenységükkel valóban hozzájárultak a munkahelyi légkör javításához, elérték, hogy a dolgozók nem töltenek el pusztán tájékozódással órákat, vagy napokat a munkaidőn belül vagy kívül. A jogsegélyszolgálat tevékenységének és az általános jogi propaganda fejlődésének köszönhető, hogy a tapasztalatok szerint nőtt a dolgozók jogi ismerete, tájékozottsága. Igen sokat segít ebben a gyorsan, nagy népszerűségnek örvendő „Házi jogtanácsadó” című sorozat, amely témánként, köznapi nyelvezettel tárgyalja az egyes jogi formulákat. Nem új jelenség, de ismét érdemes hangsúlyozni, hogy minden erővel fokozni kell a dolgozók jogi felvilágosító munkáját, vagyis többet kell tenni a jogpropaganda terjedésének érdekében. Ezért határozták el több gazdaságban az újabb előadássorozatok rendezését, amelyen legtöbbet, vitatott jogi kérdésekre kérnek választ a szakemberektől. Továbbra is előfordulnak a jogsegélyszolgálat munkájában elvi problémák, amelyek orvoslásra várnak. Az viszont már eldöntött és jól bevált gyakorlat, hogy a jogász szakemberek konként tájékoztatják időszakájukról és a felmerült munjogi kérdésekről a gazdaságok vezetőit. Ez ugyanis hozzájárulhat további munkajogi problémák elkerüléséhez. Igen jó gyakorlat, ha a gazdaságok üzemi híradójukban többet foglalkoznak a jogsegélyszolgálat munkájával, s egy-egy ügyet részletesebben is propagálnak. Rövid idő alatt becsületet szerzett magának az állami gazdaságokban működő jogsegélyszolgálat, s az a adat, hogy e becsületet a feltovábbiakban is megőrizzék az arra hívatottak. ».