Dolgozók Lapja, 1979. július (32. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

/ \ é VISÄO PROLETÁRJA­, EGYESÜLJETEK! ► ►AIAAZAIASIAIA t 444 ► 44 Csövezők 2 és cementrakodók 2 Cél: a szakma megszerettetése 2 3. oldal 2­­­2 Hét krajcár — húsz fillér 2 4. oldal 2 Kulturális melléklet 5—7. oldal Mai számunkban: l.mtáiHlliUUmiiiii AAAAAAAA i<í:•4 .4 K ŐZLEHÉIY Központja Magyar Szocialista frunk sínpárt Bizottságának 1970. júnilus 29-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bi­zottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titká­ra a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Mi­nisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke és elnökhelyettese, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a KB gazdaságpolitikai, valamint ipari, mező­gazdasági és közlekedési osztályának vezető munkatársai a központi napilapok fő­szerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­­­­ben az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésé­ben az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a to­vábbi feladatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárnak előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusának összehívására vonatkozó javaslatot. II­­I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés óta végzett külpolitikai tevékenységét. A Központi Bizottság meghallgatta a hivatalos, bará­­ti látogatáson hazánkban járt szovjet párt- és kor­mányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról szóló jelentést. A magyar kommunisták, a magyar nép örömére szolgált, hogy ismét hazánkban üdvözölhettük a testvéri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagyra értékelte a szívélyes, elv­társi légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyta­tott legfelsőbb szintű tárgyalások eredményeit. A tárgya­lások újabb lendületet adnak pártjaink, népeink, országa­ink kapcsolatai erősítésének, testvéri barátsága elmélyítésé­­nek, internacionalista együttműködése fejlesztésének. Központi Bizottság hangsúlyozta: a magyar—szovjet barát­­­ság megingathatatlan alapokra, elveink, céljaink, érdekeink azonosságára épül. A minden területre kiterjedő gyümöl­csöző együttműködés a Szovjetunióval biztonságot ad és szilárd támaszt jeleset a magyar nép szocialista építőmun­kájához. A Központi Bizottság aláhúzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasági együtttműködés el­mélyítését, sokoldalú kapcsolataink fejlesztését. A tárgyalásokon ismételten ki­fejezésre jutott, hogy nemzetközi helyzetet azonosan ítéljük meg. Céljaink válto­­­zatlanok, törekvéseink közösek. A jövőben is együttműkö­dünk az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért és ka­tonai területre történő kiterjesztéséért, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvalósításáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igaz­ságos, az érintett népek érdekeinek megfelelő politikai ren­dezése, a helyi háborús feszültségek megszüntetése érde­kében. A magyar—szovjet tárgyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai agresszió következményeinek fel­számolásáért küzdő szocialista iietnammal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kommunista Pártja vezetőinek megbeszélésein Szovjetunió kifejezésre jutott, hogy a két párt egyaránt érdekelt a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének megerősíté­sében, a testvérpártok közötti elvtársi együttműködés fej­lesztésében. Pártjaink értékelik, a Marx, Engels, Innin ta­nításait alkalmazó és továbbfejlesztő kommunista- és mun­­káspartok alkotó útkeresését, ami akkor eredményes, ha­­ egyaránt tekintettel van az osztályharc, a szocialista átme­net és építés általános törvényszerűségeire, valamint az adott ország konkrét sajátosságaira. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű esemény­ként értékelte a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségé­nek magyarországi látogatását, amely a magyar és a szov­jet nép testvériségének elmélyítése mellett jól szolgálta a szocialista közösség i "szagai összefogásának, egységének erő­sítését, a társadalmi hazudásért, a békéért folytatott nemzet­közi küzdelmet. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Bolgár Népköztársa­ságban hivatalos, baráti látogatást tett párt- és kormányküldöttségünk jelen­tését. A Kádár János elvtárs és a Todor Z­ivkov elvtárs ál­tal vezetett küldöttségek baráti tárgyalásain ismételten ki­fejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocia­lista építés, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látoga­tás, a tárgyalások tovább mélyítették a pártjaink, országa­ink közötti együttműködést, népeink és a szocialista közös­ség javára. Hazánk és a szocialista országok együttműködésének, sokoldalú kapcsolatainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kormányfői tárgya­lások, a Kubai Köztársaság parlamenti küldöttségének bu­dapesti látogatása, valamint a bolgár, a csehszlovák, a ju­goszláv, a koreai, a lengyel és az NDK-beli testvérpárt ve­­zető képviselőivel folytatott megbeszélések. A Központi Bizottság megemlékezett a Kölcsönös Se­gítség­ Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról Hangsúlyozta, hogy a SCGST-ben megvalósuló együttműkö­dés eddig is jelentősen segítette a tagországok műszaki, tu­dományos fejlődését, gazdasági felemelkedését. A KGST pó­tolhatatlan szerepet tölt be országépítő céljaink valóra vál­­tásáb­an Pártunk, és kormányunk a­ jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a szocialista gazdasági in­tegráció a nemzeti és a közös érdekeknek megfelelően hoz­zájáruljon országainkban a fejlett szocialista társadalom­­ sikeres építéséhez. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit áttekintve a Központi Bizottság rámutatott: a világbéke megőrzé­se, a biztonság megszilárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak alakulása. Ezért a magyar közvélemény örömmel üd­vözölte a Bécsben megtartott szovjet—amerikai csúcstalál­­­­kozót, s annak eredményeit. A SALT—II. aláírása az eddigi legnagyobb lépés, ame­lyet a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdeké­ben tettek. A megállapodás végrehajtása jelentősen hozzá­járulhat a világháború veszélyének elhárításához, az általá­nos és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítéséhez, kedvezően befolyásolhatja a nemzetközi enyhülés további előrehaladását, a katonai feszültség enyhítését szolgáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség országai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésére irányuló összehangolt nem­zetközi tevékenységüket. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának májusi budapesti közös nyilatkozata fontos új kezdeményezésekkel egészítette ki a Politikai Tanácskozó Testület korábbi konstruktív javasla­tait a békés egymás mellett élés politikájának előmozdítá­sára. Az európai­ országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével megtartandó konferencia eredmé­nyesen­­ szolgálná a a ktonai enyhülést elősegítő intézkedések közös kidolgozását, újabb granciát nyújtana a fegyveres konfliktusok megelőzésére. A Központi Bizottság megerősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni minden építő szándékú javaslatot, kezdeményezést, amely az államok közötti kölcsönös bizalom erősítésére, a katonai­­ enyhülésre, a leszerelésre irányul­. A Központi Bizottság­ hangsúlyozta: a Magyar Nép­köztársaság változatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fejlessze az együttműködést a más társadalmi rendszerű országokkal Európában és a földrész határain túl. A tószomszédság szellemében eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársaság Eőnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Osztrák Köztársaságban. Az Egyesült Államok képviseletháza küldöttségének­­ ma­gyarországi látogatása kedvező alkalmat teremtett az állam­közi kapcsolatok továbbfejlesztésében mutatkozó lehetősé­gek kölcsönös áttekintésére. Eredményesen szoglálták az együittműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldöttségének budapesti megbeszélései. A Magyar Szocialista Munkáspárt, az európai kom­munista­ és munkáspártok 1976. évi berlini értekezle­tén elfogadott elveknek megfelelően, a kölcsönös szolida­ritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcsolatait valamennyi testvérpárttal. Pártunk képviselői­nek részvétele az olasz, a belga, a francia, és a portugál testvérpárt közelmúltban megrendezett kongresszusán, va­lamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetői­vel Budapesten tartott megbeszélések megerősítették szoli­daritásunkat a tőkésországok kommunista pártjainak a mo­­nopol tőke uralma ellen vívott küzdelmével, eredményesen szolgálták közös céljainkat. A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt, a Dél-afrikai Kom­munist­a párt, Panamai Néppárt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott, megbeszélések során ismétel­ten kifejeztük szolidari­tásunkat e pártoknak a nemzeti függetlenségért, a fan megkülönböztetés ellen, a társadalmi felemelkedésért vívott harcával. A Központi Bizottság pozitívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista- és munkáspárt képviselőinek részvételével Tihanyban megtartott nemzet­közi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen­­ szolgálta a nemzetközi kommunista mozgalmat foglalkozta­tó egyes kérdésekre adandó válaszok együttes kimunkálá­sát, a közös célok eléréséhez szükséges vélemény- és ta­­pasztalatcserét. Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt kapcsolatai a­­ szocialista, szociál­demokrata pártokkal. Képviselőink részt vettek a Francia Szocialista Párt és a Spanyol Szocialista Munkáspárt kong­resszusán megbeszéléseket folytattak a belga szocialisták ve­zetőivel. E találkozók erősítették egymás álláspontjának jobb megismerését a­­ békét és a nemzetközi biztonságot, az egye­temes emberi haladást szolgáló együttműködés kérdéseiben. A Központi Bizottság megtárgyalta az 1979. évi nép­­­gazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait és a to­vábbi tennivalókat. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések feladatok megoldása érdekében. Népünk eredményes mun­­­kával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását. A párt-,­ társadalmi, állami, gazdasági szervek tevékenysége a koráb­binál jobban igazodik a követelményekhez, a gazdasági vezetők többsége célratörőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldásán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a népgazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföldi felhasználás — az előirány­zatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a kivitel a behozatalnál gyorsab­bn emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az eddigi előrehaladás m­a nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a terv­ben kijelölt célokat. A minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még­­ nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Az ipari termelés a tervezettet megközelítően, csak­nem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyorsab­ban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a termelés­nél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival össz­hangban — a belföldi értékesítésnél gyorsaban nőtt. A fo­lyamatos termelést segítette a kiegyensúlyozott energia­­ellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai. A foglalkoztatot­tak száma az iparban a korábbinál nagyobb mértékben csök­kent: a munkaerő-gazdálkodás javítására tett kezdeménye­zések hatása kedvező, mérséklődött a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerő-vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 százalékkal nőtt. A folyamatban­­ lévő építkezések valamelyest meggyorsultak. A mezőgazdasági üzemek az esedékes munkákat a ked­vezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok terméskilátásai a tervezetnél kedvezőtleneb­bek. A mezőgazdasági dolgozók eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellensúlyozására, és megfele­lően felkészültek az aratásra. 1 Az állattenyésztés kielégítően fejlődött Az állatállomány kedvezően alakult; a takarmányellátás biztosított Növeke­dett a hústermelés: vágóállatokból és állati termékekből 4,2 százalékkal nagyobb a felvásárlás, mint tavaly ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagokból,­­gépekből kielégítő, alkatrészekből hiányos volt az ellátás. A közlekedés és a szállítás nagy erőfeszítések árána alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszállí­tásban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érin­tett vállalatok nem kielégítő együttműködése. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan alakult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben szá­mítottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0.7 százalékkal­­ fordítottak többet, mint a múlt év azonos időszakában. A készletek növekedési üteme mérséklődött. A lakosság pénzbevételei 6.7 százalékkal, a keresetek 3.2 százalékkal, a mezőgazdaságból származó lakossági be­vételek 6.4 százalékkal emelkedtek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazodik gazdaságpolitikai törekvé­seinkhez. A pénzbeni társadalmi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 3 százalékkal bő­vült. A lakosság áruellátása összességében megfelelő és to­vábbra is biztosított. A lakosság életkörülményeinek javítá­­sát szolgáló tervek — köztük­­— folyamatosan megvalósulnak,a lakásépítési előirányzatok tovább fejlődtek külgazdasági kapcsolataink, növeke­dett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamiku­san, 14 százalékkal, a behozatal mérsékelten, 3,4 százalékkal emelkedett. A rubelelszámolású áruforgalom általában ki­egyensúlyozott: a KGST-tagországok együttműködésének eredményeként elsősorban a gépek, berendezések, gyá­r­tó­­eszközök és egyéb beruházási javak árucseréje bővült. A nem rubelelszámolású kivitel növekedése törekvéseinkkel összhangban meggyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet­ . (Folytatás a 1. oldalon)

Next